Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-13 / 10. szám
X. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1938. JANUAR ;3., SZOMBAT Az ecseriek nemcsak kérni tudnak... 1970-re járda lesz minden utcáinkban Háromszáz méter híján — villamosították a falut Ecser kis község, kis pénzzel kell gazdálkodnia, méghozzá okosan, hogy jusson belőle a legszükségesebbre. A tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűlésen elhangzott közérdekű bejelentések zöme azt panaszolta, hogy kevés a betonjárda a községben és a villanyhálózat bővítése is a legfontosabb feladatok közé tartozik. Ennek a kis községnek nagy fi szerencséje, mert az ecseriek nemcsak kérni tudnak, de rögtön a segítségüket is felajánlják. így egy évben kétszer annyi problémát orvosolhat a tanács, mint amennyire a pénztárcájából futja. 1970-re minden utcában betonjárda lesz. A tanács csak az anyagot adja, a munkát az utca lakosai végzik el. Elsőként azok az utcák kapnak anyagot, melyek vállalkoznak a járdaépítésre, és folyamatosan, a munkakedv és a vállalkozó szellem sorrendjében szállítja az | anyagot a tanács. A múlt évről elmaradt 300 méteres villanyhálózat-bővítést is ebben az évben végzik el, s ha ez a munka befejeződik, ez azt jelenti, hogy az egész községben lesz villany. (d) Ki a felelős ? A.kai€Íasik ns tkruellútiís Sülyben A siilyi fogyasztási szövetkezet újjáépített 1. számú önkiszolgálóboltja alig egy hónapja nyílt meg. Nyolcvanhatezer forintos raktárkészletét e hónap alatt kétszer forgatta meg. Ez kétségkívül nagy forgalomra vall. Jelenleg is mindig tömve van a kis bolt. A vevők érdeklődéssel szemlélik az új árakat. A legtöbben elégedetten állapítják meg, hogy a legfontosabb közszükségleti cikkek olcsóbbak lettek. A közönség megkedvelte a korszerűsített önkiszolgálóboltot, csak a 'boltvezető panaszkodik: — Mindent elkövetünk — mondja —, hogy kiérdemeljük a közönség megelégedését. Szeretnénk a forgalmat még jobban fokozni. Sajnos e törekvésünket a vállalatok nem igen támogatják. A vegyi vállalat még nem is jelentkezett az idén. A mélyhűtött, vágott csirke is késik. A FŰSZERT autója éppen ma érkezett. Megrendelésünket . azonban csak ötven százalékban teljesítette. A legkeresettebb árucikkből, tésztaáruból alig küldtek valamit. Krátky László Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sándor, Monoron: dr. Pálfi Ferenc, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vccsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az And- rássy telepi. A kutatóásó nyomában Mendei dilemma: mécses vagy öntőkanál? Bronzkori világítóeszközök a gyömrői múzeumban Mikor váltotta fel a gyantás pilácsot a mesterséges fényadó eszköz, a kőből vagy agyagból csiszolt vagy formázott mécses, nem tudni pontosan. Az időpont valahogy a csiszolt kőkorszak elejére helyezhető, jó tízezer évvel ezelőttre. Az agyagmécs először a badeni vagy péceli kultúra temető- és telepanyagában ismert. Ezeket a lámpákat halbárka alakú edénynek is szokás nevezni. A bronzkorból már számos mécslelet ismert. A gyömrői múzeumnak négy darab őskori világítóeszköz van a gyűjteményében. Ezek három típusra oszthatók. Az első típusból két darabunk van. 1966-ban Mende-beányváron került elő egy leletmentésnél a vatyai gödör alsó rétegéből egy észak- pannón mészbetétes edény társaságában. Alakja csónak alakú romboid, amelynek nincs csúcsa, enyhe bütyökben végződik. Az egyik bütyök, a legnagyobb, rézsúto- san lyukasztott, ez a kanócot fogta magába. Alakja a kor ismert kerámiafarmájára, a hal- sütő tálra emlékeztet. A nagyobb példány körülbelül 12 centiméteres, és az égésnyo- i mok belülről még ma is igen jól kivehetők. A világítóanyag olvasztott faggyúzsír vagy hasonló állati szerves anyag lehetett. amelybe a kis lyukon át lógott, be a kanóc. Gyenge kis fényt adhatott. Mécses eredetére utal a kis méret is, nem valószínű, hogy ekkora halsütő tál létezett volna. A másik mécses Nyáregyházán, a Templomdomb nevű középkori lelőhelyen került elő, és Romhányi Elemér vasadi pedagógus ajándékaként került a gy"mrői múzeum tulajdonába. Sárgásvörös színű, rosszul iszapolt agyagból készült, formáját tekintve igen hasonlít egy mély, rövid fülű kanálhoz. Formája miatt so- . kan kanálnak mondták, de belső ógésnyomok és rokonléletek alapján biztosabb, hogy mécses volt Hosszúkás, egyik oldalon kis kiöntőcsőrrel ellátott, másak oldalán kétcentis kicsúcsosodás, amelyen furat van. Itt lóghatott bele az égő anyagba a kanóc. Nagysága 5,3 j centi hosszú és három centi j mély. A középkori falu nyugati oldalán, az állítólagos bronzkori rétegben találták. A környéken őskori anyagot nem tudtam hitelesíteni, így a kora sem biztos. A harmadik típus lelőhelyéül Mende—BiZIe van feltüntetve a leltárkönyvben. A középkori falu területén már többször találtam őskori, főleg bronzkori cserepeket, előkerült itt cipó alakú órlőkő Az itteni mécses is valószínűleg bronzkori. Rosszul iszapolt agyagból készült, lapos henger alakú. Átmérője kilenc, magassága 1,6 centi. A henger magasabb oldalán kiöntőcsőr, vele szemben nyéllyuk, kissé felmagasított agyagoldallal, melynek kinti falán kis lyuk van, merőlegesen a nyéllyukra. Felülről faión fanyél lehetett beleerősítve, és így hordozhatóvá vált. Égésnyomok a halványszürke agyagon kívül-be- lül jól megfigyelhetők. Ez a darab valóban vitatható rendeltetésű. A furcsa alakú külső égésnyomok és felerősíthető kellő hosszúságú nyél esetén esetleg kanál, sőt öntőkanál (?) is lehetett. A bemutatott leleteik a ritkább agyagáruk közé tartoz- i nak, de a két mendei hiteles példány kivételével szórvány- I ként kell kezelni őket. A négy mécses közül tehát a két mendei és a nyáregyházi bizonyosan világítóeszköz volt, de a mendei lelet fejtörést okoz. Ha öntőkanál volt, úgy jelenleg analógia nélküli, és a bronzkori agyagáruk legritkább termékeinek egyike. Rolkó István MAI MŰSOR MOZIK Gomba: öt jómadár. Gyömrő: Nocturne. Maglód: Vidám hétvége. Mende: Kihágás szerelem miatt. Monor: Diplomaták ösz- szecsküvése. Nyáregyháza: Két nap az élet. Péteri: Fantomas visszatér. Pilis: Az özvegy és a százados. Tápiósáp: A fáraó, I—II. Úri: A fáraó, I—II. Üllő: Segítség, gyilkos. Vecsés: Menyasszony a zsákban. Mától Gyomron játsszák a Noetu rne című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. Ugyanezt a filmet Monoron január 24-én láthatják. Vámellenőrzés a pénzügyőrség előtt. Az üllői tanács hirdetményben hívta fel a lakosságot a gyalogjárdák tisztántartására és különösen arra, hogy a síkos járdát hamuval, homokkal, vagy salakkal szórják fel. Ennek ellenére azt tapasztaltuk, hogy több helyen inkább kiöntik a hamut, de nem a járdára itzórják. Pedig akik bejárnak Budapestre, vagy akiknek korán kell munkába menniök — a jeges úton csúszkálva, óvatosan tudnak csak haladni — hálásak lennének a háztulajdonosoknak, ha a hamut a járdára szórnák. (em) Az üvegesmester válasza: „Az Állami Biztositó egyszer sem kifogásolta...“ Január 6-i számunkban „Üvegezés inkognitóban?" címmel Kőházi Károly üllői üvegező cikkünkre válaszolva megírja, hogy nincs bélyegzője, ezért nem tudott eleget tenni az első kérésnek, ami pedig az iparigazolvány számmal ellátott jegyzéket illeti, ő azt mondta a megrendelőnek, jöjjön el érte. Mivel azonban a megrendelő nem jelentkezett — a cikk megjelenését követő napon elküldte fiával az iparigazolványa számárral ellátott jegyzéket. •, Levelében Kőházi Károly ezenkívül megírja, hogy többször üvegezett megrendelőinek úgy, hogy az Állami Biztosító részére nagyobb összegű jegyzéket állítottak ki, „de még egyszer sem kifogásolta sem az üvegeztető sem a biztosító a bélyegző-, illetve iparipagol- vány szám hiányát.” csijait, a camiomokat. Itt ellenőrzik a járás export-import szállítmányait A napokban Hamburgból érkezett nyersgumi a pilisi Állami Termék gazdálkodási Igazgatóság raktárába:. Máskor értékes vegyianyag, gyaA monori Gál Károly — a vállalat gépkocsivezetője — egy athéni út menetlevelét veszi át menetrendtől, s „háztól házig” szállítanak. A vállalat másfél ezer embere állandó készenlétben van a sürgős fuvarokra. Ma már száznál több | Hungarocamion bizonyítja a magyar külkereskedelem ki- szélesedését Füri József, a pilisi raktár előtt kitárja a camion hatalmas ajtaját (Kép és szöveg: P. L) Balesetek a járdán Hová szó juk a hamut? Tél van, a járdák jegesek, j síkosak, könnyen történhet baleset. Üllőn a napokban a Kossuth utcában egy idős asz- j szony az Állomás utcában pe- [ dig egy diáklány vágódott el a síkos járdán. A havat a járdáról több helyen nem távolították el. Télen-nyáren camionnal Háztól házig szállítanak „A téma az utcán hever” ... pontosabban tizennyolc keréken gurul Európa-szerte. A monori pénzügyőrség előtt mind gyakrabban csodálhatjuk meg a magyar külkereskedelem hatalmas szállítókopot, déligyümölcs tölti meg a légkondicionált kocsikat. Kifelé többnyire gyümölcsöt és baromfit visznek... A híres Volvo gyártmányú kocsik nemcsak gyorsak, hanem függetlenek minden Még be lehet nevezni! HONNAN KAPTA TÁPIÓSÜLY A NEVÉT? A tápiósülyi művelődési otthonban változatlanul nagy az érdeklődés a folytatásos vetélkedő iránt. A második forduló alkalmából is sok volt a jó megfejtés. Bácskai István, a művelődési otthon igazgatója elmondotta, hogy minden helyes megfejtés beküldőjéről külön nyilvántartást vezetnek. Tekintettel arra, hogy tíz forduló van | hátra, még mindig érdemes a játékba bekapcsolódni. A ne- I gyedik forduló három kérdését a jövő héten, három nappal a verseny megkezdése előtt, a művelődési ház eszpresszójában kifüggesztik. Mik lesznek a következő kérdések? íme, kettőt máris közölhetünk: Honnan kapta Tápiósüly a nevét? Hol van a község legrégibb épülete? Minden kérdéshez bőséges anyag áll rendelkezésre a művelődési otthon könyvtárában. Érdemes itt búvárkodni, hiszen a helyes megfejtők értékes jutalomban részesülnek. Az. ötödik forduló után a legügyesebb versenyzők nevét és pontszámát ugyancsak kifüggesztik a presszó falára. (— ky) Elsárgult lapok vallomása Miről irt a gyömrői járás vasárnapi újsága 1945. március 25-én? i. Olvasónak, újságírónak egyaránt élményt jelent egy-egy elsárgult újságlapot vallatóan kézbe venni, különösen, ha az szűkebb pátriánk, lakóhelyünk eseményeit őrzi dokumentumként Ilyen értékes újság került nemrég hozzánk: az Igazság című hetilap egy száma, 1945. március 5-i keltezéssel, melyet az akkori gyömrői járás adott ki vasárnaponként. Sajnos, a gyömrői szerkesztő bizottság tagjai — Kölüs Jenő, Leiter Ernő és Nagy Já- , nos —, valamint a gyömrő: | nyomda vezetője, Rajnai György, már nem élnek, így a lap megindulásáról, nehézségeikről nem tudhatunk. Arról azonban igen, hogy 1945 márciusában, amikor hazánk nyugati felében még harcok dúltak, itt, a mi lakóhelyünkön milyen problémák foglalkoz- | taták a lakosságot. > A gyömrői „Janus” Ezt a címet viseli az első oldal vezércikke. Már az első sorok éreztetik, hogy új kor küszöbét léptük át: „A ma újságírójának nehéz a helyzete. Ott van az események születésénél, bölcsőjénél. Jóllehet a demokratikus állam jóvoltából végre őszintén, irányítás nélkül és szabadon írhatunk, csak egyetlen nagy erkölcsi kötelességünk van, hogy a való igazságot írjuk .. A gyömrői Janus — az 1945 előtti gyömrői főjegyző, akit a Nemzeti Bizottság nem helyezett vissza állásába, noha ő a község felszabadulása után németellenességét és „demokratikus magatartását” hangoztatta. A gyömrőiek azonban — a hajdani cikkíró szerint — még nem felejtették el a volt főjegyzőnek a „szovjet veszedelemről” szóló referátumát, melyet a képviselőtestületnek tartott. S nem bocsátották meg neki azt sem, hogy ö indítványozta, s fogadtatta el a községi képviselőtestülettel 1944. június 26-án Endre Lászlónak, az egykori fasiszta belügyi államtitkárnak Gyömrő község díszpolgárává való kinevezését. Ugyanazon az oldalon „Lapzártakor” címmel közűik, hogy „a Gyömrői Járási Nemzeti Bizottság Endre László volt belügyi államtitkárt Gyömrő község díszpolgárságától megfosztotta”. A háború legfrissebb hírei így, több mint húsz év távlatából olvasva ezt a címet, azt is mondhatnánk, logikátlan cím. Mert mi úgy érezzük, már-már a háború legutolsó hírei voltak ezek. Csakhogy akkor, másfél hónappal a második világháború befejezése előtt, még korántsem lehetett legutolsónak nevezni ezeket. A cikkben még tudósítanak a nyugati frontról, a szövetséges csapatok Saar és Rajna közötti előnyomulásáról — és volt még keleti front is, lengyel földön, az Odera mentén haladt a Vörös Hadsereg. Nálunk pedig: „Dunántúlon a németek idegessége állandóan növekszik. Sorsukat itt sem kerülik el.” F. O. (Folytatjuk)
