Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

A VASBOLT ÍGÉRI: Hat hét helyett — három után nyitnak Segítség jött Budapestről baponfc Január 5-i számában -.Nem olcsó játék...” című cikkünkben helytelenítettük, hogy a vasbolt hat hétig zárva tart — leltározás miatt. —.Tettek-e valamit annak érdekében, hogy hamarább be­fejezzék a leltározást? — kér­deztük péntek délután Láng József boltvezetőtől. — Éjjel-nappal dolgozunk. Boltunkban mintegy öt és fél millió forint értékű áru van. Nagy és felelősségteljes munka annak felleltározása és átára­zása ... — Megértjük, de a vevők nem várhatnak hat hétig... Kaptak-e segítséget központ­juktól, hogy meggyorsíthassák a leltározást? — Igen, az egyik legjobb központi munkaerőt küldték ki ellenőrnek. Tornyai József áruforgalmi előadó, a leltározás vállalati ellenőre vette át a szót, s kö­zölte: gyors ütemben végzik a leltározást, s —, ha valami „leltári hiba’’ nem akadályozza meg — január 22-én, hétfőn, újból megnyílik a vasbolt ajta­ja a váci vásárlók előtt. Addig is megértést és türelmet kér­nek a váciaktól. (f. L) VÁCI tJAPLÖ *"* — — - ■ '— » ■ ■ —i — ^ ni^ \t*m m ^ wm -^n A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS/ XII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1968. JANUAR 17., SZERDA ítélkezett a társadalmi bíróság Egy évig nem ülhet perselyes autóbuszra A vétkes megfogadta: „Soha többé..." A múlt hét végén a Tataro­zó Vállalat klubhelyiségét bér­be vette a MÁVAUT váci tár­sadalmi bírósága. A vállalatnál választott Reisz János társadalmi bírósá­gi elnök vezette a tárgyalást. Új vizái jak A Duna menti Víz- és Csa­tornamű Vállalat igazgatósága megállapította az új vízdíjat. Ezek szerint — január 1-től — városiunk területén a vízdíj köbméterenként 90 fillér, a csatornadíj köbméterenként 40 fillér. Tsnrény, baromfi, állati tennék őstermelői igazolvány nélkül Védekeznek a kupétok ellen Rendeletileg megszüntették azt a gyakorlatot, hogy ter­ményt, állati termékeket és apró állatott csak őstermelői igazolvánnyal lehet piacra hozni. A városi tanácsnál közölték, hogy ez a rendelet egyrészt a városi piac jobb áruellátását, másrészt az őstermelők érde­két szolgálja. Az őstermelői igazolvány megszüntetése vi­szont nem jelenti azt, hogy bárki kereskedhet mezőgazda- sági termékkel. Az őstermelő­ket megvédik a kupecek kon- kurrenciá jótól: rajtuk kívül csak a kereskedői iparigazol­vánnyal rendelkezők árusít­hatnak a piacon terményt, ba­romfit és állati termékeket. Megnyílt n míísnstik kenyérbolt Mikor tartson nyitva? * A sütőipari vállalat teljesí­tette ígéretét: hétfőn megnyi­totta második kenyér- és pék- sütemény-szaküzletét, az Ár­pád utca 40. szám alatt. Ezt a boltjukat a reggeli órákban és délután tartják nyitva. A nyit­va tartás végleges idejét a kör­nyék vásárlóközönsége igényed­nek megfelelően később álla­pítják meg. Farsangnyitány Sződligeten A sződligeti vasútállomás közelében levő községi műve­lődési házban hónapok óta nem tartottak táncmulatságot. A helyi fiatalság joggal zúgo­lódott egy kis szórakozásért, kikapcsolódásért Most meg­tört a jég. Vasárnap délután öttől este kilenc óráig kitűnő gitáregyüttes adott muzsikát a szórakozni vá.gyó fiataloknak. A táncos összejöveteleket a farsang valamennyi vasárnap­ján megismétlik. Igaz, a hatásköre nem túl nagy, döntései inkább nevelő, figyelmeztető jellegűek; tanul­ságosak mások számára. Sokan eljöttek a MÁVAUT váci főnökségéről. Ez alkalom­mal V. Gy. gépkocsivezető el­len indítottak eljárást, mert megkárosította a társadalmi tulajdont. V. Gy. a közösség vagyonához nyúlt, s ha az oko­zott kárt nem lehet ezer fo­rintokban mérni, bűne mégis különös hangsúlyt kapott az ismerősök és főleg a kollégák között. Nem tagadta a terhére rót- takat. Szerszámokat, kulcsokat, villákat vitt a lakására, egy kis otthoni fusimunkához. Rá­jöttek, s a lopott holmit meg­találták otthonában. A társadalmi bíróság rövid tanácskozás után hozta meg a döntést: o megtévedt embert nyereségrészesedéséből ötven százalékot levonnak és egy évig nem ülhet kalauz nél­küli (perselyes) kocsira. V. Gy. tudomásul vette a ha­tározatot és őszintén megfo­gadta: „Soha többé!...” (—a—) A járási földhivatal dönti el‘. lehet-e erdőt telepíteni a szántóföldre Munkásőr gyű! és Ma délután háromnegyed 4- kor ünnepélyes gyűlést tart a munkásőrség a DCM-ben. Ez alkalommal szerel le több idős munkásőr, s veszik át kitünte­tésüket a tíz éve szolgáló és kiváló munkásőrök. Módosítják tíz község belterületét Helyszínrajz harminc napon belül Napjainkban módosítják Ácsa, Püspökhatvan, örszent- miklós, Vácduka, Csornád, Penc, Rád, Sfeőd, Felsőgöd, Dunakeszi belterületét. Az új földtörvény előkészítéseként kerül erre sor. Azért kerestük meg a járási földhivatal ve­zetőjét, Skotnyár Kálmánt, hogy mondja el, mi a feladata a nemrég alakult hivatalnak. — Szeptember elsején ala­kultunk meg. Feladatunk, hogy — mint a járási tanács földügyi szakigazgatási szerve — nyilvántartsuk a terüle­tünkhöz tartozó földeket, tér­képeket készítsünk róla, és esetenként döntsünk a vitás földhasználati-jogi ügyekben. — Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — Példákat mondok. Ha egy termelőszövetkezet a terü­letéhez tartozó földön meg akarja változtatni a művelési ágat, akkor mi döntünk, hogy megtehetik-e? Határozunk, hogy szántóföldön telepíthet­nek-e erdőt? Mi telekkönyvez- zük a járás földjeit, jóváhagy­juk az önkéntes földcseréket, engedélyezzük a külterületi ingatlanok adásvételét.--------Vitás esetekben mi hatá­rozzuk meg az állami tarta­lékterületek után fizetendő haszonbért. Tőlünk kell enge­délyt kérni a mezőgazdasági­lag hasznosítható területek egyéb célra való felhasználá­sára. — Röviden tehát feladatúk: a föld védelme. — Igen, de ez csak felada­tunk egyik része. Ezenkívül mi gyűjtjük össze az új telek­könyvi, térképészeti és föld- nyilvántartási adatokat, ha kell, új térképeket készítünk, adatokat szolgáltatunk intéz­ményeknek és magánosoknak egyaránt. Egyéni megrende­lésre kimérjük a földet, ha a telket megosztják, kitűzünk, és így tovább. — Mennyit jövedelmez ez a munka a hivatalnak? — Nem egészen fél év alatt ötvenezer forint volt a hivatal bevétele. A végzett munka értéke ennél természetesen sokkal magasabb, hiszen hiva­talos feladatainkért nem ké­rünk ellenértéket. — Mennyi időt vesz igénybe a helyrajz elkészítése? — Az Állami Földmérő Hi­vatal korábbi négy-öt hónapos terminusaival szemben mi harminc napon belül szállítjuk a megrendelést. (b. h.) A népfrontválasztások januári programja Beszámoltunk már arról, hogy az idén lejárt a népfront­bizottsági tagok négyéves meg­bízatása, s az év első hónapjai­ban újjáválasztják a népfront- bizottságokat. Elsőnek január 19-én Vácrátóton, este öt óra­kor a művelődési otthonban választják meg az új községi népfrontbizottságot. Ácsán ja­nuár 25-én, este hat órakor; Sződligeten január 29-én este hétkor; Kisnémediben pedig január 31-én este hat órakor lesz a választás — a községi művelődési otthonban. KITÜNTETÉS Vég Béla váci pályafenntar­tási főnököt, negyvenéves vas­úti szolgálatának jutalmául a Munka Érdemrend ezüst foko­zatával tüntették ki. Perlekedők szavától hangos az utca Birtokháborítási ügyek az igazgatási osztály előtt Évente átlag 15—20 állami családi házat ad a város az Or­szágos Takarékpénztárnak ér­tékesítésre. Sokkal nagyobb számiban adnak és vesznek ma­gánházakat a városban. Ezek­nek egy — és nem elhanyagol­ható — részében lakók van­nak. Nyilvánvaló ilyenkor a tulajdonos szándéka: azért ad­ja el értékén alul a házat, mert emberi számítások szerint la­kóinak cserelakást nem tud szerezni. Különben jelentékte­len azoknak a bérlőknek a száma is, akik építenek ma­guknak, és őriként a tulajdo­nos rendelkezésére bocsátják lakrészüket Az új tulajdonos — tiszteiét a kevés számú ki­vételnek — rendszerint azért Ki viszi hamarabb levelem...? Világjáró postagalambok - útlevél és vizűm nélkül Tegnap közöltük, hogy a Ma­gyar Postagalamb Szövetség Dunakanyar Röpcsoportjának váci kiállításán a verőcei Sza- lay Róbert postagalambjai öt első és egy harmadik díjat nyertek. Már csomagoltak a galambászok, amikor sikerült lencsevégre kapni a díjnyertes galambok egyikét, s néhány kérdést feltenni Szalay Ró- bertnek. — Gyermekkorom óta szere­tem a galambokat — mondot­ta. — Jelenleg hatvan posta­galambot gondozok. — Nem rabol el sok időt a galambászás? — Kevesebbet, mint a bu­dapesti bejárás^ De így is tu­dok időt szakítani kedves ga­lambjaimnak, mely különösen a versenyek előtt és alatt igé­nyel körültekintő munkát. — Milyen versenyeken in­dult? — Szerepeltek már a régeb­bi északi kerület, majd a kö­zépkerületi versenyeken. Min­den galambásznak az a célja, hogy minél több versenyen ve­gyen részt Galambjaim re­pültek már haza, Verőcére Lipcséből, Drezdából, és Cseh­szlovákia több városából. — Nem kerül sokba ez a „hobby”? — Véleményem szerint nem kell hozzá nagyobb befektetés, mint — mondjuk — a bélyeg- gyűjtéshez, vagy az akvarisz­tikához. Szelídebb keretek kö­zött már harminc állat tartása is szép versenyeredményekre vezethet, ezt pedig minden ga­lambszerető megengedheti ma­gának. (p. r.) Szalay Róbert kélikovácsoH hím galambja sokezer kilométer díjazott utat megtett már, át­repülve országhatárokat — útlevél és vízum nélkül Csepregi István felvétele vásárolja meg lakottan az ol­csó házat, hogy valami módon — pénzzel, az együttélés tuda­tos felborításával vagy ritkáb­ban cserelakással — immáron tulajdonosként kiürítse a vá­sárolt házat, renoválja, vagy éppen lebontsa, és annak he­lyén újat építsen. Természetesen a lakók nagy része nem óhajt kiköltözni a lakásból, és cserelakás-fel­ajánlás esetén is — amire az ide vonatkozó szabályok, ren­deletek módot adnak — nem a szoros szükségletnek meg­felelő, hanem a család minden igényét kielégítő lakást kér. Ekkor kezdődik meg az ádáz harc tulajdonos és főbérlő kö­zött, a bosszantás, a csendes fojtogatás. Megszűnik a vízszolgáltatás, kialszik a villany, elmozdítha- tatlan kő kerül az útra, retesz a kapura, és a bérlő nyugod­tan várhat a szakadó esőben, amíg a háztulajdonos — aki történetesen bent lakik a ház egy vagy két szobájában — „meghallja” a türelmetlen csengetést. Ehhez . járul az együttélés írott és íratlan sza­bályainak felrúgása, amíg va­laki megunja, és panaszt tesz a városi tanács igazgatási osz­tályán. Dr. Szamosvölgyi Alfréd igazgatási osztályvezető az el­múlt év birtokháborítdsi pe­reiből — mintegy nyolcvan ilyen volt — hármat vesz elő. Közülük egy még a megyei bí­róságot is megjárta. H. Jakab háztulajdonos ud­varában van egy kis ház, eb­ben tizenöt éve bérlő egy 73 éves özvegyasszony, aki teljesen egyedül él, és sokat betegeskedik. Egy ideig na­gyon jó volt az új tulajdonos és az idős bérlő közötti vi­szony — konyhájából válasz­tottak le egy kamrát maguk­nak — de azután megromlott a kapcsolatuk. Kisvácon ke­restek számára egy lakást, amit az özvegy nem fogadott el. Ekkor először egy nagy kő került a kapuhoz vezető út­ra, később egy retesz az utcai kapura. A beteg öregasszonyt ugyanis unokahúga, aki orvos­asszisztens, naponta látogatja és kezeli. Ezért kapukulcsot készítettek számára, hogy a hidegben ne kelljen az idős és beteg asszonynak a viszonylag távoleső kapuhoz kimennie. A tulajdonos azonban sérelmezi ezt, ezért reteszelte el a ka­put, hogy ne jöhessen be „akárki”. Az igazgatási osz­tály az eredeti állapot helyre­állítására kötelezte a háztulaj­donost, s miután az nem tett ennek eleget, 200 forint pénz­büntetéssel sújtotta. H. Jakab a, határozat megváltoztatásáért pert indított a járásbíróságon. Végül az ügy a megyei bírósághoz került, amely helyben hagyta az igaz­gatási osztály döntését, csu­pán annyi engedményt téve a tulajdonosnak, hogy este tíz­től reggel hatig zárva tarthatja a kaput. Egy másik lakónak azért kellett az igazgatási osztályra mennie, mert lakótársa — aki­vel nincs jó viszonyban — kapát, baltát, kaparószerszá­mokat hagy az udvaron, sazok a bérlő kisgyermekeinek épsé­gét veszélyeztetik. Az. igazga-. tásá osztály a szomszédot kö­telezte az udvar megtisztításá­ra. L. Béla házában lakik B. János. A tulajdonos a bérlő lakrészében elbontotta a padlásnyílást és az eresztartó faoszlopokat. Az igazgatási osztály kötelezte a tulajdonost, hogy állítsa hely­re az eredeti állapotot, s ami­kor a tulajdonos a határozat­nak úgy tett eleget, hogy a helyreállítás után a visszara­kott rész magától leomlott, 300 forint pénzbírsággal sújtotta. Vagy száz évvel ezelőtt írta Arany János a Fülemilét: „ __magyar ember fél a por­t ól, nincsen törvény, nincs egyezség,) — hogy szép szó­val meg ne essék...” E soro­kat ő is merő iróniából írta. Ügy látszik, száz év alatt a magyar ember perlekedő ter­mészete — Vácott sem válto­zott. (— sz — i) CSÜTÖRTÖKÖN Gyorskorcsolyázó úttörők Csütörtökön délután bonyo­lítják le az úttörők gyorskor­csolyázó olimpiai versenyét — két korcsoportban. Az első kor­csoportban az 1953. szeptember 1-e és 1955. szeptember 1-e kö­zött, a második korcsoportban az 1955. szeptember 1-e után születettek indulhatnak. Ne­vezni lehet lányoknál 200 és 300 m, fiúknál 200 és 500 m, összetettben, de külön csak egy számban is. Az összetett versenyek első és második helyezettjei január 21-én Gyomron indulnak a megyei bajnokságon. i i i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom