Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-30 / 307. szám

Tangó, Tócsák, Twist.. Debreceni fotóművész A Dunakanyar Fotoklub tagjai már több alkalommal szerepeltek debreceni kiállítá­son alkotásaikkal Viszonzás­képpen most egy hajdúsági fotóművész, Balázsi József ké­peivel ismerkedhetnek a vá­ciak. A Madách Imré Művelődési Ház földszinti klubhelyiségé­ben huszonnégy felnagyított fénykép fogadja a belépőket. Modernségre törő, eleven fris- seségű alkotások. Érződik raj­tuk, hogy alkotójuk ismeri a dolgozó, a pihenő, a szórakozó embert. A fejlődő, gyorsrit­musú élet egy-egy jellegzetes pillanatát kapja lencsevégre. Különösen megkapó a hét képből álló, T-betűs sorozat (Tetőn, Tócsák, Takarítónő, Tangó, Televízió, Tanulmány és Twist). A Dunakanyar Fotoklub ja­nuárban megvitatja a Balázsi- tárlat anyagát. (— ő) Grenoble ••• Bristol... Helsinki A Dunakanyar Fotoklub tagjai 1968 első felében ismét több nemzetközi kiállításon szerepelnek. Képkollekciót kértek tőlük a X. Téli Olim­piai Játékok alkalmával Gre- noble-ban rendezendő tárlat­ra. Váci képek kerülnek majd falra az angliai Bristolban a Foto Szalon kiállításán is. Végül Finnországba is eljut képük a V7. Helsinki Fotómű­vészeti Kiállításra. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM 152. SZÁM 1961. DECEMBER 30., .SZOMBAT ESTE TÍZKOR IS ropogós kenyér kapható MEGSZOKJA-E A VEVÖKÖZÖNSÉG? Délután is, reggel is nyito- gatják az ajtót a Dunakanyar kenyérboltban. Egy hete ríyílt meg, azóta sokan megismer­ték. Két műszakban, este tízig tart nyitva, minden bi­zonnyal legtovább a város boltjai közül. Nincs többé méreg, ha a gyerek elfelejti mégvenni a család kenyerét. Előttem kerek fehér cipót és ropogós kiflit vesznek, s ott kínálja magát a frissen sült hájas táska. — Ez a hét nem volt elég hosszú ahhoz, hogy igazán megismerjenek bennünket. Sokan járnak már ide — mondja az eladónő, miközben kiszolgál — de azt még keve­sen tudják, hogy este tízig jöhetnek. Elsősorban a ke­rek és hosszúkás kenyerek­nek van nagy keletjük, és persze a péksüteményeknek. Idővel majd a többi árut is megismerik a vevők, ha azok olyanok lesznek, hogy kínál­ják magukat, s hozzászokik a vevőközönség majd ahhoz is, hogy késő este lehet vásárol­ni. Nem kidobott idő hát az, ami most még annak látszik este hat és tíz között. (b) Körösztfiam, Jóska Fáztam és szom­jas is voltam. Betértem hát Kosdon a faluvégi kiskocsmába. Itt ismerkedtem meg Jóskával, a ci­gánnyal. A máso­dik korsó után már körösztapám- nak szólított. Amikor a harma­dik korsót fizet­tem, jelentőségtel­jesen rámnéaett és ravasz mosollyal mondta: — Tudja-e kö- rösztarpám, hogy_ miért jókedvű mindig a cigány? — Nem tudom — válaszoltam. — No akkor jól figyeljen ide! Az egész ott kezdő­dött, amikor a Krisztuskát a rossz emberek ke­resztre akarták feszíteni. Épp ott ögyelgett egy ci­gány. Addig-ad- dig scumfordált, míg ellopott egy szöget. így aztán csak három szög­gel tudták a Krisztust megfe­szíteni. Merthogy eredetileg négy­gyei akarták. — Amikor az­tán a Krisztuska felszállt a menny­be, magához hi­vatta Pétert és kérdi tőle: hogyan jutalmazzuk meg a cigányt? Mert tudja-e kend, hogy ott lent a földön megmen­tett engem egy szögtől? Az öreg megvakarta a fe­jét és így szólt: — Hát uram, ne adjunk neki föl­det, nem lesz vele gondja. Aztán meg mindig in­gyen vadászhat a legapróbb vadra — az ürgére. — Hát ennek örül a cigány, kö- rösztapám! Jóska különben a falu egyik leg­szorgalmasabb embere. Igaz, hogy nincs földje, nem is volt, soha. De Jóska derék iparos ember. Nemcsak a fú­rókhoz ért, nád­padlót köt, cipőt javít, üstöt foltoz, vakol és követ fa­rag — egyszóval: mindenes. Ha a faluban bárkinek szüksége van valamilyen sürgős javításra, keresse fel bátran „körüsztfiamat”, az örökké jóked­vű és szorgalmas Jóskát. (oláhf) „Háztáji” ismeretterjesztés A Lőwy Sándor Kultúrott­hon év végi programja ke­serűen közli, hogy a TIT- tel felbontották a szerződést, mert a tervbe vett ismeret- terjesztő előadásokra nem biztosítottak előadókat. Ügy tervezik, hogy az új eszten­dőben saját hatáskörükben, „házon belüli” előadókkal folytatják a népművelést a Quell Rudolf utcai szálláson és a C-telepen. AZ EV UTOLSO TANÁCSÜLÉSÉIRŐL JELENTJÜK: Fejleszteni kell a tanács demokratizmusát Nagyobb önállóság — nagyobb felelősség A választott szervek irányítsanak A járási, illetve a városi ta­nács tegnap tartotta ez évi ütolsó ülését. Mindkét tanács­ban — más napirendi pontok mellett — megvitatták a vég­rehajtó bizottságok 1967. évi beszámolóit, valamint a két tanács 1968. évi munkatervét. Mind a városi, mind a já­rási tanács idei munkájáról — egyetértésben a tanácstagokkal — megállapíthatjuk, hogy Negyvenéves a váci művelődési otthon a. MÉG DÖRÖGTEK a fegyve­rek Budán, amikor a váci szov­jet katonai parancsnokság ki­adta az utasítást: biztosítani kell, hogy az élet elkezdődjék a Csányi úti művelődési ott­honban. Az első színielőadás orosz nyelven pergett: ukrán tehervonaton hozták A párt- titkár című filmet, az első szovjet pergőképet, amit váci moziban levetítettek. 1946-tól 1949-ig itt talált ott­hont a Magyar Kommunista Párt váci városi szervezete A földszinti klubszobában voltak az első küldöttgyűlések, a mai táncteremben a — mindig né­színészek mutattak be egy pes — pártnapok. Itt bontott A művelődési ház 1967-ben Régi váci bűnügyek Kasszafúrók a társadal * Egy felderítetlen bűnügy krónikája nai Sándor, Bóka László, Mi- hályfi Ernő, Orbán László, Gábor József, Ilku Pál. Író vendége volt a háznak, Veres Péter, Áprily Lajos, Dutka Ákos, Urbán Ernő, és még so­kan mások. Az ötvenes évek elején a Gördülő Opera is többször el­jött hozzánk. Telt ház tapsol­ta végig a Pillangókisasszony, a Szöktetés a szerájból és a Don Pasquale előadásait. A Déryné Színház megalakulása óta szívesen jön Vácra és em­lékezetes maradt számunkra a Pest megyei Petőfi Színpad né­hány bemutatója. KÉT ÉS FÉL ÉVTIZED alatt közel húsz igazgatója volt en­nek a háznak. Talán Szabó La­jos írta be nevét legmaradan- dóbban a most már Madách Imre nevet viselő művelődési otthon krónikájába. Nagy aka­raterővel és ambícióval szer­vezett színtársulatot. Sorozato­san mutatta be Vácott és a környéken Shaw Pygmalionját, Schiller Ármány és szerelem című drámáját, Szirmai Mé­zeskalács címmel hirdetett dal­játékát. Szárnyat bontották a mű­vészeti csoportok, szakkörök. A negyedszázados múltra vissza­tekinthető Vox Humana is a kultúrház vegyeskórusa. Az itt működő tánccsoport, fotoktub, eszperantó kör, akvarisztikai szakkör hallatta már hangját a város határain túl. Jelenleg Rudolf Ottó az igaz­gató. Szolgálati időben máris túlszárnyalta valamennyi előd­jét. Biztos programmal, gazda­ságilag kiegyensúlyozva él és működik az immár négy évtize­des létesítmény. ESTÉNKÉNT jólesik felpil­lantani a kivilágított ablaksor­ra. Hallgatni a zeneiskola nö­vendékeinek türelmes ismétel­getéseit. Figyelni a félkör ala­kú bejáratnál topogó, előadás­ra váró közönséget. A színes neonfelirat a hal­hatatlan váci diák emlékét idé­zi. S díszíti e fontos kulturális központ homlokzatát. Papp Rezső Gyimesi felv. Amikor 1934. február 28-án reggel Zadubán Ferenc, a Tár­sadalombiztosító Intézet al­tisztje a Flórián (ma Klein Károly) utcai irodába bement, hogy időben befűtsön, a szo­katlan látványtól földbe gyö­keredzett a lába. A pénztár­teremben lévő nagykassza ol­dalán egy háromszögletű nyí­lás tátongott, a földet pedig a kassza falából kihullott hamu borította. Egy ideig mereven nézte a kasszát, majd fellármázta a házban lakókat s rohant a rendőrségre. Alig fél óra múl­va (!) megjelent a helyszínen Bercsényi Kálmán, a detektív- csoport főnöke és Görög Jó­zsef rendőrfogalmazó. Megkezdték a nyomozást, egy szakértő segítségével. Az épület északi részét a vá­rosi pajta határolta, amely hétszámra elhagyottan állt. Ennek oldalán kamásnis láb nyomait fedezték fel, amit gondosan lefényképeztek. Ne­hezebb volt ujjnyomokat ta­lálni, mert a betörő nem dol­gozott ugyan gumikesztyűvel, de — hogy minden nyomot megsemmisítsen maga után — megnedvesítette a földre szó­ródott hamut, és így, sáros kézzel végezte a munkát. Az egykorú rendőrségi irat leírja, hogy a pénzszekrény régi, híres gyártmány: Franz Astleitner gyárából való volt. A betörő nem a kétszárnyas ajtó zárával bíbelődött, hanem a szabad oldalon „dolgozott”, amely egyenesen kínálta ma­gát a fúrónak. Az éjszakai látogató jól ismerte a helyzetet. Azt is tudta, hogy melyik részen van a pénzes trezor, melyik olda­lon vannak a számára érték­telen ügyiratok. Perkussziós fogót használt, amely a har­mincas évek „mackósainak” hasznos szerszáma volt. Úgy­nevezett ré&sanyílást alkal­mazott; ez lassúbb volt, mint az autogén lánggal való fú­rás, de kevesebb előkészület­tel járt. Játszi könnyedséggel hajlította fel a mackó ércfa­lát. A biztosító kasszájában az előző napi zárás adatai sze­rint 3384 pengő 77 fillér volt. Nagy pénz volt ez a 80 fillé­res napszámok időszakában. Sorra kihallgatták a tisztvise­lőket, de egyikük sem tudott útbaigazítást adni a nyomo­záshoz. Egy házban lakó úgy vélte, hogy a kerti lugasban estefelé valakik üldögéltek, ta­lán a tettesek voltak, akik megvárták az esti hivatalzá­rást és akkor kezdtek munká­jukhoz. Megállapította azt is a rend­őrség, hogy a tetteseknek nem volt nehéz a kasszáig eljutni, mert primitív tolvajkulccsal minden ajtót pillanatok alatt kinyithattak. Nem vezetett eredményre sem a nyomozás, sem a hir­detmény, de a nyomravezető­nek kitűzött jutalom sem. A korabeli Váci Hírlap keserűen jegyezte meg, hogy — bár a város évenként harmincezer pengővel járul az államrend- őrség fenntartásához, a váci­aknak mégis rettegniük kell, mert íme, ha egy komolyabb eset adódik, teljesen csődöt mond a drága pénzen fenntar­tott közbiztonsági gépezet. Ez volt az évtized legna­gyobb kasszafúrása a város­ban. (-a-) Szilveszteri és újévi műsorkalauz Vác népe — mint az előze­tes jelentések sejtetik — vi­dám hangulatban búcsúztat­ja az óévet és derűsen kö­szönti az új esztendőt. Szombaton valamennyi ven­déglátóipari szórakozóhelyen zenés, tombolás szilveszteres­tet rendeznek. Több helyütt malacot is sorsolnak. — Az építők művelődési otthoná­ban hajnali három óráig szól a zene. A klubhelyiségen kí­vül az oktatóterem is várja a szórakozni vágyó vendégeket. — A fegyveres erők klubjának valamennyi helyiségében vi­dám szilvesztereaés kezdődik 20 órakor. Itt pontban éjféllzor sorsolják az újévi malacot. Vasárnap nyitva tartanak a zenés presszók, cukrászdák és vendéglők mind Vácott, mind a járás területén. — A duna­keszi József Attila Művelődési Házban 17 órától tánc, ahol a Saints-zenekar játszik. — A váci Madách Imre Művelődési Otthonban is lesz ötórai tea, kitűnő táncmuzsikával. — A FICE Természetjáró Szakosz­tály a kőhegyi turistaháziban köszönti az év első napját. MIT LÁTUNK A MOZIKBAN ? Madách 29—31: Akit nem szeretnek. (Megrázó lengyel filmdráma. Csak 16 éven fe­lülieknek!) — Jan. 1—3.: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán (a Jókai-regényből ké­szült film felújítása). Építők 30—31: Királylány a feleségem (francia filmvígjá­ték). Jan. 1—2.: Halhatatlan melódiák. (Mascagni életéről készült olasz film). — Matiné, 31-én: Gól, büntetésből. eredményes munkát végeztek, államigazgatási, város- és köz­ségfejlesztési teendőik ellátá­sában. A tanácstagok figyelme fő­ként az új esztendő feladataira irányult. Az új mechanizmus első évében, mint megállapí­tották, tovább kell fejleszteni a tanács demokratizmusát, törekedni kell arra, hogy az állami gazgatá: helyi apparátu­sait a választott testületek irá­nyítsák. A gazdaságirányítás reformja nagyobb önállóságot, de nagyobb felelősséget is ró a tanácsokra az ötéves terv hát­ralevő feladatainak teljesítésé­ben. A városfejlesztés jövő évi fő feladatai között szerepel a nagy építkezések folytatása. A terv szerint januárban megtörténik az új kenyérgyár műszaki át­adása, tovább építik az új kórházat, befejezik az Árpád úti nyolc­tantermes iskolát, építés alatt áll a járási tanácsháza, a szennyvízderítő-telep, a TBC- Gondozó Intézet. Megkezdték a Duna-parti sétány rendezését, csatornázását, öt műemlék jel­legű épület felújítását. Jó ütemben halad a Földváry téri állami lakásépítkezés, az OTP- és KISZ-lakások építése, támo­gatják a családi lakóházak építkezéseit. A járási tanács fő célkitűzé­sei között szerepel több község­rendezési terv elkészítése, a községek ivóvízellátásá­nak javítása, az úthálózat további építése, karbantartása, a villanyháló­zat bővítése, korszerűsítése, újabb tantermek, körzeti orvo­si rendelők építése, a termelő­szövetkezetek mellék- és le- gédüzem ágainak kialakítása, valamint az idegenforgalom fellendítéséhez szükséges ven­déglők fejlesztése. A tanácsüléseken elhangzott interpellációk ügyében tett in­tézkedéseket — mint eddig is — folyamatosan ismertetjük lapunk hasábjain. (f. 1.) Új járdák Ebben az évben 3170 négy- zétméter, betonlapokból ké­szült járdát kapott a város, amelyből a Tavasz utcának, a Damjanich utcának és a Ha­raszti É. utcának járdalapjait az utcában lakók társadalmi munkában fektették le. A VÁCI AUTÓJAVÍTÓ ÉS FÉMIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES gyártmányszerkesztő technikust, motorszerelőt, esztergályosokat, megegyezés szerint. Jelentkezés: VÁC, DÓZSA GYÖRGY ÚT 53, (naponta) zászlót az első demokratikus ifjúsági szervezet: a MA DISZ. Sólyom Károly, Mireisz Má­tyás, Téklesz Károly, Bach Já­nos és a többi — ma már ja- . vakorban levő — vezető vitái, tanácsai nyomán nevelődött, tanult a város szervezett ifjú­sága. EGY HADIFOGSÁGBÓL ha­zatért pedagógus, Galambos Ferenc kezdeményezésére meg­indult az iskolánkívüli népmű­velés. Szovjetunióbeli tapaszta­latokat hozott magával és az első előadás a demokráciáról szólt. Később számos választási nagygyűlés, békegyűlés, ma­gyar—szovjet barátsági talál­kozó színhelye lett a kultúrház nagyterme. Néhány érdekesebb név a szónokok listájáról: Ró­Oorlaj drámát a frontkatona ságnak. A mozi dolgozói előhozták i visszavonuló németek elől el rejtett mozifelszerelésekei Zilzer János, a MAFIRT-ta tárgyalt Pesten és egy katona

Next

/
Oldalképek
Tartalom