Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

1968. JANTJAR 28., VASÁRNAP M fCIKI r/ilWflP Csőben az áru Bármennyire is hihetetlen; van olyan „küldönc”, „aki” egy nagyüzem két telepe kö­zött 60 másodperc alatt két és fél kilométert tesz meg. Ez a „küldönc” 150 km/ó se­bességgel száguld, de nem gépkocsin, hanem a legkor­szerűbb csőposta-berendezé- sekben. A „küldönc” való­jában egy persely szállító- hüvely, melybe az üzemré­szek egymásnak szóló üzene­teiket, küldeményeiket helye­zik. i ■ A csőposta mindent továb­bít, ami behelyezhető a szál­lítóhüvelybe : vállalatoknál iratot, klinikán vérkonzervfet, nagyüzemekben lyukkártyá­kat, raktárakban áru- és anyagmintát, kohászati üze­mekben próbaanyagot stb. Különleges esetekben a szál­lítmány súlya akár néhány kilogrammot is elérhet, sőt tudunk kísérletekről, ahol a továbbított súly elérte a 340 kg-ot! A híradástechnika korsze­rű eszközei nem fenyegetik a csőposta jövőjét, a telefon, a távírógép és képtávíró bé­késen megfér a csőposta mel­lett. A mindennapos igények éppen azt bizonyítják, hogy kisebb távolságú szállítási fel­adatok elvégzéséhez nyújt se­gítséget, éppen ezért az ed­diginél fokozottabb ■ térhódí­tásával számolhatunk. GYÉMÁNTKINCSEK Moszkvában, a Kremlben kiállították a Szovjetunió drá­gáivá kincseit. Ezt a kincstárat 1922-ben hozták létre. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjaitól lel­tárba vették a volt cári ud­var értékeit. Vannak köztük világhírű drágakövek, a XVII—XIX. századi orosz ötvösművészek alkotásai és a koronaékszerek. A Szovjetunió gyémántkin­csei azóta állandóan gyara­podtak. Ide kerültek Jakut­föld ritka nagyságú és szép­ségű gyémántjai, és a szovjet gyárakban készült mestersé­ges briliánsok. A Szovjet­unió — tudvalévőén — a vi­lág gyémántpiacának egyik legnagyobb szállítója. A kiállítás látogatói előtt feltárul Mirnij város képe, ahol ma 30 ezren élnek. Ez a város a szovjet gyémánt­bányászat központja. A fő helyet a legnagyobb szovjet gyémántkristályok fog­lalják el, köztük a „Marija", amelynek súlya 106 karát. Mellette egy fiatalasszony fényképe, Marija Konyerki- náé, aki a mirniji dúsítóban dolgozik, mint gépkezelő, ö talált rá erre a kőre. A terem közepén hatalmas üvegvitrinben száz nyers­aranylelet, köztük a világ legnagyobb, 36 kg-os „Nagy háromszög” nevű aranyröge. Nagy érdeklődést keltenek a múlt századi kincsek, ötezer briliáns ékesíti a nagy ural­kodói koronát, ezek körülve­szik a mintegy 400 karátos vörös rubint. Brazil brilián­sok közé dolgozták be a vi­lág legnagyobb és legszebb, úgynevezett „ceyloni zafír­ját". Itt látható a legendák övezte „Orlov” és a „Sah” gyémánt. Oszlopok alumíniumból Nagy feszültségű villamos- az acélból készülteknél kö- hálózatoknál a Szovjetunió- rülbeliil 50—70 százalékkal ban és Amerikában már több könnyebbek. Ez a szállítási éve alkalmaznak alumínium költségek csökkenését is ered- távvezetékoszlopokat, amelyek ményczi. Hidegperiódus közeleg? A meteorológusok már évek óta sejtik, hogy földünkön is­mét hidegebbre fordul az idő­járás, de a legújabb tudomá­nyos megfigyelések is erről ta­núskodnak. A mérések adatait főként az Atlanti-óceán északi felében 15 éve működő mérő­hajók szolgáltatták. Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a hőmérséklet két sza­kaszban (1951—55 és 1961—65) csökkent. Több mint egymilliárd év­vel ezelőtt már volt egy jég­korszak, s 600, majd 275 mil­lió évvel ezelőtt ugyancsak. Ez a jégkorszak nem volt egységes: a jég többször is terjeszkedni kezdett, majd rövidebb-hosz­Kép a s Az életben gyakran felme­rül annak az igénye, hogy gör­be vonalon kellene nézni. Itt jelentkezik az új megoldás és eszköz — a száloptika. A szál alatt ebben az esetben öt szá­zad (0,05) milliméter vastag­ságúra húzott üvegszálat ér­tünk. Az ilyen üvegszálnak az a tulajdonsága, hogy a fény­sugarakat, amelyekkel az egyik végfelületen megvilágít-., Íilk,-gjtakotlatil(íg -fényveszte­ség nélkül, minden görbületet követve a másik végéhez ve­zeti, ahol a fénysugár végül kilép a szálból. Ezt a tulajdonságot a fény úgynevezett teljes visszaverő­désének köszönheti, amely mindig jelentkezik az üveg és a levegő határvonalán, ha a fénysugár az üvegfelületre egy bizonyos minimális szöget képez. A teljes visszaverődés a szál belsejében a fénysuga­rat a szál egyik falától a szem­beniévé oldalra ide-oda veti át, míg végül a fénysugár a szál végén kilép. Ilymódon úgyszólván semmi fény nem megy veszendőbe. A gyakorlatban sok szálat (kb. 300 000-et) egyesítenek egy kötegben. Az összefogott szálvégfelületeket köszörülik és egyenletes sima­ságéra csiszolják. Ha a köteg egyik végére va­lamilyen képet helyezünk, úgy a kép (feltéve, ha a szálak A csemegéié csemege TUDOMÁNY - TECHNIKA SZUPERPONTON \ t Ez a hatalmas ponton —, jelenleg talán a világon a leg­nagyobb —, a kiéli Hovvaldt Müvekben készült el, s most a hamburgi kikötőben vár első bevetésre. A „Mulus II” hosszú­sága 76 méter, szélessége 24 méter, magassága pedig 4.80 mé­ter. A nehéz és nagy kiterjedésű teherárúk szállítására alkal­mas ponton szükség esetén a rakomány alá süllyeszthető, s egyszerre 5000 tonna felvételére képes. folyt a zsűrizés, tehát az égéi színe, formája, nagysága, alak ja szerint adták ki a díjakat A háziegerek, különösen < fehér albínók, rendkívül érzé kenyek mindenféle betegség' re és egyéb külső hatásra Fölöttébb érzékenyek példáu a gázolaj szagára, ezért hasz­nálták fel őket az első világ háborúban tengeralattjárókor a légkondició ellenőrzésére. (/ megnövekedett gazolingázr; hangos visítozással reagálnak. Kitűnően alkalmazhatók orvosi kutatások céljaira, mer rendkívüli érzékenységük mi att hordozó és megőrző „tartá lyai” a különféle baktériu moknak és vírusoknak. Az ol tásokra jól reagálnak, a rák kutatásnál beoltott daganat sejtek rövid idő alatt fejlőd nek ki náluk. Kistermetű ál latkák, tartásuk .egyszerű é olcsó. Háziegereket a legfia talabb tudomány, az űrkutató is széles körben használ fe kísérletei során. A kutya és i majom mellett az egér volt a: első állat, amely kijutott világűrbe. A háziegeret ie. 1400-ban különféle vallások, szertartá­saihoz tenyésztették. Írásos emlékek — amelyek szintén ebből az időből származnak — arról tanúskodnak, hogy a kí­naiak és japánok a szakács­művészet számára is tenyész­tették. Hippokratész és tanítványai szemölcsök és különféle bőrsérülések gyógyí­tására egérvért használtak. A XII. században Európában epilepsziát gyógyítottak a há­ziegerek vérével, egy XIII. századból származó írásos emlék pedig olyan fertőtlení­tőszerről tesz említést, amely­nek alapanyaga 24 házi egér véréből készült. Aki ezt a szert szedte, állítólag nem kapta meg a fekete .limlőt. A múlt század utolsó évtize­deiben már igen sok ország­ban tenyésztettek kísérleti cé­lokra nagytömegben háziege­reket. Angliában ebben az időben az „Egértenyésztők Klub”-ja évenként kiállításo­kat is rendezett, itt azonban esztétikai szempontok szerint ugyanolyan sorrendben van­nak a fénysugár belépésénél, mint a kibocsátásnál, a szál- köfceg másik végén annyi pontra oszlik fel, mint ahány szálat tartalmaz a köteg és vi­lágosan, az eredetinek megfe­lelően jelenik meg. Az így előállított képet megtekint­hetjük, fényképfelvételt ké­szíthetünk róla, vagy átsu- gározihatjuk a tv-kamera kép­ernyőjére is. . .., ... A száloptika segítségével tehát képeket és fényt lehet vezetni a hajlé­kony kötegeken keresztül, így lehetőség nyílik arra, hogy ne­hezen hozzáférhető helyekre fényt vihessünk. A száloptika fontos felhasz­nálási területe az endoszkópja, amely alatt olyan eljárást ér­tünk, mikor élő személyek testének nehezen hozzáférhető belső üregeit gyógyászati szempontból vizsgálják. A ha­gyományos endoszkópok több­nyire bonyolult, nehezen ke­zelhető, jórészt merev műsze­rek. A betegek igen nehezen viselik el, alkalmazásuk rend­szerint fájdalmat vált ki. E hiányosságokat úgyszól­ván teljesen kiküszöböli a száloptikai endoszkóp: a szálköteg rendkívül rugalmas és hajlít­ható, továbbá tetszőleges hosz- szúságban alkalmazható. Autóval a repülőgépig 1968 szeptemberéig Köln és Bonn közös repülőtere nagy változáson megy keresz­tül. Az őszi szezontól kezdve megvalósul minden sietős vi­lágutazó ősi vágya: autójá­ból rögtön a repülőgépbe lép­het. A 227 millió márkás tervezet megszünteti a hosz- szú Időt rabló várakozáso­kat a jegy- és csomagkezelő ablakok előtt. A repülőgép utasai autójukon az Auto­bahnról közvetlenül a Drive- in-fogadócsarnókba mehet­nek s itt kerül sor a beszál­lás előtt a formalitások elin­tézésére is. A patkó alakú fogadócsarnokok alapzatát már betonozzák. A főépülettel ősz- szeköttetésben álló csillag formájú beszállítóhelyek kö­zül kettő már készen álL öt repülőgép állhat ott egy­szerre startra készen. szabb időre visszavonul!, az utolsó jéginvázió 10 ezer éve bontakozott ki. Ezt váltotta fel egy melegperiódus (i. e. 500—3000); ekkor Európa sok­kal melegebb volt, mint nap­jainkban. A melegperiódus 1940-ben tetőzött. Mivel a hőmérséklet évről év­re ingadozhat, a kutatók csak esztendőkkel később ismerték fel, hogy ismét általános le­hűlés kezdődött. 1956 augusz­tusában a Grönland és a Baf- fin-sziget közötti tengerszoros­ban ilyenkor szokatlan jégzaj­lást figyeltek meg. Izlar.d és a Labrador-félsziget északi ré­széről is jelentős jégképződést jelentettek. 1950 óta az Északi­tenger felett gyakoribbá váltak az északi szelek. 1958 óta a sarki medence felett minden hónapban hidegebb volt, mint a korábbi évtizedekben. A hideghullám tehát nyu­gatról kelet felé mozog az Atlanti-óceán térségében. Skandinávia magasságában csak most kezdi éreztetni ha­tását, nyugaton pedig _ már újabb lehűlés észlelhető. A meteorológusoW kíváncsian várják, hogy vajon folytató­dik-e az óceán vizének felületi lehűlése, hiszen egy tartós hő-' mérséklet-csökkenés minden valószínűség szerint Európá­ban az eddig uralkodó nyugati szelek és ezzel az éghajlat megváltozását vonná maga után. Könnyen eljuttatható a száj- : bői a gyomorig, sőt ma már a jobb szívkamra is megfigyel­hető ezzel a módszerrel. To­vábbi előny, hogy az így ke­letkezett kép minősége sokkal jobb és világosabb; a képmi­nőség nemcsak a vizuális meg­figyelést teszi lehetővé, ha­nem lehetőséget nyújt pilla­natfelvételek, fényképek és filmfelvételek készítésére is. Egyelőre a száloptikai ter­mékek előállítása a nagy pon­tossági és automatizálási kö­vetelmények miatt igen sok­ba kerül. A piac, a fel­használási területek pontos ismerete, a gyártás tökéletesí­tése azonban méltó helyet biz­tosít majd a száloptikának a műszaki fejlődésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom