Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

„Se ura, se gazdája“ S zinte kívánkozik, hogy ját­szadozzunk e szóval: gaz­dátlan. Mert hogy a klub, me­lyet gazdátlannak nevezhe­tünk: a mezőgazdászok Agrar Klubja. Azoké az embereké, akik a hatalmas termelőszö­vetkezeti, állami és erdészeti földek irányító gazdái. S éppen ennek a klubnak ne lemre gazdája? Ha volna, bi­zonyára működne is. De nem működik. Pedig elnöke van. titkára van. Amikor megala­kult — mintegy két éve —, ta­lán még valamiféle programja is lehetett. Csak éppen gazdá­ja nincs mégsem. Hiszen ép­pen egyik választott vezetője mondta így: „Se ura, se gaz­dája.” Pedig palrónusa is van neki, csupán olyan gazdája nincs, aki befogadná. Ponto­sabban: otthont adna a klub­nak — jó gazda módjára. S ezzel elérkeztünk a szójáték utolsó tagjához: a házigazdá­hoz. D e ettől kezdve már nem játék a szavakkal — még ha használjuk is a szót —, mert éppen a házigazda Má­ltában látom az Agrár Klub elsorvadásának okát — mint ahogy mondták — már a meg­születése pillanatában. A mezőgazdasági szakembe­rek — országos és r egyei ta­pasztalatok bízón; nják — igénylik a klubéletet. Szükség­eién hát felsorolni előnyeit, inkább az újra: az új mecha­nizmusra utalok, melyben a gazdaságok közötti kapcsola- ;ok üzletileg is nélkülözhetet­lenek. E kapcsolatok formái, módozatai azonban nem épít­hetők ki hivatalos találkozáso­kon, merev tárgysorozatú ér­tekezleteken, inkább a kötet­len együttlét gondolatot fel­szabadító és termékenyítő kö­zelségében. De ezt sem kell magyarázni, elsősorban éppen a gazdaságok inezetői, szakem­berei érzik a hiányát. V égül is azonban: kinyújt­son otthont ennek a klub­nak? A javaslat talán nem egészen új, s mintha ki is mondták volna — fél hango­san. Most inkább csak felerő­sítem ,e hangot; fogadja be a Váci Mezőgazdasági Technik kum — gazdaként. Az intéz­mény tudományos, oktató jel­lege s lehetőségei is biztosíték: jó házigazdája lenne az Agrár Clubnak. (ferencz) VAC I UAPLCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA \'///S/fSSS/SSSS/SS/S/S//SSSS/SS/SSSSSSS/ySSSSSSS/SSSSSSSS*S/*S/SSfS/SSSS/SS/SS/fSr;,. XJl. KVrOlAAJi, 17. SZÁM l»'i8. J AN (JAK 81., VASilts Af A városi tanács vb napirendjén: Ezer végzett diákból csak kilenc nem helyezkedett el Segít a fiatalok gondjain a Pályaválasztási Tanács Téli erdőben ÜGYELETES ORVOS Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben a következő orvosok tartanak ügyeletet: Hétfőn: dr. Kreiner Venice, kedden: dr. Fenyves István, szerdán: dr. Papp Miklós, csü­törtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken: dr. Okolicsányi Já­nos, szombaton és vasárnap: ár. Kovács Pál. A beosztásban hétközben változás történhet. Gcbora László rajza TELI MTA 1 NYÁRI PROGRAMRÓL Rendezzenek-e az idén váci napokat Kismartoni Ferenc elnökle­tével ülést tartott a Népmű­velési Tanács intézőbizottsága. A járási könyvtárban tartott tanácskozás egyik célja az volt, hogy összehangolja a kul- túrotthonok és más népműve­lési intézmények tervét, gon­doskodj ék a műsorok széles körű propagálásáról. A felszólalások nyomán ki­bontakozott a következő hetek műsora. A fegyveres erők há­zában — a Váci Sportegyesü- letlel közösen — magyarnóta- esiet terveznek. Helyet adnak több esetben a Hajós Alfréd úttörőház rendezvényeinek. Az építők kultúrotthona még nélkülözi a részletesebb tervet, de Kovács István igaz­gató közölte, hogy a közeljö­vőben Buga doktor tart náluk egészségügyi előadást. Bein­dítanak egy jogügyi sorozatot. A vártnál nagyobb érdeklődést kiváltó archív filmbemutató- Xat folytatják. ■Jól megalanozott, előremu­tató a Madách Imre Művelő­Kultúrszociológiai felmérés készül Dunakanyar dalostalálkozó — külföldiekkel ' dési Ház első félévi programi­ja. A Világirodalom humora után több érdekes előadást hallhatunk. Februárban Ne- meskürthy István ““filmesztéta és Koczkás Sándor egyetemi tanár látogat Vácra. Március­ban az Egyetemi Színpad mu­tatja be Egy évi vascsicsergö műsorát. Áprilisban kerül sor Baranyi Ferenc költői estjére; májusban Fekete István, júni­usban Berkesi András látoga­tására. A Népművelési Tanács ter­vezi a műsorfüzetek kiadásá­nak folytatását. Arról volt vita, hogy havonként, vagy negyedévenként bocsássanak-e ki egy-egy tájékoztatót? Segí­teni kívánja a tanács az üzemi kultúrfelelősök munkáját is Két könyvtáros: Orosz Mihály és Lengyel Erzsébet feladatú' kapta kérdéscsoport összeállí­tását egy kultúr szociológiai felmérés számára. Kint havaseső hullott az utakra, de a könyvtárhelyiség­ben már a forró nyári hóna­pokra gondoltak. Legyenek-e az idén váci napok? Tudunk-e gondoskodni a vendágszerep- lők elhelyezéséről? Welle László javasolta a népi zenekarok országos fesz­tiváljának Vácott történő megrendezését. Erre alkalmas lenne akár a sportstadion, akár a Konstantin téri szabad­színpad. Rudolf Ottó ehelyett a Dunakanyar dalostalálkozó nemzetközi szintre fejlesztését rjánlotta. Végezetül: nagyméretű kul­turális hiradótáblát állít fel a tanács a város szívében. S a jövőben — úgy mint az ipar­nál és a kereskedelemnél — a kulturális élet kialakításánál is mindjobban előtérbe kerül Vác Dunakanyar-jellege. Papp Rezső Kisnémedi Korszerű borjúnevelö Hatvan férőhelyes bcmjúne- velőt adtak át a napokban a kisnémedi Zöld Mező Terme­lőszövetkezetben, melyet 320 ezer forintért (s ezen belül 180 ezer forint vissza nem téríten­dő állami támogatással) építet­tek. A borjúnevelő építésénél már érvényesült az új gazda­ságirányítási rendszerből adó­dó termelőszövetkezeti önálló­ság, mert nem típusterv, hanem a termelőszövetkezet egyedi tervezésében készült el. A bor­júnevelés korszerű módszerei­vel ezután ezer forint megta­karítást érnek el borianként, az eddigiekhez képest. Ugyan­akkor a súlygyarapodás is meggyorsul, a választási súly az eddigi 120 helyett ezután 18C kilogramm körül alakul. Az új borjúnevelő nagy se­gítséget ad a tsz-nek a negatív szarvasmarha-állomány fenn­tartásában. illetve fejlesztésé­ben. (csernák) ÜZENET A DUNAKANYARBÓL ?! Dániel Kornél, akit most olvasóink figyelmébe aján- ^ lünk, a lefiatalabb azok között, akik szerkesztőségünkben ^ verseikkel jelentkeztek. S mindjárt hozzá is teszem;. . ^ akinek írásai — szerzőjük zsenge kora ellenére — elbír- ^ jak már a nyilvánosságot anélkül, hogy az esetlegesen ^ ellentétes vélemények felforrósodó légköre hervasztólag ^ hathatna a költői hivatást öntudatosan vállaló ifjú em- ^ bér alkotó kedvére. Az irodalom „kiskapuját” annál is in- ^ kább meg merjük nyitni előtte kis lapunk hasábjain, meri § — mint azt versei, s önmagáról adott néhány soros „élet- ^ rajzi vallomása” bizonyítják — eljutott rnár a költővé ^ éréséhez nélkülözhetetlen emberi sorsproblémák kereszt- ^ tüzébe... „Tizenhét éves vagyok, öt éve írok verseket... ott- ^ hon a könyvek vettek körül. Apám festőművész, így köz- ^ vétlenül mellettem élt a művészet. Ügy érzem, a sok apró § gond, kudarc szerepet játszott abban, hogy magam is írni § kezdtem. A középiskola után természetesen tovább fogok ^ tanulni... Szeretném úgy leélni az életemet, hogy a mű- vészét és az irodalom végig kísérjen” — írja magáról. Hogy ez sikerül-e, —, tehetségén és akaraterején ^ múlik... & ban: milyen pályát válasszak magamnak? Nem könnyű ebben dönteni. Szülőnek, diáknak segít a döntésben a Pályavá­lasztási Tanács, melynek tagjai között ott ta­láljuk a tanfelügyelőt, a peda­gógust, a mezőgazdasági, ipa­ri szakembereket, a helyi.ipa­ri tanulóintézet, a KISZ, a. párt és Hazafias Népfront képviselőit. A városban az 1962—63. tanévben kezdődött a pá­lyaválasztási tanácsadás. Segítségükkel az osztályfőnö­kök idejében ismertetik a ta­nulókkal a szakmák munkaercr szükségletét. De nem elégsze­nek meg ennyivel; üzemlátogatásokra viszik el a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, hogy helyszínen lássák, s eset­leg kedvet kapjanak egy-egy szakmának élethivatásul vá­lasztására. Fontos szerepe van a ta­nácsnak a szülök felvilágosí­tásában, mert — a tapasztalat szerint — sok- szülő-nem ismeri az elhelyezkedési lehetősége­ket. A Pályaválasztási Tanács ösz- szegyűjti a város üzemeinek, kisipari szövetkezeteinek szak­munkás tanuló igényét, s mindezek ismeretében ad tar nácsot az érdeklődő szülőknek, fiataloknak, s az iskoláknak. A tanács munkájának ered­ményeként városunkban a múlt évben végzett közel ezer diákból mindössze kilencen nem tudtak elhelyezkedni, de ezek többsége egészségi ál­lapota miatt nem tudott to­vább tanulni. A fővárosi üze­mek tanulóigényét sem tud­ták már teljesíteni, mert a fiatalok a városban és a kör­nyéken mind elhelyezkedtek a Pályaválasztási Tanács se­gítségével. (— sz — i) DÁNIEL KORNÉL: Szemed hideg kék acél | Odvas fogával beleharapott a nappalba az éjszaka. Undok nyála csurog, büdös, szürke eső esik. Elfordulok, becsapom szobám ajtaját, de ajtó, s fal nem takarja el a túlhajszolt izzadt világ szagát. Áramlik a készülékeken, haldoklók sikolyaként vágja ketté az éjt A ház ablakán keresztül látom, hogy rángatóznak a fák Vérük az üvegre fröccsen. A képernyőről felém sikolt a tank, végigdübörög a szobán, törött csontok hevernek a földön. Könnyezel, lehullik a földre, s eltűnik. A csontokat is elrohasztja majd az idő, mint ahogy a fa lassan leég, s kihuny a tűz. < Többé nem sir majd senki sem! Egy pillanatig csend van, megborzongok, amint az éj karvaly szemével rámtekint. Hirtelen szörnyű fényt okád az ég. A tank páncélja olvad, hernyókká zsugorodnak az emberek, s a nagy világosságban látom, agyuk rothadó tekervényeit. Aztán örök sötét —, megjósoltam: szemed hideg kék acél —, nem sírsz. Nézzük, amint a hernyók az ég nyálát isszák, s járkálnak a véres földön, fű már rég nem terem. Utoljára megfogom az egyedüli ember kesét: a tiédet, aztán minket is ellepnek a hernyók, s ránk ürítik rohasztó váladékukat. Ősz Most ott voltam újra. De már nem lehelte rám varázsát a nyár. Megkapaszkodtam a fába, vártam, szemem most is végigszaladt a karcsú ágakon, de nem hasonlítottam bájukat senkihez. Megkapaszkodtam a fába. Gondolatom nem volt már csak az enyém. Pőrére vetköztetett az élet. Most úgy voltam újra mint mikor megszülettem; meztelenül, s tőled is megvetettem. 'Ss/s/ss/s////sssssss//ss//sssss/ssssssssssssssssssssss//sssssssssssss//ssss/sss/s/fss* \ Váci nagyjaink kis lexikona III. BANDA MARCI (Vác, 1847 — Vác, 1924): cigányprímás. Apja, Banda Mihály, klariné­tos volt Bihari János zeneka­rában. Szülei korán meghaltak. Hosszú ideig Rácz Pál prímás zenekarában játszott, majd ön­álló zenekart alapított. A ki­lencszázas évek elején zene­karával megnyerte a budapesti cigányzenészversenyt. Sokat járt külföldön. A legnagyobb magyar cigányprímások egyi­ke. BENICZKY PÉTER (Vác. 1603 — Nagyszombat, 1664): Habsburg-párti birtokos ne­mes, költő. Apja váci várának főkapitánya. Mint Thurzó Má­ria tanácsadója és örököse, hosszú pörösködésbe kevere­dett az asszony rokonságával. Vallásos és világi versei életé­ben nem jelentek meg. Az el­ső kiadást „Magyar rithmu- sok" címmel adták ki. Versei­ben Balassi—Rimái tradícióját követi. BERKES ANDRÁS (Pásztó. 1666 — Vác, 1729): nagypré­post. A teológia elvégzése után Vácott plébános, hol munka­társa volt Dvornikovich püs­pöknek az egyházmegye res­taurálásában. U. Rákóczi Fe­renc hadai közeledtének hírére a püspök őt nevezte ki helynö- kének. BORNEMISSZA GÉZA (Nábránd, 1884 — Vác, 1966): festő. A képzőművészeti főis­kolán tanult, majd Párizsban a Julian Akadémiára járt. Ma­tisse tanítványa lett. A húszas években Belvedere-ben volt ki­állítása, de részt vett a Velen­cei Biennálén is. Európa szá­mos nagyvárosában mutatták be munkáit. A Képzőművésze­tek Üj Társaságának egyik alapító tagja volt, részt vett a kecskeméti művésztelep létre­hozásában. BRODARICS ISTVÁN (1470 — Vác, 1539): humanista író. Szatmári György Páduában ta­nult titkára, II. Lajos követe Lengyelországban, 1537-től vá­ci püspök. Mint szemtanú írta meg a mohácsi csata történe­tét. M. V. (Folytatjuk) lános és középiskolák utolsó osztályaiban. Mi legyen a gyermekemből? — teszi fel magának a kérdést a gyermeke jövőjét szivén vi­selő szülő. S a fiatalok legfőbb gondja is ez, az általános is­kola nyolcadik, illetve a gim­náziumok negyedik osztályá­Pénteken tárgyalta a váró- ; ■i tanács végrehajtó bizottsá- j a a városi Pályaválasztási { fanács eddigi működését. E \ éma annál inkább időszerű, i nivel ugyancsak a fiatalok pá- ; yaválasztási problémáival [ óglalkoztak az iskolákban az j osztály főnöki órákon, s a szü- j ői értekezleteken — az álta- I

Next

/
Oldalképek
Tartalom