Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-27 / 22. szám

Gyűjtik a fagyalvesszőt Részes kitermelőket vár az erdészet Az ágak és a tuskó fele a favágót illeti Az erdészet nagykőrösi ke­rületében befejezéséhez köze­ledik az évente visszatérő jel­legzetes idénymunka, a vesz- szögyűjtés. Csaknem kétszáz kéve fagyalvesszőt kötöttek egybe. A jelek arra engednek következtetni, hogy ez évben nem lesz hiány a keresett vesszőseprűből. Másik érdekes hír az erdé­szetből: a részes kitermelők még most is jelentkezhetnek munkára. A kitermelt fa ágai­nak és tuskójának a fele a fa­vágót illeti. így könnyűszerrel hazaszállítanak négy-öt űrmé­ter kitűnő tönköt és ugyan­ennyi ágfát. A fatörzseket az erdészet használja fel. Részben ipari célokra, többségét azonban az építkezéshez dolgozzák fel. A vállalkozás és a szorgalom regénye Csörögemetélő A PEST /WEGVEI HÍRLAP K U LÖN KIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1968. JANUAR 27., SZOMBAT EGY FIATAL körösi laka­tosmester jó húsz éve egy al­kalommal a vásárban nézelő­dött s látta, hogy milyen so­kan szidják, de mégis vásá­rolják az árusoktól a „csöröge- metélőt”. Józsa István — mert így hívták a lakatost — be­szédbe elegyedett a vásári ba- zárosokkal. Megkérdezte tő­lük, hogy megvennék-e tőle, ha ilyesmit csinálna, csak jobb minőségben? — Meg bizony — mondták — pláne, ha jobp és szebb len­ne. mint ez a külföldi gyári áru! A fiatal lakatos csakhamar megbeszélte a dolgot egyik barátjával, Csonka Antal réz­öntővel. Elhatározták, hogy megpróbálkoznak a „csöröge­metélő” gyártásával. Az ilyen munka akkoriban szabad ipar volt, rézhulladékot szerezte!?, megolvasztották, a kerék és nyélvégeket formába öntötték, fogakat reszeltek a kis kere­kekre, majd fanyeleket csi­náltak hozzá. MOST MAR VOLT csörö­gemetélő, csak el kellett adni. Józsa István megkezdte az üz­letelést. Az bizony eleinte las­san ment. Annyira, hogy ba­rátja ki is lépett a „vállalat­ból”. A fiatal körösi lakatos azonban nem csüggedt. Kerék­páron bejárta az ország sok városát, faluját, vásárját. Ä bazárosok lassacskán megis­merték, s nagyobb tételekben kezdték vásárolni a gyárinál jobb és szebb csörögemetélőt, amit más vidékeken derelye- vágónak, vagy tésztakeréknek neveznek. Társa kiválása óta a felesé­ge, majd a családja segít neki az öntésben, a csörögemetélő nyeleket pedig Villám László esztergályosmesterrel csinál­tatja. Miután azonban ez az ipar nem nyújt teljes megél­hetést, Józsa István a láda­gyárban vállalt állást és csak Sikeres kísérletek után télen is zöld és ropogós az uborka Miután a „nagy szezonban”, a zöldbab, zöldpaprika és a paradicsom feldolgozása köze­pette, nehézségekbe ütközött a világpiaci kereslet folytán év­ről évre fokozódó mennyiségű körösi uborka konzerválása, konzervgyárunkban 1966-ban kísérletezni kezdtek, hogy- Győzött a sóoldat- Odébb „tolták" a szezont a szabad idejében, mint lékipart” űzi. ,mel­A LADAGYARBAN lesleg — a köszörűs csoport brigádvezetője, amely hosszú esztendők óta minden évben elnyeri a szocialista brigád cí­met. Az egyik fia katona, kislá­nya a Hunyadi Termelőszövet­kezet ösztöndíjával szőlészeti és borászati szakiskolában “ta­nul. így most már többnyire csak a kisebbik fia segít neki az öntésben. SZORGALMÁNAK megvan az eredménye: a Tormásban pompás új házat építettek. Kiskertjükben nyaranta már szépen virít a rózsa, és nem­sokára termőre fordul a szőlő­lugas is. (k. 1.) az uborkafeldolgozás egy részét hogyan lehetne ké­sőbbi időpontra áttenni, amikor nincsenek annyira el­foglalva a gépek és a munkás­kezek. — A sóoldatban való tartó- , síiási kísérletek — mondotta rJle'“ | Kecskeméti István, a savanyí­tóüzem főnöke — kitűnően si­kerűitek. Az elmúlt nyáron már húsz vagon uborkát tet­tünk el tartósításra. Ezt most, a télen: decemberben és ja­nuárban dolgoztuk fel. Így ad­tunk a gyengébb téli szezon­ban jelentős munkát az embereknek. — A sós lében konzervált uborka, kiáztatva, szép zöld és ropogós, mintha most szedték volna. Nagyság szerint osztá­lyozva, literes és ötliteres üve­gekbe rakva, ecetes uborkát készítettünk belőle, melyet fő­leg a Szovjetunióba és a nyu­gati országokba szállítunk. — Az uborkakonzervet ez­úttal zeller, zöldség, torma, ka­por és bors hozzáadásával íze­sítettük. A Szovjetunió részé­re készülő konzervekbe, kí­vánságuk szerint, kevesebb ecetet és több sót tettünk. — Az effajta uborkakon- zervből naponta nyolc-tízezer literes és hatszáz ötliteres üveggel szállítunk. A héten a tartósított, kész­let nagy részét már fel­dolgoztuk, s ami még megmaradt, abból paprikával, káposztával és hagymával szeletelt savanyú­ságot készítünk a hazai piacra. 00 NEMZETKÖZI GYERMEKHAJZPÁLYÁZAT Által inegyünk a hídon? Évről évre gondot okoz ai Körös-ér rozzant fahídjainak javítása. A folyócska gazdája a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság lenne, ám a hidak javítása nem a feladata. A korszerűtlen hidakat évente többször is javítgatni kell, mert egyébként már gya­logszerrel is veszélyes rajtuk a járás. Ilyen előzmények után örömmel üdvözöljük a tanács határozatát, amely kimondja: a fahidakat korszerű hidakkal cserélik ki. A tervek szerint kétévenként épül egy-egy vas­beton-fedőlapos átereszhíd. Egy ilyen híd építési költsége közel félmillió forint. Gépszín a malomudvaron A Rákóczi úti malom udva­rán a Körösér Vízgazdálkodási Társulat gépszint épít. Az ud­varon tárolt gépek nemsokára tető alá kerülnek, és nem kell dacolniuk az idő viszontagsá­gaival. Pnl-baat az ifjúsági klubban A pol-beat fesztivál előadói­nál? számaiból rendeznek mű­sort az ifjúsági klubban ma. A klub vendége ezúttal Dinnyés József lesz. Felszabadulás w* A műtét ragyo­góan sikerült. Harmadnap már kinn sétáltam a folyosón. Az ötö­dik napon kivet­ték a kapcsokat és hétfőn délelőtt megkaptam a zá­rójelentést. Háromszáz fo­rintot simogattam bele a kék színű borítékba. Hal­kan megkopog­tattam a profesz- szor szobájának az ajtaját. Nagy zavarban csúsztat­tam felé a boríté­kot. — Nem, kedves barátom! Erről szó sem lehet! — hárított el, s to­vább nem is volt hajlandó velem foglalkozni. Ked­vesen kezet fogott A BAKSIS és melege n jő egészséget kívánt. Az osztályos orvosnak kétszá­zat szántam. A fo­lyosón értem el. Megpróbáltam be­legyömöszölni a pénzt a köpenye zsebébe. Észre­vette. Két ujjal ki­halászta a bankó­kat s miután visz- szaadta, megnyug­tatott: — De uram! Ne­kem megvan a rendes fizetésem! — figyelmeztetett. A főnővér nem vette el a százast. Hiába nyújtogat­tam az ötvenest Juliska nővérnek, aki egész héten éjszakás volt. — Nem foga­dunk el pénzt! Köszönjük a ked­ves figyelmessé­get, de nálunk borravaló nincs. A műtősnél is pórul jártam a hú­szassal. Hátra tet­te mindkét kezét. Az ötforintost el­hárította Ilonka néni, a takarító­ig). Hiába nyúj­togat tam a ket­test a liftesnek. A kijáratnál hirtelen megfor­dultam. A portás kezébe nyomtam egy forintot. Elfogadta. Űgylátszik, a borravalót még­sem lehet teljesen megszüntetni. (r.) Debrecen városa a Hajdú- Bihar megyei tömegszerveze­tekkel karöltve pályázati fel­hívást tett közzé. A pályázat célja a gyermekek képzőmű­vészeti nevelése eredményei­nek bemutatása, képzőművé­szeti érdeklődésük, esztétikai ízlésük fejlesztése. Lehetőség nyílik a hazai és a külföldi gyermekrajzok összehasonlítá­sára, s végül, de nem utolsó­sorban a nemzetközi kulturá­lis kapcsolatok erősítésére. A nemzetközi gyermekrajz- pályázaton részt vehetnek a szocialista országok 6—14 éves korú gyermekei. A részletes pályázati feltételeket a későb­biekben tesszük közzé a körösi gyerekek számára. Bérrekorti A konzervgyár az elmúlt esz­tendőben, prémiummal együtt, összesen 68 millió 346 ezer fo­rint bért fizetett ki. A vállalat történetében — fennállása óta — a legmaga­sabb havibért tavaly augusz­tusban fizették ki: 4090 mun­kás 8 millió 765 ezer forintot kapott. Mit látunk ma a moziban? A kasztiliai sólyom. Spanyol színes kalandfilm. Kísérőműsor: Csata a kato­nával. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. „Csortos Gyula” filmklub műsora: Isten hozta. Amerikai film- vígjátél?. Buster Keaton alko­tása. Főszereplő: Buster Kea­ton. Előadás kezdete: délután 3 órakor. A Kinizsi SE elnöksége ked­den ülést tartott, amelyen megvitatta az 1968. évi költ­ségvetést. Alföldi létükre Nagyhideghegyen szépen szerepeltek a síelő lányok A Dunakanyar Kupa második helyezettjei A síelők Dunakanyar Kupa versenyét a Nagyhideghegyen bonyolították le. Gimnáziu­munk sportolói is rajthoz áll­tak és nagy küzdelemben, a Soproni MAFC mögött hat ponttal lemaradva, a második helyen végeztek. Megjegyzen­dő: egy-egy versenyző indu­lása már eleve egy-egy pon­tot jelentett. A soproniak 25, a körösiek csak 12 síelővel in­dultak, így aztán eleve adva volt 13 pontos hátrány. Síelőink eredményei: Női ifjúsági 4 kilométeres sífutás: 1. Donáth Ágnes, 2. Rosta Éva, 3. Kollár Éva, 4. A kórház ügyét hosszú esztendőkön át, sok városi közgyűlésen tárgyalták. Ál­lamsegélyt, megyei segélyt, kölcsönöket kértek, eladták a Bántós erdőt, de mire a várospolitikai gáncsoskodá- sok közepette valamennyire biztosítva lett az építési költ­ség, a háborús légkörben mindig tovább emelkedtek az árak, s a kalkulált össz­költség már megközelítette az egymillió pengőt. 1943- ban, hogy közelebb jussanak a kórház megnyitásához, épí­tési anyagokat, felszerelési tárgyakat és műszereket vá­sároltak, de a háború alaku­lása folytán már nem tudtak az építkezéshez hozzáfogni. A lakosság által régen szorgalmazott intézményt: a szülőotthont az 1920-as években az amerikai Rocke­feller-alapítvány ingyen fel­állította volna, ha a fenntar­tást a város vállalja. De az akkori rövidlátó, maradi vá­rospolitika nem fogadta el az ajándékot. A szülőotthon alapját 1941-ben lelkes kö­rösi asszonyok vetették meg. KOPA LÁSZLÓ: A KÉT JAVASASSZONYTÓL A VÁROSI KÓRHÁZIG A NAGYKŐRÖSI EGÉSZSÉGÜGY TÖRTÉNETE VI. Dezső Kázmérné, Gáli De- zsőné egy-egy teljesen fel­szerelt szülőágyat ajánlott fel. Barta Balázsné, dr. Ko­vács Ferencné, Vác zy Fe- rencné és dr. Vladár Károly- né pedig házról házra járva 6000 pengőt gyűjtött a szülő­otthonra. így azután az ál­lam és a város támogatásá­val, a Beretvás János-féle házban megnyílt a szülőott­hon, dr. Szépe István főorvos vezetése alatt. 1942-ben már 162 gyermek született az in­tézetben. A háború Kőrösön 1944 október második fe­lében a háború városunkba is elért. Jöttek a menekül­tek, akik részére Szűcs Kál­mán tanító vezetése alatt népkonyhát állítottak fel. Egyre gyakoribbak lettek a bombázások és sérülések a városban és a határban. A Tisza mellől hozták a sebe­sült katonákat. A dr. Csuto­ráé és a dr. Técsy szanató­rium néhány nap alatt meg­telt. Ekkor dr. Kovács Fe­rencné néhány lelkes asz- szony- és leánytársával ágyakat és felszereléseket szerzett és hordott össze, s a Beretvás János-féle házban berendezte a „szükségkórhá­zat”. A szigorú kiürítési parancs miatt sokan elmenekültek a városból. Az orvosok közül is csak néhányon maradtak itt­hon. Hullottak a bombák, le­állt a villanytelep. De dr. Kovács Ferenc, dr. Szabó Jó­zsef és dr. Kocsis István, az itt maradt orvosok hősiesen végezték életmentő munkájukat a szükségkór­házban és. szerte a városban. Dr. Kocsis Istvánnal több­nyire együtt járt Judit nővé­re is, aki a sebesültek kötö­zésében segített. A felszabadulás után váro­sunk közegészségügyében is szinte csodálatos fejlődést te­remtett a magyar élniakarás. A rég álmodott egészségügyi vágyakat és terveket is egy­másután váltotta valóra a szociális gondoskodás. Az el­ső évben az ittmaradt és visszatért orvosok száma ki­lenc volt. Ma negyvenhét a körösi orvosok száma, úgy­hogy már a város minden 580 lakosára jut egy orvos. Ez az országos átlagnál ked­vezőbb szám. A régi egészségügyi intéz­mények egymásután újra megkezdték működésüket. A mentőállomásnak először Kapta Gyula tűzoltóparancs­nok lett a vezetője, majd pedig dr. Villányi Tivadar megyei igazgató vezette. A tüdőgondozó intézetnek dr. Berta Károly lett a főorvosa, utóda dr. Pál Endre főorvos. A tüdőbeteggondozó eredmé­nyes működését legjobban dicséri, hogy míg az első vi­lágháború után városunkban évente ötven körül járt a tü­dővészben elhaltak száma, ez a szám azóta nyolc-kilencre esett vissza. A tüdőbeteg­gondozó mellett ugyancsak szép eredménnyel dolgozik a nemibeteggondozó intézet, melynek a felszabadulás után dr. Ketzán István főor­vos volt, majd dr. Mály Sán­dor főorvos lett a vezetője. Az anya- és csecsemővédő és tanácsadó állomás szintén megkezdte misszióját — dr. Kocsis István, majd dr. Tege Antal volt az orvosa. (Folytatjuk) Elekes Olga, 5. Bálint Veroni­ka, 6. Kopa Eszter. Női ifjúsági 4 kilométeres csapatverseny: 1. Nagykőrösi Gimnázium A csapata (Donáth A., Rosta É., Kollár É.), 2. Nagykőrösi Gimnázium B csa­pata (Elekes O., Bálint V., Kopa E.). Serdülő női 3 kilométeres sífutás: 1. Páhán Katalin, 2. Máté Ilona, 3. Kollár Zsuzsa, 4. Szűcs Ilona, 5. Fejes Györ­gyi, 6. Szarvas Judit. Serdülő női 3 kilométeres csapatverseny: 1. Nagykőrösi Gimnázium A csapata (Páhán K., Máté I., Kollár Zs.), 2. Nagykőrösi Gimnázium B csa­pata (Szűcs I.; Fejes Gy., Szarvas I.). Ifjúsági női 3x4 kilométeres síváltó: 1. Nagykőrösi Gimná­zium A csapata (Donáth Á., Rosta É., Páhán K.), 2. Nagy­kőrösi Gimnázium B csapata (Máté I., Fejes Gy., Kollár Zs.), 3. Nagykőrösi Gimnázium C csapata (Elekes O., Szűcs I., Kollár É.). Ifjúsági női műlesiklás: 1. Rosta Éva, 2. Donáth Ágnes, 3. Páhán Katalin, 4. Kollár Klára, 5. Máté Ilona. Műlesiklás, csapatverseny: 1. Nagykőrösi Gimnázium (Rosta É„ Donáth Á., Páhán K.). Ifjúsági női óriás műlesik­lás: 1—2. Donáth Ágnes és Kollár Éva holtversenyben, 3. Rosta Éva, 4. Máté Ilona, 5. Páhán Katalin. Óriás műlesiklás, csapatver­seny: 1 Nagykőrösi Gimná­zium (Donáth Á., Kollár É„ Rosta É.). S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom