Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
Pénteken Három járás propagandistáinak értekezlete A monori, nagykátai és da- basi járás KlSZ-propagandis- tái közös értekezleten vesznek részt pénteken a járási pártbizottság nagytermében. Az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről Guba. Pál, a járási pártbizottság első titkára tart előadást, majd a KISZ Pest megyei Bizottságának előadója a módszertani feladatokról tájékoztatja a részvevőket. monob»vmki Ki mit tűét? A járási vetélkedő győztesei :.w A P.tST .V. fc S Y X. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 19fi8. JANUAR 25., CSÜTÖRTÖK A JÁRÁSI NEB MEGVIZSGÁLTA • h-iilés Vasadon Holnap délután két órai kezdettel végrehajtó bizottsági ülést tartanak Vasadon. Az ülés napirendjén a községi művelődési munka értékelése és az Állatforgalmi felvásárlási tevékenységéről szóló jelentés megvitaiása szerepel. Termelési tanácskozás Üllőn Az Üllő és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet péntek délután 1 órakor az üllői művelődési otthonban termelési tanácskozást tart. Napirenden szerepel az 1967. évi munkaverseny értékelése, az ez évi munkaverseny indítása és a nyereségrészesedéssel kapcsolatos tudnivalók ismertetése. KÖZGYŰLÉS DISZNÓTORRAL Az üllői önkéntes tűzoltótestület szombaton vezetőségválasztó közgyűlést tart, amelyet zenés disznótoros vacsora követ. Egy könyvtáros 870 gondja Több olvasót várnak — Elmaradt ellenőrzések A járási népi ellenőrzési bizottság az 1986 januártól 1967. szeptember 15-ig terjedő időszakra kiterjedő vizsgálatot tartott Monoron a járási könyvtárban, továbbá a maglód!, gyömrői, vecsési, pilisi, gombai, csévharaszti községi könyvtárban. A járási könyvtár a községi kölcsönzést is ellátja — hatáskörébe öt önálló, 12 tisztelet- díjas könyvtáros és 25 könyv- kölcsönző tartozik, az utóbbiak közül négyen autóval látogatják végig az olvasóitat. A felsorolt könyvtáraknak megfelelő módszertani segítséget nyújt a járási könyvtár. A vizsgálat tapasztalatai szerint az olvasókat jól képzett szakemberek szolgálják ki, bár a könyvtárosok gondja nem kevés, hiszen 800—870 olvasónak ajánlanak könyvet, ám így is igyekszenek kielégíteni az igényeket. A községi tanácsok, melyeknek munkaköri kötelességük lenne segíteni, támogatni a könyvtárakat — jelenleg kevés segítséget nyújtanak. Azok a helyiségek, amelyekben jobb híján szállásolták el I a község kölcsönzésre szánt könyvállományát — zsúfoltak, | és a legnagyobb jóindulattal i sem mondhatók barátságosnak. I A kicsi szobákban a jelenlegi állomány sem fér el, | így ha a keret engedné az új I könyvek beszerzését, elhelye- S zésük szinte megoldhatatlan problémát jelent. A könyvtárak felszerelése sem kielégítő, néhol még a legszükségesebb felszerelési tárgyak is hiányoznak. Vigaszt nyújt az az örvendetes tény, hogy a zsúfoltság ellenére tiszták a könyvtárak, a vizsgált időszakban 11—12 százalékkal nőtt a könyvállomány. Az viszont elszomorító, hogy a könyvtári tagok száma — a községek lélekszámához viszonyítva — kevés. Akik rendszeresen olvasnak, egyre gyakrabban visznek haza mezőgazdasági, ipari szakkönyveket, olvasmányos, politikai műveket. Nő az érdeklődés a szakirodalom, a politikai irodalom iránt — de lassan. A könyvtárak munkáját, a könyvtárosok tevékenységét a községi tanács ellenA tsz-fiatalok tanácskozása után Két műsmk — zökkenőkkel Kimaradt szociális létesítmények — Réteges foglalkoztatás Válaszol: a járás küldöttje Befejeződött a tsz-fiatalok országos tanácskozása, melyen járásunkat Süli János, az úri Béke Tsz állattenyésztője, a KISZ-alapszervezet titkára képviselte. Vele beszélgettünk a tanácskozáson elhangzottakról. — Nagy jelentőségű esemény volt — mohdja. — Ismertették a tsz-törvénynek a fiatalok kötelességeivel, jogaival foglalkozó részét. Emellett országos szinten is megismerkedhettünk a tsz-fiatalok problémáival, s módunk volt arra, hogy javaslatokat tegyünk az országos vezetésnek. — Milyen hasznos javaslatok hangzottak el? — Elsősorban szociális problémákkal foglalkozó értékes hozzászólások voltak. Javaslat hangzott el az állattenyésztésben a két műszak bevezetésére. A tanácskozás megállapította, hogy a tsz-ek még nem állnak úgy gazdaságilag, hogy ezt megoldhassák. Javasolták, hogy az állami gazdaságok mutassanak jó példát, hiszen az anyagiak ott adottak. Kifogásolták, hogy a 108 férőhelyes szabványistállók tervezésénél a szociális létesítmények kimaradtak, s a költségvetés készítésénél nem vették ezeket figyelembe, így a tsz-ek a tervezés hiányában másra fordították az esetleg erre felhasználható összeget. — A részvevők azt is kifogásolták, hogy a tanácskozáson az oktatásügy nem képviseltette magát. Pedig nagyon fontos lett volna részvételük a tsz- fiatalok nevelésével, meggyőzésével, pályaválasztásával kapcsolatban. — Mi az, amit a tanácskozásból itthon is hasznosítani tud? — A KISZ-munkával kapcsolatban sok hasznos módszerbeli tanácsot kaptunk, például hogy a mezőgazdasági fiatalok egyes rétegeit hogyan foglalkoztassuk, hiszen u munkaidő rétegenként változik. Emellett természetesen szakmai szempontból is gazdagodva tértünk haza. j — Milyen eredményt vár a tanácskozás után? — Az eredményt, véleményem szerint, akkor látjuk, ha az elhangzott javaslatokra, problémákra az illetékesek reagálni fognak, illetve ezek a problémák meg is fognak oldódni. Berla Ferenc HETI ITTOROKROXIKA „Jó tanuló, jó sportoló“ A napokban zajlott le Üllőn, az általános iskola tornatermében az a bensőséges kis ünnepély, melynek keretében az iskola mintegy hatvan aktív versenyzője adott találkát egymásnak. Először fordult elő, hogy a gyerekeknek az 1967. év iskolai és iskolán kívüli munkáját és magatartását, valamint a testnevelés és sport terén elért eredményét értékelték a pedagógusok. A „jó tanuló, jó sportoló” mozgalmat 1967. január 15-én Indította el Árpási Károly testnevelő tanár javaslatára az ! Üllői Általános Iskola. Egy esz- | tendő eltelte után megjutal- ; mázták a legjobbakat. A felhívás értelmében minden tanuló, aki ebbe az iskolába jár, részt vehetett a mozgalomban, de legjobban az a hatvan aktív sportoló volt érdekelve, akik az iskola nyolc szakosztályában házi, járási és megyei I versenyen vettek részt. Az ér- ' tékelésnél szabály volt, hogy csak azt a tanulót lehet figye- | lembe venni a mozgalom végső értékelésénél, akinek a tavalyi i és az idei félévi bizonyítványa elérte vagy meghaladta a 4,5- es átlagot. Ennek eredmény- : hirdetését várta izgatottan a | megjelent sportolók hada. Árpási Károly testnevelő rö- ' viden beszámolt az 1967-es ' esztendő sportmunkájáról. Elmondotta, hogy az iskola színeit képviselő tanulók a járási ÁXST által kiírt versenyeken 100 százalékban részt vettek, és ott nagyon szép eredményeket értek el. Ezt az is bizonyítja, hogy az elmúlt tanévben az iskola megnyerte az iskolák közötti nem hivatalos pontversenyt. Megemlítette a legeredményesebb versenyzőket, ezután kihirdette az eredményt. Ennek értelmében az 1967-es évben az Üllői Általános Iskola ,,jó tanuló, jó sportoló” címét négyen nyerték el. Az I. korcsoportban Noszka Mária VIII. b. és Béky Gábor VIII. b., a II. korcsoportban Rudó Agnes VI. c. és Kovács György VI. c. osztályos tanulók. Az első helyezettek nagy tapsot, könyvjutalmat és oklevelet kaptak. Oklevelet kapott még: Balázs Magdolna, Benkö Erzsébet, Kifut Irén, Vellai Mária, Malya János és Balassa Károly. Az ünnepélyes összejövetel végén Petrányi Béláné igazgató is gratulált a győzteseknek és jutalmazóttakpak. ★ Jól sikerült irodalmi vetélkedőről számolt be a vasad- halmosházi úttörő-tudósítónk. A vetélkedőre valamennyi osztály készült. A verseny két részből állt: szavalás, és elméleti kérdések az irodalmi tanulmányokkal kapcsolatban. A tanulók legtöbbje Petőfi-verse- ket szavalt. Az izgalmas vetélkedő győzteseHüse Katalin, s a második: Árkosi Kálmán,' könyvjutalomban részesültek, míg a harmadik helyezett Fúrta Terézt egy tábla csokoládéval jutalmazta a zsűri. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Csigalépcső. Nyáregyháza: A koppányi aga testamentuma. Úri: Egy szerelem három éjszakája. Vasad: Lenni vagy nem lenni. őrzi — a vizsgálat tanúsága szerint, sajnos, elég ritkán. Monoron a községi tanács eddig még nem sok segítséget nyújtott a könyvtárnak, a járási tanács gyakran és rendszeresen tart ellenőrzést, de a pénzügyi felülvizsgálat kivételével ennek más írásos bizonyítéka nincs. Maglódon is mostohagyerek a könyvtál’, Gyomron 1966-ban kétszer a járási könyvtár, 1967-ben a járási tanács és a járási könyvtár ellenőrzést tartott. Vecsésen a községi könyvtár felügyeletét a járási könyvtár látja el, Pilisre gyakran ellátogattak a községi, járási tanács, megyei tanács ellenőrei — bár erről írásos dokumentum nincs. Gombán a járási könyvtár negyedévenként, a megyei könyvtár félévenként, a községi tanács évente többször is tartott ellenőrzést. Csévharasz- ton a községi könyvtár egyetlen segítője a járási könyvtár. Általános tapasztalat, hogy a könyvtáraknak berendezett helyiségek kicsik, nincs arra lehetőségük, hogy néhány órás olvasásra vendégül láthassák olvasóikat. Gombán az ideiglenes helyiségben elhelyezett könyvtár a terv szerint még ebben az évben megfelelő otthonba költözik. A távlati fejlesztési tervben pedig szerepel a monori könyvtár bővítése, sőt külön ifjúsági könyvtár létesítése is. A csévharaszti kultúrotthon, nevét meghazudtolva, igen elszomorító állapotban van, piszkos, rendetlen. A könyvtárak fejlesztését igen kevés pénzből kell megoldani, jó lenne, ha a helyi tsz-ek, ipari üzemek, ktsz-ek kulturális alapjuk kis részét rászánnák a könyvtárra. A könyvállomány fejlesztése — a vizsgálat tanúsága szerint — többnyire ötletszerű. (d) Részlet a monori József Attila gimnázium irodalmi színpadának „Attila-sirató” című műsorából. A járási művelődési ház tánccsoportjának egyik sikeres száma. Járásunk kedvence, Botin Klára, a gyömrői amatőr tánc- daltnekes kislány — a Viktorisz-egyfittessel. Foto: P. I. Nyílt levél az öntevékeny művészeti mozgalomról Kedves Patkós Attila! Az a Moliere-bemutató, melynek kapcsán magánvéleményemet el kívánom mondani, nemrég kitünően sikerült. Húszegynéhány gyömrői fiatal lány és fiú jelesre vizsgázott a színjátszás szeretetéből, közösségi magatartásból, felelősségérzetből. Kár volt ezt a meleg hangulatú, családias bemutatót az ügyért legtöbbet tevőnek, neked, megmagyarázhatatlan viselkedéseddel rosszízűvé tenned. Az öntevékeny művészeti mozgalom felett a népművelők egy része meghúzta már a lélekharangot. Azt állítják sokan, hogy a nemhivatásos csoportok ma már nem tudnak színvonalas előadást produkálni. Talán a legjobb ellenpélda erre az időről időre megrendezett „Ki mit tud” vetélkedők sora. A „hivatalos” népművelési vezetők most másodízben tapasztalták Gyömrőn, hogy az öntevékeny Színjátszók képei- sek színvonalasat nyújtani; s hogy nemcsak a gyerekek, de a fiatalok, a felnőttek is együtt tudnak dolgozni ilyen célokért hónapokig, képesek megtölteni érdeklődésükkel a termet. Az első ilyen eredmény Fehér József, a második Patkós Attila nevéhez fűződik. Éppen ezért sajnálatos, hogy amikor mögötted álltam, kedves Attila, a színpad feljáróján, ezt lobban tottad szememre: „...a gyömrői művelődési háztól (bizony kevés segítséget kaptunk.” Szeretnék erre válaszolni néhány gondolattal, talán olyan általánosításokat is kapcsolva hozzá, melyek nemcsak ránk, gyömrőiekre vonatkoznak. A mendei színjátszókkal több esetben mutattunk be hasonló, egész estét betöltő műsort. Jártuk a járást is, Tápiósápra Zetoron mentünk és miután kissé becsaptak, hajnali fél háromra értünk vissza a községbe. Ugyancsali felnőttek voltak, köztük többszörös családapák is, és nem álltunk ki a színpadra: „...a mendei művelődési otthon csak Zetort tudott adni, de azt sem időben .. Azért mertem ezt elmondani, mert még lenne néhány példa, mellyel igazolhatom, hogy a színjátszó mozgalomban, tréfásan szólva: megjártam — és ebben a járásban velem együtt sokan — „megjártuk a hadak útját”. Szeretném aláhúzni, hogy amit csináltatok, azt ebben a járásban egy másik csoport már húsz éve, s ma már országos névvel csinálja, a vecsési Jókai csoport. Ők sem álltaik ki műsor végén, hogy nem kaptunk segítséget, hanem hittel és a művészet iránti alázattal megfogták a dolog végét. Ma már együtt dolgoznak a népművelési vezetőkkel, és nagyon jól megértik egymást. Valójában mit is segített a művelődési ház vezetősége? Nem túlságosan sokat. A kisteremben helyet adtak az o,*- vasó-próbákhoz, a színpadot a sok profba alatt világították, ami elég sok pénzbe került. Fehér Jóska, mint a művelődési ház előadója, betanította a menüettet. A művelődési ház vezetősége teltházas ifjúsági előadást szervezett; igaz, az önbizalomteremtő közönségsiker mellett ez anyagi haszonnal is járt a művelődési ház számára. Volt hiba és szervezetlenség is ebben, de a művelődési ház más csoportjai — az öntevékeny művészeti munka mellett — klubszobát teremtettek maguknak, hozzájárultak a szabadtéri színpad építéséhez, va- sámapjulcat feláldozva. A segítségért segítséget adtak cserébe. Szolgáljon ez tanulságul mindannyiunknak. őszinte baráti szeretettel: Furuglyás Géza