Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-31 / 25. szám

iskolák és az egyes üzemek saját soraikból jelöltek ta­gokat a megválasztandó bi­zottságba. A javaslatok elfogadása után, a járási bizottság tit­kára javaslatot tett a köz­ségi elnökségre, melynek tag­jai a következők lettek: Ko- kuth József, Varga Imre, Nagy Gyula, Furuglyás Géza, Garamszegi Sándor, Balázs Edit, ifjú Pál Mihályné, dr. Horváth Sándor, dr. Páka Pál, Szatmári Imre szds, Sár­vári István. A választói gyűlés a járási bizottságba javasolt szemé­lyek és a megyei küldöttek megválasztásával zárait. SZÜLÖK BALJA ÜLLŐN A hagyományos „Szülők bálját” Üllőn február 10-én tartják. Strandszínpad, útjavítás Amit lehet, helyben Megválasztották Gyomrán a Hazafias Népfront új bizottságát Megválasztották Gyömrőn a Hazafias Népfront helyi bi­zottságát. A lelépő bizottság beszámolójában igyekezett reális képet adni az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról és megpróbált bi­zonyos vonatkozásokban fel­adatokat is adni az újonnan választott vezetőségnek. A gyömrői bizottság az el­múlt időszakban a választások előkészítése mellett jól ol­dotta meg azokat a feladato­kat, amelyek a békehónap, a vietnami szolidaritási hét, az üzbég kulturális napok meg­rendezésekor hárultak rá, ezenkívül a társadalmi mun­ka szervezésében is — fő­ként népművelési feladatok­ban — eredményes munkát végzett. Nem volt teljesen ki­elégítő a testületi élet, mely­nek részben az volt az oka, hogy az elnökség néhány tag­jának más megbízatása is volt, különösen az utolsó más­fél esztendőben. Az elhangzott beszámoló a közvetlen feladatok közül a szervezeti életen való javítást, az elnökségi ülések rendsze­res megtartását és a már ha­gyományossá váló tavaszi községrendezési munkákra va­ló mozgósítást jelölte meg. Sor kerül ebben az esztendő­ben a strandfürdőn megkez­dett szabadtéri színpad mun­káinak befejezésére, több is­kola karbantartására, a mű­velődési ház részleges felújí­tására, valamint közútjavítás­ra is. A szervezeti élet javításá­val kapcsolatban általános helyesléssel találkozott az a javaslat, hogy tekintettel a község kiterjedtségére — va­lósítsák meg a népfront mun­kájában a körzeti rendszert. Egy-egy elnökségi tag és egy járási bizottsági tag irányí- tásával havonta egy alkalom­mal telepenként tartanak megbeszélést, ahol az orvosol­ható problémákra részben helyben keresnek megoldást, részben az elnökségen keresz­tül községi és járási segít­séggel A beszámolóhoz Kohuth Jó­zsef, Hayth Ferenc, Gondos István, Bata János és Neu­mann Mihály, a járási nép­frontbizottság titkára szólt hozzá. A gyűlés résztvevőit a köz­ség úttörői és KISZ-istái üd­vözölték. Az új bizottsági tagok je­lölése a korábbiaktól eltérően úgy történt, hogy a pártszer­vezet, a tömegszervezetek, az VIDÉKE L ÖN K I AP A S A X. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1968. JANUAR 31.. SZERDA Csatorna, erdő, lakás — és bürokrácia Még mindig sok a bevándorló Az interpellációra nem fogadták el a választ A múlt esztendő mérlege az idei első járási tanácsülésen A hét az új év első tanácsülésével kezdődött. Az elmúlt év határkő volt, az új gazdaságirányítási rendszer előkészítésének, és a kitűzött feladatok teljesítésének éve. A járási tanácsülés első napi­rendi pontként, amikor a köz­ségi és a járási tanács múlt évi A MAMA KEDVENCE Foto: Gábor A TARSASAG OROKOS TAGJA Vadászatról vadászatra • • Ötvenhárom vaddisznó — Agyonnyomta a szarvas. Bukat Péter bácsi 73 éves, de az idő sem az arcán, sem a kedélyén nem hagyott nyo­mot. Soha ennyi vérbeli, vi­dám vadásztörténetet nem hallottam, mint tőle. Péter bá­csi ugyanis a monori járási vadásztársaság örökös tagja. Nála senki sem ismeri jobban a Monor környéki tanyavilá­got, az erdőket. Hogyan lesz valakiből vadász? Péter bácsi szívesen válaszolt kérdéseim­re. Humora kiapadhatatlan, s én, aki azt hittem, hogy az er­dőt járó emberek a csend, a magány kedvelői, csodálko­zással vegyes félórát nevettem ót vele. Tizenhét éves koromban kezdtem vadászni, a Komá­rom megyei Ógyallán. Régen volt, azóta rengeteg élmény, emlék áll már mögöttem, és mind-mind felejthetetlen. Ml a vadász legkedvesebb zsákmánya? — Embere válogatja. Én legszívesebben apróvadra, őzre lövök. De az 56 év alatt 53 vaddisznót is leterítettem már. A legutóbbi vadászatra is szí­vesen emlékszem: két hete a pótharaszti erdőnél harminc puskával 240 nyulat lőttünk. Velünk volt Füzesséry Gxjurka barátom is, a híres koronglö­vő. — Melyik a legkedvesebb Vadászélménye, Péter bácsi? — Elmesélem, de ehhez is­mernie kell azt a mondást, hogy „amit a vadász mond, abból egy szó sem igaz!” Ezt a történetet azonban nyugod­tan elhiheti, úgy igaz, ahogy elmondom. Egy vadászaton vendégvadászként vettem részt. Nagy volt a zsákmány, jó a hangulat, s a vadásztár­saság versenyt hirdetett: aki a legvidámabb történetet elme­séli, 100 töltényt kap jutalmul. Elhatároztam, hogy enyém lesz a győzelem, egymásután meséltem a jobbnál jobb tör­téneteket Nem is tudom, há­nyadiknál tartottam már, ami­kor felállt egy idős vadász­cimborám és szót kért Pipá­ra gyújtott, s belekezdett a meséjébe: „Hajnali fél négy volt, a felkelő nap gyémánt­sugarai bevilágítottak a lom­bok közé. Az erdő mélyén egyedül ültem, megtömtem a pipámat és vártam. Szeptem­ber 5-e volt, szarvasbőgés ide­je. Egyszerre csak jobbról zör- renést hallok, a pipámat balra kilököm a számból, hogy az se zavarja a célzás szép pillana­tát, mert 45 lépésre tőlem egy gyönyörű, királyi vad, hatal­mas szarvas állt, de nem so­káig, mert fegyverem füzében hamar eldőlt. Odamentem; az állat kiomló vérével megfes­tett tölgyfalevelet a kalapom mellé tűztem. Megfordítottam az állatot, mert kíváncsi vol­tam, hogy a másik oldalán ki­törő golyó milyen sebet vá­gott. Hát legnagyobb meglepe­tésemre a szarvas alatt egy nagy nyulat pillantottam meg, amit az eldőlő test agyon­nyomott. S amint ezen a vá­ratlan eseményen csodálkoz­tam, hirtelen felröppent mel­lettem egy fácánkakas. Ijed­temben és meglepetésemben véletlenül azt is elkaptam, így aztán hármas zsákmánnyal térhettem haza aznap. így volt, így történt...” Mondanom sem kell, hogy a cimborám nyerte a zsűri első díját, a 100 töltényt Megkér­deztem tőle: — Komám, mondd még őszintén, nem iz­gultál, amikor ez a dolog meg­történt veled? Mire ő így fe­lelt: — Pajtás, amíg te a tör­téneteidet mesélted, volt időm, hogy én is kitaláljak egyet. De ne búsulj, megfele­zem veled a töltényeket!” Péter bácsi történetét szóról szóra lejegyeztem, de azt hi­szem, minden mondatát le kellett volna írnom, olyan megkapóan mesél az erdőkről, a hajnali vadászatokról. 1963- ban baleset érte, mindkét ke­zén megfagytak az ujjai, a vadászpuskához azonban nem lett hűtlen, amikor csak ide­je van, a határt járja. Még sok élményt, s minél több vadász­zsákmányt kívánunk neki. (koblencz) zottság idei munkatervének programja az árak folyamatos ellen­őrzése, a lakosság zavarta­lan áruellátásának bizto­sítása érdekében figyelem­mel kísérik a fogyasztói árak alakulását, a fogyasz­tási cikkek választékát. A járásbíróság elnöke, dr. Sziget János tájékoztató jelen­tése a népi ülnökök tevékeny­ségéről szólt. Megemlékezett a nemrég elhunyt népi ülnökök, Varró István és Papszt Béla példamutató munkájáról. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással emlékeztek az elhunytak­ra. A napirendi pontok megbe­szélése után, a tanácstagok in­terpellációira válaszoltak az illetékes szakigazgatási szer­vek képviselői. A közérdekű panaszok közül Gál Jánosné kérdésére — mikor adják át a Monoron évek óta épülő tü­dőgondozót — Soproni László, a Monori Járási Tanács építé­si és közlekedési csoportjának főmérnöke válaszolt Határ­időt nem tudott mondani. Gál Jánosné a választ nem fogadta el; „az emberek jogosan háborodnak fel, hiszen harmadik éve, har­madszor tolmácsolom vá­lasztóim kérdését — s most már határidőt sem kapok. Az átalakított épület mellett gomba mód szaporod­nak a magánerőből épülő csa­ládi házak, a fontos állami be­ruházás úgy készül. mint a Luca széke” — mondta Gál Jánosné, Az interpellációra adott választ a tanácsülés sem fogadta el, a járási tanács végrehajtó bi­zottságát bízta meg az ügy ki­vizsgálásával. Virág Zoltánná arra kérte a járási tanács egészségügyi csoportját, hogy az üllői Csik Pál doktor he­lyett, aki a napokban nyugdíj­ba ment — nevezzen ki új or­vost, mert a két üllői orvos képtelen a megszaporodott munkát ellátni. Dr. Nagy István főorvos vá­lasza: ha az üllői tanács bizto­sít lakást és rendelőt, azonnal kinevezik az új orvost, mert az Egészségügyi Közlönyben megjelent hirdetésre kilenc orvos jelentkezett. Lenkei Gyula tanácstag a magas vízdíjakat sérelmezte; ha a díjnak megfelelő víz- mennyiségét elhasználnánk — mondta —, naponta 200 liter vizet kellene fogyasztani. In­terpellációjára dr. Zimányi Gyula, a járási tanács elnök- helyettese válaszolt, s elmond­ta, hogy a vízdijakat országos rendelkezés szabályozza, mely az egyedi, családokra lebon­tott fogyasztás helyett általá­nos fogyasztást vesz alapul. A helyzet csak akkor vál­tozik, ha vízórákat szerel­nek fel Vecsésen. A.z órák beszerzése, felszere­lése 10 millió forintba kerül. A probléma a tervek szerint 1970-re megoldódik, ha addig­ra sikerül beszerezni az órá­ját. Az interpellációk jellegéből i járási tanács elnöke. Szíj­ártó Lajos vonta le az általá­nos következtetést — a mun- ca tervben meghatározott, rönk rét feladat mellett az ügy- ntézés menetét is meg kell ryorsítani. ____________ (d) Mai műsor Mozik Maglód: Velejéig romlott. Mo­or: Irma. te édes. I—II. Őri: Mplomaták összeesküvése. Vecsés: lecsületbeli ügy. járási | munkáját értékelte, elemezte, különös gonddal vizsgálta az átmeneti év jellegéből adódó speciális feladatokat. A testületek nagy munka­kedvvel kezdték az évet, a vá­lasztópolgárok bizalma erősí­tette a választott testületek önbizalmát. A kedvező légkör az egész évre jellemző. A járás mezőgazdasági jelle­ge meghatározta a tanácsok munkáját — a termelőszövet­kezet erősítését, a tagság jöve­delmének fokozását, a gyengén gazdálkodó tsz-ek segítését, a tsz demokrácia, a törvényesség biztosítását. A fő célkitűzése­ket sikerült megvalósítani, a járás tsz-einek összes pénzbeli jövedelme — az állami dotáció 50 százalékos csökkentése el­lenére — 77 millió 524 ezer forintról 92 millió 674 ezer forintra, a tsz-tagok összrészesedé- se nem végleges adatok szerint, 46 millió 446 ezer forintról 49 millió 199 ezer forintra emelkedett, A jövedelem növekedésének egyik oka, a termésátlagok emelkedése — a hazai búza holdanként! átlaga 11,6 mázsá­ról 13,76, a rozs 6,9 mázsáról 7,2-re, a cukorrépa 179 mázsá­ról 188-ra nőtt. A javuló ter­mésátlagokkal egyenes arány­ban emelkedett az államnak eladott termények mennyisé­ge. Múlt évben is voltak ne­hézségek, annak ellenére, hogy általában jók áz eredmények, néhány közös gazdaság mér­leghiánnyal zárja az évet. A földvédelmi törvény tervbe vett feladatait elvégezték, összesen 611 hold legelőt újítottak fel, 21 kilométer csatornát építettek a bel­víz levezetésére, 2,5 kilo­méter hosszúságú csator­nát felújítottak, 800—900 holdon telepítettek erdőt. Nem újkeletű probléma, né­hány év alatt nem is oldható meg, a Budapesttel határos községek túlzsúfoltak, bár múlt évben a tervezett 500 la­kás építése helyett 681 épült fel, ebben az évben fejezték be a 103 belvízkölcsönnel épí­tett házat is — a folyamatos bevándorlás miatt nem javult a lakáshelyzet. Az ivóvízellá­tás javítása érdekében 18 köz­kutat létesítettek a múl év­ben; a lakosság segítőkészsé­gének köszönhető, hogy a ter­vezett községfejlesztési felada­toknál többet tudtak elvégez­ni, 10 300 folyóméter járda épült, 5330 méterrel bővítették a villanyhálózatot, a tervézett egy orvosi rendelővel szemben öt épült. Az újonnan választott ta­nácsok a lakosság bizal­mát, segítőkészségét kap­ták útravalóul. Ami a testületek munkáját illeti, egyszerűbb, áttekinthe­tőbb, eredményesebb lett. Amin még javítani kellene, imi a testületi munka ered-1 mény ességének kulcskérdése: i hózott határozatok végrehaj­tása. A testületi döntések ér­telmetlenek, ha nem realizá- .ódnak. Az állandó bizottságok te­vékenysége sok segítsége! ryújt a járása tanácsnak, kü- önösen kiemelkedő munkát végzett a járási gyermek- és fjúságvédelmi, és a pénzügyi íllandó bizottság, a tápíósápi. illői, pilisi községi állandó bi- :ottságok. A járási és községi illamhatalmi szervek elmúlt :vi munkájáról szóló jelentést. :s a második napirendi pont­iént tárgyalt 1968. évi első fél­évi munkatervüket előterjesz- ó jelentést a tanácsülés egy- íangúlag megszavazta. A járási népi ellenőrzési bi­Olvastuk YAüMEAA Veszett rókák Kéthetes zárlat a juhászaiban Néhány napja a penci Me­nyecskehegy tsz-juhászatába ólálkodott be egy róka, felte­hetően libát akart lopni. A ju­hásznak feltűnt a gyanúsan szelíd állat, és vasvillávaí agyonütötte. Megvizsgálták, és kiderült, hogy a róka veszett volt. Ez az eset figyelmezte­tés — a veszettség nem állt meg a járás határán. Ahol tehát kezes rókát lát­nak, vagy feltűnően harciassá válik egy háziállat, saját érde­kükben azonnal jelentsék az illetékes állatorvosnak. Ha valakit kutyaharapás ér, vagy megmar a macs­ka, haladéktalanul for­duljon orvoshoz, mert a veszettség lappangási ideje két naptól kilencven na­pig terjedhet. Mint a járási tanács mező- gazdasági osztályán dr. Pál László főállatorvostól megtud­tuk, a penci tsz juhászatában kéthetes zárlatot rendeltek el. Azért volt erre szükség, mert nem tudják, hogy a róka a juhok közé is bemerészke­dett-e. A fertőzés jelei két hét alatt megmutatkoznak. A boltosok kollektív szerződése A vállalatoknál elkészültek a kollektív szerződések, és az új esztendőben már ezek szel­lemében folyik a munka. A napokban a Cegléd és Környé­ke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatója megmutat­ta kollektív szerződésük egy példányát. A kollektív szerző­dést a vállalat részéről az igazgató, az alkalmazottak képviseletében a szakszerveze­ti bizottság kötötte. Mi a célja az ilyen megál­lapodásnak? Az, hogy szabályozza a mun­kában való részvétel rendjét, kölcsönösen meghatározza a vállalat és a dolgozók jogait és kötelességeit. Milyen alapelvek szerint ál­lították össze? Elsősorban azt tartották szem előtt, hogy a kollektív szerződés révén a dolgozók egységes eljárási elvek alap­ján létesíthessenek munkavi­szonyt, végezhessék munkáju­kat, és az érte járó bért meg­kapják. Az új szerződés lehetőséget ad a vállalatnak, hogy a fel­adatok elvégzésére a legmegfelelőbb munka­erőt alkalmazza, és a fi­zetés a végzett munkával arányban álljon. A kollektív szerződés beve­zetőként a munkaviszony ke­letkezésével és a próbaidővel foglalkozik. Ezután a munka- viszony megszűnésének mód- iáit, a korlátozásokat és a fel­mondási időt határozza meg. A munkafegyelemről írva, egy­értelműén kifejti, hogy a bol­tosok kötelesek a vásárlókö- :önség jogos igényeinek maxi­mális kielégítésére törekedni, i kiszolgálást a legki fogásta - anabb udvariassággal végez­ni. Ezen a téren már az első mulasztást fegyelmi vétségnek ehet tekinteni. Pontosan meghatározták a munkaidővel, pihenőidő­vel. a fizetett és a rend­kívüli szaba faággal isszefüggő kérdéseket. Külön ejezet foglalkozik a munka líjazásával, a részesedési alap elosztásával és az egyéb jut- atásokkal, a fegyelmi és az nyagi felelősséggel. A dossziéban helyet kapott vállalati bérszabályzat, a ré- zesedési alap ez évi felosztási s felhasználási szabályzata és munkavédelmi szabályzat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom