Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

10 fíJT WEcref 'dCirkm 1968. JANUAR 21., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A hésésról. . . és a laháscscrérül. . . Milyen hátrány éri a dolgozót, ha munkahelyére elkésve érkezik? K. F. ócsai oüvasónfekal munkahelyén közöltéík, hogy kétszeri késése miatt az év vé­gi részesedéséből bizonyos ősz- szegét levonnak. Olvasónk sé­relmesnek és méltánytalannak találja a vállalati intézkedést, lágyrészt azért, mert rajta kí­vül álló okból késett, másrészt pedig mert miért kell melki a januári késés miatt 1 év múl­va viselme az anyagi következ­ményeket. Vonják le inkább a szabadságából — írja levelé­ben —, de ezt munkahelyén nem teszik. Olvasónk kérdezi, jogosult-e a vállalat a részesedést emiatt csökkenteni? Korábbi jogszabályok való­ban azt írták élő, hogy igazo­latlan hiányzás esetén amel­lett, hogy a dolgozó munka­bért nem kapott, a szabadsá­gából is le kellett vonni azt a napot. Ez méltánytalan volt, és az új Munka Törvénykönyve azért nem is vette át. Ha a dol­gozó igazolatlanul hiányzik, ar­ra a napra munkabér nem il­leti mag. Szabadságidejéből azonban emiatt levonásnak nincs helye. A vállalat kollek­tív szerződésiben kimondhatja, hogy bizonyos késés vagy iga­zolatlan hiányzás esetén a dol­gozó részesedését csökkenteni kell. 'Amennyiben munkahe­lyén a kollektív szerződésben a vállalat ilyen joga szerepel, nem követték el olvasónkkal szemben törvényellenességet. Azt tanácsoljuk, nézze meg a kollektív szerződésben, ho­gyan rendezték az igazolatlan késésre vonatkozó hátrányos következményeiket. Természe­tes, hogy jogosult az ilyen vál­lalati intézkedés ellen is pa­naszt tenni, ha nincs benne a kollektív szerződésben, és ak­kor is, ha igazolni tudja, hogy rajta kívül álló okiból nem tu­dott megjelenni munkahelyén. Miként lehet érvényt sze­rezni a lakáscsere-szerző­désnek? E. K. nagykőrösi olvasónk egyik szomszédjával megálla­podott a lakáscserében. Utóbb szomszédja meggondolta ma­gáit, pedig mér a leendő csere reményében bevásárlásokat eszközölt, és egyéb kiadásai is felmerültek. Olvasónk kérdezi, hova forduljon, ki rendelheti el és hajtja végre a köztük le­vő megállapodást. A lakáscsere-szerződés nem teljesítéséből vagy nem szer­ződésszerű teljesítéséből eredő viták eldöntése a bíróság ha­táskörébe tartozik. A lakás- I ügyi hatósághoz ilyen ügyben tehát olvasónk ne forduljon, j mert a lakáscsere-szerződésen ! alapuló kiutaló határozat vég­rehajtását a lakásügyi hatóság nem rendelheti el. A Legfel­sőbb Bíróság döntése szerint az Ilyen ügyek végrehajtásának foganatosítása is a bírósági végrehajtó hatáskörébe tarto­zik. Azonnal szállítunk minden kötöttség nélkül K. N. váci olvasónk pedig azt kérdezi levelében, hogy a lakásügyi hatóság megtagad- hatja-e a lakáscsere jóváha­gyását? Köztudott dolog, és már mi is többször foglalkoztunk az­zal, hogy elég gyakran színlelt lakáscserékbe burkolják egyes emberek a jogszabállyal tiltott lakásátruházást. Az ilyen szín­lelt megállapodások semmisek, és ha végre is hajtották a hatóság jóváhagyó határozata bevárása nélkül, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Sőt ha pénzért vagy egyéb el- | lenszolgáltatásért történt a la- I kásátruházás, akkor bizonyos ■ esetekben a bíróság hozhat i olyan döntést, hogy a kifizetett 1 összeget teljesen vagy részben j az állam javára kell visszatérí­teni. 500 as portland CEMENTET vagontételben, Záhonyból. A lakásügyi hatóságok min­den olyan esetben, amikor fennáll a tiltott laikásátruházás lehetősége, jogosan tagadják meg a csere jóváhagyását, és akkor is, amikor az egyik fél indokolatlanul rosszabb körül­mények közé kerülne a lakás­csere lebonyolításával. GYERMEKNEVELES Minden szülő azt szeretné, ha a gyermekei közötti kap­csolat zavartalan lenne, segítő, szerető társai lennének egy­másnak. Ha az ellenkező meg­nyilvánulást tapasztalják, sok­szor kétségbe esnek. Tudok olyan családról, ahol a három gyerek között napirenden van­nak a veszekedések, irigyked­nek egymásra, gyűlölködőek. S hiába hangsúlyozzák, hogy a „testvéreknek szeretniük kell egymást” jobban kapcsolódnak idegen pajtásaikhoz, szíveseb­ben játszanak azokkal, mint egymással. A szülők hajlanak most már arra, hogy a testvér- féltékenységet a gyermekeik közötti ellentétet a testvérkap­csolat szükséges velejárója­ként könyveljék el. Egyformán kezelik gyermekeiket, minden igyekezetük az, hogy igazságo­sak legyenek, mégsem érik el a megfelelő eredményt. Vajon valóban szükségszerű velejárója-e a féltékenység testvérkapcso­latoknak? Általánosnak mond­ható-e az, hogy amíg a fel­nőttkort el nem érik a testvé­rek, kevés megértést tanúsíta­nak egymással szemben? Dr. M. J. ♦ Megrendelhető: Cement és Mészmü ÉRTÉKESÍTÉSI OSZTÁLY Budapest V., Dimitrov tér 5. Telefon: 386—301. Telex: 462 FELVESZÜNK szövőátképzősnek 16 évet betöltött fiatalokat Nincs olyan kisgyermek, aki ha egyedül van, ne vágyódna testvérke után. Zoltán is 3 éves korától kezdve testvérkét kért minden jelentősebb aján­dékozási alkalomkor. 5 éves volt, mikor megszületett öcsi­ké. Első napokban lázas izga­lommal , figyelte a csöppséget, majd mind kedvetlenebbé vált, s mint egy kevéssé használha­tó játékszert, azt kívánta, hogy öcsit is ajándékozzák el. Ne­hezen értette meg, hogy erre nincs lehetőség. Éles szemmel figyelte a szülőket, hogy meny­nyit foglalkoznak a kistestvér­rel, és úgy tűnt, hogy a foglal­kozás mértékében emelkedik ellenséges érzelme. Anyuka azonban ezt is megértéssel fo­gadta. Tudta, hogy nem köny­szülői szeretetben, idő kell ah­hoz, hogy a tapasztalatok után megértse, kistestvére nem ve­szélyezteti az ő helyzetét. Vál­tozatlanul szeretik őt is, nem szenved hátrányokat. Hosszú I időbe került, amíg elfogadta az új helyzetet. Jutka születését már jó szívvel fogadta, és nemcsak azért, mert már 8 éves iskolás fiú lett. Gábor, az öccse sem mutatott nagy el­lenállást az új testvérkével szemben. Ma már mind a há­rom gyerek „nagy” iskolás. Egymás közötti kapcsolatuk zavartalannak mondható. Vi­ták, összeütközések, természe­tesen, előfordulnak, de soha nem nagyobb mértékben, mint ami a közös élet az alkalmaz­kodás próbáinak velejárója. Szálláslehetőség van Jelentkezés levélben: HAZAI PAMUTSZÖVÖGYAR Budapest IV., Baross u. 99. Úttörők a biztonságos otthonért! Az úttörők számára a Magyar Úttörő Szövetség, a Magyar Vöröskereszt és az Állami Biztosító Főigazgatósága meghirdette az Úttörők a Biztonságos Otthonért mozgalmat. Őrsük, fígifdent! A naplók beküldési határideje a megyei vöröskereszthez 1968. JANUAR 31. Értékes jutalmakat sorsolunk ki! ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ PEST MEGYEI IGAZGATÓSAGA Ml a íiíkn annak, hogy az egyik család­ban a testvérek között zavar­talan az összhang, szeretik egymást, míg igen gyakran találkozunk olyan családok­kal, ahol a légkör állandóan feszültséggel telített, a test­vérveszekedések napirenden vannak. Versengés a szülői szere­rí csniístiiímm tetért minden családban ki­alakul a testvérek között, de soha nem mérgesedik el olyan mértékben, hogy valamelyik testvér számára is zavart, kel­tő tényező legyen, Jia a szü­lők igazságosak, \iéltányo- sak minden gyermekükkel Ez nem jelenti az egyenlösdit. A különböző korú és különböző típusú gyerekek más és más nevelési módszert kívánnak meg, különböző a szükségle­tük a törődés, a szeretet vo­natkozásában is. Igaz, hogy egy apától és anyától van­nak, mégis minden gyerek sajátságosán egyedi lény és így egyéni bánásmódot is kí­ván. Az egyenlősdi az igaz­ságosság torz felfogása. Mél­tánytalanságot von maga után. Nem állíthatunk azo­nos követelményeket a 12 évesnek, mint akár csak a két évvel fiatalabb gyerme­künknek. Az ingerlékeny, könnyen indulatba jövő gye­rekünkkel más módszert kell alkalmazni, mint a nyugod- tabb, esetleg lassúbb tem­pójú gyermekkel szemben. Mást kíván a legidősebb gyer­mek, mint a középső, vagy a legkisebb. Tehát a gyermek helyzete a testvérsorban is olyan tényező, amivel a szülő­nek számolnia kelL nyeit. Ezt leghamarabb úgy érhetjük el, ha nem avatko­zunk be minduntalan az el­lentétek elsimításába. A testvérek egymást is ne­velik. Minél nagyobb a csa­lád, annál több különböző alkalmazkodási helyzetet kí­ván meg a gyermekektől. Ha a gyermek ezeket a maga­tartási formákat elsajátítja, ezzel előnyösen befolyásolja személyiségének alakulását. Könnyebben tud később kap­csolatot teremteni embertár­saival is. (Dr. H. A.) Délszláv est A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége ja­nuár 27-én, szombaton nagy­szabású délszláv műsoros rendez a Magyar Né Központi Klubjában. A mű­sorban neves jugoszláv ven­dégművészek lépnek föl. Kö­zöttük Nada Mamula és .Dra-. goljub Lazarevics előadómű­vészek, továbbá a belgrádi Vukica Mitrovics ének- és táncegyüttes tagjai. Fellép a műsorban a magyarországi nemzetiségi központi táró. együttes is. Nem túl nagy kívánság ez? Figyelembe venni a vérmér­sékletet, életkort és a test­vérsorban elfoglalt helyzetét is a gyereknek? Valóban, nem könnyű fel­adat, de nem is olyan nehéz, mint ahogy ez első pillanat­ban tűnik. A nevelés felada­taira még visszatérünk részle­tesebben is. Elöljáróban csak annyit: Ne erőszakoljuk a test- vérszeretetet. Nem kötelező szeretni a testvérét. A szere­tet minden erőszakoskodás nélkül kialakul, ahogy nö­vekszenek és megtanulják be­csülni is egymást. Követel­mény azonban a gyerekek­kel szemben, hogy alkalmaz­kodjanak egymáshoz, figye­lembe vegyék egymás igé­Készülő magyar filmek A Magyar Filmgyártó Válla­lat műtermeiben készül Bács­kai Lauró István rendező mimi­kája: „A hamis Izabella” című humoros bűnügyi film. Makk Károly Galambos La­jos forgatókönyvéből rendez filmmé egy tragikus szerelmi történetet „Görögök” címmel. Bacsó Péter „Csirkék az országúton” címmel rendezi új filmjét. A produkció megtörtént ese­ményt dolgoz majd fel: két fiatalember és egy leány drá­mai sorsát. A MAFILM idei tervei között új filmmel szere­pel Szemes Mihály is, „Két karácsony közt” című filmjében egy tragikus sorsú szerelmaspár veszi fel a harcot a falu előítéleteivel. 1968-ban több elsőfilmes ren­dező alkotását mutatják be a filmszínházak. Köztük van Mészáros Márta, aki „Az eltávozott nap” című. filmjével lép elő. Ren­dezőként mutatkozik be „Feldobott kő’* című alkotásában Sára Sándor operatőr. Ugyancsak , elsőfil­mes rendező Sándor Pál: a „Bohóc a falon” című mai tárgyú alkotása napokban készült el. Nemrég tért haza Romániád bál Kosa Ferenc rendező, aki új filmjéhez, az „Iíélet”-hez keresett tájmotívumokat és szereplőket. Az alkotás Dózsa György emlékét idézi majd, s az 1514-es parasztháború em­beri-társadalmi problémáival foglalkozik. Nyár elején meg­kezdődik filmgyártásunk ed­digi legnagyobb produkciójá­nak, az „Egri csiIlagok”-niak forgatása. Ugyancsak nagysza­bású alkotásnak ígérkezik — Fábri Zoltán rendezésében — a magyar—amerikai kopro­dukcióban tervezett „Pál utcai fiúk” forgatása. Guruló házgyár Zsákom, zsákom... Karácsonykor múlt három hónapja, hogy a püspökszilágyi Aranykalász Tsz ötven asszo­nya először ült le a varrógép mellé. Tették ezt azért, hogy ettől fogva bérmunkában zsá­kot varrjanak a budapesti Kender- és Jutagyámak. A termelőszövetkezet neve mellől tavaly hagyták el a „gyenge” megjelölést. Nem kis gondot okozott nekik a ta­gok, főleg a nők téli foglal­koztatottsága. A zsáküzem — bár a végleges mérleg még nem kész — jó üzletnek bizo­nyult. Átlagban kifizetik da­rabjáért a 45—50 fillért s de­cember 15-ig 468 ezer gabo­nás-, 90 ezer lisztes- és 3 ezer darab rizseszsákot ügyesked­tek össze. A tsz-majorbam egy régi épületet alakítottak át műhely­nek, ahová a gyár adott köl­! csőn varrógépet és más felsze- I relést, mint ahogy az árut is I ők szállítják el teherautóval. Az OKISZ és a Bajai Lak­berendezési Ktsz olyan guruló házgyárat vásárolt az olasz Gi—Gi cégtől, amely családi otthonok gyors felépítésére szolgál. Fő tartozékai: cement- silók, kisebb-nagyobb méretű­re állítható panelgyártó mat­ricák és portáldaru. A helyszí­nen előállított építőelemeket a daru mindjárt helyére is eme­li. A kis házgyár segítségével egy kétszoba-összkomfortos családi ház hatodannyi idő alatt készül el, mint hagyomá­nyos módon. Lehet-e idegen aggyal élni? Napjainkban a fiziológusok és a sebészek egyre többet foglalkoz­nak a gondolattal, hogy mikor tud­ják megvalósítani az agyátültetést. A kísérletek so­rán megállapítot­ták, hogy az em­lékezet központja az agyvelő homlo- ki részében van. Műtéttel tehát könnyű hozzáfér­ni. Elméletileg eb­ből az következik, hogy az idős em­bernek új „emlé­kező szubsztan­ciát” lehet adni, ami biztosítja szá­mára az új isme­retek befogadásá­nak lehetőségét. Ezzel kapcsolat­ban felvetődik egy fontos kérdés: honnan vegyenek az orvosok agysej- teket, hacsak nem ölnek meg ezért egy élő embert? Már régóta is­meretes, hogy úgynevezett táp- oldatban bizonyos anyagok hozzá­adásával eleven szöveteket lehet nevelni. Ráadásul ennél az eljárás­nál a sejtek meg­őrzik sajátosságai­kat. Remélni le­het, hogy a közel­jövőben tápoldat­ban sikerül agy- velőanyagot is ne­velni, s ezt azután . idegen agyba át­ültetni. Az utóbbi idő­ben azonban tel­jesen új gondola­tok is felvetődtek. Tudjuk, hogy az agy és idegsejtek az embriónál csak az ötödik hónap­ban alakulnak ki véglegesen. Az ötödik hónapig még képesek osz­tódni. Ez annyit jelent, hogy nö­velni tudjuk e sej­tek számát, ha az embrió ötödik hó­napos kora előtt serkenteni tudjuk osztódásukat. Ez bizonyos hormonok segítsé­gével már ma is lehetséges. Az ál­latkísérleteknél így határozott eredményt értek el: sikerült meg­kétszerezni az idegsejtek számát. Csomßan az autóbusz Az IKARUS-gyárban száz autóbuszt gyártottak Kuwait megrendelésére. A buszokat szállít? ^ előtt papírba csomagol­ják, majd ponyvával takarják le. A gyári vagonokból átszál­lás nélkül „utazhatnak” Kuwaiti». i

Next

/
Oldalképek
Tartalom