Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

f'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS^ A PEST AA E G V El n i R. L F» KulONKIAPAsÁ XI. ÉVFOLYAM, 287. SZÄM ÖNKISZOLGÁLÓ TEHENEK... A. kési ívjjés már csak rasss emlék MI LESZ A THÁGYAKIHIJZÁSSAL ? 1967. DECEMBER 6., SZERDA---------------------------_------------ ----------x--------------------c_> - v 5 giai következtetésre jut; § § — De ugye az arcnyvir- ^ | gáce.sal való verés nem k | fáj... ? (— k —) | 'sss/sssssssssssssssssssssss/ssssssssssssfí* Egy nap — húrom előadás Csütörtökön a tormási ter­melőszövetkezeti klubban, es­te 6 órakor dr. Konrád Zoltán tart előadást, a zöldség- és gyümölcstermesztés módjai­ról, jelenlegi formáiról. Elő­adását filmmel illusztrálja, A gümőkór-mentesítésröl tart előadást, csütörtök dél­után 5 órakor a Rákóczi Ter­melőszövetkezet központjában dr. Kassai József állatorvos. Ugyancsak csütörtökön, de a Szabadság Termelőszövetkezet Szolnoki úti klubjában este 6 órakor Sz. Tóth László, a zöld­ségtermesztés növényvédelmé­ről tart előadást. A napokban összeírják: be akarja-e vemíteím a gázt? Mintha versenyben lenné­nek a Hunyadi Termelőszövet­kezet tehenészei, olyan ragyo­gó itt minden. Persze, az igaz­sághoz az is hozzátartozik, hogy e tisztaság az új, 98 fé­rőhelyes istállóban van. Nem­csak a falak fényesek, de szemmel láthatóan a tehenek is mintha jobban éreznék ma­gukat ebben a modem istálló­ban. A tehenészek öröme még nagyobb. Géppel fejnek, és már csak rossz emléknek tű­nik a néhány héttel ezelőtt ah- j bahagyott kézi fejés. Nagyon gyorsan beleszoktak ebbe, nem idegenkedtek az újtól, öröm­mel újságolják, hogy a tej mennyisége is azonos a régi­vel, pedig attól féltek, hogy — amíg meg nem szokják a géneket — egy-egy tehénnél kevesebb lesz a tej. Fejési át­laguk 12 liter; az istállóátlag pedig 9 és fél liter. A régi tehenek is tanulé­konynak bizonyultak, mert né­hány nap alatt megszokták az 'önitatásos önkiszolgálást. Csak a trágyakihúzó gép nem akar engedelmeskedni az emberek­nek, nem működik még töké­letesen. Gyermekek örömére: A bűvös tüzszerszám Az Állami Bábszínház má­hoz egy hétre, szerdán bemu- tatia az Andersen meséje nyo­mán készült, A bűvös tűzszer- szá.m című bábjátékot. Az előadást a moziban tart­ják délelőtt fél 11 órakor és fél 2 órakor. Jegyek 4 forintos áron a művelődési házban vehetők. Amint a Nagykőrösi Híradó már jelentette, a városi ta­nács megtette az előkészítő lé­péseket, hogy a gázszolgálta­tásba városunkat is bekap­csolják. A város vezetői Hajdúszo­boszlón tárgyalásokat folytat­tak a Tiszántúli Földgázszol­gáltató és Szerelővállalattal. Kérték a vállalatot, hogy a nagykőrösi gázszolgálta­tás tanulmánytervczetét mielőbb készítsék el, — Épül a ceglédi, kecskeméti vezeték — Üzemek, lakisik igényelhetik úgyszintén, hogy a közeljövő- vőben már építendő ceglédi és kecskeméti gázvezetéket úgy csinálják, hogy a Nagykörös­re való leágaztatást minél könnyebben megoldhassák. A vállalat vezetői megígér­ték, hogy a nagykőrösi gáz­Napi körtelefonunk: Mikulás-ügyelet - mindenütt — Halló, 17-es bolt? — Igen, mire kíváncsi? — Milyen a mikulásforga­lom? — Eddig ezerhétszáz miku­lás és kétszáz csomag fogyott el, továbbá valamennyi desz- szertes dobozt és olcsó likőrt elvitték. — Harminchármas presszó? — A felszegi óvodásoknak készítettünk százhárom miku­láscsomagot. — Huszonkilences presz- szó? — Nálunk is tart a mikulás­ügyelet. Százhatvankét csoma­got adtunk el, rengeteg desz- szertet, de még pezsgőt is. Es­tig azért még lesz a mikulás­nak mit szállítania ... szolgáltatási tervezetet a jövő év első negyedében elkészítik, és ha elegendő ipari és ház­tart ásigáz-fogyasztó je­lentkezik, 1969—70-ben már meg is indul Nagy­kőrös gázellátása. A városi tanács, hogy az igénylésekről tájékozódást sze­rezzen, összeiratja a gázigény­löket. Az összeírok a napok­ban elindulnak, és házról ház­ra járva mindenkit megkér­deznek, hogy üzemébe, műhe­lyébe vagy a lakásába be akarja-e vezettetni a gázt. (kopa) Aktuális jó tanács: másnap hőjtölni kell... ORVOSI JÓ TANÁCS DISZNÓÖLÉS IDEJÉN A felesleges zsírlerakódás megviseli az ember szívét. Minden kiló súlyszaporulat a szív számára munkatöbbletet jelent, és végeredményben a szív korai kifáradásához vezet. A zsír befurakodik a szívizom- rostok közé, és el háj ásít ja azo­kat. Az orvosoknak az a tapasz­talatuk, hogy a legtöbb ember a legcsekélyebb megerőltetés nélkül és gyorsan szeretne eredményt elérni a fogyásnál. Pedig a fogyókúrát türelemmel kell végezni. Ez annál is köny- nyebb, mert a kúra alatt nem kell és nem szabad éhezni. Fogyni pedig lassan, szinte de­kánként kell, mert a gyors fo­gyást megsínyli a szervezet. Az oktalan éhezés gyengeséghez, idegességhez, a testi és szelle­mi frisseség csökkenéséhez ve­zet. Enni tehát kell, de olyan ételeket, amelyek nem hizlal­nak. Közismert az a mondás: „Reggel élj, mint egy fejede­lem, délben mint egy polgár, este mint egy koldus.” Sajnos, sokan fordítva csinálják. A reggel és délben elfogyasztott ételeket a szervezet napközben feldolgozza, az esti bőséges va­csorát azonban nem. A fogyó­kúra ideje alatt tanácsos kü­lön vacsorázni, mert a csa­ládtagok „inspirálják” egymást a „pogány” étkezésre. Aki sze­reti a zsíros ételeket, sok édes­séget, tésztát, kenyeret, burgo­nyát eszik, vastagon keni meg vajjal a kenyerét, közben egy­em• adag tejszínhabot sem ta­gad meg magától — az ne cso­dálkozzék azon, ha hízik. Felvetődik a kérdés: mit e^ünk és mit ne együnk? Ha egy mondatban kellene vála­szolni, azt mondhatnánk: ne együnk túl zsíros ételeket, óva­kodjunk az édességektől, a tésztáktól, és ne igyunk sok folyadékot. Száműzni kell az étrendből a kövér disznóhúst, a tortát, a vajas süteményeket, a sok krumplit, az édes boro­kat. Persze, néha elkerülhetet­len egy-egy vacsorameghívás, amikor hagyományos értelem­ben jóllakik az ember. De másnap bőjtölni kell. A fo­gyasztószerek használatánál ez sokkal többet ér. Nemcsak az étkezés megszo­rításával kell küzdeni az el­hízás ellen, hanem fokozott mozgással is. Sokat segít a na­pi egy-másfél órás séta s az úszás. A felesleges zsírtól Való meg­szabadulás nemcsak esztétikai, hanem orvosi követelmény is. Ha tehát úgy érezzük, hogy terhűnkre van az a néhány kiló, amelyet felszedtünk, kezdjünk ésszerű fogyókúrát. De ne hétfőn vagy a hónap ele­jén, hanem még ma. Dr. Marék Antal ...ha lehet komplikáltan is? Szenet vásároltunk a szerkesztőségnek. A TÜZÉP-te- lepen simán ment minden. Következett a szállítás, de előbb megrendelőt kellett írni a Belspednek, telefonál­gatni, miegymás. Ez is megvolt. Aztán jött a szén. A ko­csi beállt az udvarba, letúrták a szenet, egy aláírás és jó napot. Ki viszi be most a szenet? Rettegve gondoltam egy újabb cetlire, egy újabb vallatásra, ki ön és micsoda, mit akar stb. Míg én tanakodtam, a szenet behordta egy jó­lelkű ember. Igaz, fizettem, mint a katonatiszt, de az ügy­let befejeződött. Így gondoltam én. De másnap jött egy akkurátus bácsi az ellenszámlával, harmadnapra ismét jött valami papírral. Bár az egész ügyletet már rég elfelejthettem volna, még ma is tűnődöm rajta. Ha ezt a szenet magamnak ve­szem, milyen egyszerű a dolog. Kimegyek a telepre, ki­fizetem, odaadom a maszek fuvarosnak a cédulát, az ki­hozza, behordja és nincs több gond. Ám, ha vállalat a megrendelő, az egészen más. Vállalathoz csak állami vállalat cipelheti a szenet — ha egyáltalán — létezik ilyen ... Milyen egyszerű is lenne, ha az egész ügyet egy cég bonyolítaná le, vagy ha a szenet alkalmi behordóval le­hetne lehordatni a megszabott állami áron. Csak hát ők a kialakult napi áron hordják a szenet, ami nemigen egyezik a hivatalos árral. így viszont a behordás ára: egy újabb „nyomozócédula” jellegű kérdőív adatokkal, miegymással. És ilyenkor a cetlire természetesen a hiva­talos ár kerül, a különbözeiét fizeti, aki akarja. Milyen egyszerű is lenne, lehetne. De — amint a régi német közmondás tartja: miért egyszerűen, ha lehet komplikáltan? (t. p.) mmmmMkékVM Köszönet a brigádnak TELI IDILL., A Hunyadi Tsz-ben dolgo­zik a feleségem. A termelőszö­vetkezet vezetősége azzal segí­tett bennünket, hogy lakást adott nekünk. A lakás kiala­kításánál építkezni kellett, de munkára kevés időnk volt, mert nekem közben iskolára kellett mennem. Magam vol­tam a gonddal és álmomban sem mertem arra gondolni, hogy a már kapott segítség mellé még továbbit kapok. Egy napon, amikor neki- kezdtem a munkának, a ter­melőszövetkezet javítóműhe­lyének emberei megjelentek nálunk és felajánlották segít­ségüket. Mondanom sem kell az örömet. Ügy érzem, adósa vagyok a brigádnak egy nyil­vános köszönettel, hiszen, ha akkor nem segítenek, bizony a A KOCSI BEFORDULT a dűlőútra. Marci bácsi izgett- mozgott az ülésen, látszott rajta, hogy mondani akar valamit, de nehezen indult belőle a szó. A főagronómus várt. Ismerte már az öreget. Tudta, hogy ravasz kópé és hogy különös bogarai van­nak. Aztán egyszer csak kibök­te Marci bácsi az első mon­datot. — Nekem volna egy kéré­sem, elvtárs. — Halljuk! — De ez titok ám! — Nocsak!... — Olyan magunknak való dolog. Férfiaknak. — Ejha? A Sárga lassan poroszkált. A szekér időnként nagyot döccent egy-egy kátyúban. — Szóval — kezdte újból az öreg —, azt szeretném kérni, hogy ne legyen ar r.yi a munkaegység, amennyi.. — Micsoda? — meresztet­te szemét az agronómus. — Igen. Hogy kevesebbel kapjak egy munkaegységre Marci bácsi furfangja — Nem értem. — Majd megmagyarázom LEGYINTETT EGYET az ostorral, ahogy szokta, csak a Sárga füle mellé. — Tudja, elvtárs, azért megkapnám én azt a pénzt, de csak maszek. Halkabbra fogta a szót, mintha a bokroknak füle lett volna. — Az asszony miatt.., — De Marci bácsi, mások­nak inkább az kellene, hogy tekintélyük legyen a pénzzel az asszony előtt! Egy kis szünet következett, össze kellett szedni az érve­ket. — Tetszik tudni, régen úgy volt, hogy ha kimentem a vásárba egy üszővel és elad­tam, mondjuk, nyolcszáz pengőért, otthon azt mond­tam, csak hatszáz volt. Ma­radt egy kis mellékes ne­kem is. Emberek vagyunk! HAMISKÁSAN csillant meg szemében a fény, szin­te fiatalosan. Folytatta. — De most ez nem megy. Azért gondoltam arra, hogy meg lehetne ezt a kis boltot csinálni. Mondjuk, nem harminckét, hanem csak harminc forint lenne egy munkaegység. Persze hiva­talosan. A különbözeiét meg­kapnám, de csak úgy, egy nappal később. A főagronómus komoly ar­cot vágott. — Ez bércsalás, Marci bá­csi! Az öreg azonban nem hagyta magát. — Oh, hát nem kell azt olyan komolyan venni. Mintha azonban egy kicsit megijedt volna, bár a harcot nem adta fel. — Nem fogja azt megtud­ni senki. — De akkor a többiek is kevesebbet kapnak ám. Azt meg nem lehet. Marci bácsi megvakarta a fejét. Most már az országúton j haladtak. Közeledtek a falu- hoz és nem sok idő volt ah­hoz, hogy hazaérjenek. — Ml lenne, ha csak a munkaegység lenne keve­sebb? No, persze, csupán a számítás kedvéért — kér­dezte a főagronómus. — Azt nem lehet! — vá­gott fancsali képet az öreg. — Az asszony úgy számon tartja azt, mintha ő volna a csoportvezető. — Akkor pedig, bátyó ... EGYUTTERZÖ tekintetet vetett a főagronómus a má­sik felé, de a szája széle huncutul mosolyra húzódott. — Akkor pedig nincs más, mint az asszonytól kell ki­agitálni néhány forintot. — Gyí, Sárga! — rántotta meg a gyeplőt Marci bácsi, s pödört egyet a bajszán. — Azt a pénzt én magá­nak adom, főagronómus elv­társ. Tóth Tibor hideg előtt aligha lettem volna kész az építéssel magam. K. Tóth István A rendőrség kérése: jrlvntkeaacn a károsult! A városi rendőrkapitánysá felkéri azt a kerékpárost ak nek november 29-én az est órákban a rendelőintézet Mc gyár utcai bejáratánál elhelyc zett kerékpárjáról egy lapot fekete színű elemlámpát ellop tak, hogy jelentkezzen a rend őrkapitányság I. emelet 12-e számú helyiségében személye sen, vagy telefonon a 904-e melléken. A kisméretű, piros színű né kerékpár kormányára f elemlámpa gumival volt rö' zítve. Kecskeméten : Minikosárlabda December 16-án és 17-én Kecskeméten mini-kosárlabda- versenyt rendeznek. A Kinizsi sportkör mini-kosáriab-dacsa- pata, amely zömmel 11—IS évesekből áll, részt vesz ezen a viadalon. E miniverseny után a buda­pesti Központi Sportiskola ko sarasait látják vendégül br rátságos mérkőzésen. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN' Az özvegy és a százados. Derűs történet a szomorú ma­gányról. Főszereplők: Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Szirte: Átíám. Szélesvásznú magyar film. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Híradó. Távo­li tájakon. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom