Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

VÁC I UAPLCl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1968. JANUAR 4., CSÜTÖRTÖK Egy kérdés - öt válasz Dunakeszin Tizenhat kilométeres vízvezetéket építenek VÖRÖS KAKAS PENCEN Leégett a „húsfüstölő A tűzoltóság figyelmeztet // Seperjen mindenki... Dolgozik a hóeke Ha baleset történik, a men­tőket hívják. A vörös kakas jelentkezése esetében a tűzol­tókat keresik. Ha a meteoroló­gia 70 százalékos valószínűség­ben kiadós havat jelent, ak­kor a városi tanács műszaki telepén szól a 743-as telefon. Kedd reggelre kiadós hóta­karó borította a várost. Kel­lemes meglepetés volt a lakos­ságnak, hogy nemcsak a főútvonalon, de a forgalmasabb mellékut­cákban is elkotorták a ha­vat, > S így megszűnt a közlekedési akadály. L ászai Vendel este tíztől szolgálatban volt a reggeli órá­kig, ő vezette a városi hóekét. — Más járművek is segíte­nek? — A főtérről, a Lőwy Sán­dor utcából s más belső góc­pontról tehergépkocsival hord­juk a havat az alsóvárosi le­rakodóhelyre. Ugyancsak te­hergépkocsi hinti a sózott ho­mokot a forgalmasabb útvona­lakra. — Emberi segítség? — Köztisztasági alkalma­zottaink kint vannak a saját területükön. Ilyen hatalmas hóesésnél azonban a gépé a döntő szó *— a hóakadályok megszünte­tésében. ★ A tanács sokat tesz, hogy az Utak járhatóak legyenek, a közforgalom zavartalan le­gyen. De mi a helyzet a járdá­kon? Kedd este tartottunk egy kis terepszemlét Tizenkét óra állt Rendelkezésre a hóeltakarítás­ra. Igaz, hogy aki reggel nem igyekezett, annak nehezebb dolga lett volna a letaposott, kemény hóréteggel. Azért csak volna, mert az OTP két utcá­ra néző székháza előtt ottma­radt a hó. Ezt tapasztaltuk a szállodánál s a sanki Dunaka­nyar Áruház járdáján is. Az eltakarítatlan hó, a fel nem szórt járda baleset okozó­ja lehet. S a folytatás: sza­bálysértési büntetés! ____________ (p. r.) K ISNÉMEDI Új egészségház Kisnémediben január első felében nyitják meg a község­fejlesztési alapból, valamint a lakosság segítségével épült új egészségházat. Az új intéz­ményben helyezik el az orvosi rendelőt, s ugyanitt kap he­lyet a vöröskeresztes szolgálat. A honfoglaló magyarság az új hazába érkezés után is so­káig megtartotta a vándorlá­sok idején kialakult harci életformáit. A nagycsaládi- törzsi életmódban szigorú pat­riarchális társadalmi forma­ságok között élte életét. Mi­ként a hadrendben — sátraik­ban is szigorú rend uralkodott. A családban elfoglalt helyze­te szerint a sátorban is min­denkinek megvolt a maga he­lye. De nemcsak az emberek­nek, hanem a sátorban elhe­lyezett közös tárgyaknak is. A tárgyak elhelyezésének ez a rendje mindenekelőtt azt cé­lozta, hogy — veszély esetén — a sátrat rövid idő alatt le lehessen bontani — és mozgó­képessé tenni, a veszély el­múltával pedig — esetleg már az új szállásterületen — Ugyanilyen rövid idő alatt fél lehessen állítani. A harci életformában kiala­kult szigorú rend még a temetőkben is meglátszott. Egy-egy törzsi- nagycsaládi temetőben közé­pen volt a nagycsaládfő sírja. Tőle egyik oldalon találjuk rangsorban a férfiak sírjait, másik oldalon a nőkét. A nők sírjainak elhelyezése szigorú­an követte rangsorban a fér­fiakét: ha például egyik férfi Rohamosan növekedik Du­nakeszi lakosainak a száma, ami természetesen együtt jár az igények növekedésével is. Hiszen a község új lakóinak is kell víz, villanyvilágítás, jár­dát szeretnének és újabb bol­tokat Mit tettek a lakosság érde­kében? — a kérdést dr. Mono- ri Balázsnak, a község tanács­titkárának tettük fel. — Az előző években sok gondot okozott a község vízel­látása. Azzal, hogy a lakosság segítségével elkészült a terüle­tünkön levő harmadik kút is — mintegy ötven százalékkal javult a vízellátás. Ily módon 3944 méter hosszú vízvezetéket építet­tünk. Mintegy 95 ezer forint értékű az a társadalmi munka, amely- lyel a munkát a község lakói segítették. Az elmúlt évben alakult meg a révdűlői víztár­sulás. Itt az emberek tizenhat kilométer hosszú vízvezeték-hálózat építé­sére szövetkeztek, amely megépülése után ötezer embert lát el vízzel. — A község belterületén még öt kilométer hosszan kell kiépíteni a villanyhálózatot. A terveket megrendeltük az Elektromos Műveknél. Az alaptérképet már elkészítették. Az ötezer méterből az elmúlt évben 632 mé­ter hosszú elektromos ve­zeték épült. Emellett 196 ezer forint érték­ben korszerűsítettük a villany- világítást. — Tudjuk, hegy nem kielé­gítő'a község útjainak állapo­ta. Azzal, hogy korszerűsítet­ték a községünkön áthaladó országutat — meggyorsult az átmenőforgalom. Az idén Du­ct negyedik sírban kapott he­lyet, a másik oldalon a meg­halt feleség ugyancsak a nO- gyedik sirba került. — Másik jellemzője a honfoglaláskori magyar temetkezésnek az, hogy a halottakat mindig fej­jel nyugatra helyezték el a sírokban, azaz kelet felé néztek az örök harcmezőkre megtért magyarok. Korábban már említettük, hogy városunk területén és közvetlen környékén-még nem találtunk honfoglaláskori ma­gyar temetőt. Ez nem ■ zárja ugyan ki, hogy a jövőben — legalábbis a környéken — nem bukkanunk majd honfog­laló őseink nyomaira. Ez an­nál inkább is remélhető, mint­hogy a legtöbb honfoglaláskori magyar temető éppen Pest megyében került elő. Termé­szetesen ezek a sírok a 900-as évek utáni időkről regélnek majd, minthogy környékünkön ez idötájt jelent meg a hon­foglaló magyarság. A város távolabbi környé­kén feltárt honfoglaláskori tárgyi emlékek közül a legér­dekesebb volt a nomád ma­gyarság által használt keleti nyereg. Érdekes megemlíteni, hogy a mai nyeregforma ebből ala­Egységben az erő Mi lesz a járdákkal Kilenc iparengedély nakeszi főbb útvonalain nagy­mérvű járdaépítésbe kezdünk. — Javult a község kereske­delmi ellátása. Két új élelmi­szerboltot nyitottunk és épí­tettünk egy gázlerakatot. Ter­Ilyenkor, január elején, sö­tét havas hajnalokon, majd­nem minden reggel visít két- három malac, jól meghizlalt disznó a környék falvaiban. Amelyik karácsony előtt megúszta a kést, január, feb­ruárban menthetetlenül hurká­vá, kolbásszá, illatos orjaleves- sé változik, s a család asztalá­ra kerül egy-két üveg bor tár­saságában. Am amíg a gömbölyű töfi- ből illatos kolbász lesz, idő kell ahhoz és fűszer, sok-sok kellék, ami ízét, zamatát adja. Rizs a májashoz, zsemle a vé­reshez, majoránna, bors, tűz­piros kalocsai paprika. — Van-e mindezekből ele­gendő a falvakban? — ezt kér­deztük Matus Ferencné fő­könyvelőtől a fogyasztási szö­vetkezet központjában. — Üzleteinkben elegendő fű­szert tartunk, így minden disz­kult ki. Azon a négy ponton, ahol a ló hátára támaszkodott — s így e pontokon nagyobb súly nehezedett az állat hátá­ra — nyershúst tettek, mely rugóként védte a ló hátát. A nyereg nem feküdt egész szer­kezetében a ló testére, aminek két előnye is volt: az egyik az, hogy nem merevítette egyenessé az állat gerincét, a másik pedig az, hogy alatta a levegő szabadon áramlott, mai nyelven szólva: léghűtéses volt. A nyereg alá helyezett húst — az egykori nyugati híresztelések ellenére — nem ették meg őseink, hanem az állatok testét védték vele a feltöréstől, a hosszú vágták idején. A leletek közül egy női bőröu-maradvány, a rajta lévő díszes fémveretekkel, környé­künk egyik honfoglaláskori sírjából került elő, s azt mú*- zeumunkban őrizzük. Ékes bi­zonyítéka — a sodrott fémszá­las sodronyzománc és egyéb női ékszerek mellett — a hon­foglaláskori magyarság fejlett iparművészetének. Stefaits István múzeumigazgató mészetesen nem állunk még ennél. Az új esztendőben egy élelmiszer- és egy zöldséges­bolt építését tervezzük. A község lakóinak jobb ellá­tását segítettük azzal, hogy tavaly kilenc iparenge­délyt adtunk ki és egy zöldségkereskedő is be­kapcsolódott a község ellátásá­ba — válaszolt egy kérdésre öt reménytkeltő válasszal a tanácstitkár. (s. 1) nóöléshez tudunk fűszert adni. De nemcsak fűszerrel segítünk a bölléreknek. Több faluban — például Rádon, Kosdon, Pencen, Csővárott — a boltban hurkatöltőt és perzselöt is le­het kölcsönözni. Nem tartozik szorosan ide, de hadd említ­sem meg, hogy a Széchenyi ut­cai pecsenyesütőnkben mindig árulunk finom, friss „disznó- sógot”... (b.) VB-ÜLÉS ELŐTT a közbiztonság helyzete A városi tanács végrehajtó hizottsága január 5-én, pénte­ken délelőtt fél kilenc órakor tartja az új év első ülését. A város közbiztonsági helyzeté­ről Kotvász István rendőrőr­nagy, a rendőrkapitányság ve­zetője ad szóbeli tájékoztatást. Utána a Dunamenti Víz- és Csatornamű Vállalat harmadik ötéves tervét vitatják meg a végrehajtó bizottság tagjai, Ki­szel János igazgató előterjesz­tése alapján. Januári fogadóórák a járási tanácsnál Ebben a hónapban három napon tartanak fogadóórát a járási tanács választott vezetői. Január 9-én, kedden, dr. Vida Gyula tanácselnök; 16-án, ked­den dr. Bubenka László ta­nácstitkár és 23-án, kedden Sivó Antal tanácselnök-helyet­tes tart fogadóórát hivatali he­lyiségében. Csatornázzák a Pokol-szigetet A hónap végére elkészíti a Pest megyéi Tanács Tervező Irodája a Pokol-sziget víz- és szennyvízcsatorna-tervét. ALSÓGÖD Megtisztítják a földeket Az alsógödiek bejelentése nyomán a község határában sok, a második világháborúból ott maradt gránátot és bombát tettek már ártalmatlanná. A téli hónapokban tűzszerészek járják a földeket, feltárják és megsemmisítik a még esetleg található robbanóanyagokat. Kedden reggel fél hétkor lángok csaptak fel Pencen, öz­vegy Füle Józsefné, Mikszáth utca 46. szám alatti portáján. A tűz a lakóházhoz épült mel­léképületben keletkezett, ahol á nemrég levágott disznó hú­sát füstölték. A tűz tovább­terjedését sikerült megakadá­lyozni, de a húsfüstölés céljá­ra használt melléképület — benne a sok finom falattal — a tűz martaléka lett. összesen mintegy hatezer forintnyi kár keletkezett. Az esetről a tűzoltóság el­mondta, hogy a járás területén Kilencéves volt Ébert Jenő, amikor 1955-ben a budapesti E urópa-bajnokságon bemuta­tót tartott. Tízéves volt, ami­kor az első országos ifjúsági bajnokságát nyerte. Tizenöt éves korában lett először fel­nőtt bajnok és azóta hat ízben állt a dobogó legfelső fokán. — Mit vár az új évtől? — kérdeztük a 21 éves Ébert Je­nőtől. — Szeretnék jól szerepelni ebben az évben, hiszen sok nagy verseny lesz. Ügy terve­zem, hogy egyéniben utoljára indulok. Azután már párosban szeretnék versenyezni.-— a tanulás mellett — ne­gyedéves orvostanhallgató vagyok — minden szabad idő­met a jégen töltöm. Edzőm dr. Nagy László, az 1955-ben Euró- pa-bajnokságot nyert Nagy testvérpárnak azóta viszavonult egyik tagja. Ö készít fel erre a versenyszezonra. A magyar bajnokság 5-én, 6-án és 7-én lesz, ez pedig beleesik a vizs­gaidőszakba. Éppen ezért még nehezebb lesz helytállni. Ké­szülök az Európa-bajnokságra és a főiskolai világbajnokság­ra. Válaszút előtt állok, mert a két nagy versenyt egy időben rendezik. Az EB Svédország­ban lesz, ahol még nem jár­tam. Utána nem sokkal sor kerül a világbajnokságra és a téli olimpiára. ÉRTESÍTJÜK VEVŐINKET, hogy homokbányánkat 1968. JANUAR 1-TŰL MÁRCIUS 1-IG, — FAGYSZÜNET MIATT — ZARVA TARTJUK. Ezalatt az árukiadás szünetel VÁC ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET az utóbbi időben több ilyen tűzeset fordult elő. Valameny- nyinek as volt az oka, hogy a sertéshús füstölését — a tűzvédelmi szabályok figyel­men kívül hagyásával — nem erre a célra épült „mellékhe­lyiségekben” végzik. A tűz­oltóság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a húsfüstölést a többi épületektől távol eső, szabályosan készített füstölők­ben végezzék a gazdák, saját •maguk és polgártársaik vagyo­nának védelme érdekében. <— ez) — Mit mondhatnék befeje­zésül. Szeretnék jól szerepelni. Január elsejével a tizenhete­dik „jeges esztendőt” kezdi Ébert Jenő, pénteken a köte­lező, vasárnap a szabadon vá­lasztott gyakorlattal és talán: a hetedik magyar bajnokság- gal. (solymosi) Bolondok grófja Csőváron A csővári művelődési ott­hon színjátszó csoportja de­cember 30-án másodszor is telt ház előtt mutatta be Jókai: Bolondok grófja című három felvonásos színdarabját, Kál­mán Béláné pedagógus rende­zésében. A csővári műkedve­lők vállalkozása azért is figyel­met érdemel, mert az elmúlt évben az egész járás területén ők voltak az egyedüliek, akik egész estet betöltő színdarab­bal léptek a közönség elé. He­lyes lenne, ha ezt a jól meg­rendezett és előadott színdara­bot a tél folyamán a környező községekben is bemutatnák a csőváriak. ÚJ KÖNYVEK Az új esztendő első hetének elejétől a következő kötetek vásárolhatók a Széchenyi utcai boltban: Az amerikai irodalom története, Arató Károly: Ma­darak az esőben, Déry Tibor: Az óriáscsecsemő, Hegedűs Géza: Thézeusz, Kolozs Pál: Dévai nem emlékszik. Török Gábor: A logika. Gazdag Er­zsi: Mesebolt, Rónay György: A holló és a róka, Swift: Gul­liver utazásai. Honfoglaló őseink nyomában Patriarchális rend a sátorban és a temetőben A léghűtéses nyereg — Keletre néznek a halottak RIZS, FŰSZER A HURKÁBA, KOLBÁSZBA Friss „disznóság" a Széchenyi utcában Hol kölcsönözhető böllérkellék ? TÉL A DUNA-PARTON Szilveszter dél­előttjén még jó­kedvűen dolgozott a kotrógép, a Jó­zsef Attila sétány­nál. A fotóriporter elhatározta, hogy másnap idejön és megörökíti a hi­degben is fürgén mozgó kolosszust. Üjév napjára azonban fehér le­pel borította a Duna-korzót. Csak egy Ifjú pár bá­torkodott ki a sze­les folyópartra. A lencse villanására ijedten elmene­kültek. Megállt a munka az új kompkikötő építé­sénél is. De a Csokonai utca végén álló szobor megörökí­tésre kívánkozott. Mikus Sándor fi­nom vonalú Kor­sós nője nyár ide­jén sötétbarna bronzbőrével állja a tűző nap fényét. Most hótakaró bo­rította vállát, há­tát. Bal kezének különös értelmet adott az, hogy fél­tőn fogta be a nemesívű korsó nyüását. A hideg és a hóesés nem zavar­ta. Megedződve gondolt arra, hogy a négy textilgyár városában is ru­hátlanul kell szenvednie nyári kánikulától, ja­nuári hidegtől egyaránt. (Gyimesi Sán­dor képriportja) Válaszút és a hetedik bajnokság előtt Minden szabad idejét a jégen tölti Ébert Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom