Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

Tito Rawalpindiben Tito jugoszláv köztársasági elnök és felesége szerdán Af­ganisztán fővárosából, Kabul­ból Rawalpindibe, Pakisztán fővárosába érkezett egyhetes hivatalos látogatásra. Fegyveres összecsapások Rhodesiában Szerdán heves fegyveres összecsapásokról érkeztek je­lentések Afrika olyan terüle­téről, amely hetek óta nem szerepelt a világsajtó jelen­téseiben. Rhodesiában harcra került sor az afrikai gerillák és Ian Smith fegyveres erői között. A legfrissebb híradá­sok szerint Rhodesiában or­szágszerte úttorlaszokat állíta­nak fel és minden járművet átkutatnak. A fehér farmerek fegyveres alakulatokat szer­veznek a felbukkanó partizá­nok ellen: a hadseregben szol­gáló afrikai katonákat ugyan­is már nem tartják megbízha­tónak a partizánok elleni harcra. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XII. ÉVFOLYAM. 8. SZÄM ÁHA 70 FILLÉR 1968. JANUAR 11., CSÜTÖRTÖK ÉLÉNK DIPLOMÁCIAI TEVÉKENYSÉG KÖZEL-KELETEN Az EAK fővárosában hiva­talosan bejelentették, hogy Husszein jordániai király a hét végén hivatalos látogatást tesz Kairóban. Az árak és a gazdasági fejlődés A gazdaságirányítás új rend­szerének bevezetésével egyide­jűleg árrendszerünk is meg­változott. Korábban a termelői, a me­zőgazdasági, a külkereskedelmi és fogyasztói árak többsége hatósági ár volt, s a piaci fel­tételeket, a fogyasztó értékíté­letét tükröző szabad árak csak szűk körben érvényesültek. A hatósági árakat a stabilitás, a gazdasági változásokkal szem­beni merevség, érzéktelenség jellemezte. Ezek az árak nem tájékoztattak sem a költségvi­szonyokról, sem a piacon vég­bemenő változásokról; nem be­folyásolták sem a termelés, sem a fogyasztás összetételét. A termelői, a külkereskedelmi és a fogyasztói árak egymástól is elkülönültek. A hatósági árak tehát alkalmatlanok vol­tak az értékarányok kifejezé­sére, állandósították a társa­dalmi és a vállalati érdek el­lentétét, nem adtak informá­ciókat a gazdasági döntések­hez, nem segítették a gazda­ság belső aránytalanságainak felszámolását, végső soron a fejlődés ütemét is fékezték. A gazdaságirányítás új rend­szerének az a legfőbb célja, hogy meggyorsítsa a gazdasági fejlődést. Nyilvánvaló, hogy ez a cél csak erre alkalmas ár­rendszer segítségével valósít­ható meg. Ebből az összefüg­gésből az is kitűnik, hogy az új árrendszer nem egyike a számos mechanizmuselemek­nek, hanem azok legfontosab­bika, amely nélkül nem kap­csolható össze a tervszerű köz­ponti irányítás és a piaci me­chanizmus. Mi jellemzi az új árakat? A termelői árak általában a társadalmi ráfordításokat — tehát az értékviszonyokat — veszik alapul. Szerves kapcso­lat létesült a külkereskedelmi és a termelői árak között; a vállalatok exportból származó bevételét és az importtal kap­csolatos költségeit a külső pia­cok értékítélete, a devizaár Szabja meg. Megváltozott a fogyasztói árrendszer is. Ed­dig a lakosság árualapjának mintegy 10 százaléka került forgalomba az értéknek meg­felelő áron; a fogyasztási cik­kek és a szolgáltatások zöme a közgazdaságilag indokolt ár­nál drágább vagy olcsóbb volt. A fogyasztói árreform (éves szinten 3,8 milliárd forintot ki­tevő árcsökkentéssel és 2,4 milliárdos áremeléssel) sze­rény mértékben kiszélesítette a fogyasztói, valamint a kül­kereskedelmi és a termelői árak kapcsolatát; azaz a fo­gyasztói árakat a társadalmi­lag szükséges ráfordításokhoz közelítette. Am mindez — az új terme­lői árak kialakítása, a fogyasz­tási cikkek jelentős részére ki­terjedő ármódosítás — még nem árreform, csupán nagy­szabású árkiigazítás, amely létrehozta a pillanatnyi hely­zetnek megfelelő célszerű ár­arányokat. A mostani árválto­zásokhoz azonban új mechaniz­mus is társul, amely lehetővé teszi a piaci feltételekhez iga­zodó ármozgást. A piaci me­chanizmus — a műszaki fej­lődés, az igények, a kereslet- kínálat árszabályozó hatása — a legteljesebb mértékben a külkereskedelmi és a termelői árak kapcsolatában érvénye­sül. De jelentős szerepe lesz a belső piacon is a termelők és a felhasználók, a termelés és a fogyasztás egymásra hatásá­ban. Mennyiben segíti az új ár­rendszer és az árak szabályo­zott mozgása — az ármecha­nizmus — a fejlődés gyorsítá­sát? A helyesebb árarányok s a társadalmi ráfordításokhoz igazodó árak reálisabb választ adnak — mind népgazdasági, mind vállalati szinten — az olyan kérdésekre: mennyibe kerül, mit ér, mennyi ráfordí­tást (költséget) igényel, és mennnyi jövedelmet biztosít? De az új árrendszer és a pia­ci hatásokat tolmácsoló ár- mechanizmus nemcsak tájé­koztat, hanem a termelők és a fogyasztók magatartását is te­vőlegesen befolyásolja, a ter­melés és a fogyasztás összeté­telére is hatni fog. Utalnunk kell arra, hogy nemcsak az árrendszer és az ármechanizmus változik, ha­nem az irányítás eszközei és a vállalati gazdálkodás lehe­tőségei is újak, s egymással összhangban érvényesülnek. Ebben az összefüggésben: az árak egyrészt informálnak, de a nyereségérdekeltség révén egyúttal kényszerítenek is ar­ra, hogy a vállalat termelését, gazdálkodását a piaci feltéte­lekhez, tehát a fogyasztók, a felhasználók szükségleteihez igazítsa. Az új árrendszerben — a fix áraktól eltekintve — nem lesz eleve garantált vállalati nye­reség; annak mértékét egy­aránt befolyásolja a piac ér­tékítélete cs a tényleges ter­melési költség. Az új árrend­szer s a nyereségérdekeltség, természetesen, egyéb vonatko­zásban is (gyártmányfejlesztés, választék, minőség stb.) a ter­melés és a fogyasztás egyik fő szabályozója, mozgató rugója lesz. Az árak nemcsak jelzőrend­szerként működnek, hanem a keresletnek, a piaci értékíté­letnek megfelelően a különféle gazdasági folyamatokra is hat­nak, ott hozzák létre a na­gyobb fejlesztési alápot, és te­szik kifizetővé a beruházást, ahol a termelés gazdaságos, vagy ahol a termelés még nem elégíti ki a társadalom, a piac szükségleteit. Összegezve megállapíthat­juk, hogy az új árrendszer és ármechanizmus a gazdasági struktúra aránytalanságainak folyamatos megszüntetésével — amiben természetesen a tervszerű központi irányításra is sok feladat hárul — a ki­egyensúlyozott és gyorsabb gazdasági fejlődést segíti. Garamvölgyi István A jordániai uralkodó szerda reggel Szaúd-Arábiába utazott, ahol Fejszál királlyal tanács­kozik az arab világ problémái­ról. Mazurov, a szovjet minisz­tertanács első elnökhelyettese, aki hivatalos látogatáson az EAK-ban tartózkodik, szerdán folytatja megbeszéléseit Ali Szabri és Zakariah Mohieddin egyiptomi elnökhelyettesekkel. Katonai küldöttség élén Kai­róba érkezett Ali Szülém El- Baidh, a Dél-jemeni Köztár­saság hadügyminisztere. Az AI Ahram című lapnak adott nyi­latkozatában célzott rá, hogy országa esetleg rákénysze­rül a jemeni polgárhábo­rúba való beavatkozásra. A Dél-jemeni Köztársaságnak, amely november 30-án vált függetlenné, 8000 főnyi hadse­rege van. Héttagú szovjet gazdasági küldöttség érkezett Jordániá­ba. Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja, egye­lőre elhalasztotta libanoni lá­togatását, mert a bejrúti re­pülőtér jelezte, hogy a viharos időjárás miatt nem tudja fo­gadni a gépet Jarring Am- manbóL visszautazott nicosiai székhelyére. További tervei az időjárástól függnek — mon­dotta. Az AI Ahram című kairói lap Eskol izraeli miniszterel­nök amerikai látogatásával foglalkozva nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az izraeli politikus és Johnson amerikai elnök tárgyalásai újabb agres­szióhoz fognak vezetni. A párizsi Les Echos vezér­cikkben kommentálja De Gaulle tábornok, francia elnök és Ben Gurion volt izraeli mi­niszterelnök kedden nyilvá­nosságra hozott levélváltását. A lap szerint De Gaulle tábor­nok nem rejti véka alá, hogy szerinte az izraeli állam hibát követett el, amikor nem vette tekintetbe a francia kormány idejében elhangzott figyelmez­tetését, és kezdeményezte az ellenségeskedéseket. Bár a tá­bornok elismeri, hogy az aka- bai blokád „valóban káros volt Izrael érdekeire”, az izrae­li vezetőknek mégis mértéktar­tásról kellett volna bizonysá­got adniuk. Hótakaró alatt a vetés Nem érte kár a gabonát Jobban tűri a hideget a Bezosztája Beköszöntött az igazi hideg. Joggal foglalkoztatja a gaz- daemibert a kérdés: nem fe­nyegeti-e veszély a gabona- növényeket, hogyan telel a vetés? Vértesi István, a me­gyei tanács szakfelügyelője szerint — egyelőre legalábbis — nincs ok az aggodalomra. Pest megyében a 140 ezer holdnyi őszi kenyér- és ta­karmánygabonát összefüggő hótalcaró borítja. Annak ide­jén megfelelő időben és gon­dosan előkészített talajba ke­rült a mag, kelés után a nö­vény megerősödött. Számotte­vő károsodás eddig nem is ér­te a táblákat. A hópaplan a nagyobb hidegektől is megóv­ja a vetést — hacsak a szél le nem hordja a védőtakarót. Az is sokat jelent, hogy a vetés legnagyobb része a hideget, fagyot jobban tűrő Bezosztája búzafajtából áll. Rendelet a mezőgazdasági Új magyar találmány nagyüzemek forgalmi a Az ipari tevékenység után kell adót fizetni — Mikor jár adómentesség? - Rendelkezés az árkiegészítésről A pénzügyminiszter rende­letet adott ki a mezőgazdasági nagyüzemek forgalmi adójáról és az árkiegészítésről. A megváltozott ár- és költ­ségviszonyok tették időszerű­vé a rendelkezést. A mezőgaz­dasági nagyüzemek forgalmi adórendszerét mostanáig az 1961-ben megjelent rendelet szabályozta. E rendelet kibo­csátásának idején még csak kialakulóban volt a mezőgaz­dasági üzemek ipari mellék­tevékenysége. 1966-ban már körülbelül ötször annyi ipari munkát végeztek, mint a ren­delet megjelenésének évében, az új mechanizmus pedig már szinte teljesen elhárította a mezőgazdasági üzemekben is az ipar adminisztratív korlá­táit. A rendelet ezeket az új körülményeket veszi figyelem­be, s igazságos forgalmi-adó rendszert vezet be. Ennek az az alapelve, hogy ipari tevé­kenység esetén a mezőgaz­dasági nagyüzemek anyagi­lag ne kerüljenek se hátrá­nyosabb, se előnyösebb hely­zetbe, mint a hasonló munkát végző ipari vállalatok. Figye­lembe vették mind az ipar, mind a mezőgazdaság egyéb anyagi terheit is, például az eszközlekötésd járulékot, a nyereségadót, az illetmény- adót, illetve a földadót és a jövedelemadót. Ipari tevékenységük után a mezőgazdasági nagyüze­mek eddig is adóztak, s azonos értékű munka ese­tén a jövőben is körülbe­lül azonos lesz anyagi ter­hük, mint eddig. A mezőgazdasági nagyüze­mek (állami gazdaságok, me­zőgazdasági és halászati tsz-ek, termelőszövetkezeti társulások. (Folytatás a 2. oldalon) Mínusz 20 fokon Késéssel jár a HÉV Leállt a kompforgalom Várható: beáll a Duna Az ablakokat hajnalra vas­tag jégvirág fedi. Most már igazán dermesztő a tél. Azt mondják, húsz éve nem volt ilyen szigorú, pedig sokan jól emlékszünk az 50-es évek nagy telére, amikor ugyancsak 20 fok körül járt a hőmérő hi­ganyszála. Tény, hogy éveken át elkényeztetett az időjárás, s ezért vesszük egy kicsit rossz néven a gyarapodó mí­nuszokat. Okoz-e gondot, fennaka­dást? A HÉV-nél a váltókat kell félteni. Ilyen nagy hidegben könnyen lefagynak, s hiába próbálkozik az elektromos berendezés irá­nyítója, mozdulatának nem engedelmeskedik a motor, az elektromágneses berendezés. Szerencsére az első hideghul­lám nem okozott nagyobb ga­libát. Megjelent gőzölögve, forrón a közlekedésiek védő­itala, a csipketea is. A HÉV­Az Építéstudományi Intézet közmű és mélyépítési osztálya a csatornaépítés, a csőátfúrás és a dúcolás korszerűsítésével foglalkozik. Elkészült Bartos Sándor, Kovács László és Muntyán László gépészmérnö­kök által kifejlesztett BKM— 1500-as vízszintes földfejtő és talajszállító berendezés, amely- lyel az utak, vasúti töltések alatt acél- vagy vasbeton csö­veket tudnak átsajtolni. A földkitermelés nehéz kézi munkáját az új berendezés megszünteti, a csőfektetés ide­jét harmad-negyedrészére csökkenti. A külföldi hasonló berendezéseknél a magyar ta­lálmány valamivel gyorsabb és újdonság rajta — ami a külföldi berendezéseken nem található — az iránytartó be­rendezés. A fúrásnál mutat­kozó eltérés menet közben korrigálható. A talajviszo­nyoktól függően a számított előrehaladás 2—3 cm percen­ként. A berendezést az Építő­gép Gyártó és Javító Vállalat készítette. A képen: Az új magyar ta­lálmány távvezérlő berende­zése. Mellette Bartos Sándor gépészmérnök. vonalakon, az autóbusznál és a villamos-végállomásokon így fogadták, s fogadják most is alkalmi melegítőkkel a közle­kedés kitartó munkásait. Az utak változatlanul jár­hatók, bár síkosak, s óvatosságra intenek. Inkább a homokszóró kocsiknak akad dolguk, mint a hóekéknek. Kevesebb a terhe a Duna hul­lámait hasító átkelőhajóknak. Tegnaptól megszűnt a teherfor­galom, nem vontatnak kompo­kat Budapest alatt és fölött, a két part között. S meddig jár­nak a személyeket szállító vízi közlekedési eszközök? A Pest megyei Kishajózási Vállalat információja szerint 20 fokos hideg esetén há­rom nap alatt beáll a Du­na, s megszűnik a forga­lom. Azonban nem három nap, ha­nem egy hét az a reális idő, amely valóra váltja a hajósok aggodalmát. Akkor új szakasz kezdődik: napokig hiányzanak majd a túlsó parton lakó mun­kások a vállalatoktól, gyárak­tól, üzemektől. De így lesz-e? A Meteoroló­giai Intézet távelőrejelző osz­tálya nem ígér változást. El­lenkezőleg: a mínusz 15—20 fokok uralmát garantálja leg­alább 3—4 napig. Közben gyenge, közepes hava­zást. A tél csaknem minden útjában álló bástyát bevett, még Velencében is mínusz 3 fokot mértek, tegnap. t. gy. SKIDOO Tegnap délelőtt különleges, új járművet mutattak be a fő­városban, a Szabadság-hegyi sísáncon. Elkészült a 60 kilo­méteres sebességgel haladó motoros szán, a „skidoo” első mintadarabja. A „skidoo” ame­rikai találmány, már az euró­pai skandináv országokban is elterjedt. A hernyó- és sítal­pas motoros szán karosszériá­ját a Váci Hajógyár, motorját a Csepeli Motorkerékpárgyár készítette. A szocialista orszá­gokban igen nagy az érdeklő­dés a magyar „skidoo” iránt, remélhetőleg rövidesen meg­kezdődik sorozatgyártása. t «

Next

/
Oldalképek
Tartalom