Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

VIDÉKE HALLO, HALLO! P F S T M E G Y ,E. f. H j R LA P K pl Ö N K l A.D Á 5 A IX. ÉVFOLYAM, 290. SZÄM 1967. DECEMBER 9, SZOMBAT 25 hold kísérlet A központtal szeretnénk beszélni... Négy-öt ajtó, egy kis tanács- nek. S ha mindehhez hozzá- talan keresgélés a folyosó la- vesszük, hogy a „vita” egy szo- birintusában — és belép az ba egész hosszában végigvo- ember a monori posta telefon- nuló szekrény mögül hangzik, központjába. Az első benyo- érthető, hogy az első pillanat­mások furcsák: az egymással ban meglepődtem. De miután A döntőbíró: Svájc Látogatás a vetőmagfslügyelőség monorí tehpén Kevesen tudják, hogy Mo- nor határában működik egy országos viszonylatban is egyedülálló üzem — az Orszá­gos Vetőmagfelügyelőség tele­pe. Felkértük Vladár Miklós te­lepvezetőt, hogy mutassa be a telepet, beszéljen a munká­jukról. — A mi feladatunk lényege az, hogy a termelésre szánt vetőmagvakat, egy növényfaj- tán belül a forma és minőség megállapítása érdekében, kí­sérletképpen, először ezen a telepen vetjük el. Ugyanis a tsz-ek, s általában a mezőgaz­dasági jellegű üzemek nem biztosak abban, hogy valóban annak a fajtának magvát kap­ják kézhez — persze vagonté­telben — amelyet megrendel­tek. Egy példát mondok: az uborkamagvak a szak­j . \ \Ferenczy Hanna: \ I I I Szürke táj Lehullt a lomb, fehér a domb. Már vége. Törvény e rend, megejt a csend, s e béke. Hallgat az ér, csillog a dér a lejtőn. Felsír a völgy, jajong k tölgy az erdőn. Dara szitál, szél orgonái a fákon. A tél busong, mereng, borong a tájon. SSSSWSSSJ’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS? ember szemével is tökéle­tes hasonlóságot mutatnak — mégis más az apró cseme­geuborka, közepes és óriás stb. S ha valamelyik tsz története­sen csemeguborkát kíván ter­meim, akkor a csemegeubor­kának feltüntetett mag mintá­ját elküldi hozzánk, mi elvet­jük, így kiderül, csemegeubor­ka magva-e, vagy sem. Szak­emberek bevonásával minőségi bizonyítványt állítunk ki, ame­lyen egyébként azt is feltün­tetjük, ha mégsem fajtaazonos, akkor milyen más maggal ke­veredett össze, milyen arány­ban. Ez a szabály vonatkozik az export és az import mag­szállításokra is. A valóságban ez sajnos mégsem olyan egyszerű. A kiadott, hitelt érdemlő minőségi bizonyítvány után is gyakoriak a rekla­mációk. Ilyenkor kezdenek bonyolódni az ügyek. Felügyeleti szerveinkkel — a Mezőgazdasági Kutatóinté­zet, belkereskedelmi szinten a Kertimag Vállalat, külkeres­kedelmi szinten az Agrimpex — illetve azok illetékes mun­katársainak bevonásával dön­tőbizottságot hozunk létre, amelynek hazai viszonylatban kizárólagos joga a kérdés vég­leges lezárása. Miután jelentős anyagi és gazdasági kár kelet­kezhet, előfordul, hogy bíróság elé viszik az ügyet. Hiszen gazdasági szempontból nem mindegy az, hogy egy tsz több száz holdon ugyanazon mag­vakból mégsem a kívánt nö­vényféleséget termeli. Ha a reklamáció több külföldi or­szágot is érint, abban az eset­ben Svájc, mint semleges or­szág, a vetőmagok hitelesítése tekintetében világközpont, hi­vatott arra, hogy a semmilyen más fórumon meg nem vétóz­ható döntését meghozza. — Ha ennyire bonyolult a vetőmagok fajtaazonosságának Tűz Csévharaszton Nemcsak a tfető, a reményük is elégett Szerdán reggel félreverték Csévharaszton a harangot. A sötétben, mint a fáklya, lán­golt egy sárból tapasztott, ku­koricaszárral fedett házacska. A ház lakói, Túrós József 81 éves csévharaszti lakos és fe­lesége nem vették észre, hogy ég a tető a fejük felett. A kör­nyéken lakók és a tűzoltók ol­tották el a tüzet és hozták ki a házacskából az idős embere­ket. A kéményből kipattanó szik­ra gyújtotta fel a tetőt, az erős szél élesztette fel a lángot. A kukoricaszárból, nádból össze­tákolt tető hamar tüzet fogott, hála csak a kis házacskából gyors segítségnek tető égett le. A padláson, rejtekhelyén, el­égett a két öreg reménye, az évek óta, vagy talán több év­tized alatt összekuporgatott, ki tudja mire takargatott 27 ezer forintjuk. A szomorú történetben az egyetlen vigasztaló az, hogy a csévharaszti tanács példamu­tató gyorsasággal intézkedett. Az öregeket ideiglenesen az is­kolában helyezte el, és néhány héten belül szeretnék felvé­tetni az idős, magatehetetlen házaspárt a szociális otthonba. <d) ■ > • Ötórai tea vasárnap A monori művelődési otthon december 10-én délután tán­cos ötórai teát rendez, melyre szeretettel várja a szórakozni vágyó fiatalokat. A jó hangu­latot az Ezüst Csillag zenekar biztosítja. MAI VIŰSOR Mozik Goiiiba: Házasság olasz módra (széles). Gyömrő: Változó felhőzet. Maglód: Utószezon (széles). Monde: Főnök inkognitóban (széles). Mo- nor: Komplexusok (széles). Pé­teri: Türelemjáték. Pilis: Fény a sötétben. Tápiosáp: vékony jégen. Úri: Irma, te édes I—II. (széles), tplö: Csendőrök New Yorkban (széles). Ve esés; Tegnap, ma, hol­nap (széles). DECEMBERBEN BEFEJEZIK December 10-ig befejezik Úriban, a Vorosilov és az Ady Endre utcában, mintegy 300 méter villanyhálózat kor­szerűsítését. A munka értéke körülbelül 50 ezer forint. ÜGYELETES ORVOS Bényén, Gombán, Káván és Pándon: dr. Kárpáti Ervin, Gyömrőn: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Bató László, Pi­lisen: 3r. Czimder Bálint, Ül­lőn: dr. Koncz Lajos, Vecsc- sen: dr. Tury István tart ügye­letét vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vö­röshadsereg úti, Vecsésen a János utcai. megállapítása, próbálkoznak-e az eljárás egyszerűsítésével? — Igen. Számos laboratóri­umi kísérletet végeznek, hogy már a magvakból megállapít­sák a növényfajta biológiai sa­játosságait. Ezek a kísérletek egyelőre kezdeti stádiumban van­nak — de még hosszú idő­re szükség lesz a telep munkájára. Szeretném hozzátenni, hogy jelentős terveket dolgoztunk ki a telep továbbfejlesztésére. A meglevő épületeket rendbe­hozzuk, új szociális létesítmé­nyekkel bővítjük — fejezte be a beszélgetést a telepvezető. Baky László Bajkai Júlia, Dékány Antalné, Vér Imréné, a reggeli csúcsforgalomban feleselő hangok: „rögtön kap­csolom”, „foglalt”, „egy kis tü­relmet” — érthetetlennek tűn­Háromnapos továbbképzés nőknek Családtervezéstől az új gazdasági mechanizmusig A járási nőtanács az 1967/ 68-as oktatási év programjá­nak megfelelően december 11 —12—13-án háromnapos to­vábbképző tanfolyamot tart a járási tanács nagytermében. A tanfolyam első napján, 11-én, Pusztaházi Istvánná, a Magyar Nők Országos Tanácsa családvédelmi osztályának ve­zetője a családtervezésről tart előadást. Ezen a napon — a té­ma közérdekű, hagy érdeklő­désre számot tartó volta miatt — a 4árás védőnői, az óvodai, bölcsődei szülői munkaközös­ségek elnökei is a meghívott vendégek között vannak. Tizenkettedikén Guba Pál, a járási pártbizottság első titká­ra az új gazdaságirányítási rendszerről, a nemzetközi hely­zetről tájékoztatja az értekez­let részvevőit, majd Kovács Antalné, a Pest megyei Nőta­nács titkára, a nőmozgalom feladatáról beszél. TizenharmaaiKán dr. Lévai Sándor üsvész a tsz-ek fejlő­déséről, a fontosabb, legtöbb embert érintő rendelkezések­ről, rendeletekről tart tájékoz­tatót, Dankó Bálint őrnagy a hazaszeretetről, a haza védel­méről beszél. A járási nőtanács kéri a községi nőtanácsok, nőbizott­ságok vezetőit, a háromnapos továbbképzésen minél nagyobb számban jelenjenek me» mert az előadások célja: elméleti segítséget nyújtani a nőtanács előtt álló feladatok megoldásá­hoz. TANÁCSÜLÉS lesz ma kilenc órai kezdettel Mendén. Napirenden: a közsé­gi tanács és szervei 1967. évi munkájáról szóló jelentés, kü­lönös figyelemmel az igazgatá­si munka megtárgyalására, va­lamint a szocialista demokra­tizmus kiszélesítése. TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓJA Tanácstagi beszámolót tart ma 17 órakor Tápiósápon a művelődési otthonban Aranyos Lajosné, fél kilenckor Men­dén a művelődési otthonban Poór Istvánná és 18 órakor Gyömrőn a Csokonai úti isko­lában Rónaszéki Ferenc járási tanácstag. Ital helyett étel Sajnálatos helyett - örvendetes A december 6-i számunk­ban megjelent, és az Üllői Ál­talános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezettel foglalkozó cikkben téves az, mely sze­rint „a vendéglátó forgalma 100 ezer forinttal növekedett, amely sajnálatos módon ital- fogyasztásból adódott”. A tény nem sajnálatos. Ugyanis a vendéglátó egységek forgalma 100 ezer forinttal nö­vekedett, s örvendetes tény­ként kell megállapítani, hogy az emelkedés ételforgalomból adódott. Hajnali részegség Írták már róla, hogy ró­zsás, hogy felejthetetlen, meg­ihlette a zeneszerzőket és a költőket. Nekem Kosztolányi verse jut eszembe, róla, a Hajnali részegség. — „Egy keltő óra átketyeg a csendből, sántítva baktat, nyomba felcsörömpöl és az alvóra szól a harsány ri­asztó, Ébredj a valóra.” Kinézek az ablakon, a vers­sorok még zakatolnak ben­nem. A vecsési hajnalban egy ember hever az utcán. A munkába sietők igyekeztek talpra állítani inkább keve­sebb, mint több sikerrel. Hol állt, hol ült a bágyadt jóem­ber. Végre sikerült magát egy fáig egyensúlyozni, sáros ke­zével a nyakkendőjét igazgat­ta, miközben kedélyesen oda­szólt a bámészkodóknak: — Már megbocsássanak, nem mindegy, hogy az embernek, hogy áll a nyakkendője. És egyáltalán. Na nvtn igaz? Az is nekem Hogy jókedvem va.n? baj? Munkából jövök, most van este. — Hála a jó­kor nyitó italboltoknak ez meg is látszott rajta. — Hej, de nin­csen pénzem, se dohányom... Méregetem az út hosszát, de nem jutok el tehozzád rajta... — Nehéz az élet gyerekek... Nekem családom van. Most jövök a munkából. Én min­dent megteszek értük. Fő, hogy az asszony boldog le­gyen. Nekem szép családom van... Hej de, de, de, nótás kedvű volt az apám ... Míg a kalapján szépen el­egyengette a sarat, nekikese­redve zengte bús baritonján. — Én nálam egy boldog óra olyan ritka vendég... — Se­baj, fő hogy az asszony boldog legyen. Esküszöm véletlen vott, hogy megint Kosztolányi jutott eszembe: „s liuegve tartasz en­gem, embert, az isten és állat között”. frv&cte I ö-Ág^tné átkerültem a kapcsolószekrény túloldalára, a meglepődés káp- rázattá változott. Ezernyi pi­ros és zöld villogó kis lámpa, zsinórok és kezek, melyek na­gyon is tudatos gyorsasággal munkálkodnak a kapcsolótáb­lán ... Gilányi Armandné és Vér Imréné dolgoznak a kap­csolótábla előtt, s egy léleg­zetvételnyi szünet is alig akad, hogy kérdezősködni kezdhes­sek. — Mennyi hívás történik naponta? — Erre egészen pontosan vá­laszolni nem lehet, hiszen min­den napnak más a forgalma, de nyolc órától 15 óráig körülbe­lül 700 helyi és 350 vidéki te­lefonbeszélgetést bonyolítunk le. Ez az adat most növekedő­ben van, az év végi forgalom egyre emelkedik. — Nem fárasztó a munka? Hiszen jóformán percnyi meg­állás nélkül kell kapcsolni. — És főleg nagy-nagy türe­lemre van szükség. — A hívók közül kik a leg- türelmeitlenebbek ? — Hát az változó. Főleg a vállalatok, ők több kapcsolást kérnek, s az ő elképzelésük szerinti gyorsaság lehetetlen. — S ha a hívó fél a szerinte jogos türelmetlenségében go- rombáskodik ? — Igen, ilyesmi is előfor­dul ... Ilyenkor nyelünk egy nagyot, hallgatunk — és igyekszünk megérteni őt. Ez elgondolkoztató. Vajon mi, a telefonálók is megértjük minden esetben a központ ke­zelőit? ' A beszélgetésit hamar be kel- lett fejeznünk, a kapcsolótábla szünet nélkül villogott’ — s a hívókat pillanatokra sem lehet várakoztatni. Rédci Károiyné, Rác Istvánné a távirda dolgozói Szöveg: Koblencz Kép: Szabó AMIN VÁLTOZTATNI KELLENE Utószó Egerhez Vasárnap Egerben tartot­ták az 1967. évi .úttörő­olimpia területi birkózóver­senyét, ahol Pest, Nógrád, Heves, Borsod, Szolnok és Hajdú megyék legjobb úttö­rői, mintegy 150-en küzdöt­tek a továbbjutásért. A monoriakat hét fiatal képviselte ezen a nagysza­bású versenyen, és ha figye­lembe vesszük a körülménye­ket, akkor a monori úttö­rők szereplésével elégedet­tek lehetünk. súlycsoportban a második he- Ebben a cso- a legtöbb in- 28. Kéri vívott és A 41 kilós Kéri István lyen végzett, portban volt dúló, számszerint nehéz mérkőzéseket szépen birkózott. Minden di­cséretet megérdemel. Negyvennyolc kilós csoport- bőm Vass Tamás a harma­dik helyen végzett. Ö is re­mekül küzdött, ebben a súly­csoportban 15 induló volt. Jól küzdött Ványai is (az „Egér”) a 32 kilós súlycso­portban. Itt 14 indúló volt, három tus győzelmét ért el és az első helyezettel vívott döntetlen mérkőzését a pon­tozók „döntötték el”. Szépen birkózott a 38 kilós súlycsoportban Tőzsér és a kis Hochstein is, azonban a sok mérkőzés finisét már nem bírták, az első öt közé jutás után estek ki. önként felvetődik a kér­dés, helyes-e így versenyt rendezni, ennyire igénybe venni ezeket a fiatalokat? A monori gyerekek szombaton este nyolc órakor inda tik el Monorról és haj». Tan értek Egerbe. Egész éjszaka utaztaJc, nyolc órakor mérle­gelés, majd tízkor’ megkez­dődött a verseny. Hét me­gye diákjai küzdöttek a to­vábbjutásért, nem volt egyet­len súlycsoport sem, amely­ben tízen aluli létszám lett volna. Így nem szabad ezeket a fiatalokat versenyeztetni. Káros hatással van ez a sportbeli fejlődésnél is és az iskolai tanulmányuknál is, mert egy ilyen megerőltető verseny, valamint fárasztó utazás után huzamos időre enerválttá válik a gyermek. Jobb helyzetben vannak a budapestiek, akik helyben le­bonyolítják a területi verse­nyeket, kisebb létszámú in­dulók mellett az első három helyezett jut fel a Budapes­ten december 27—31 közötti döntőbe. Ezzel szemben a vidéki te­rületi versenyekről csak az első helyezettek kerülhetnek a döntőbe. Ezen a rendszeren változtatni kell. Egyforma arányban induljon a döntőn a vidék három területi és a budapesti terület első három helyezettje. (oláh) Átadjak az óvodát A terv szerint át a monori új, óvodát. hétfőn adják 77 személyes Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága felesé­gem szerettél;, tisztelték, becsül­tek, elhunyta alkalmából temeté- su3 mepíelentck, sírjára koszo- f ••., v*. igot helyeztek, és részvét- yjlváníiásaikkal fájdalmunkat enyhítettek. Csorba János és családja UUő, cseri u. itt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom