Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

yrsssssssssssssssssssssssssssssssss/ysss? $ sí Karikás A Íj­^ Bécsi rendszámú, hósap- <j ^ kás, bordó Volkswagen. A ^• ^ téren áll, messziről jöhe- V i tett. Gazdája biztosan forró í | kávét hörpölget a Délibáb- $ 5 ban — kicsit sértődött áb- $ $ rázattal, mert nem népűi- * $ seíetes, gyön-gyöspártás me- j, ^ nydctliék a felszolgálók. Itt $ ^ már lőttek a délibábnak is £ ^ — töpreng keserűen és § j! visszagondol a filmre, ami '* idecsalta: a Délibáb min- J ^ den mennyiségben. A ko- $ % csit gyc*"'x%ad topogja kö- > ^ rül. Belesnek az ablakán. ^ ^ — Nézd csak, horgászbot! J ^ — sivít fel az egyik és ku- , ^ pacba tömörül a kis sereg. ^ — Nem, az karikás ostor! ^ Ostort visz haza emlékbe ( az ipse! Illetve, az úr. Hoz- ; ^ zunk neki még kettőt — $ ^ hátha ad rágógumit cseré- $ \be... (e.) I 5 $ ^SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*. Jő hír diákoknak A ceglédi Kossuth Gimná­zium és a Közgazdasági Szak- középiskola igazgatósága közli , tanulóival, hogy az új iskola átvétele megtörtént és a tani- : tás január 8-án, holnap, fél J kilenckor kezdődik mindkét ! isitorában. Az áthelyezett ősz- i tályok már az új iskolában 1 kezdik a második f. évet. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JAPAS E3 CE(?ui XII. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM 1. J8. JAJNLAR 7., YAS.iRNAF Ifjúsági bérleti hangverseny Jugoszláv kamarazenekar vendégszerepei Cegléden Az Országos Filharmónia és a ceglédi Állami Zeneiskola if­júsági bérleti hangversenyének második előadására január 2b-én kerül sor a Kossuth Művelődési Ház nagytermé­ben. A kamarazenét bemutató előadáson jugoszláv kamara- zenekar vendégszerepel, Dusán SÍMvran vezényletével. Mű­sorukban Vivaldi, Gordon, dalVAboco, Obradovic és Mok- ranjac szerzeményeit mutatják be A bérleti hangverseny har­madik előadását februárban tartják meg, ekkor a ceglédi zeneiskola művésztanárai lép­nek a közönség elé. Dolgoznak a homokszórók ki országúti „etikettre” is ügyeinek a járőrök Az országutakon közlekedő járművezetőik sokszor talál­koznak a KPM motoros jár­őreivel, akik ellenőrzik a jel­zőtáblákat, figyelik a szabály­talanul közlekedőket, és álta­lában mindent feljegyeznek, ami sérti az országúti „eti- kett”-et. Ilyenkor, télen foko­zottabb figyelmet kivon az utak állapotának, karbantartá­sának vizsgálata. — Járőreinktől napi jelen­tésben értesülünk a járás út­viszonyairól — mondotta Acsay András technikus. — Az idei tél még ezideig nem kívánt tőlünk nagy próbaté­telt, azonban 12 hóeke, több mint 170 tonna sózott homok és salak a biztosíték arra, hogy útjainkon még a nagyobb hó­esés mellett ■ is zavartalanul közlekedhetnek a járművek. Jelenleg a csúszósság elleni védekezést követeli az időjá­rás, több homokszóró gépkocsi járja az utakat j át azokat a borokat sem, ame- ' lyeknek alkoholtartalma nem j éri el a 9 fokot. A fajtiszta bo- | rákért literenként 15 százalé- | kos felárat fizetünk. ! — Lehet-e még szerződést í kötni? ; — A szerződési határidő tu­iajdonképpen december 31-én • lejárt, de meghosszabbíthat­juk: február 1-ig lehet még szerződést kötni a közös gazdaságoknak és a ház­táji, illetve egyéni terme­lőknek. A bort változatlanul minden nap — szombat és vasárnap kivételével — reggeltől estig lehet a városi és a nyársapáti pincészetünkbe szállítani. (cs — i) ÖT VILÁGRÉSZ FOTÓMŰVÉSZEIÉ MARCEL MARCEAU HAJMERESZTŐ HISTÓRIÁK Abonyi tolvajokról, berceli gyilkosról 1948. május 2-án piros fej­léccel jelent meg a Cegléd, amely ebben a számában egy abonyi fosztogatásról és egy ceglédberceli gyilkosságról is beszámol. ' Jelentettük, hogy az abonyi rendőrség éjt nappallá téve, fáradságos munkával nyomá­ra jutott annak a padlásokat és éléskamrákat fosztogató, falbontó tolvaj bandának — írta a Cegléd —, amely sze­gény dolgozóik verejtékes munikával megkeresett élel­miszerkészletét dézsmálja. Még meg sem száradt a ha­sábokon a nyomdafesték, ami­kor a rendőrök már vezették is méltó helyükre, a fogdába a betörőbanda tagjait. A házkutatás során a betö­rők lakásán megtalált és vál- lukra, nyakukba aggatott sza­lonnákkal, sonkákkal, más lo­pott holmikkal feldíszítve vo­nultak végig a község utcáin, megállva minden saroknál, ahol szemlesütve ezt kellett kiáltozniok a felháborodott, szitkozódó abonyiak felé: — Í9V jár, aki szalonnát lop! Így jár, aki szalonnát lop! Aztán megkezdődött a rend­őri kihallgatás, amelynek so­rán 15 padlásfosztogatást és betörést ismertek be. A le­tartóztatott betörők ifj. Kál- lami Mihály bandavezér 26 éves, Raffael Vilmos 16 éves, Raffael János 49 éves, Raffa­el József 23 éves foglalkozás nélküliek voltak. Ugyancsak letartóztatták a tolvajok or­gazdáit: Gálfi Istvánná 41 éves piaci árust és István nevű 18 éves fiát. Bércéi lakóit napok óta lá­zas izgalomban tartja Monos­tori István berceli lakos bes­tiális kegyetlensége. Monostori közös háztartás­ban élt leányával, Patakfaivy György nevel, akinek férje fogságban van. Patákfalvyné teherbe esett s április végére várta a szülést. A napokban, amikor a szülési fájdalmak erőt vettek rajta, apja ahe­lyett, hogy szülésznőért ment volna, maga vezette le a szü­lést, s egy 3.20 kg-os, életerős csecsemőt segített napvilágra. A kegyetlen nagyapa a szülés után a csecsemőt egy mosdó- tálba tette, belefojtotta, majd pedig a háza mellett elásta. — A szomszédok suttogni — a rendőrség pedig nyomoz­ni kezdett. 24 óra alatt bűnét beismerve, remegve állott a 64 éves ember az ügyészség előtt. Foto: Yousuf Karsh VIGADÓI ZSINAT Amíg az „Esti* megérkezik Három óra körül jár az idő. Várom az Esti Hírlapot. A bácsi kiszól az ablak mögül; „Még nem érkezett meg”. Hi­deg van, vékony a cipőm tal­pa, nem lehet ácsorogni. Itt a Vigadó, betérek oda. Valóban, jó meleg van bent, de vele füst, borgőz, zsinat is jár — szóval kocsmai a hangulat. Forró feketét kérek. Kortyol­gatok, nézegetek. Sokan vannak Mindenki beszél. Érdekes; az ital a nehezen forgó nyelveket is felgyorsítja. Néhány korty után árad a szó, végtelenül. Ki figyel a másik szavára? A ma­gáét mondja mindenki. Három érzelmi állapot határozza meg témájukat: ölelgető öröm, síró panaszkodás és hősködő le­génykedés. Két férfi támaszkodik a pult­nak. Üres korsókat tolnak a csaposnő elé. „Töltse meg mégegyszer!” A vasutas belső zsebéből néhány százast mar- kolász elő. „Nyugi öregem, van itt pénz! Ennyit megtar­tok a fizetésből.” „Acz. asz- szony?” „Ki sem meri nyitni a száját, megneveltem én már!” Fél négy után megtelik a helyiség. Csopor­tosan jönnek a kőművesek. Itt dolgoznak az új lakótele­pen. Letelt a munkaidő, erre van a szállásuk is, betérnek ide. Sör, bor, pálinka, nem válogatnak. Keverve, egymás után — mindegy. A fiatalok az asztali futballt rohanják meg. Ordítoznak, civakodnak. Egy gól — egy korsó sör. Nyílik az ajtó. egy férfi és egy nő lép be. Két féldecit isz­nak az asztalnál. A férfi jó középkorú, kövérkés, sima ké­pű. A nő egész fiatal lehet, de a festék aMg takarja arcán az évek siettetett múlását. Űjabb rendelés, összebújnak, susog­nak, a nagy tenyér az asztal alatt kotorász. A hirtelen lár­mára odafigyel mindenki. A csaposnő kiabál. „Értse meg, nem szolgálom ki! Ivott már eleget.” Egy férfi dülöngél a pult előtt. Elegáns ruha van rajta, vilá­gos ing, nyakkendő. Nevet, és mint egy jóvágású színész, széles gesztusokkal kíséri sza­vait. „Drága asszonyom, en­gem nem szolgál ki? Tudja, hogy én ki vagyok?” „Kivan, azt látom.” „Én úriember va­gyok. Engem mindenki ismer Cegléden.” „Végeztem magá­val!” Néhány tánclépést tesz, leül egy asztalhoz, a tetszetős produkcióért hálás a közönsé­ge — egyszerre több poharat is tesznek elébe. Már nincs üres hely az asztaloknál. Utat török magamnak kifelé. Négy óra, sötétedik. Friss, tiszta kint a levegő. Talán megérkezett az Esti is. Kohlmayer Ádám Mérleg és tanulság i AZ ÖESZTENDŐ utolsó he- ] teiben nagy élményben volt j részük a ceglédieknek, a kör­nyékbelieknek és azoknak, akik néhány órára messzi vi­dékről látogattak el hozzánk. Az öt világrész fotóművé­szeié című kiállítás az eszten- I dó slágere volt, jelentős kul- ; lurális eseményeink legrango- sabbja. Ilyen sikerre még rit­kán volt példa városunkban, így talán — egy kissé okulásul a jövőre nézve — érdemes megvizsgálni, mely tényezők segítették a sikert. Tóth István fotóművésszel, a kiállítás rendezőjével beszél­gettem erről. Szerinte a siker csupán a rendezésen múlott, hiszen az itt szereplő gazdag képanyag a világ legjelesebb művészeit reprezentálja, az ő sikerült várható volt. A rendezők optimizmusa és fáradhatatlan munkája terem­tett megfelelő keretet a be­mutatóhoz. Ebben a munkában a Ceglédi Foto Club tevékeny kollektívája mellett elsősorban a Kossuth Művelődési Ház vállalt jelentős részt. A Kos­suth Múzeum szintén nagy se­gítséget nyújtott. Természete­sen a városi tanács illetékes szervei megtették a magukét, és o városi pártbizottság tá­mogatása is hozzájárult az eredményhez. A SZERVEZŐK TUDTAK, hogy megfelelő propaganda nélkül meghal a legjobb ötlet is. Plakátjaik és katalógusaik igényes kiviteléről írva, egy­j szer már szóltunk a ceglédi i nyomdászokról. A sajtófoga- ■; dás, a tv, a rádió és a lapok jelenléte szintén hasznos volt. Á Pesten kiragasztotrt plaká­tok tucatjával vonzották a fő- városialzat. Külön autóbuszok­kal jöttek nagyobb vidéki vá­rosok érdeklődői is. A foto nemzetközi nyelv — az egyik legnépszerűbb művé­szet, hiszen közérthető. Joggal vonzott tehát több ezer látoga­tót, a kucsmás bácsitól, ken­dős nénitől az értelmiségig, a teenagerig. Mindenki talált olyan képeket, amelyek legkö­zelebb álltak ízléséhez. A kiállítás művészeti érde­meinek méltatói az esztéták lesznek, akik a fotós szaklapok következő számaiban publikál­ják tanulmányaikat. A ceglédi siker még nem ért véget. A Magyar Fotóművészek Szövet­sége. amely védnökséget vál­lalt a tárlat felett, tárgyaláso­kat folytat az anyag vándorol­tatásáról. A KULTÜRHÄZRÖL leszed­ték a kiállítók országainak lo­bogóit, összecsomagolták a ké­pieket, amelyekben annyit gyö­nyörködtünk. Élményeinkhez még egy tanulság csatlakozik: ilyen és ehhez hasonló ren­dezvények tágíthatják bizta­tóan a ceglédi horizontot. Az igényesség, a talpraesettség és a körültekintő szervezés, amelynek jó példája volt ez a kiállítás, meghozza a sikert, ezúttal ezrek elismerését. <t.) Mi újság a város éléskamrájában? Bab van, káposzta lesz, a fokhagyma messziről érkezett A háziasszonyoknak nem volt panaszra okuk az elmúlt évben: a MÉK két zöldség- és gyümölcsboltja mindig friss áruval, állt a vásárlók rendel­kezésére. De januárban még a „házi raktárak” készletei is megcsappannak. A város „kamrájáról” — a MÉK raktá­ri készletéről — Irházi Gyula így nyilatkozott: — A jó háziasszony gondos­ságával előrelátóan mértük fel a város igényeit, és ennek alapján igyekeztünk raktárain­kat megtölteni. Zöldségfélék­ből, burgonyából, almából az új termésig nincs gon- ! dunk. A szabolcsi olcsó mi­nőségű jonatánalmából még 18 vagon áll rendelkezés­re és 120 vagon lengyel bur­gonya van még raktárunkban. A fejes káposztánál némi zök­kenő mutatkozik, azonban ígé­retet kaptunk, hogy Hajdú, vagy Csongrád megyéből pó­tolhatjuk az esetleges hiányt. Hasonló a helyzet a jó minősé­gű babnál, de vegyes babból minden igényt ki tudunk elé­gíteni. Nem jelent problémát a vöröshagyma, azonban válto­zatlanul kevés fokhagymát tu­dunk a boltokba szállítani. Az elmúlt napokban ugyan kap­tunk Szovjetunióból importált, jó . minőségű fokhagymát, de ez a mennyiség is csak a szo­ros szükséglet kielégítésére elég. Ismételjük át a KRESZ-t címmel előadássorozatot indít a járási Balesetelhárítási Ta­nács az Autóklub helyi cso­portja részére. Az első elő­adás holnap délután 6 órakor kezdődik a Kossuth Művelő­dési Házban. Előadás után filmvetítés következik. Hozzáguberál még négyet, ismét két borítékot kér. Nem nyer. Üres már a pénztárca, de még a kosár is. Az ab­lakon bekukucs­kálva azt kérdi: „Mikor kerül újabb adag a tál­kába? — Mert ha­zaszaladok pén­zért, és a piacról jövet még meg­próbálom!” Hát, így mulat egy magyar asz- szony! (cs) CEGLÉDI APROHIRDETESEK „Az Ipari Szakmun­kásképző Intézet (Ceg­léd, Pesti u. 7.) felvé­telt hirdet kapusi és hivatalsegédi teendők ellátására (az állást be­töltő személy fűtési, il­letve büfékezelői te­endőket is elláthatja) az összes munkakör betöltése esetén kere­set havonta minimum 2000 Ft. Az állás be­töltéséhez a város bel­területién egy szoba konyhás cserelakás szükséges. Jelentkezni lehet az intézet gazd. vezető irodáján.” Egy db 160 kg-os hízó eladó. Török Ignác ut­ca 53. Üj állapotban lévő tea- tűzhely eladó, és egy ágy. Damjanich utca 31. alatt. ______________ H árom db hízó eladó, Székely utca 30. szám alatt.__________________ 2 40 kg-os hízó eladó. Cegléd, Örkényi út. Czirják tanyán._______ U tcai egyszobás, mel­lékhelyiségekkel la­kást keresek a város központjában. írásbeli választ kérek. Cegléd, Virág_ utca 9. szám. Adminisztrátort keres az APOR. Cegléd, Vá­sár tér 2. Érettségi szükséges, lehet kezdő is. Eladó szép hálószoba­bútor, konyhaszek­rény, kanapé, pad, üst, üstház, X., Urbán Pál utca 4.________________ Elveszett december 29- én Örkényi útvonalon egy autókerék dísz- tárcsája. Megtalálóját jutalmazom. Árpád ut­ca 27. szám.__________ N agy gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót felveszünk* Cifrakerti ÁG. Ceg­léd. _________________ S zolnoki KPM autó­vezetői tanfolyamot indít Cegléden. Jelent­kezni lehet: Cegléd, Táncsics iskolában, Hörömpő Károlynál. i i Holnaptól veszik át a kétszer fejtett borokai Fajborokért felár bor? — kérdeztük Kiszely Ist­vánt, a pincészet vezetőjét. — Csak egészséges, mel­lékíz nélküli bort veszünk át. i Dohos hordókban tárolt, tehát I nem jól kezelt borokat nem , vásárolhatunk. Nem vehetjük rv uví. varán most nem sorakoznak a 1 lovaskocsik, december végével elmúlt a seprős, illetve az egy- I szer fejtett borok átvétele. Most a pincészeti szakemberek a kétszer fejtett bor fogadásá­ra készülnek; felvásárlásuk j január 8-án kezdődik. — Milyen feltételek mellett így mulat egy magyar asszony! Piaci nap. A lottóirodában eb­ben az órában bi­zony kevés férfi látható. Kend ős asszonyfejek ha­jolnak az asztalok fölé, és visszafoj­tott lélegzettel tépdesik fel a bo­rítékokat, ame­lyekben a kis cé­dulácskák derí­tik föl, vagy ko- moritják el az ar­cokat: a szeren­csejáték új for­mája az olimpiai „kis boríték, nagy szerencse” játék folyik itt nagy lel­kesedéssel. A sarokasztal­nál fiatal me­nyecske buzgól- kodik, most tépi fel a hatodik borí­tékot. „Nyolc fo­rintot nyertem” — kiált fel örömmel és máris nyújtja a cetlit az ablakon. Veszi a kosarát és már menne — de nem! Hátha ez a nyolc forint hozza meg a szerencsé­jét. Még két borí­tékot kér. Ideges ujjakkal tépi — nem nyert! Elő a pénztárcát — no, még kettőt. Négy forint a nyereség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom