Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

1968. JANUAR 14., VASABNAP «IT MF.CYEI yííirfap Az első szabad szombat Január 13-a az ország'több tízezer dolgozója számára az első szabad szombat volt. 1968. január 1-től 70 vállalatnál ve­zették be kísérletképpen a heti 44 órás munkaidőt, ez mintegy 120 000 embert érint. A ked­vezményt egyelőre csak azok kaphatták, ahol ' a leginkább megteremtették annak feltéte­leit, hogy a rövidített idő elle­nére se csökkenjen a termelés, a dolgozók keresete. Az így szerzett tapasztalatok alapján terjesztik ki a következő két- három évben valamennyi ipari vállalatra a csökkentett mun­kaidőt Szavalóverseny Szárszón József Attila emlékére, s a szép költői szó tiszteletére is­mét meghirdette az országos szavalóversenyt a Somogy me­gyei Tanács, a KISZ Somogy megyei Bizottsága és a Bala­tonszárszói Községi Tanács. A múlt évhez hasonlóan április 10—11-én Balatonszárszón tartják meg a vetélkedőt, amelyre minden megye, me­gyei jogú város és budapesti kerület két-két — 16 évesnél idősebb — szavaiét nevezhet. Százéves az Országgyűlési Könyvtár Január 17-én házi ünnepsé­gen emlékeznek meg az Or­szággyűlési Könyvtár fennál­lásának 100. évfordulójáról. Ez alkalomból nyílik meg az intézmény „Hazai és külföldi törvények és jogszabályok” című új gyűjteménye. Az Országgyűlési Könyvtár története 1825-ig nyúlik vissza, amikor is az országgyűlés Po­zsonyban olvasószobákat ren­dezett be a képviselők és az országgyűlési ifjak részére. Az 1S48—49-es szabadságharc ide­jén merült fel az Országgyű­lési Könyvtár létesítésének gondolata, s ki is nevezték Vasvári Károlyt könyvtáros­nak, de a terv megvalósítására már nem volt idő. 1866-ban az országgyűlés ezer pengő forin­tot szavazott meg könyvek, törvények vásárlására, 1867- ben pedig egy bizottságot küldtek ki könyvtáralapításra, de a bizottság soha nem ült össze. Az 1868-as házszabályok említik első alkalommal, mint az országgyűlés egyik szervét, a „ház könyvtárát”, s 600 kö­tettel ekkor kezdte meg műkö­dését az Országgyűlési Könyv­tár. 1952-ben a Minisztertanács az intézményt nyilvános köz­könyvtárrá nyilvánította és ekkor indult meg rohamos fejlődése is. 1952-től 1967. december 31-ig 876 203 olvasó látogatta a könyvtárat, s ez idő alatt 1 686 246 kötetet vett kezébe. Felszabaduláskor 216 131 kötet könyv volt az intézmény bir­tokában, azóta ez a készlet megkétszereződött. HETI KOMMENTAR Négy óra Igen, a 44 órás munkahétről van szó, pontosabban a pluszként jelentkező négy óra szabad időről. Pest megyé­ben már napjainkban is szép számmal vannak üzemek, ahol bevezették a 44 órás munkahetet, így például a pili­si bányánál, a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat váci gyárában, az Ütépílőgép Javító és Gyártó Vállalatnál, Cegléden. Sok helyen most végzik a fölmérő­előkészítő munkát, hogy ennek folytatásaként azután jú­lius elsejétől heti négy órával kevesebbet töltsenek benn az üzemben. A legtöbb helyen minden második szomba­tot adják ki szabadnapként, mert így nincs szükség bo­nyolult műszakkezdési változtatásokra, s mert ez a meg­oldás általában az érintett dolgozók helyeslésével is ta­lálkozott. Az előkészítő munka, melyet a termelés zavartalan­sága, a keresetek változatlansága érdekében végeztek az üzemekben, a jelek szerint eredményes volt. A havonta 16 órával rövidebb munkaidő egy-egy gyár termelésében sok ezer forint értékű árut képvisel; ezek megtermelését biztosítani heti 44 óra alatt, műszakiak és termelésirá­nyítók feladata volt. Elismerés illeti munkájukat, de en­nek ellenére — s nem is ünneprontásként — hiba lenne hallgatni egy másféle elismerésről. Annak elismeréséről, hogy igenis vannak tartalékok, eddig rejtve maradt le­hetőségeit. Hosszú éveken át vitatott kérdés volt termelő­üzemek és irányító szervezetek között a leterheltség, a ka­pacitáskihasználtság. Az irányító szervezetek azt állítot­ták: van még helyi lehetőség a fejlesztésre. Az üzemek ennek ellenkezőjét hangoztatták. Most, hogy az üzemek az új irányítási rendszerben önállóságot élveznek, s hogy módot kaptak a döntések helyi meghozatalára, a vita is lezárult. Azzal, hogy van lehetőség a fokozott intenzi­tásra. Igaz, ezek a lehetőségek sokrétűek, éppúgy feltéte­lezik a műszaki tökéletesítést, mint a gyártási körülmé­nyek javítását, a termelés szerv ezettségének erősítését. Mégis, éppen ez a sokrétűség igazolja, hogy' minden terü­leten lehet és kell is keresni a meglevő, de eddig nem hasznosított erőforrásokat. Keresték és keresik is az üze­melvben, mert most már — érdemes! A négy órával rövidebb munkaidő ugyanis már napjainkban érezhető versenyt támaszt az üzemek kö­zött. Az elhelyezkedők érthetően, szívesebben mennek oda, ahol 44 órát, s nem 48-at kell dolgozniuk; ezért is olvasható mind sűrűbben a munkásfelvételt hirdető köz­leményekben, hogy „44 órás munkahét”. A reform egé­szén belül természetesen a munkaidőcsökkentés apró mozzanat csupán, s a heti négy óra időnyereség sem je­lent alapvető változást az egyes ember életében. Mégis, jó jelzője egy fokozatos folyamatnak Annak, hogy vala­mennyi erőfeszítésünknek semmi más, mint a dolgozó ember életének könnyítése a célja. Azok a szervezési-mű­szaki intézkedések, melyek eredményeként 44 óra lesz mindenütt az iparban a munkaidő, e folyamat részei. Azzal, hogy az ilyen és ehhez hasonló döntések az üze­mek jogává lettek, mérhetővé vált,.illetve válik az is, bol, miként boldogulnak a maguk erejéből» A négy óra, akárcsak a reformhoz kapcsolódó más in­tézkedések, az egyszerű dolgozók tömegei előtt teszik ért­hetővé a reform bonyolult közgazdasági rendszerének lényegét. Es ez a legfontosabb kontroll; amit a dolgozó ember hétköznapjainak könnyebbé válásában érez. Krónikás REJTÉLY Valószínűtlen történet — igaz szereplőkkel Kétszintes, villaszerű -ház épül a fóti Dózsa György úton. Alapterülete a tervrajz szerint száztizennyolc négyzet- méter. Földszintjén — bármi­lyen furcsán hangzik is — kap helyet a mosókonyha (ga­rázzsá átalakítható), a pince, a nyári konyha, a tűzelőtároló és egyéb mellékhelyiségek. Emeletén két szoba, hálófül­ke, fürdőszoba, konyha, elő­szoba és a loggia. Mindez a tervező és műszaki vezető Pektor József szerint — a tervdokumentáció tanúsága alapján — mindössze százhat- vankilencezer forintba kerül. A házba ár. Csáder Dezső és felesége költözik majd a ta­vasszal. Ebben nem lenne semmi különös, nem ők lesz­nek az egyetlenek, akik rövi­desen új családi házat tudhat­nak a magukénak ebben az országban. A ház építésének a története az, ami túlságosan valószínűtlennek tűnik, pedig az utolsó szóig igaz! Az állam mindent megtesz azért, hogy a vidéken tanító, ott letelepedni kívánó pedagó­gusok lakásgondjait enyhítse. Két esztendő óta igen kedvező feltételeket biztosít a családi házat építeni kívánó falusi pedagógusoknak: maximálisan száznegyvenszer forint kamat­mentes kölcsönt folyósít és tizenöt esztendei helybenlakás esetében negyvenötezer forin­tot elenged a tartozásból. Kik jogosultak erre a na­gyon kedvezményes kölcsön­re? Mindazok az önálló lakás­sal nem rendelkező vidéki pedagógusok, akik tízezer fo­rinttal, vagy ennek megfele­lő összegű építőanyaggal hoz­zájárulnak az építkezéshez. (Százötvenezer forintért már felépíthető egy két szoba össz­komfortos családi ház.) Természetesen ilyen kedve­ző feltételek mellett minden igényt kielégíteni nem lehet, j Ezért bizonyos sorrendiség alapján döntenek előbb a já- I rásoknál, majd pedig a megyé- I BÁNYÁSZFELESÉGEK ÜZEMÉBEN Táskák a nagyvilágnak - Ház a bőrdíszműnek Több mint egy éve, • hogy híre kelt: a pilisszenti váni bányát be kell csukni, mert nem gazdaságos. Ekkor gon­doltak arra, hogy valamilyen üzemet 'kell a kis bányászfalu­ba telepíteni. Az eredményes tárgyalások befejeztével, a volt legényszálláson, megnyílt a Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat bőrdíszmű- üzeme. Bár közben kiderült: a bánya tovább dolgozik, az üzem mégis maradt, a bá­nyászfeleségek örömére, akik szép munkával jó keresethez jutottak. Kalmár Antalné gyáregység­vezető pontos adatokkal szol­gált a kis üzemről. Modellek bemutatásával tarkítva mond­ta el, hogy az elmúlt évben 40 millió forint értékű volt az ex­port. Az itt készült bevásárló­táskák nagy részét a Szovjet­unióba szállítják, kis hányadát pedig nyugati piacokra. Több ezer tásikát kellett ehhez el­készíteni, de idén még többet kell kézbe venni. A pilisszent- iváni üzemrész az év első fél­évében 80 ezer táskát készít, húszféle változatban. Ez már nem kisipar, hanem „börkon- íekció”. Január elsején nyitották meg az exportcsomagoló részleget a faluban. Legutóbb másfél millió forint változott téglává­W///////W/////////////////////////////// cseréppé, cementté, egyszóval mindazon kellékké, amely egy szerelőcsarnokhoz kell. Tavasz­ra már ebben zakatolnak a gé­pek, itt szabják a vdllanyollák a grabónát és a többi műanya­got, a mai bőrdíszműves szak­ma „bőrét”... nél alakult bizottság tagjai arról, hogy kik kapják meg ezt a kölcsönt. A rangsorolásban az első helyen a pedagógus házaspá­rok szerepelnek. Másodszor a letelepedni kívánó fiatal pe­dagógusok kaphatják meg ezt a nagy kedvezményt. A rang­sorban a harmadik helyen a családfenntartó pedagógus, vagy pedagógusnő szerepel, míg a negyedik helyen a több gyermekes pedagógusnőket veszik számításba, akiknek a férje más munkaterületen dolgozik. Végezetül azok a pe­dagógusnők is megkaphatják a kölcsönt, akiknek gyerme­kük nincs és a férjük más munkaterületen dolgozik. Ez utóbbiak esetében a kölcsönre az a pedagógusnő javasolható, akinél a család jövedelméből — a lakosságnak nyújtandó kettő, illetve hat százalékos OTP-hitel igénybevételével — a családi ház építése nem old­ható meg. Csáder Dezsőné a fóti II. számú általános iskola igazga­tójának helyettese, az ötödik kategóriába tartozik. A férje ügyvéd. Gyerekük nincs. Az elmúlt esztendőben — nem sokkal a száznegyvenezer fo­rintos kamatmentes kölcsön igénylése előtt — Wartburg gépkocsit vásároltak. A házuk már tető alatt várja, hogy ki­tavaszodjék és végleges befe­jezést nyerjen. Vélemények a kedvezményes kölcsön odaítélésével kapcso­latban. Vas Lujza, a megyei tanács művelődésügyi osztályának fő­előadója: — Tavaly százhatvanegy pe­dagógus családi ház hiteligé­nye érkezett be hozzánk. A lehetőségeket figyelembe véve százkilene igényt tudtunk ki­elégíteni, bár utólag kettőt, szabálytalan felhasználás miatt, az OTP visszavont. A váci járásból tizenhármán kí­vánták kölcsön alapján családi házat építeni az elmúlt eszten­dőben — nyolcán közülük meg is kapták a hitelt. (Nem kapott kölcsönt pél­dául Szalma Károlyné óvónő, akinek a férje gyári munkás és havonta négyszáz forintot fi­zetnek albérleti szobájukért.) Parti József mérnök, a me­gyei tanács művelődési osztá­lyának főelőadója: — Véleményeim szerint Csá­der Dezsőék háza, ellentétben az eredeti tervdokumentáció­val, kétszázötvenezer forintnál kevesebbért aligha építhető fel. Ez pedig, tudomásom sze­rint nagyobb költségvetés an­nál, amire kedvezményes hi­tel igényelhető. Koltai Mária, az OTP du­nakeszi fiókjának vezetője: — Amikor először hozzánk került Csáder Dezsőné köl­csönigénye, nem tartottuk inr dokoltnak azt. Levélben! fel­jelentés is érkezett ellene, hogy nemrég vásároltak gép­kocsit s nem túlságosan er­kölcsös dolog, hogy akinek gépkocsi vásárlásra van pén­ze, az az államtól kér kedvez­ményes hitelt. Kérelmét eluta­sítottuk. Mégis megkapták a hitelt. Mi nem tehettünk sem­mit ellene. Az is furcsa, hogy a rendelkezés szerint százhúsz négyzetméter alapterület felett nem adhatunk kölcsönt, mert az már luxusépítkezésnek szá­mít Igaz, hogy ez a ház a tervrajz szerint csak száz- tizennyolc négyzetméter alap- területű, de kétszintes épület! A százhatvankilencezer forin­tos építési költséget sem tar­tom reálisnak. Én nemrég vet­tem egy másfél szobás, ötven négyzetméter alapterületű új lakást, száznegyvenháromezer forintért Ha másfél szoba eny- nyibe kerül, hogyan kerülhet csak százhatvankilencezerbe az említett emeletes épület? Csáder Dezsőné, iskolaigazr» gató helyettes: — Amikor tavasszal meg­kaptuk a hitelt, tudták, hogy vettünk gépkocsit. Egy ügy­védnek egyébként sem luxus az autó, hanem munkaeszköz! Mégis hosszas huzavona tá­madt a kölcsön körül, ennek következtében az építkezést nem tudtuk befejezni decem­ber végéig. — Mennyibe került eddig az épület? — Száztízezer forint hitelt vettünk fel az elmúlt eszten­dőben, de elköltöttünk még rá tavaly ötvenezer forintot. — Véleménye szerint meny­nyibe kerül még az épület tel­jes befejezése? — Ahhoz, hogy a házunk lakható legyen, szükséges a még fennálló harmincezer fo­rint hitel és még legalább öt­venezer forint készpénz. Bízom benne, hogy tavasszal már a házunkban lakhatunk. Foton a három általános is­kolában összesen hatvanhét nevelő tanít. Közülük har­minchét a bejáró pedagógus. Legtöbben, tizenkilencen, Bu­dapestről utaznak naponta Fótra és vissza. A többiek Du­nakesziről, Kisalagról és Vác- róiL Mindez azt bizonyítja, hogy kertes a pedagóguslakás a községben, szükség lenne mi­nél többre, önerőből és állami hitel felhasználásával egy­aránt. A kérdés csak az: he­lyes volt-e a döntés Csáder Dezsőné esetében? Tudomásunk szerint a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya levélben megkereste az OTP megyei igazgatóságát és javasolta a fenti tények alapján a kedvezmény megvo­nását. Prukner Pál Tizenegy „miniakció" után szerű körülmények között dol­gozhatnak a nagykőrösiek, Irigylésreméltóan rendezett, tiszta és világos az óriás rak­táruk (a képen), amelyben a rakodólapok közé fogott ter­mékeket játszi könnyedséggel emeli, s rakja egymásra, vagy viszi vagonhoz a sok villamos targonca. Gábor felv. A XV. századtól a XXI. szá­zadig kalandozik az idei tanév második felében a kisdobosok és úttörők csaknem 1 200 000- es tábora. November 7-én le­zárult a „Vörös zászló hősei­nek útján” mozgalom 1966-ban meghirdetett programja, s most 11 úgynevezétt „miniak­ció” kínál jó szórakozást, hasznos időtöltést, ezernyi ten­nivalót az őrsök és a rajok tagjainak. Ezek programjában a gyerekek megismerkednek a könyvnyomtatás félévezredes történetével, megemlékeznek Gorkij századik születésnapjá­ról, és a Vörös Hadsereg meg­alakulásának 50. évfordulójá­a ról. Egymással vetélkedve ta- nulmányozzák századunk ^ iparát, a közelgő mexikói ólim- ^ pia jegyében házi bajnoksá- $ gokat tartanak. Végül pedig az ^ űrkutatás történetével és eddi- ^ gi eredményeivel foglalkoz- nak. A „miniakció” sorozata tan­év végén fejeződik be, őszre zászlót bont a „Forradalom lángjai” mozgalom. Ez a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja megalakulásának, a Kom­munista Ifjúmunkások Ma­gyarországi Szövetsége életre- hívásának és a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulóját köszönti majd. Ősitől - „Forradalom \ Új tüzek telepén. Ha az égető dologidő­ben még szükség is lesz a régi, ialakkal, porral, piszokkal járó öreg kazánokra, az év többi hetében és hónapjában már ebben a tekintetben is kor­Dübörgő lángnyelvek ontják a perzselő forróságot. Két óriás — óránként öt tonna — gözteljesítményű olajtüzelésű kazánt állítottak munkába a Nagykőrösi Konzervgyár Il-es

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom