Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

Pénteken Három járás propagandistáinak értekezlete A monori, nagykátai és da- basi járás KlSZ-propagandis- tái közös értekezleten vesznek részt pénteken a járási pártbi­zottság nagytermében. Az időszerű kül- és belpoli­tikai kérdésekről Guba. Pál, a járási pártbizottság első titká­ra tart előadást, majd a KISZ Pest megyei Bizottságának előadója a módszertani felada­tokról tájékoztatja a részvevő­ket. monob»vmki Ki mit tűét? A járási vetélkedő győztesei :.w A P.tST .V. fc S Y X. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 19fi8. JANUAR 25., CSÜTÖRTÖK A JÁRÁSI NEB MEGVIZSGÁLTA • h-iilés Vasadon Holnap délután két órai kez­dettel végrehajtó bizottsági ülést tartanak Vasadon. Az ülés napirendjén a köz­ségi művelődési munka érté­kelése és az Állatforgalmi felvásárlási tevékenységéről szóló jelentés megvitaiása sze­repel. Termelési tanácskozás Üllőn Az Üllő és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet péntek délután 1 óra­kor az üllői művelődési ott­honban termelési tanácskozást tart. Napirenden szerepel az 1967. évi munkaverseny érté­kelése, az ez évi munkaver­seny indítása és a nyereségré­szesedéssel kapcsolatos tudni­valók ismertetése. KÖZGYŰLÉS DISZNÓTORRAL Az üllői önkéntes tűzoltótes­tület szombaton vezetőségvá­lasztó közgyűlést tart, amelyet zenés disznótoros vacsora kö­vet. Egy könyvtáros 870 gondja Több olvasót várnak — Elmaradt ellenőrzések A járási népi ellenőrzési bi­zottság az 1986 januártól 1967. szeptember 15-ig terjedő idő­szakra kiterjedő vizsgálatot tartott Monoron a járási könyvtárban, továbbá a mag­lód!, gyömrői, vecsési, pilisi, gombai, csévharaszti községi könyvtárban. A járási könyvtár a községi kölcsönzést is ellátja — hatás­körébe öt önálló, 12 tisztelet- díjas könyvtáros és 25 könyv- kölcsönző tartozik, az utóbbiak közül négyen autóval látogat­ják végig az olvasóitat. A felsorolt könyvtáraknak megfelelő módszertani se­gítséget nyújt a járási könyvtár. A vizsgálat tapasztalatai sze­rint az olvasókat jól képzett szakemberek szolgálják ki, bár a könyvtárosok gondja nem kevés, hiszen 800—870 olvasó­nak ajánlanak könyvet, ám így is igyekszenek kielégíteni az igényeket. A községi tanácsok, melyeknek munkaköri köteles­ségük lenne segíteni, támogat­ni a könyvtárakat — jelenleg kevés segítséget nyújtanak. Azok a helyiségek, amelyek­ben jobb híján szállásolták el I a község kölcsönzésre szánt könyvállományát — zsúfoltak, | és a legnagyobb jóindulattal i sem mondhatók barátságosnak. I A kicsi szobákban a jelen­legi állomány sem fér el, | így ha a keret engedné az új I könyvek beszerzését, elhelye- S zésük szinte megoldhatatlan problémát jelent. A könyvtá­rak felszerelése sem kielégítő, néhol még a legszükségesebb felszerelési tárgyak is hiá­nyoznak. Vigaszt nyújt az az örvendetes tény, hogy a zsúfoltság ellenére tisz­ták a könyvtárak, a vizsgált időszakban 11—12 százalékkal nőtt a könyvállo­mány. Az viszont elszomorító, hogy a könyvtári tagok száma — a községek lélekszámához viszonyítva — kevés. Akik rendszeresen olvasnak, egyre gyakrabban visznek haza me­zőgazdasági, ipari szakkönyve­ket, olvasmányos, politikai műveket. Nő az érdeklődés a szakirodalom, a politikai iro­dalom iránt — de lassan. A könyvtárak munkáját, a könyvtárosok tevékenysé­gét a községi tanács ellen­A tsz-fiatalok tanácskozása után Két műsmk — zökkenőkkel Kimaradt szociális létesítmények — Réteges foglalkoztatás Válaszol: a járás küldöttje Befejeződött a tsz-fiatalok országos tanácskozása, melyen járásunkat Süli János, az úri Béke Tsz állattenyésztője, a KISZ-alapszervezet titkára képviselte. Vele beszélgettünk a tanácskozáson elhangzottak­ról. — Nagy jelentőségű ese­mény volt — mohdja. — Is­mertették a tsz-törvénynek a fiatalok kötelességeivel, jogai­val foglalkozó részét. Emellett országos szinten is megismer­kedhettünk a tsz-fiatalok prob­lémáival, s módunk volt arra, hogy javaslatokat tegyünk az országos vezetésnek. — Milyen hasznos javasla­tok hangzottak el? — Elsősorban szociális prob­lémákkal foglalkozó értékes hozzászólások voltak. Javaslat hangzott el az állattenyésztés­ben a két műszak bevezetésé­re. A tanácskozás megállapí­totta, hogy a tsz-ek még nem állnak úgy gazdaságilag, hogy ezt megoldhassák. Javasolták, hogy az állami gazdaságok mutassanak jó példát, hiszen az anyagiak ott adottak. Kifogásolták, hogy a 108 férőhelyes szabványistállók tervezésénél a szociális létesít­mények kimaradtak, s a költ­ségvetés készítésénél nem vet­ték ezeket figyelembe, így a tsz-ek a tervezés hiányában másra fordították az esetleg erre felhasználható összeget. — A részvevők azt is kifo­gásolták, hogy a tanácskozáson az oktatásügy nem képviseltet­te magát. Pedig nagyon fontos lett volna részvételük a tsz- fiatalok nevelésével, meggyő­zésével, pályaválasztásával kapcsolatban. — Mi az, amit a tanácsko­zásból itthon is hasznosítani tud? — A KISZ-munkával kap­csolatban sok hasznos mód­szerbeli tanácsot kaptunk, pél­dául hogy a mezőgazdasági fiatalok egyes rétegeit hogyan foglalkoztassuk, hiszen u mun­kaidő rétegenként változik. Emellett természetesen szak­mai szempontból is gazdagod­va tértünk haza. j — Milyen eredményt vár a tanácskozás után? — Az eredményt, vélemé­nyem szerint, akkor látjuk, ha az elhangzott javaslatokra, problémákra az illetékesek reagálni fognak, illetve ezek a problémák meg is fognak ol­dódni. Berla Ferenc HETI ITTOROKROXIKA „Jó tanuló, jó sportoló“ A napokban zajlott le Üllőn, az általános iskola tornater­mében az a bensőséges kis ün­nepély, melynek keretében az iskola mintegy hatvan aktív versenyzője adott találkát egy­másnak. Először fordult elő, hogy a gyerekeknek az 1967. év iskolai és iskolán kívüli munkáját és magatartását, va­lamint a testnevelés és sport terén elért eredményét érté­kelték a pedagógusok. A „jó tanuló, jó sportoló” mozgalmat 1967. január 15-én Indította el Árpási Károly testnevelő tanár javaslatára az ! Üllői Általános Iskola. Egy esz- | tendő eltelte után megjutal- ; mázták a legjobbakat. A fel­hívás értelmében minden ta­nuló, aki ebbe az iskolába jár, részt vehetett a mozgalomban, de legjobban az a hatvan ak­tív sportoló volt érdekelve, akik az iskola nyolc szakosz­tályában házi, járási és megyei I versenyen vettek részt. Az ér- ' tékelésnél szabály volt, hogy csak azt a tanulót lehet figye- | lembe venni a mozgalom végső értékelésénél, akinek a tavalyi i és az idei félévi bizonyítványa elérte vagy meghaladta a 4,5- es átlagot. Ennek eredmény- : hirdetését várta izgatottan a | megjelent sportolók hada. Árpási Károly testnevelő rö- ' viden beszámolt az 1967-es ' esztendő sportmunkájáról. El­mondotta, hogy az iskola szí­neit képviselő tanulók a járási ÁXST által kiírt versenyeken 100 százalékban részt vettek, és ott nagyon szép eredménye­ket értek el. Ezt az is bizo­nyítja, hogy az elmúlt tanév­ben az iskola megnyerte az is­kolák közötti nem hivatalos pontversenyt. Megemlítette a legeredményesebb versenyző­ket, ezután kihirdette az ered­ményt. Ennek értelmében az 1967-es évben az Üllői Általános Is­kola ,,jó tanuló, jó sportoló” címét négyen nyerték el. Az I. korcsoportban Noszka Mária VIII. b. és Béky Gábor VIII. b., a II. korcsoportban Rudó Agnes VI. c. és Kovács György VI. c. osztályos tanulók. Az első helyezettek nagy tapsot, könyvjutalmat és oklevelet kaptak. Oklevelet kapott még: Ba­lázs Magdolna, Benkö Erzsé­bet, Kifut Irén, Vellai Mária, Malya János és Balassa Ká­roly. Az ünnepélyes összejövetel végén Petrányi Béláné igaz­gató is gratulált a győztesek­nek és jutalmazóttakpak. ★ Jól sikerült irodalmi vetél­kedőről számolt be a vasad- halmosházi úttörő-tudósítónk. A vetélkedőre valamennyi osz­tály készült. A verseny két részből állt: szavalás, és elmé­leti kérdések az irodalmi ta­nulmányokkal kapcsolatban. A tanulók legtöbbje Petőfi-verse- ket szavalt. Az izgalmas vetél­kedő győzteseHüse Katalin, s a második: Árkosi Kálmán,' könyvjutalomban részesültek, míg a harmadik helyezett Fúrta Terézt egy tábla csoko­ládéval jutalmazta a zsűri. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Csigalépcső. Nyáregy­háza: A koppányi aga testa­mentuma. Úri: Egy szerelem há­rom éjszakája. Vasad: Lenni vagy nem lenni. őrzi — a vizsgálat tanúsá­ga szerint, sajnos, elég rit­kán. Monoron a községi tanács ed­dig még nem sok segítséget nyújtott a könyvtárnak, a já­rási tanács gyakran és rend­szeresen tart ellenőrzést, de a pénzügyi felülvizsgálat kivéte­lével ennek más írásos bizo­nyítéka nincs. Maglódon is mostohagyerek a könyvtál’, Gyomron 1966-ban kétszer a járási könyvtár, 1967-ben a járási tanács és a járási könyvtár ellenőrzést tartott. Vecsésen a községi könyv­tár felügyeletét a járási könyvtár látja el, Pilisre gyakran ellátogattak a községi, járási tanács, megyei tanács ellenőrei — bár erről írásos dokumentum nincs. Gombán a járási könyvtár negyedévenként, a megyei könyvtár félévenként, a köz­ségi tanács évente többször is tartott ellenőrzést. Csévharasz- ton a községi könyvtár egyet­len segítője a járási könyvtár. Általános tapasztalat, hogy a könyvtáraknak berendezett he­lyiségek kicsik, nincs arra le­hetőségük, hogy néhány órás olvasásra vendégül láthassák olvasóikat. Gombán az ideiglenes helyi­ségben elhelyezett könyvtár a terv szerint még ebben az év­ben megfelelő otthonba költö­zik. A távlati fejlesztési terv­ben pedig szerepel a mo­nori könyvtár bővítése, sőt külön ifjúsági könyvtár lé­tesítése is. A csévharaszti kul­túrotthon, nevét meghazudtol­va, igen elszomorító állapot­ban van, piszkos, rendetlen. A könyvtárak fejlesztését igen kevés pénzből kell meg­oldani, jó lenne, ha a helyi tsz-ek, ipari üzemek, ktsz-ek kulturális alapjuk kis részét rászánnák a könyvtárra. A könyvállomány fejlesztése — a vizsgálat tanúsága szerint — többnyire ötletszerű. (d) Részlet a monori József Attila gimnázium irodalmi szín­padának „Attila-sirató” című műsorából. A járási művelődési ház tánccsoportjának egyik sikeres száma. Járásunk kedvence, Botin Klára, a gyömrői amatőr tánc- daltnekes kislány — a Viktorisz-egyfittessel. Foto: P. I. Nyílt levél az öntevékeny művészeti mozgalomról Kedves Patkós Attila! Az a Moliere-bemutató, melynek kapcsán magánvéle­ményemet el kívánom monda­ni, nemrég kitünően sikerült. Húszegynéhány gyömrői fia­tal lány és fiú jelesre vizsgá­zott a színjátszás szeretetéből, közösségi magatartásból, fele­lősségérzetből. Kár volt ezt a meleg hangulatú, családias bemutatót az ügyért legtöb­bet tevőnek, neked, megma­gyarázhatatlan viselkedésed­del rosszízűvé tenned. Az öntevékeny művészeti mozgalom felett a népművelők egy része meghúzta már a lé­lekharangot. Azt állítják so­kan, hogy a nemhivatásos csoportok ma már nem tudnak színvonalas előadást produkál­ni. Talán a legjobb ellenpélda erre az időről időre megren­dezett „Ki mit tud” vetélkedők sora. A „hivatalos” népművelési vezetők most másodízben ta­pasztalták Gyömrőn, hogy az öntevékeny Színjátszók képei- sek színvonalasat nyújtani; s hogy nemcsak a gyerekek, de a fiatalok, a felnőttek is együtt tudnak dolgozni ilyen célokért hónapokig, képesek megtölteni érdeklődésükkel a termet. Az első ilyen eredmény Fehér Jó­zsef, a második Patkós Attila nevéhez fűződik. Éppen ezért sajnálatos, hogy amikor mö­götted álltam, kedves Attila, a színpad feljáróján, ezt lob­ban tottad szememre: „...a gyömrői művelődési háztól (bi­zony kevés segítséget kap­tunk.” Szeretnék erre válaszolni néhány gondolattal, talán olyan általánosításokat is kap­csolva hozzá, melyek nemcsak ránk, gyömrőiekre vonatkoz­nak. A mendei színjátszókkal több esetben mutattunk be hasonló, egész estét betöltő műsort. Jártuk a járást is, Tápiósápra Zetoron mentünk és miután kissé becsaptak, hajnali fél háromra értünk vissza a községbe. Ugyancsali felnőttek voltak, köztük több­szörös családapák is, és nem álltunk ki a színpadra: „...a mendei művelődési otthon csak Zetort tudott adni, de azt sem időben .. Azért mertem ezt elmonda­ni, mert még lenne néhány példa, mellyel igazolhatom, hogy a színjátszó mozgalom­ban, tréfásan szólva: megjár­tam — és ebben a járásban velem együtt sokan — „meg­jártuk a hadak útját”. Szeretném aláhúzni, hogy amit csináltatok, azt ebben a járásban egy másik csoport már húsz éve, s ma már orszá­gos névvel csinálja, a vecsési Jókai csoport. Ők sem álltaik ki műsor végén, hogy nem kap­tunk segítséget, hanem hittel és a művészet iránti alázattal megfogták a dolog végét. Ma már együtt dolgoznak a nép­művelési vezetőkkel, és na­gyon jól megértik egymást. Valójában mit is segített a művelődési ház vezetősége? Nem túlságosan sokat. A kis­teremben helyet adtak az o,*- vasó-próbákhoz, a színpadot a sok profba alatt világították, ami elég sok pénzbe került. Fehér Jóska, mint a művelő­dési ház előadója, betanította a menüettet. A művelődési ház vezetősége teltházas ifjúsági előadást szervezett; igaz, az önbizalomteremtő közönségsi­ker mellett ez anyagi haszon­nal is járt a művelődési ház számára. Volt hiba és szervezetlenség is ebben, de a művelődési ház más csoportjai — az öntevé­keny művészeti munka mellett — klubszobát teremtettek ma­guknak, hozzájárultak a sza­badtéri színpad építéséhez, va- sámapjulcat feláldozva. A se­gítségért segítséget adtak cse­rébe. Szolgáljon ez tanulságul mindannyiunknak. őszinte baráti szeretettel: Furuglyás Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom