Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

I Európában vagyunk? ^ Most már teljes gőzzel ^ J hordják a szemetet a sze- $ ^ métszállító kocsik. No, vég- ^ ^ re, csakhogy ezt is megér- ^ ^ hettük! — sóhajtunk fel, ^ | de a jelek szerint nem ^ | mindannyian. § Sokan ugyanis szót emel- i ^ nek a szemét szállítási díja ^ ^ miatt. Sérelmezik, hogy fi- ^ ^ zetni kell érte. S hogy sza- ^ ^ vuknak nyomatékot adja- ^ ^ nak, továbbra is az utcai ^ § szeméttárolókba hordják a ^ § szemetet. De még ez a job- ^ S bik eset. Mert akadnak > § olyanok is, akik — eléggé | ^ ferde dacból — egyszerűen $ ^ az utcára szórják, nem tő- ^ rődve jó ízléssel, egészség- & | gél. $ ^ Furcsa dolog ez. Egyrészt^ ^ eddig is tilos volt az utcá- ^ ra önteni a szemetet, nem ^ ^ is szólva arról, hogy mű- 4 | veit, jó érzésű, jó ízlésű § ^ ember nem tesz ilyet, még ^ ^ az éj leple alatt sem. Más- § ^ részt az utcai szeméttáro- ^ ^ lók — ezt tudni kell — ^ ^ nem a háziszemét részére ^ | vannak, hanem az utcasep- ^ § rők által összegyűjtött hűl- ^ ^ ladék számára. Harmad- > frászt: a szemétszállításért $ | az ország, sőt a kontinens § ^ valamennyi városában fi- § ^ zetni kell. § | Sokan vannak nálunk, ^ S akik sóvárogva beszélnek a ^ S külföldi élményekről, az 4 § „európai nívóról”, de ilyen- ^ k’or mintha elfelejtenék, § ”iogy Európa a higiéniánál $ ^ kezdődik. Márpedig mi va- ^ lóban európaiak akarunk S i lenni. § í V &SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ& Nők akadémiája; 3Sili/cn aa ifjú.stiff erkölcse ? Ma este 6 órakor, a műve­lődési ház emeleti klubjában a városi nőtanács a szülői munkaközösségek vezetői ré­szére összejövetelt rendez, amelyen dr. Stirstzky Sándor a városi ügyészség vezetője és Bertalics Lajos rendőr fő­hadnagy tart előadást az if*- júság erkölcsi helyzetéről. BOKROS Zöldségtermesztés és nyúlneveiés Ma este 6 órakor a bokrosi termelőszövetkezeti klubban Trón Miklós filmvetítéssel egybekötött előadást tart a fólia alatti zöldségtermesztés­ről. Holnap ugyancsak a bokrosi klubban este 6 órakor a nyúl- tenyésztés jelentőségéről tart előadást Fazekas István. Kis számtan - nagy számokkal A konzervgyár munkaügyi osztályának SZTK-csoportja számfejti a táppénzt és a csa­ládi pótlékot. Tavaly 638 munkás egymil- lió-kilencszázezer forint táp­pénzt kapott, és 479 munkás­nak közel másfél millió fo­rint családi pótlékot fizettek ki. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Hajdú László és' Vajda Rozália: Zoltán, Ragó Dénes és Czira Mar­git: Ildikó, Csibrán Zoltán és Vo- zár Anikó: Marianna, Cseh Ferenc és Kiss Irén: Tibor, Tóth Ervin és László Éva: Éva, Óvádi Gyula és Mészáros Lídia: István, Halmi Ist­ván és Rab Katalin: István, Ka­tona István és Szaniszló Rozália: Juliánná nevű gyermeke. Meghalt: Szalai Andrásné Hegedűs Julián­ná (Tüzér u. 1.), Nyúl Lászlóné Tóbi Judit (Balaton u. 28.), Fokti Vendelné Dobozi Lídia (Szász Ká­roly u. 5.), Várnai Györgyné Sós Judit (Tóth József u. 1.), Szűcs Ambrus (Szurdok dűlő 33.), Ma­gyar Sándor (Bárány u. 10.). XII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1968. JANUAR 9., KEDD Kettőn all a vásár! Miért nincs kapcsolat a városi és üzemi nőmozgaíom között? Közös erővel jobban menne »» És a tsz-asszonyok ? Az év elején mi sem termé­szetesebb, minthogy azt kér­dezzük Mezősi Istvánnétól, a városi nőtanács titkárától: mi­lyen terveik vannak az új esz­tendőre? — Ott kezdeném — vála­szolta —, hogy tovább folytat­juk a nők akadémiáját. Immár hatéves ez az előadássorozat és mindig megkérdeztük az asszonyokat, hogy miről szeretnének hallani, ez a magyarázata a nagy ér­deklődésnek. — Három éve működik az asszonyklubunk. Eleinte ide­genkedtek tőle az asszonyok, talán a klub szótól és nehezen jöttek el. Ma már nem kell nagydobra vernünk a klub mű­sorát. Ebben a klubban külön­ben — többek között — a szü­lői munkaközösséget segítjük. — Mit mondjak még? Sokan járnak hozzánk, máshonnan tapasztalatcserére és elismerés­sel szólnak életünkről. — Minden ilyen jól megy? — Nem mondhatnám. Leg­nagyobb gondunk a termelőszövet­kezetekben dolgozó asz- szonyok összefogása. A legtöbb helyen nincs is nőbi­zottság, de ha van, kellő támo­gatás hiányában csak eseten­ként dolgozik. Az Arany János Termelőszövetkezetben nincs nőbizottság. A Dózsa Termelő- szövetkezetben az egyik bizott­ság megszűnt, a másik most alakul. Véleményem szerint úgy lenne életképes a nőtanács, ha a termelőszövetkezeti párt­titkárok, pártvezetőségi tagok segítenék ezeket az asszonyo­kat, akiknek még nincs kiala­kult vezetési stílusuk. Társa­dalmi munkát végezni nem egyszerű dolog, de ha van tá­mogató, mindjárt könnyebben megy. — És az üzemek? — Az üzemi nőbiznttsá­gokkal nincs kapcsola­tunk. Tanácskozásainkra onnan nem jönnek el az asszonyok, igaz, hogy mi sem kapunk meghí­vást az üzemek nőfelelőseinek tanácskozásaira. Pedig de sok családvédelmi, gyermekgondo­zási és munkavállalási prob­léma lehet ott terítéken, ami­ben talán mi is tudnánk segí­teni. Azt hiszem, ha megbe­szélnénk a dolgokat, gyorsab­ban jutnánk előre. Persze, itt a kérdés, hogy ki tegye az e'ső lépést? — mondta végül a nő­tanács titkára. iMi azt hisszük, mind a ket­ten. (fehér) PARK, A TÉLI KÖDBEN... (Gebora László rajza) Március 1-től kezdve minden szombat szabad a városgazdálkodási építőiparban A városgazdálkodási válla­lat jó hírrel örvendeztette meg építőmunkásait. Márci­us 1-től minden szombatjuk szabad szombat lesz. Ezt úgy érik el, hogy a hét öt napján ledolgozzák a különbözeiét. Az intézkedés 120 embert érint, akik — értesülésünk szerint — örömmel fogadták. A Legfelsőbb Bíróság döntése: ha a vállalat- fizessen Nyugdíjba nem köteles menni senki Súlyos szerencsétlenség tör- ! tént egy építkezésnél: válasz­falat emeltek, de munka köz­ben a fal leomlott, az állvá­nyon tartózkodó segédmunkás­nő lezuhant, és súlyosan meg­sérült. Hat hónapig volt beteg- állományban, majd dolgozni ment, de a baleset után csök­kent a munkaképessége, s már csalt mint öltözőőrt tudják fog­lalkoztatni. A fizetése is keve­sebb lett. Az SZTK havi jára­dékot folyósít részére. Ezek után a munkásnő a ko- \ rabbi és az új fizetése közötti különbözetet havi járadékként kérte a vállalattól, mondván, hogy őt üzemi baleset érte. Az igazgató és a munkaügyi dön­tőbizottság kérelmét elutasította. A munkásnő erre a bírósághoz fordult. Törvényességi óvásra az ügy végül a Legfelsőbb Bí­róság elé került. A Legfelsőbb Bíróság a dön­tőbizottság határozatát meg­változtatva, a vállalatot a ha­vi járadék fizetésére kötelez­te. Indokolásában kimondotta: — Az üzemi balesettel oko­zott kár fejében a munkáltató kártérítéssel tartozik, ha a bal­esetet vétkesen okozták, vagy a hatóság által jogerősen el­rendelt elhárító, illetve egész­ségvédő óvórendszabály meg­szegésével vagy óvintézkedés elmulasztásával idézték elő, A járadék összegének meg­állapításánál a Legfelsőbb Bí­róság még arra is tekintettel volt, hogy a baleset óta az építőiparban normarendezés történt, és a munkásnő, ha to­vább is az iparban dolgozna, magasabb fizetést kapna. A járadék kiszámításá­nál tehát ezt a magasabb át­lagkeresetet vették figyelembe, sőt a járadékot hat hónappal visszamenőleg kifizettették. Egy raktárnok — felettesei utasítására — egyik társával szekrényt akart átvinni a szomszédos helyiségbe. Szállí- i tás közben hirtelen akkora fájdalom lépett fel a dereká- | ban, hogy a nehéz bútort le I kellett tennie, majd a mentők ! kórházba szállították. Itt meg­állapították, hogy gerincoszlo­pa, illetve egyik csigolyája megroppant Az SZTK rokkantsági nyugdí­jat állapított meg részére. A raktárnok kérte a válla­lattól, hogy fizesse meg a ko­rábbi keresete és a rokkantsá­gi nyugdíj közti különbözetet neki. A döntőbizottság csak három hónapra ítélte meg ezt a pénzt, mert akkor a raktár­nok hatvanadik életévét elérte, és nyugdíjjogosult lett. A raktárnok felülvizsgálati kérelmét az első fokú bíróság elutasította azzal, hogy a hat­vanadik évét betöltő és az or­vosi szakvélemények szerint amúgy is beteges ember nyugdíjazásával számolni kel­lett Ez a határozat jogerőre emelkedett, de a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvással támadta meg, majd a vállalatot kötelezte, hogy a döntőbizottság által megállapí­tott járadékot időbeli korláto­zás nélkül folyósítsa. A hatá­rozat indokolásában a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Népköztársaságunkban nincs olyan jogszabály, amely akár a munkáltatóra, akár az alkalmazottra kötelezően elő­írná, hogy mikor menjen nyug­díjba. A Munka Törvényköny­ve csak lehetőséget nyújt a 60., illetve 55. életévben való nyugdíjazásra, de ez nem kötelező. Ilyenkor felmondás esetén az alkalmazott elhelyezkedhet másutt, ha kedve tartja. Ezért téves az az álláspont, amely szerint a 60. évét betöltött és beteges raktárnok nyugdíjazá­sával számolni lehetett, s ezért nem tarthat igényt üzemi bal­eseti rokkantsági nyugdíja és előző keresete közti különbö­zet megtérítésére. A BELGRÁDI TV HETI MŰSORA 1968 január 9-től — január 14-ig Kedd: 17.45: Rajzfilmek. 18.05: Hét nap — riport. 18.20: A világ a képer­nyőn. 19.00: Kis kamarahangver­seny. 19.15: Vörös jelzés. 20.35: Do­kumentumfilm. 20.50: Játékfilm. Szerda: 16.00: Grünewald: síverseny. 17.05: Magyar nyelvű tv-szemle. 17.25: Bábjáték. 17.45: Hol van — micsoda. 18.20: Se nem fekete — se nem fehér. 19.05: Zenei labora­tórium. 20.25: Filmomnibusz. 21.35: Perspektívák. Csütörtök: 17.15: Tik-tak. 17.30: Adás gyer­mekeknek. 18.20: Népi muzsika. 18.45: Riport. 19.05: „Bokréták” — II. — humorisztikus adás. 20.35: Don Quijote — népszerű dráma. Péntek: 15.30: Grünewald: síversenyek. 17.15: Az ön keresztrejtvénye. 18.20: Hangverseny az ifjúságnál!. 19.05: Tudomány 68. 20.35: Játék­film. 22.05: Ismeretterjesztő adás. 22.35: Hangverseny. Szombat: Őszinte beszéd az ,, utolsó mohikánnal“ VÁLTOTT LOVAKKAL — A GYEREKEK IS DOLGOZNAK — ÉS HA MEGÖREGSZIK? A BALATON UTCA 6. SZÁM alatt lakik Kucsera Ferenc, a város egyik utolsó mohikánja — magángazdálkodó. A ház környékén kukoricaszár, szalma- és szénakazlak. Az udvarról a hízó röfö- gése, a baromfilárma elárulja, hogy a ház asszonya sem tétlenkedik. A ház kö­rül ezer négyszögöl saláta- és uborka- föld — ezt Kucseráné kezeli. Odabent a lakásban kellemes a me­leg. A tiszta konyhában beszélgetek Ku­csera Ferenc 39 éves magángazdával. — HOGYAN MARADT szinte egyet­len magángazdálkodója a városnak? — Hát pgy, hogy a nagyerdő alatt, nyolc kilométerre a várostól, a Hunyadi Tsz és az Állami Erdőgazdaság földjei közé ékelve fekszik az én hét hold föl­dem. Távol esik a Hunyaditól és táblás­gazdálkodásra nem alkalmas. Nagy ré­szén csak tőzeget lehetne bányászni... — De terem még ez a föld a tőzegen kívül valamit? — A tőzeg feletti részen legelő és ka­száló van. Ez jól jön a tehénnek. A töb­bi részén a kukorica, a búza, és az ár­pa is megterem. — Ségítség nélkül birkózik vele? — Igen, a régi módszerrel. Az én se­gítségem a feleségem, aki a saláta és az uborka mellett kijár a földre is. Aztán van két fiain, tizenkettő tizennégy éves, meg itt van a tizenhat évéé gimnazista lányom. Ha beköszönt a vakáció, beáll­nak ők is a sorba. — GÉPEK, LOVAK nem kellenek? — Hagyományosan gazdálkodom, mint a régiek. Ahhoz pedig nem sok gép kell. Van ló is, de csak a szezonban, mert télire mindig eladom, hogy potyá­ra ne egyen. És tavasszal másikat ve­szek. — Meg tud élni ezen a „birtokon”? — Még idáig szükséget nem szenved­tünk. Sőt, 1964-ben megvettem ezt a há­zat is. — Hogy érzi magát „egyedül”? — Eleinte szokatlan volt. De hát ne­kem a farkasok dala jutott. — MI LESZ, ha megöregszik? — Havi száz forintot fizetek az SZTK-nak és télen másutt is dolgozom, hogy összegyűjtsek annyi időt, ami után egy kis nyugdíjat is kapok majd. S ha nem, megélek valahogy úgy, ahogy a ré­giek, nyugdíj nélkül. Nézze, sokan iri­gyelnek. De ez olyan bonyolult dolog. Mert panaszra ugyan nincs okunk, nem is dirigál senki, csak magam, egyedül vagyunk, de néha, nagyon is egyedül.. (fehér) 12.55—14.00: Wengen: síversenyek. 18.20: Hófehérke — adás gyerme­keknek. 19.20: Felvevőgéppel a vi­lágon át. 20.35: B. Crncevié: „Mes­terségek” — humorisztikus adás. 21.35: Stanko Jolak zenekara. 21.50: Bonanza. Állandó adások: 18.00 órakor TV- híradó. 20.00 órakor TV-napló. mit Utunk ma a moziban? Pardaillan lovag. Színes, francia—olasz ka­landfilm. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadás kezdete: 5 és fél S órakor. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, ismerőse­inknek. szomszédainknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk: id. Abonyi Kálmán temetésén Nagy­körösön megjelentek, részvé­tükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek özv. Abonyi Kálmánná és a gyászoló család. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom