Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-12 / 9. szám

X. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1968. JANUAR 12., PÉNTEK A népfront sokat hallatott magáról... A falugyűlésen együtt szavaz a nép Néhány nap múlva a közsé­gek legszebb, legnagyobb ter­mében összejön a nép. Kivá­lasztja azokat, akik méltók ar­ra, hogy a népfrontszervezet­ben a falu közösségének véle­ményét képviseljék. Az elmúlt években a nép­front sokszor hallatott magá­ról — a békeakciók, a tanács­választások idején a tömeg­szervezetek aktivistái időt és fáradságot nem kímélve dol­goztak azért, hogy a határon túli események és a belpoliti­kában történtek mindenkihez eljussanak. A népfront mun­kájáról nehéz lenne kimuta­tást készíteni — hiszen e munka eredményét az emberek változásán mér­hetjük le. Tulajdonképpen kicsit a peda­gógusokéhoz hasonlítható a feladatuk. Ebben a hónapban — a hosz- szú előkészítő munka után — összeül egy-egy község lakos­sága, hogy újraválassza a nép­front tisztségviselőit. A választás nem titkos, együtt szavaz a nép a fa­lugyűlésen. A választások utáni orszá- 1 gos értekezleteken beszélik meg az elkövetkezendő évek tennivalóit. A szocialista tu­datformálás, a szocialista haza- fiságra nevelés, az új gazda­sági mechanizmus feladatai — megannyi olyan tennivaló, amelyben sokat segíthet a tö­megszervezet. Ezért nem mindegy, kiknek szavaznak bizalmat a falugyű­léseken. <d) „Szelíd" volt bement az udvarba... Veszett rókát vertek agyon Üllőn — 90 napos szigorú ebzárlat- Jaj, a kóbor kutyáknak, macskáknak! Üllőn Petrányi József, Jege- nyés tanyai lakos udvarában kóborló róka keresett menedé­ket. Feltűnt, hogy a róka nem félt az emberektől, szelídnek mutatkozott. A rókát sarokba szorították és agyonütötték. A kiirtott állaton később megállapították a veszettséget. A tanács felhívta a lakosságot, hogy a határban elhullott, vagy lelőtt rókát megfogni, azt megnyúzni, vagy a község területére behozni tilos, A lelőtt vagy elhullott rókát a községi tanácsnál jelenteni kell. 1 Dr. Bálint Ferenc járási ál­latorvos az egész község terü­letére 90 napos ebzárlatot ren­delt el. Az ebzárlat alatt minden kutyát, és macskát elzárva, illetve megkötve kell tar­tani, hogy azok más kutyával, vagy macskával ne érintkezhesse­nek. A kutyát tartási helyé­ről csak pórázon vezetve sza­bad kivinni. A község terüle­téről elvinni pedig csak a köz­ségi állatorvos vizsgálata után és az ő engedélyével szabad. A községben az utcán, te­reken szabadon kóborló kutyákat és macskákat ki­irtják és a tulajdonosuk ellen sza­bálysértésért eljárást indíta­nak. A korlátozás alól mente­sek a pásztor- és vadászebek, rendeltetésszerű használatuk idején. (cm) Jó színhatású növénycsoportokat telepítenek Hasznosítják a gyenge földeket — Fasorok helyett ligetek SOKAT PANASZKODNAK A MEGRENDELŐK Falu végén cipészműhely... Nem találnak Üllőn jobb helyet a cipészek számára? A szolgáltató ktsz üllői ci­pészműhelyét a falu végén ta­láljuk. Most télen nagy a for­galom. Ez természetes. A láb­beli javítása mindenkinek sürgős. Sürgetésre azonban nem kerül sor, mert — noha kevés a cipész — nagy igye­kezettel, három-négy nap alatt megtalpalják a cipőket. A műhelyre nagyon rászo­rulna a tatarozás. Amint be­lépünk a felvevőszobába, a padlóban akkora lyuk van, hogy a cipőnk belefér. De rossz helyen van az egész mű­hely. A falu vége helyett jobb lenne, ha központi fekvésű épületben működhetne. — Minden megrendelést ki tudunk elégíteni — mondotta Bass Lajos részlegvezető. — Anyagunk van. Megrendelő­ink viszont valóban sokat pa­naszkodnak a távolság miatt. Meg kellene keresni a mód­ját annak, hogy a részleget beljebb helyezzék a községbe, ez mindenkinek az érdeke. (egres) — Nyolcvanezer Hajdú porszívó készül az idén. E közkedvelt háztartási gép gyártását a múlt év nyarán kezdték meg, s tavaly még csak 30 ezer került be­lőlük forgalomba. MŰSORHÍREK Szombat este hét órai kez­dettel az irodalmi színpad Moliére-estet rendez. A műsor középpontjában a Kényeske- dők című, ismert egyfelvoná- sos darab áll. Vasárnap az ötórai teákon a „Viktorisz” zenekar muzsikál, énekel Botin Klári. A művelődési ház és a szak­maközi bizottság közös rende­zésében vasárnap délután négy órai kezdettel kertészeti sorozat indul a művelődési klubban. A sorozat 12 előadásból áll. Utána kártya, sakk és más tár­sasjáték áll a vendégek rendel­kezésére. Évente 3000—4000 hektár, többnyire mezőgazdasági mű­velésre alkalmatlan területet fásítanak az erdőgazdaságok irányításával, segítségével a termelőszövetkezetek, az álla­mi gazdaságok és a vízügyi szervek. Ennek az erdőn kívü­li fásításnak különösen nagy szerepe van a termő­talaj védelmében és a táj mikroklímájának javításá­ban. Az elmúlt évben — a fagyos­havas idő beálltáig — több mint 4100 hektárt ültettek be facsemetékkel és suhángokkal. Hasonlóan nagy jelentőségű fásítást végeztek 1967-ben — a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium javaslatai alapján — a fontosabb autópályák mentén. A hagyományos jege­nyesorok vagy egyéb sorfák he­lyett a tájba jól illeszkedő li­geteket: cserjékből és különbö­ző fafajokból több szintes, jó színhatású növénycso­portokat telepítettek. A főútvonalak mentén tavasz­tól december végéig 240 hek­tárnyi területet fásítottak így. A vasúit töltések két oldalán — hasonló elvek szerint — to­vábbi 70 hektárnyi területet f ásítottak. Az idei előirányzatok ennél is nagyobbak. Az állami erdő- gazdaságok erdőn kívüli fásí­tási akciói között kiemelten szerepel a nagyobb ipari köz­pontok, vidéki városok körüli zöldövezetek tervezése és tele­pítése. MISKA BACS! VÁLASZOL: „Segítenék játszóteret építeni a nebulóknak.. szóvá: talán a tanácsnál ki tudnánk harcolni közös erőfe­szítéssel a gyerekek részére egy játszóteret — egy kis lej­tővel. 44 A társadalmi munkában én is segítenék. Skrenya Mihály, a Monor és Vidéke olvasója Fekete István tulajdonkép­pen nem új fiú a vecsési lab­darúgócsapatban. Két évvel ezelőtt a területi bajnokságot és a Szabad'Föld - Kupát nyer ró csapat tagja volt. A vecsé­si szakvezetők érzékeny vesz­teségnek tartották távozását, amikor a kétévi katonai szol­gálatra be kellett vonulnia. A megyei X. osztályú Biksza SE csapatának szintén egyik erős­sége volt. így fordult elő az az érde­kes eset, hogy Fekete a terü­letiből az NB III-ba csöppent vissza Vecsésre. Egy kitűnő tudású, nagy nevekből álló gár­dával készül az előttük álló nagy feladatok megoldására. Nem lesz könnyű a dolga. Úgy hírlik, Sárosi Imre, a ta­valyi bajnokegyüttes kitűnő­MAI MŰSOR MOZIK Monor: Diplomaták összees­küyése. Vecsés: Menyasszony a zsákban. Angyal legújabb kalandjai — Pilisen Élesen kanyarodik az autó, és nagy iramban cikázik z forgalmas utcákon. Hirtelen fékez. Nyílik az ajtó. Két for­más láb jelenik meg először. Csinos, szőke nő lép ki. Utána egy magas, jóképű, elegáns úriember. Sötét ruha, fehér ing, hosszú, hullámos haj. Összehúzza szemöldökét, mo­solyog. Ez a mosoly! Olyan is­merős! Hát persze, ö az! (Megáll, feje körül megjelenik a glória.) Az Angyal! Simon Templar! Hátradől a fotelban, gint kér, Bambit kap, rágyújt. — ön itt, Templar? — Yes, amint látja. — Minden filmben egy új kocsi. Most is. Egy Trabant. — A magyar viszonyokhoz alkalmazkodom. Az itteni uta­kon ezzel a kocsival is lehet üldözni. — A sfcőke hölgy? — Éppen miatta jöttem. Pilisi lány. O hivatott... Mi történt? — Eljutott a hír már hoz­zám is. Nagyon zajos a fa­lu. Botrányok, veszekedések, szurkálások. Ez a lány egyik este vőlegényével sétált az utcán. Megtámadták őket, a fiút megverték. — El akarja csípni őket! — Nem éri meg a napidíj. Inkább néhány fogást tanu­lok tőlük, hogy még keimet»- lenebb lehessek a magyar kö­zönség előtt... Ö, az angyalát! (kohol—mayer) Szombaton : A KEFEGYAR KULTURÁLIS ELETE III. Az idő múlásával sem mentek feledésbe Vjrakesdcs helyeit — folytatás ? Táncollak, énekeltek a kefegyáriak fiai, lányai is A színjátszó csoportnak volt utánpótlása: Bál Monoron $ A községi művelődési ott- ^ hon január 13-án, szombat es- ^ te nyolc órától reggel négy ^ óráig bált rendez, melyre sze­retettel várja a szórakozni vá­S gyókat. s $ A zenét az Ezüst Csillag ze- Snekar szolgáltatja. i vács Ilonának, a Szabó testvér­párnak ... Régen volt. De miért csak „volt”? Vannak Monoron népitánc- csoportolc, de egyelőre ismeret­lenek. A kefegyári kultúrcso- portnak hagyományai vannak. Hagyományai, amelyek az idő múlásával sem mentek fele­désbe. De ez nem elég. Nem újrakezdeni kell: folytatni. A közönség szívesen fogadná őket, ez biztos. A népszerűség nem kis dolog. Azt hiszem, nem lenne ép­pen rossz érzés, ha valakit így ismernének meg az utcán: „Tudod, ő az, aki a kefegyári táncosokkal szerepel"! S ez egyáltalán nem csorbítaná a beat-zenéért rajongó teenage- rek tekintélyét. Sőt! Koblencz Zsuzsa mentében, sújtásos nadrágban ropták a toborzót. A siker ez­úttal sem maradt el. Zsíros István, Zöldi Sándor, Földi József, Bokros Károly, Gajdos István azóta már fel­nőttek, s talán csak néha jut eszükbe az akkori szereplés. Szönyi Magdi is csak a fényké­pet nézve emlékezik a „Tobor- zóra”, a „Kállai kettősre”, a mesejátékokra. Pedig sikerük volt: Gajdos Áginak, Baranyi Ilonkának, Léé Erzsinek, Ko­őket. Nagy volt a meglepetés, mert szinte tökéletesen ellesték a lépéseket. Énekeltek hozzá cérnavékony hangocskán, aztán már Nagy Károly és zenekara is bekapcsolódott, és kísérték1 a kis táncosokat. Felvetődött a kérdés: „Mi lenne, ha ...”? És megalakult a legfiatalabbak együttese. A felnőtt táncosok könnyű dallamokra, népi motívumok­ból összeállítottak számukra egy önálló műsort. A betanítás könnyen ment A fiúk piros A kefegyári kultúrcsoport nemcsak a nézőket, hanem a szereplőket is vonzotta, köztük az egészen fiatalokat. Erről már nem nagyon kellett kérde­zősködnöm, ezekhez az évek­hez már személyes élmények fűznek. (Még jól emlékszem a gyerek tánccsoport megalaku­lására. A próbákon gyakran ott voltak a legkisebbek, s tágra nyitott szemmel figyelték a lá­nyok — a testvérek, ismerősök — táncát. Azután összekapasz­kodtak és utánozni kezdték Január 5-i számunkban „Miska bácsi hamuja” címmel cikket közöltünk. Erre érke­zett a következő válasz. „Igen meghatódtam, hogy a Manor és Vidéke a kipirult arcú szánkózó gyermekek vé- ! delmére kelt, az «irigy Miska: bácsival» szemben. A cikkíró; azonban csak azt vette észre, j hogy a szegény gyerekek! csúszdáját lehamuztam. Az \ azonban elkerülte a figyelmét,! hogy a télen-nyáron ott han- ! cúrozó gyerekek házam falát' használják fel bizonyos cé- \ lókra. \ Nyáron például, amikor kis : szívecskéjükbe költözik a sze- ! relem, szerelmi levelezésük j lebonyolítására használják: 5 „Jutka, szeretlek”. Ha „örök ! haragban” vannak, ezt is a; falba vésik, 30 centiméteres! betűikkel, hogy Jutka okvet-1 len észre vegye. Nem be-! szélve azokról a szavakról, $ amelyek a nyomdafestéket 5 nem bírnák el. A fal azonban ! kénytelen elbírni, mivel hogy ; jó nagy szögekkel vésik bele. ; Télex<- lábtörlőnek használ- ; ják haitim falát. A szánkózó,; kac?"# gyerekek lecsúsznak a $ „pirinyó lejtőcskéről”, lent hó $ rakódik cipőcskéjütkre, s hogy $ el ne ázzon, hát sarkukat a 5 falhoz rugdossák, így a rajta 5 levő hó a vakolattal együtt le- i; potyog. \ A szomszédaim tudják, hogy ; házamat három éve tataroz- tattam, most pedig úgy néz; ki, mint egykor Eger vára, az \ ostrom után. Mindezt a han- $ gos csatakiáltásokat hallató, 5 szöget, bicskát falon élesítő $ utcabeli gyerekek csinálták: 5 ablakpárkány letörve, bádog $ leszakítva, fal lehasogatva. j Higgyék el, nem irigyeltem 5 meg a nebulók játékát, ha- ^ nem a fent említettek okoznak ; végtelen sok kárt és bosszú- \ Ságot. Ezért ezúton teszem $ sége abbahagyja a labdarú­gást. Ezt a posztot szánták a vecsési szakvezetők Feketé­nek. A közönség igényes és nem lesz könnyű Feketének- Sárosi játékát feledtetnie. A bizalmat mindenesetre előlegezték neki. Mindenki emlékszik a Salgótarján elle­ni találkozóra, amikor oly em­lékezetes játékot nyújtott. Ehhez hasonló teljesítményt vár tőle a közönség. (szatti) Új fiuk, 1968 Fekete Istvántól sokat vár a csapat

Next

/
Oldalképek
Tartalom