Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

ÉBREDÉS Mit kérnek a megrendelők? aa asszonyok ^rssssssssssssrssssssssrsssssssssssssssss ^ Napi tüske | A tüske nem nagy dolog | ^ — de szúr. Általában „er- ^ i ről” lehet észrevenni. A ^ í tüske szúrásától nem ujjong | í az ember, de akár tetszik; | ^ akár nem, tudomásul-ve- ^ § szí. íme — napi tüskénk: ^ ^ — A város 23-ik jégpá- ^ ^ lyájának megnyitására va- ^ ^ sárnap került sor a Kos- ^ i suth Gimnázium udvarán, ^ | ahová társadalmi munká- ^ 4 ban egy csapból kieresziet-s i ték a vizet. Most három | § jegyszedő serénykedik, S ^ hogy a pálya forgalmát ^ ^ fennakadásmentesen lebo- ^ ^ nyolíthassa ... Munka után művelődtök Gombafej londság ez, nem más! Ha sokáig mérgesítesz, ve­szem az ollót és megnyirbálom a tolladat, ahogy ti mondjátok!” Betoppan a nagyapa. — Mi ez a lár­ma? — Nézze ezt a frizurát! Körüllépegeti az öreg és moser lyog. — Ugyan, hagyd csak! Sapkát úgy­sem hord, ez a A ceglédi Faipari Ktsz-ben is jelentkezett az új gazdasági irányítás első „fecskéje”. Az eddig gyártott és Szovjetunió­ba exportált labor-bútorokból új igényt jelentettek be a megrendelők. Egy speciális sajtérlelő gyár berendezé­séhez kértek új típusú be­rendezést. — Már évek óta nálunk kéndelik meg több gyár be­rendezéseit — mondotta Kata­Ellopták a nagybátonyi lény" fuvoláját Ellopták a „nagybátonyi lány” fuvoláját. Nemrég avat­ták Nagybátonyban ifj. Szabó István szobrászművész alkotá­sát, a „Fuvolázó lányt”. A szép bronzszobor azonban sajnála­tosan hamarosan vandál kezek áldozata lett. Ismeretlen tette­sek előbb a hajtincsét törték le a „nagypátonyi lány”-nak, majd a fuvolát lopták el. tics Béla műszakvezető. — A sajtérlelő gyárban használatos bútorokat üzemünkben először készítjük a megadott szem­pontok szerint. A másik export-megrendelőnk Auszt­rália, ahová ugyancsak labor­bútorokat szállítunk. Idei exporttervünk 1 millió forint. — Mit gyártanak a belke­reskedelem részére? — Változatlanul nagy a ke­reslet a kolóniái bútorokban. Ezeknek egy részét közvetle­nül a budapesti Lakásművé­szeti Boltba szállítjuk ezen­kívül eleget teszünk az ugyan­csak régi megrendelőnk, a fővárosi Sport- és Hangszer­bolt kívánságának is. Kolonial bútor gyártásá­val az országban rajtunk kívül még két ktsz foglal­kozik. — Történt-e változás ennél a bútortípusnál, minőségben, fazonban? — Nem érkezett különleges kívánság, a hagyományos és nagyon ízléses, modern típus a divat. Előnye még a kolóni­áinak, hogy nem garnitúrában készítjük, tehát egyéni ízlésnek megfele­lően lehet vele a lakást berendezni. — A meglévő kapacitás mellett ki tudnák-e elégíteni új megrendelők igényeit is? — Igen, ha a szakemberek létszámát emelni tudnánk, ami nemcsak nálunk, de országo­san problémát jelent. Kevés a műbútorasztalos szakmun­kás, és még kevesebb a techni­kus Cs. Az elmúlt hetekben munka­hellyé alakult a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz-ben a kul­túrterem. 135 asszony látott munkához benne, — szőlőolt­ványokat készítettek elő. S mi­vel ennyi asszony dolgozott együtt, a nőtanács rendezésé­ben egy kis szellemi foglalko­zás zárta a napot: a nők aka­démiája tartotta itt meg rész­vételükkel egyik előadását. — Így a napi munka után sok, hasznos ismerettel gyarapod­hattak a szőlővesszőkkel fogla­latoskodó asszonyok. Jutalmul érmet kaptak az ügyes sportlövészek Az MHSZ ceglédi lövész­klubja sikeresen zárta az 1967- es verseny évet. Az év végi be­számolót Sziráki Péter, a klub titkára tartotta. — Szakosztályunkban 1967- ben a III. osztályú besorolás­ban országos első helyen vég­zett a felnőtt sportpuskás és sportpisztolyos csapat. Ifjúsá­giban megyei viszonylatban II. Sárga dosszié, emblémával A fizetésért dolgozni kell! A boltosok kollektív szerződése A vállalatoknál elkészültek a kollektív szerződések, és az új esztendőben már ezek szel­lemében folyik a munka. A napokban a Cegléd és Környé­ke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatója megmutat­ta kollektív szerződésük egy példányát. A vállalat emblémájával el­látott, sárga dossziéba fűzött stenciles szöveg az irányítója a boltokban és az irodában fo­lyó munkának. A kollektiv szerződést a vállalat részéről az igazgató, az alkalmazottak képviseletében a szakszerve­zeti bizottság kötötte. il turini lOO-uh 1876. december 27-én törté­nelmi jelentőségű esemény színhelye volt Cegléd. A város polgársága Kossuth Lajost or­szággyűlési képviselőjévé vá­lasztotta. Ma 91 évé, hogy a város százas küldöttsége 1877. január 24-én, felkereste Tu- rinban a kormányzót, hogy át­adja neki a város mandátu­mát. Kossuth megmutatta nekik lakását, kertjét, könyvtárát, és elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A küldöttség szóno­ka Dobos János beszédében megkérte Kossuthot a város nevében, hogy fogadja el a mandátumot és jöjjön haza, Magyarországra. Tolmácsolta a ceglédiek rajongó tiszteletét és szeretetét. Kossuth válaszá­ban kifejtette, hogy miért nem fogadhatja el a megtisztelő tisztséget. — „ ... Én nem léphetek alattvalói viszonyba egy olyan fejedelem iránt, aki egyszer­smind osztrák császár is ... hontalanságommal egy élő til­takozást képezek ... — Én a magyar nemzet állami függet­lensége nagy elvének jófor­mán utolsó képviselője vagyok az élők között. Fogadják önök mély hálámat rendkívüli szí­vességükért”. A búcsúzás igen megható Volt. Kossuth mindenkinek egy aláírásával ellátott fény­képet ajándékozott. A kül­döttség tagjai mélyen megren­dülve, könnyezve, de egy fe­lejthetetlen élménnyel gazda­gabban hagyták el a turini re­metét. Kossuth is búsan, köny- nyes szemmel nézett a távozók utárí, akik a magyarok közül elsőként keresték fel ilyen nagy csoportban a hazájától távol élő szabadsághőst. Bár nem fogadta el a man­dátumot, így is örökre a ceg­lédiek emlékezetében maradt ez a találkozás. A turini szá­zak a nagy esemény után 10 évvel egyesületbe tömörültek. Ez az egyesület élesztgette a szabadság pislákoló lángját, Kossuthot pedig szellemi ve­zérének vallotta. Létrehozta a Kossuth-kultuszt, amely talán az ország egyik városában sem virágzott fel úgy, mint Ceglé­den. Nem ok nélkül mondta Kossuth: „Czegléd az én Czeg- lédem”. (fonyó) Volna egy megjegyzésünk az évforduló alkalmából: a vá­ros legforgalmasabb pontján, a Kossuth tér sarkán, a tanács- házával szemben levő bolt falán van a Kossuth örökmécses. A márványtábla két oldalán elhelyezett lámpák egyike hosszú hónapok óta a falból kiszakítva lóg a levegőben. Milyen kár, hogy még senki sem vette észre ezt. Főként az az elgondol­koztató, hogy még senki sem érezte magát illetékesnek meg- javíttatására — Kossuth városában! (A szerk.) Mi a célja az ilyen megál­lapodásnak? Az, hogy szabályozza a munkában való részvétel rendjét, kölcsönösen meghatározza a vállalat és a dolgozók jogait és kötelességeit. Milyen alapelvek szerint ál­lították össze? Elsősorban azt tartották szem előtt, hogy a kollektív szerző­dés alapján a dolgozók egysé­ges eljárási elvek alapján léte­síthessenek munkaviszonyt, végezhessék munkájukat, és az érte járó bért megkapják. Az új szerződés lehetőséget ad a vállalatnak, hogy a fel­adatok elvégzésére a legmegfelelőbb munka­erőt alkalmazza, és a fi­zetés a végzett munkával arányban álljon. A kollektív szerződés beve­zetőként a munkaviszony ke­letkezésével és a próbaidővel foglalkozik. Ezután a munka- viszony megszűnésének mód­jait, a korlátozásokat és a felmondási időt határozza meg. A munkafegyelemről írva egyételműen kifejti, hogy a boltosok kötelesek a vásárlóközönség jogos igényeinek maximális kielégí­tésére törekedni, a kiszolgálást a legkifogástalanabb udvarias­sággal végezni. Ezen a téren már az első mulasztást fe­gyelmi vétségnek lehet tekin­teni. Pontosan meghatározták a munkaidővel, pihenőidő­vel, a fizetett és á rend­kívüli szabadsággal összefüggő kérdéseket. Külön fejezet foglalkozik a munka díjazásával, a részesedési alap felosztásával és az egyéb jut­tatásokkal, a fegyelmi és az anyagi felelősséggel. A dossziéban helyet kapottá vállalati bérszabályzat, a ré­szesedési alap ez évi felosztási és felhasználási szabályzata és a munkavédelmi szabályzat is. helyezést ért el csapatunk. A Magyar Sportlövő Szövetség elismerő oklevelet juttatott el Sziráki Péternek és Zsigmond József edzőnek. A lövészeket éremdíjazásban részesítették. Dicséretet kapott Cseh György — aki társadalmi mun­kában készítette el a jövendő lőtér tervrajzát, továbbá Zsig­mond József, Palásti József, Zakar Ottó, Lukácsi Ferenc, Zalai József. A háromtusázők- náí Rossi Nándorr és Viktor szántén jó eredményeiért ka­pott dicséretet. A jövőben még több fiatalt várnait, és fokozottabban tá­mogatják az általános isko­lákban a légpuskás szakosztá­lyok megalakulását. A taggyűlésen jelen volt az MHSZ városi-járási képviselő­je, a járási sportlövő szakszö­vetség titkára, Ambrus János, a légpuskás szakosztály „úttö­rője”, Leute Károly, akik tá­mogatásukról biztosították a klub tagjait. Az ünnepi évzáró Zsigmond József zárszavával ért véget, aki jövőben a klub kinevezett titkári teendőit lát­ja el. (—sas—) Majdnem Proh ászka Antal tolirajza A mama csípői­re teszi a kezét és mondja, mondja. „Tudod, hogy né­zel ki, fiam? Kész maskara vagy!” A fiú az asztalnál ül, az ebédet vár­ja, de egyelőre mást találnak ki neki. A feje jó nagy gomba, ez nem tetszik az anyjának. Hóna­pok óta növeszti a haját, már elta­karja a fülét, há­tul libegteti a szél, tíz centi a nyak alatt. „De anyu, más­nak is ilyen. Most ez a divat!” „Bo­szőrtető legalább melegíti. A fiú mérges lesz. — Pénzem sincs, azért nem járok a fodrász­hoz! — Nem keü a fodrász — int a nagyapa —, jobb módszer is van! Egyik reggel ko­rán felkelsz. Ép­pen kemény fa­gyok járnak: be- vizesíted a hajad, alul körben. Ki­állsz öt percre. Ha megfagyott, szé­pen letöredezed. Ez ingyen van! (— yer.) Új Gugyerák-monológ Nem hangzott el hiába a rádió és a televízió szilveszte­ri műsorában a Bárdos László kitűnő alakításában megszó­laltatott Gugyerák-monológ. Ezt a Gugyerákot tudvalévőén minden érdekli, ami fejlődő életünkben történik, és a ma­ga sete-suta módján utánoz­hatatlan bárgyúsággal — szil­veszter éjszakáján tudatta a több milliós hallgatósággal, hogy ő is itt él közöttünk. Szó­kincsével baj van ugyan, de a legnagyobb derűt édes anya­nyelvűnk megcsúfolásával érte el. Szóval, művészi szinten tá­voltartotta magát a szabatos, magyaros kiejtéstől... Az alábbi kis történet is igazolja, hogy valóban nagy népszerűségnek örvendett Gu- gyerák az idén. Valamelyik nap a járókelők az egyik kerékpármegőrző hangoskodására figyeltek fel. Igen bőbeszédűen utasította rendre azt a három diákot, akik sáros cipőiket a kerékpá­roknak szánt vasrácson akar­ták letisztítani. — Mif gondolnak? — mond­ta —, tessék azonnal abba­hagyni! Értsük!? A három diák fülét meg­ütötte a fülsértő „értsük”. Gyors takarodó után így ki­áltott vissza az egyik: — Értsük, persze, hogy ért­sük! — mondhassuk így is, csak hogy ez hasogassa a fü­lünket! A kerékpármegőrző bácsika tovább morgott békétlenül, a járókelők azonban jót derül­tek a szellemesen szemtelen ifjú szavain, aki mégis behú­zott nyakkal távozott a „tett színhelyéről”... (csat) JOHN LENNON, a Beatles-együttes népszerű tagja. Azért csak „majdnem” — mivel a fiatalembernek nem a fél világ, hanem csak fél Cegléd tapsolhat Foto: Ifj. Tóth István TANULMÁNYI VERSENYRE készülnek az általános iskolá­sok szinte kivétel nélkül vala­mennyi iskolában. A tanul­mányi versenyen résztvevő gyerekek a többi között föld­rajzból, történelemből, ma­gyar nyelvi, fizikai és termé­szettudományi ismereteikből versenyeznek. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Még több faipari technikus kellene Ceglédről utazik a sajtgyár XII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 21., SZERDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom