Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-24 / 19. szám
PEST HEGYEI *Jűrhm 1968. JANUAR 21., SZERDA Protest humoreszk Protest song a divat. Mondom, tiltakozó dal a divat, mert a protest song az tiltakozó dalt jelent. Bizonyára többen észrevették már, hogy az utóbbi időben rádió-, tv-, kabaré- és egyéb műsorokban az énekesek állandóan tiltakoznak valami ellen. Persze, aki az elmúlt évszázadok virágénekeit, népdalait, kupiéit, sanzonjait és slágereit ismeri, az tudja, hogy a tiltakozó dal nem új keletű, mert utóvégre mit is lehet csinálni dalban elbeszélve, vagy vágyódni, vagy lelkesedni, vagy tiltakozni. Tehát vagy vágyom egy nő után, vagy odavagyok magáért, vagy ne gondold azt, hogy tied a világ. És tiltakozó dal az is, hogy „Nem nem nem, nem, nem, nem nem megyünk mi innen el mig a gazda, házigazda, bunkósbottal ki nem ver.” Persze, a dolog nem ilyen egyszerű, mert ha én azért tiltakozom tilárom haj, mert a feleségem nem mosta ki tisztára az ingemet, ez még nem tiltakozó dal, csak nyavalygás, viszont ha azért vagyok felháborodva, szedte vette terin- gette, mert a Patyolat nem mossa tisztára az ingemet, az már döfi, az már tiltakozó dal, protest song a javából. Tehát világos, hogy a tiltakozó dalnak közérdekűnek is kell lennie, mert ha Czinóber Lajos hárfaművész hárfakíséret mellett előadja, hogy neki spéciéi a tv-műsor nem tetszik, akkor még nem történik semmi, az élet és a műsor megy tovább, de ha Czinóber Lajos azért birizgálja a hárfája húrjait, mert a tv-műsor mondjuk egymillió ember szerint nem egészen elsőrangú, akkor, igen, akkor sem történik semmi, de ez már viszont tiltakozó dal. Persze, tiltakozni nemcsak zenében, hanem versben, prózában, sőt drámában is lehet. Mert tiltakozó vers a Walesi bárdok, tiltakozó regény a Rózsa Sándor és tiltakozó dráma a Bánk bán. Sőt ha megírják, hogy a Csillagosok, katonák című film nem egészen olyan csillagos, mint, mondjuk, a Szegénylegények, akkor ez egy tiltakozó kritika, és ha én a sok tiltakozásról írok egy humoreszket, akkor az egy tiltakozó humoreszk. De én nem írok, mert én örülök ezeknek a tiltakozásoknak, mert szerintem ezek a tiltakozások a mai megváltozott életünket tükrözik. Mert kérdem én: ki mert itt azelőtt tiltakozni? Miklósi Ottó Uj szervizek, bővülő „Hozom-viszem“ 1 ^ \ S S Hogyan fejleszti az idén szolgáltatásait a GELKA? Az elmúlt esztendőben egymillió-hatszázezer híradás- technikai és háztartási gépet javított az ország legnagyobb szervízrvállalata, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, közismert nevén GEL- KA. — Hogyan kívánja a fontos, országos hatáskörű vállalat tovább fejleszteni te- j ] vékenységét az idén? — ezt : kérdeztük Mónáth László ! f termelési főosztályvezető- 1 töl. ( — Elsősorban hálózatunkat L növeljük — mondta a főosz- . tályvezető. — A múlt észtén- j döben Budapesten hét, vidé- ; ken huszonkét új szervizt állí- í tottunk fel, illetve bővítettünk. Az idén a fővárosban négy, ? vidéki városokban tíz új szer- . vizállomást létesítünk s 220 : gépkocsiból álló autóparkunkat is tovább bővítjük. Szervi- ! zeinket úgy fejlesztjük ki, s hogy komplex szolgáltatást r tudjunk nyújtani: bármilyen elektromos készülék javitá- ~ sát elvállalhassuk. Az idén — a híradástechnikai gépeken kívül — már az összes hazai és külföldi gyártmányú erősáramú háztartási gép javítását is vállaljuk. Szolgáltatásaink egyik legfontosabb továbbfejlesztése, hogy bevezetjük a külföldi márkájú hűtőgépek karbantartását. Máris létrehoztunk egy speciális hűtőgépszervizt f Dunaújvárosban (Budapesten > pedig a Nagymező utcában), { ezek kedvező javítási lehető- £ séget biztosítanak a Szaratov r hűtőgép-tulajdonosoknak; ed- 2 dig ugyanis elromlott gépük- i höz 2800 forintért keltett új 1 aggregátort beszerezniük. 2 — Ügy tudjuk minden ^ megyeszékhelyen és na- j. gyobb városban működik c GELKA. De mi a helyzet a j községekben, a kisebb, településeken? Hogy kívánják £ javítani a falusi lakosság r körében szolgáltatásaikat? — A lakosság igényének el- Látására — hangzott a válasz ^ — eddig 150 szervizt létesí- Lettünk; ez mind saját keze- t Lésben működik. Ahol nem gazdaságos telepet létrehozni, . >tt szerződést kötöttünk tanáisi vállalatokkal, ktsz-ekkel, _ amelyek — az általunk szállított alkatrészekkel és a mi el- enőrzésünk mellett — látják a íl a szolgálatot. Ennek alap- ” ián vidéken további 38 szövet- P tezeti és 8 tanácsi vállalat y régzi a garanciális (és a ga- randán túli) javításokat. ^ Miután minden kis faluban p lem tudunk s nem is lenne l, irtelme szervizt létesíteni, be- e vezetjük és a jövőben tovább , fejlesztjük a „Hozom-viszem” szolgálatot. Ennek az a lényeié, hogy megbízást adunk a falusi üzlethálózat vezetőinek, a kultúrházak igazgatóinak, a helyi szerveknek: gyűjtsék össze a kisebb hibás készülékeket (tv-t, rádiót stb.) és ezeket lehetőleg a helyszínen megjavítjuk. A többit beszálr Htjuk javításra körzeti üzemeinkbe. Műszerészeink (egyelőre hetenként kétszer) felkeresik a távoli helységeket is. Mivel a lakosság igényeit szeretnénk minél jobban kielégíteni, még akkor is kimegyünk egy-egy készülékért, ha a kérdéses hely 20—25 kilométernyire esik területi szervizünktől. Gyors oda-vissza szállítással kívánjuk elérni, hogy a javítási idő s így az elromlott háztartási gép, egyéb készülék használatból való kiesése a minimumra csökkenjen; ezért most újabb 25 gépkocsival gyarapítottuk autóparkunkat s olyan műszerészeket is alkalmaztunk, akiknek van saját autójuk. — Ismeretes, hogy a múltban sok javítást kelleti visszautasíianiok anyaghiány miatt. Hogyan kívánják megoldani ezt a problémát? — Valóban, korábban sok nehézségbe ütközött anyagtervezésünk és igénylésünk. Most ezekkel is meg tudunk végre birkózni. Sikerült szert tennünk a legkorszerűbb elektromos adatfeldolgozó gépekre és segítségükkel most már csak a tényleges szükségletnek megfelelő anyagokat tartjuk raktárainkban. Már tavaly is bővültek, gyorsultak a gyártó vállalatok alkatrészszállításai s az idén további javulásra számíthatunk. Ennek eredményeként mi is gyorsabban, ügyfeleink nagyobb megelégedésére tudjuk elvégezni a sok kisebb-nagyobb javítást — fejezte be tájékoztatását Mónáth László főosztályvezet ő. Zs. L. NÉGY VÁLTOZAT ESŐBEN —- SABBAN Foto: Szigetfű Olaszrizling, szürkebarát — homokon Rangot szerzett Hártyán bora Felsőbb osztályban az líj Élet Tszcs Rossz híred kelti, vádakat kohol, aljasnak vélhet, ki szavára hallgat. Bírálni merted? Most rajtad a sor. Hallgattál volna, meglenne nyugalmad. ‘.Panaszkodsz, Vastagh megrágalmazott — bosszú, mert szavad kíméletlen bírál. Megértelek, hogy aggaszt a dolog, hisz sok ártatlant hurcoltak meg így már. 3. Ügy bepiszkít majd, hogy senki se mos tisztára, ádáz és alattomos. Tudod, hogyan védd magad ellene? Dicsérd, milyen nemes a jelleme. 4. Rágalmaz, áskál, rossz hirt terjeszt rólad, mert hibáiért néhányszor megróttad? Ne törődj vele, elröpül a por szó, s ha kútra jár, csak eltörik a korsó. Polgár István Üde, zöldesfehér kövidinka gyöngyözik a poharakban, s az „ítészek” — elismert borszakemberek — a kóstoló után — elégedetten állapítják meg: a minőség kifogástalan, megközelíti a magasabb fogyasztói igényeket. Laczi Károly, az új- hartyáni Üj Élet Tszcs főmezőgazdásza előrukkol a meglepetéssel is, helyi szüretelésű szürkebarátot tesz az asztalra. Ez ugyan még nem tisztult le, de a színe, zamata, ereje, összhatású már .bizonyítja, hogy a tipikusan hegyvidéki fajta — ha gondosan kezelik — a homokon is terem. Sásdi Antal, a csoport elnöke sem titkolja a vezetőség szándékát: mihamarabb nevet akarnak szerezni a hartyáni bornak. A rangot — a múlt évi megyei borverseny második helyezésével már elérték — most hogy termőre fordul a nagyüzemi ültetvény, a meny- nyiséggel is állni tudják majd a versenyt. Elképzelésük — a nagyüzemi szőlőtermesztés és borfeldolgozás kialakítására, lassan megvalósul. Megérkeztek már a nagy teljesítményű, horizontális szőlőprések, korszerű pincészetet alakítanak ki, Körmenden az őszre gyorspalackozót létesítenek. A termés egy részét étkezési szőlőként értékesítik, egyharmadát az államnak adják el, a többit feldolgozzák. Az újhartyáni termelőszövetkezeti csoport — bár hivatalosan az alacsonyabb típusú közös gazdaságok közé tartozik — valójában felsőbb osztályban szolgálja már a szövetkezeti gondolat ügyét. Közel ezer holdra terjed ki közösen művelt területe. Gazdasági eredményei évről évre jobbak, jelenleg a járás 11 termelőszövetkezeti csoportja-közül az elsők közé tartozik. Své- bis Mihály főkönyvelő szerint az 1967-es esztendőt is eredményesen zárják: valamennyi üzemáguk nyereségesen dolgozott. A csoport 120 százalékra teljesítette múlt esztendei termelési tervét. A közös munkában részt vevő tagok — nyolcórás munkanapot számolva — 60 forintot kerestek. Tavaly 623 ezer forintot tartalékoltak, most körülbelül 700 ezer forintot tudnak félretenni. Mindezt, ahogy Surmann Márton párttitkár végül megállapította: a tagok s a vezetők közötti gyümölcsöző együttműködésnek, a jó közös szellemnek és a szorgalmas munkának köszönhetik az új- hartyániiak. (súlyán) sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*. Tulipános szarvasbikák A Sellye és Szigetvár közöt- i remek törzset hagyott maga ti erdőségekben jellegzetes ko- ; után. Tucatnyi utóda közül a ronájú szarvasbikákat figyel- J legszebb fiatal bika 18-as tek meg a vadászok. j agancsot visel, amelynek ugyanolyan érdekes a formája, mint amilyent a dinasztiaalapító ős viselt. ősük — a jelek szerint — az j a „csodaszarvas” volt, amely j 1963-ban került terítékre, és i amely egész Európa vadásztársadalmát lázba hozta. A kapitális vad ugyanis 24 ágú és 15 kiló súlyú fejdíszt viselt, s formája rendkívül érdekes volt. Az agancs — a szokásostól eltérően — nem csúcsban végződött, hanem a tulipán kinyílt kelyhéhez hasonlított. A vadászok el is nevezték — „tu- lipános”-nák. Mint a megfigyelések bizonyítják: „a tulipános” nem tűnt el nyomtalanul a dél-baranyai erdőkből, hanem egy PAKS ÓRIÁS BÉBI 555 dekagramm súlyú, 62 centiméter hosszú csecsemője született Kertész Ignácnénak a paksi szülőotthonban. Az újszülött kisfiú mamájával együtt kitűnő egészségnek örvend. Milyen film a Lássátok feleim... Néhány hete új magyar filmet játszanak a mozik. A Lássátok feleim szélesvásznú film. Bizonyára szívesen látott arcok a főszereplői: a nagyon csinos Dőry Virág, és a rokonszenves Huszti Péter. Nem drámai film, nem is vígjáték, nem is dokumentum- film. Nem kommersz és azt sem mondhatjuk, hogy művész- film. Inkább az a film, amelyben sokat lehet nézgelődni. Mert van itt minden: egyetem, házibuli, különc, de romlatlan lelkű ifjú és roász lányok, fürdőszoba-jelenet és fürdés meztelenül, vadászat és sznobok, filozofálás és bankett, versek és temetés, tévelygés és korcsolyázás a Balatonon, szülés, tiszta szerelem és karantén, szüret és más generációba tartozó apa. Szóval van itt néznivaló, Széchenyi Ferenc megkapó fényképezésében, s az egész együtt nem vesz több időt igénybe másfél óránál. Plusz a híradó és a kísérőfilm. A cigaretta No, hiszen sokra jutottam azzal az elhatározással, mondhatom! Alig, hogy megszületett bennem, tán tíz perc múlott el, s máris fuccs! — odalett! Azon a bizonyos őszi délutánon —, egyenesen a kárpitosműhelyből mentem oda, ahol dolgozom —, a Tulipán presszóban ücsörögtem, jó hátul, nogy ne zavarjanak folyton, és Zsókát vártam. Kivételesen nem feketét rendeltem, hanem fél deci konyakot. A min- denit, ha ünnepelünk, ünnepeljünk! Még, ha szerényen is,' mert hát spórolni kell a lakásra, hamarosan nősülök, de a születésnapot mégiscsak illő megtartani, ennyivel igazán tartozom magamnak. Hát egyszóval, szép lassan iszogattam a konyakot, szinte cseppenként ízlelgetve, ez már szokásommá vált, nem szeretem gyorsan magamba önteni, mint valami rossz ízű orvosságot. Rágyújtottam egy cigarettára is, s közben azon tűnődtem, új életet kellere kezdeni, mert ha ilyen rendszertelenül, léhán élek, mint eddig, semmire sem viszem az életben. Rengeteget lustálkodom például, szeretek ágyban heverészni, de- tektívregényeket, képeslapokat olvasni, túl sokat járok moziba, futballmeccsre és így tovább. Komolyabbá kell válnom, csakis klasszikusokat olvasni, tanulni legalább egy idegen nyelvet, megnézni a komoly színdarabokat. Majd készítek egy listát a terveimről, s pontról pontra mindent megvalósítok. így gomolyogtak bennem az új életre vonatkozó gondolatok, amikor egy újságos néni jött be. Ismerem szegényt, már évek óta, világtalan, egy kislányka vezeti, aki bizonyára az övé. Pufók arcú kis teremtés, igen kedvesen kínálja a lapokat. Mindig szoktam venni tőlük, most is kértem egy Hírlapot. Unottan lapozgattam az újságban, s közben a karórámra pillantottam. Még öt perc, és itt van Zsóka. Nem megyünk sehová, határoztam el, itt beszélgetünk és iszogatunk. Semmi nagy költekezés! Az újságból az egyik cím ötlött a szemembe: „A dohányzás veszélyei”. Kíváncsian futottam át a sorokon, s megtudtam, hogy a cigarettázás főképpen vérkeringési rendellenességeket idéz elő. Nagyon meglepett a következő mondat, többször is elolvastam: „Ha a dohány hiányozna földünk flórájából, nemcsak a rákos megbetegedés, az ideg, a légző és emésztőrendszeri károsodás lenne kevesebb, hanem a szív és érbetegség is”. Hű, a mindenit! Ez komoly dolog! Le kell szoknom a dohányzásról is, még ma! Ez is az új élethez tartozik. Megnéztem, mennyi cigarettám van. Csak egyetlen diarab volt. No, ezt még elszívom, aztán vége! Többet az életben nem dohány zom! De már jött is Zsóka. Arcán ott ült az a kedves mosoly, amit annyira szeretek rajta. Szivacskosztümjét vette fel, a pepitát, ebben egészen karcsúnak látszik. Ugyanis kezd egy kissé molett lenni a kedves, de jól áll neki. Hatalmas táskáját letette az egyik székre, és mellém ült. — Ugye, pontos r-agvok? — kérdezte. — Mint a napfogyatkozás. Neki Hubertust hozattam, mert tudtam, hogy azt szereti. Koccintáskor: — Hát, az isten éltessen! — mondta, s mikor letettük a poharakat, arcon csókolt. Nem szeretem az érzelgős dolgokat, de ez jólesett. Űjabb italokat rendeltem. — Ezzel a születésnappal úgy van az ember —, bölcselkedtem —, hogy örül is neki, meg nem is. Ilyenkor gratulálni szokás, pedig hát Kinek az érdeme, hogy eddig eljutott? Aztán ki a fene örüljön annak, hogy öregebb lett? Bizony, Zsóka, a mai nappal én is a huszonhatodikba léptem. El is határoztam, hogy... Itt félbeszakított Zsóka: — Jaj, bocsáss meg, majd elfelejtettem! Hoztam neked valamit! — Nekem? — Igen, a születésnapodra. A táskájából egy kis csomagot vett elő. — Tessék, bontsd ki! Meglepetésemre egy ezüst cigarettatárca került elő, és három doboz Fecske! Hát, igen, így volt. Zsóka is éppen ezt tudott hozni nekem, most, amikor elhatároztam, hogy nem dohányzom többé. Mit csináljak? Ha nem fogadom el, megsértődik, oda az egész születés- napi hangulat. A fene enné meg ezt a dohányzást! — Mi az, nem is örülsz? — hallottam Zsóka hangját. Rápillantottam, szegényke az arcomat vizsgálgatta. Bizonyára nem is sejtette, mire gondoltam. De egy szót sem árultam el neki. — Hogyne örülnék —, mosolyodtam el végre. — Nem látszik talán rajtam? — Hát nem éppen... De van egy másik meglepetésem is! — No csak!... Bökd ki már, mi az?! Ekkor az egyik Fecskét kibontotta, kivett egy cigarettát, és rágyújtott. — Mindig r.yaggattál —, mondta kissé köhécselve a füsttől —, hogy miért nem dohányzom? Hogy miért olyan ósdi a felfogásom? Hát, a mai naptól, a te kedvedért, én is cigarettázni fogok Vedd ezt is születésnapi ajándéknak! Mit tehettem? Az újságot a belső zsebembe dugtam, s rágyújtottam egy Fecskére. Fürtös Gusztáv I I
