Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-18 / 14. szám

Olvasóink panasza nyomán Újságkézbesítőket szerződtet a posta! Négyórás munka — 800-1200 forint kereset — Halló, Váci Napló szer­kesztősége? Panaszom van a lap kézbesítésére — mondotta a telefonba egyik Istenhalmi úti előfizetőnk. Aztán elsorol­ta jogos panaszait, s nemcsak sz övét, hanem az utcájukban lakó többi előfizetőét is: rend- szertelen a kézbesítés. Az újságok kézbesítését — szerződés alapján — ország­szerte a posta végzik Ezért a posta főnökéhez, Rákóczi And­ráshoz továbbítottuk a pa­naszt. — Jogos az előfizetők panasza az Istenhalmi úton és Deák­váron is. A rendszertelen új- I ságkézbesítés fő oka, hogy ke- * vés a kézbesítő. Ráadásul van | egy-két hanyag kézbesítőnk is, több kézbesítő pedig megbete­gedett az utóbbi napokban — mondotta a posta főnöke. — Mit tesznek a panaszok nyomán? — Űj kézbesítőket kere­sünk, szerződéssel. Szívesen venném, ha megírnák: napi négyórás munkával — reggel fél öttől fél kilencig — havi nyolcszáS ezerkétszáz forintot kereshet meg az újságkézbesí- tő. Elsősorban olyan család­anyáknak alkalmas ez a mun­kakör, akik kis gyermekeik miatt nem vállalhatnak egész napos lekötöttséget. Várjuk jelentkezésüket a főpostán. (— ez) Holnap: Schiriíla az Építőknél Holnap délután hat órakor az Építők Művelődési Ottho­nában Schiriíla György, a Va­sas hosszútávfutója tart él­ménybeszámolót. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1968. JANUAR 18., CSÜTÖRTÖK Zárszámadás február elsején Tüdőszűrés — egész évben Mikor, hová megy a fehér orvosi autó? Mint dr. Faluhely Gyulától, a járási tüdőbeteggondozó in­tézet főorvosától megtudtuk, január elsején megkezdődött az intézet szűrőállomásán, az Eötvös utca 16-ban a város la­kosságának negyedik kötelező tüdőszürése. Egy év alatt \-alamennyi vá­ci lakosról ernyőfényképet kell készíteni. Ez zavartalanul csak úgy történhet, ha mindenki az értesítésnek megfelelő időben jelentkezik az állomásom Ha ez érintettek betartják ezt, ak­kor jövőre és az elkövetkező években mindig ugyanabban a hónapban kell szűrésre jelent­kezniük. Az értesítéseket ABC-sor- rendben küldik ki. Természetesen nemcsak a városban, hanem a járásban is megtartják a minden évben kötelező szűrést. Ácsán január 8-tól 12-ig, Csővárott 15-től 16-ig, Pencen 17-től 19-ig, Rú­don 22-től 25-ig, Kosdon 26­tól február másodikáig lesz szűrés. Februárban még Szódon (5—13-ig) és Sződligeten (14— 23-ig) dolgozik a mozgóállo­más. Április 30-án kezdődik a szű­rés Alsógödön, s május.14-ig tart, 15-től 28-ig pedig Felső- göd kerül sorra. Csornádra jú­lius elseje és másodikén kerül el a nagy fehér szűrőkocsi, harmadikétól ötödikéig Kis- némedire mennek a Pest me­gyei Emyőfényképszűrő Állo­más munkatársai, örszentmik- Xósra július 8-a és 12-e között jutnak el, utána 15-e és 17-e között Püspökszilágy követke­zik, majd Vácbottyán kerül sorra 18-án és 19-én. Váchar- tyán Lakóit 22-e és 25-e között szűrik, Vácdukát 26-a és 27-én fényképezik le, és végül Vác- rátóton július 30-a és augusz­tus 2-a között szűrnek. A járás községeiben a köz­ségi tanács idézi meg a lakos­ságot. A tiidőszűrésen való részvétel kötelező. Ez a tsz megerősödött - a maga kenyerén Ötvenöt forintot garantálnak Belépések Püspökhatvanban? Február elsejére tervezik a püspökhatvani tsz-ben a zár­számadást. Már kiszámították a munkaegységeket, ki a meny­nyit dolgozott — úgy kapja munkájának megérdemelt anyagi ellenértékét- A püspök- hatvani tsz egyike az utolsók­nak a járásban, ahol még munkaegységrendszer van. Ha­vonta a megszerzett munka­egységekre húsz forint előleget folyósítanak, majd a tél ele­jén, novemberben, 37 forintra kerekítik ki, és zárszámadás­kor osztják szét a garantált munkaegységérték és a már kifizetett 37 forint közötti kü­lönbséget a tagoknak. — Mennyit ér idén egy mun­kaegység? — tettük fel a kér­dést Meleg Dezső főkönyvelő­nek. MATRÓNA Milliók mennek át a keze között Beszélgetés egy régi banktisztviselővel A bank emlékezetemben hosszú idő óta egyedülálló he­lyet foglal el a hivatalok sorá­ban. Van valami különleges atmoszférája a hatalmas te­remnek, melynek főhelyén a tekintélyes páncélszekrény trónol. Érdekes, izgalmas le­het mindennap pénzügyekkel foglalkozni, üzemek, termelő- szövetkezetek, magánosok fi­nanciális gondjait intézni. Itt, a Magyar Nemzeti Bank főtéri fiókjában dolgozik kö­zel négy évtizede Rimányi La­jos Nemrég olvastuk nevét a Pénzügyi Közlönyben abból az alkalomból, hogy megkapta a kiváló pénzügyi dolgozó kitün­tetésit. — A Nemzeti Bank el­nöke nyújtotta át, kedves ünnepség keretében — idézi Lajos bácsi. — örömteli nap volt. — Hogyan került a bank­szakmába? — Még tíz éves sem voltam, amikor meghaltak a szüleim. Nehéz sora volt az első világ­háború idején az árva gyer­meknek. Próbálkoztam több­félével, míg 1929. április 1-én a pénzügy szolgálatába fogad­tak. — Mi a napi munkája? — Ertéktárgykezelö vagyát. A szigorú számadásra kötele­zett nyomtatványokat adom ki az ügyfeleknek. Ezenkívül úgynevezett zsákos pénztáros. A záróállományt mindig szám­adásba kell venni. Itt segéd­kezem, s bizony naponta nyolc számjegyű összegek fordulnak meg a kezem alatt. — Volt már hiánya? — 'Azt hiszem, a kitüntetés erre is felelet. hlég van né­hány hónapom, azután betöl­tőm a hatvanadik évemet és nyugdíjba megyek. Utána már csak azt a pénzt számlálja, amit nyugdíjként visz majd a postás havonként a lakására. (P. r.) Ikvai Nándor felvétele — ötvenöt forintos mun­kaegységet garantáltunk. Lehet, hogy valamivel maga­sabb lesz, de ez az 55 forint biztos. — Mennyit fizettek öt évvel ezelőtt? — 1962-ben 35 forintot, 63- ban 46 forintot, 64-ben 50 fo­rintot, és azóta 55 forint ná­lunk a munkaegység értéke. — Ilyen jól sikerült ez az esztendő? — Jobbat vártunk. De ke­nyérgabonából így is egymillió forinttal több be­vételünk volt, mint ter­veztük. Hárommilliót hozott az állat- állományunk. — Hát a segédüzem? — Mi a földből élünk. Igaz, van egy építőbrigiádunk, ame­lyik a faluban és a környéken adódó munkát elvégzi. Bruttó hatszázezer forintot hozott. A folyosón nagy tábla, raj­ta a tagok névsora, felette gra­fikon, amelynek hosszúsága a megszerzett munkaegységek számát jelenti’ Varga József tehenésznek például körülbelül 700 munkaegysége van. Ez pe­dig majd negyvenezer forint. Háztájival együtt ez a jövedelem min­denképpen jóval maga­sabb, mint a bejáró mun­kásoké. Ez a tsz megerősödött, még­pedig a maga kenyerén, öt év alatt húsz forinttal ér többet egy munkaegység. így előállt az a furcsa helyzet, hogy két gépkocsivezető közül az a so­főr, aki tag, többet keres, mint aki alkalmazott. Két-három alkalmazott már bejelentette — tag szeretne lenni. (b. h.) Bedolgozó - a tsz A Dunakeszi Járműjavító patronálja a fóti termelőszö­vetkezetet. Most a téli hóna­pok felszabaduló munkaerő­feleslegének lekötésére, laka- tosmunlcát szereztek a terme­lőszövetkezet tagjainak. A „bedolgozó” rendszer az eddi­gi tapasztalatok szerint — bé­rűit. VASARNAP: ÁRAMSZÜNET Az ÉDÁSZ váci kirendeltsé­gének tájékoztatása szerint most vasárnap — előrelátható­lag reggel hét órától a kora délutáni órákig — áramszünet lesz a város egész területén. Mindent az idegenért A fejkendős nénike bizony­talanul topogott az állomás kijáratánál. — Idegen vagyok, itt lel­kem. Merre van a járásbíró­ság? — Erre menjen nénikém, a Rókus-kápolna felé. A főtéren a fehérek templománál for­duljon balra. Elhalad a volt piarista templom előtt és a székesegyház után következik a járásbíróság. Pár perc múlva pirosorrú atyafi lép ki a vasútajtóm. — A feleségem a járásbíró­ságra ment. Merre van az ké­rem? — Erre tessék menni, a volt Honvéd vendéglő felé. A bor­kóstoló és a Széchenyi utcai talponálló után a főtéren bal­ra kanyarodik. Elhalad a Bor­forgalmi Vállalat mellett, jobbra lesz a népfürdő ven­déglő és Vörös Tulipán ital­bolttól innen, három házzal van a bíróság. Megfiatalodott a csapat A Dunakeszi Vasutas az élre akar törni! ­Az idén a Dunakeszi Vas­utas labdarúgói új bőd a megye legjobbjai között rúgják a láb- j diát. Tamási Károly edzővel I Mi maradt meg a román kori Vácból? Az idő közbeszdlt A hirtelen bekövetkezett enyhe időjárás felolvasztotta a korcsolyapályákat. E miatt elmarad a JTST mára, csü­törtökre hirdetett gyorskor­csolya-versenyre. A kórterem tündérkéje Országos ritkaság a ,,Hegyes a Vagy tízen fek­szenek a kórház emeleti, 43-as kór­termében. Sok a beteg, az ablak melletti falrész­hez két pótágyat is kellett helyezni. Női terem. Asszo­nyok sóhajtoznak, jajgatnak. Egyik­másikkal kigurul * kocsi a műtőbe. Itt fekszik Er- tsike is, akit min- flenki szívébe zárt t néhány nap Matt. Ágyról-ágy­ra jár, mindenki­hez van jó szava. Vizet ad, ha a nő­vérke el van fog­lalva, segít az or­vosság bevételé­nél. Mosolyog, bíz­tatja a szenvedő­ket. Pedig neki is lenne oka a pa­naszra. Bal kezén hatalmas pólya. Alatta az össze­roncsolt ujjak. A Finomfonó ban dolgozott. Egy meggondolatlan mozdulat és a gép könyörtelenül ma­gához rántotta a még huszadik ta­vaszt sem szám­láló kislány kezét. Sok a látogató­ja. Jönnek a Vám utcai üzemből. S már tudja a jó hírt: ha meggyó­gyul, lesz munká­ja a gyárban ... Munkatársai nem hagyták ma­gára ... (- ő) Legutóbb elmondtuk váro­sunk történetét, megalapításá­tól a tatárjárás utáni újjáépí­tésig, felhasználva néhány év­vel ezelőtti ásatásaink eredmé­nyeit is. Most a művészettör­ténet oldaláról szeretnénk megvilágítani Vác román ko­rát annál is inkább, mert en­nek a korszaknak a végéről egy épület, a „Hegyes” még ma is áll, és országos ritkaság­nak számít. Ezúttal nem támaszkodunk Tragor Ignácnak Vác művé­szettörténetéről írott közis­mert könyvére, hanem csak a művészettörténet újabb ered­ményeit és a legutóbbi váci ásatásokat vesszük figyelembe. Ehhez azonban előbb meg kell ha­tároznunk, hogy mit nevezünk a képzőművészetben, tehát az építészet, szobrászat, festészet ás iparművészet történetében román stílusnak. Ez a nem egészen szerencsés kifejezés egy francia művé­szettörténésztől származik, je­lentése: „római”, „latin” stí­lus. A rómaiakhoz annyi köze van, hogy az egykori római bi­rodalom területén, a római épí­tészeti és művészeti technika egyes hagyományainak fel- használásával hozta létre a középkori feudális társadalom ezt a stílust. A váci vár j agyike a legkorábban épült I magyar váraknak. Így érthető, hogy a legutóbbi ásatások sze- j rint Is fokozottan megőrizte kőbe faragva a nomád magya­rok iparművészetének díszítő elemeit, a honfoglaláskori ru­hák, sátrak, fatárgyak indás növényi mintáit, a tarsolyle­mezek iránt eredetű motívu­mait, sőt még kosár fonatokat is. A váci vár romám korának kevés maradványa is kétségte­lenül bizonyítja azt, hogy az államot alapító magyarság egy részről teljesen átvette a már régebben letelepült élet­módot folytató nyugati népek fejlettebb épjtéslechnikáját és építőművészetét, más részről igen jó művészi érzékkel felújította azt a maga keleti iparművé­szeti díszítő elemeinek kőbe fa­ragásával. Ez a jó művészi ér­zék például ott jelentkezik, hogy egy kosárfonatos oszlop­részleten a fonatminta addig van stilizálva, amíg az már nem látszik kosárnak, tehát a nézőnek nincs az a rossz érzé­se, hogy kosárból font oszlop tartja a kőhomlokzatot. Fen­tiek miatt beszélünk jogosan a váci várnál is magyar roman stílusról. Természetesen a váci múzeumnak, a váci vár re­konstruálásában városunk kör­nyékének azonos korú emlékei nagy segítséget nyújtanak. A tatárjárás után nemcsak a vár köré épül kő­fal a korábbi földsánc helyett, hanem a megnagyobbodott vá­rost is kőfallal veszik körül. Ennek a városfalnak, így a tö­rök előtti időből származó északnyugati saroktornya volt a „Hegyes”, melyet azonban természetesen azóta többször is átépítettek­Stefaits István múzeum ig azgató arról beszélgetünk, hogyan ké­szülnek fel az évre. — Nagy terveink vannak, és ezzel párosul a szorgalom is. Csapatunkat hét jó képességű labdarúgóval erősítettük meg. Az NB II-ből jött Solymosi Ti­bor, valamint Smál, Páncél és Gyufái, az NB III-as Rob és két régi kiváló játékos, Koós és Rakovszki lett a csapat tag­ja. Bízom benne, hogy az új játékosok jövetelével megoldó­dik a védelem és a góllövő csa­tárok problémája. — A felkészülést tizenegye­dikén kezdtük meg, ezután he­tenként háromszor leszünk pá­lyán, és vasárnap délelőtt is könnyű edzést tartunk. Feb­ruárban a szerdai edzéseink már mérkőzés jellegűek lesz­nek. — A csapat megfiatalodott, átlagos életkorunk huszonhá­rom év. Az idei megyei baj­nokságban az élen szeretnénk végezni. E fiatal csapattal ez nem lehetetlen. s. L Fvlnótt cs ifjú filutdistúk Lakatos Gyula, a fegyveres erők házának klubparancsno­ka lelkes bélyeggyűjtő. Így nem csoda, hogy rövid idő alatt népes filatelista tábort toborzott össze a Mártírok útjai épületben. A felnőtt gyűjtők ma, csütörtökön 19 órakor tartanak bélyegszakkö­ri megbeszélést és megvitat­ják az 1968. évi feladatokat. Az ifjú filatebstáknak vasár­nap 10 órától lesz foglalkozá­suk. i é,

Next

/
Oldalképek
Tartalom