Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

\ ^ 'S/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/S MÁRIS? ^ Mindenki örült, még az ^ ^ is, akit közvetlenül nem ^ | érintett, hogy november ^ | 1-én beköltöztek új, szép, ^ ^ modem üzemükbe az iro- ^ 5 dagépesek. Az üvegpalota ^ § valóban impozáns, kívülről, s ^ belülről egyaránt. Külön § § öröm volt, hogy mindezt 5 ^ viszonylag olcsón építették. $ ^ A műszerészek annak § ^ örültek, hogy a termek klí- ^ ^ máját szabályozni lehet, ^ 6 légkondicionáló berendezés ^ i biztosítja az egyenletes hő- ^ mérsékletet, örömük nem- ^ 5 sokáig tartott. Néhány nap­$ ra rá, hogy beköltöztek — § ^ elromlott a készülék. ^ Megkezdődött a szokásos S | játék. Telefonálás, jelentés, ^ ^ reklamálás: ki a felelős, ^ ^ miért, hogyan? stb. Miköz- ^ ^ ben ez folyik, a telep veze- ^ 6 tőjét a méreg eszi, az üzem § § valamennyi műszerésze pe- ^ S dig nagykabátban javítja a ^ 5 gépeket. | § Azt mondják, hogy ko- § ^ runkban a réginél sokkal S ^ gyorsabban zajlanak az $ ^ események, életünk ritmu- ^ ^ sa pergő és gyors. 6 No, de ennyire? (t) $ ^ $ ^ ssss/rssssssssssssssssssssssssssssssss/s^ A PEST M EGVEI H I R. L /\ F» K Ü LÓN KIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1967. DECEMBER 5., KEDD Jó hírek a Hunyadi Tsz-ből A siker titka az A HÁROMSZINÜ FOZELEK... Franciasalátával próbálkozik HÚSZ ASSZONY ÉS LEÁNY Csilingelnek az üvegek az asztalon, vízgőztől ködös a konzervgyári I. üzem nagyter­me. — Mit csinálnak ilyen hév- vel-gőzzel? — kérdem Erős Ottónét. — Háromrészes főzeléket töltünk, napi tizenöt-tizenhét ezer üvegbe. — Hányán? — Húsz asszony és leány. Az üveg aljára sárgarépa, utá­na fehér karfiol és legfelülre zöldborsó kerül. — Meddig tart a munka? — December végéig. — És utána? — Kísérletképpen francia- salátát gyártunk, majd ve­gyes zöldségleves kockát. Csakhogy ezeket már nehe­zebb körülmények között kell elvégeznünk, mert már meg­kezdődött az üzemrész bon­tása. Dehát egyszer csak túl leszünk az építkezésen és ak­kor az eddiginél jobban meg;- majd a „verkli ...” <—f—) Erdőt telepítenek Várótermet építenek Szérum lesz belőlük Először elég a takarmány Miniinterjú Nyolctojásos házi tészta — Forgalmuk? — Száztízezer forint — vá­laszolja Németh Ambrusáé, a Rákóczi Termelőszövetkezet zöldségboltjának vezetője. — Miből? — Nem a tonnás árukból, hanem a kilónként mért zöld­ségből. — Ajánlat? — A zöldségen kívül két­féle tojás, nyolctojásos házi­tészta, gomba, konzerváru, szörpök, vágott baromfi, de még étolaj is. — Győzik a kiszolgálást? — Még egy munkaerő jó lenne. — Kívánság? — Egy kályha, mert már hi­deg van... Dicséretesen öntevékenyek az emberek a Hunyadi Terme­lőszövetkezetben. Nem vártak senkire, a központi iroda mel­lett december 1-én kimértek egy jókora területet, és meg­kezdődött a munka. A utóbusz­váróhelyet épít a termelőszö­vetkezet nemcsak önnönma- guknak, hanem a Pesti út kör­nyékén lakók számára. A munkával úgy igyekeznek, hogy a váróhelyet néhány nap múlva használatba vehessék. S még egy jó hír. Kerék pár­megőrzőt is építettek, már csak a tető hiányzik róla. Néhány nap múlva jöhet az eső és a hó, nem áznak a kerékpárok. ★ Mi újság a csibenevelőjük­ben? Már az ötödik széria ne­velkedik, kilenchetések a csi­bék, és 130—140 dekásak. A fazékba kívánkoznak. ★ Befejeződött az őszi munka. Az áttelelő szántásból már csupán öt százalék hiányzik, s ha az idő is kegyes lesz, eztis pótolják. Hordják a trágyát a meleg­ágyak előkészítésére, és 130 Dr. Balanyi Béla: » •• KÖRÖSI DISZNÓTOR REGEN ív. A kolbásztöltés befejeztekor már alkonyodni kezdett. A hurkakészítésre a sötétedés beállta után került sor. A disznósajtkészítéshez a „nagy- pál” vagy a „kispál anyját” használták. A kispál anyja a vastagbél legvastagabb része, a nagypál anyja a disznó gyomra volt. Régen bőröket és bőrös húsokat tették a disz­nósajtba. A bőröket a zsírnak - valóról fejtették le. Volt, ahol csak „gömböcöt“ készítettek, sajtot nem. A hurkakását az asszonyok ké­szítették elő, a fűszerezése, összedarált belsőséggel, vér­rel való keverése a böllér fel­adata volt. A gazdának és a gazdasszonynak kellett az ízét .megállapítania. A só, a bors, a paprika nem hiányozhatott belőle. Régen illatosító fűsze­reket nem használtak a hur­kába. A hurkatöltögetés már a „lülü“ segélyével, kézzel történt. Amikor a hurkával elké­szültek, annak az abálása is befejeződött, készültek a disz­nótoros vacsorára. Hurka, kol­bász' és pecsenye sült a ke­mencében. A hurka megtölté­se előtt a töltött káposztához elvettek a hurkakásából és a kolbászhúsból. A töltöttká­posztát cserépfazékban szin­tén a kemencében főzték. A vacsorához fánkot is sütöttek. Régen nem volt szokásban, hogy mindenki külön pohár­ból igyon. Egy pohár volt és az körbejárt. Még a pólyás gyereket is megkínálták borral és jót nevettek, ha a savanyú bor lenyelése után köszörülte a torkát. A disznótorhoz a nótázás hozzátartozott. Esetleg a eite­rn is előkerülhetett és a han­gulat emelkedésével tánc kö­vetkezett A földes padlót gyakran kellett locsolni, hogy a tánc közben ne poroljon. Ilyen alkalommal olyan pára­dús volt a levegő, hogy nem­egyszer még a lámpa is el­aludt az oxigénhiánytól. Ebéd nem olyan volt ré­gen, mint a mai disznótorban. A májból csak az uraknál volt divatban a majpástétom.készítés. Ma már a disznótor erősen módosult. A disznóölés és a disznótor nem mindenütt esik egy napra. A szál ma pörkölés helyébe egy nagykőrösi laka­tos jóvoltából a fapörkölő lé­pett, melyet a gázzal való pörkölés kezd kiszorítani. A baltát a húsvágó bárd, és a húsdaráló váltotta fel. Még a kisebb hírű bollémek is nagy teljesítményű húsdarálója van. A régi kolbásztöltők kimen­tek a használatból, helyébe a fogaskerék áttételes töltőgé­pek kerültek. Minden böllér rendelkezik vele. A városi ember nem mérgelődik, hogy nincs hely a pörkölőhelyen, mert a gázzal gyorsan és jól tudnak pörkölni. Módosultak az ételek és maga a disznótor is. A kóstolóküldés szintén a disznótor velejárója. Régen az öregebb felnőttek, ha nem mehettek el a disznó­torba, egy gyerektől ebédet és vacsorát küldtek. Az idősebb férfiak a savanyú májat be­csülték sokra. De ez a szokás már kihalóban van... (Vége) holdon megkezdődött a nyárfa- suháng ültetése. Nyolc ló hízik az istállóban, de nem virslinek, hanem szé­rum készül belőlük. Mi lesz, ha elviszik őket? Nem marad ló a termelőszövetkezetben ? De­hogynem! II darab gyönyörű csikó nevelkedik egy másik is­tállóban, s velük együtt a ter­melőszövetkezetnek 42 lova Szálastakarmány-kazlak ma­gasodnak a szérűn. Domborod­nak a silóhelyek. A szálasab­rak, a siló, a törek, a kukori­caszár és az alom az idén elő­ször fedezi a szükségletet. A nyárkútréti hodályban kaptak szállást a birkák. A 3^0 darabból álló birkanyáj j még ma is kint legel a határ- j ban. Szépek, kövérek. Ha beáll a fagy, akkor sincs gond, mert takarmányukról gondoskodtak. MEGNYÍLIK A TANKÁLLOMÁS Ha hinni lehet az informá­ciónak, e hónap közepén meg­kezdi üzemelését az ÁFOR új telepe, a konzervgyár II. üzemével szemben. A műszaki felülvizsgálat és bemérés most zajlik, s remélhetőleg nem fe­deznek fel nagyobb hibákat, amelyek kijavítása esetleg hó­napokkal odázná el a megnyi­tást. A siker vitathatatlan Szedik a gombát nagyban a Rákóczi Tsz hajtatóházában. Minden másnap leszednek vagy egy mázsát, s ennek egy része a budapesti piacokra ke­rül. Így lesz ez most februárig. A gombatermesztők sikere — ha eddig kételkedett volna benne valaki — immár vitat­hatatlan. Vadászat — madárral Több évezrede vadászik az ember sólyommal. Ez az ügyes madár áldozatul ejti a fácánt, a foglyot, a vadkacsát, de még a varjú, a szarka, a gém és a kánya is megkeserüli a vele való találkozást. SPORT BIRKÓZÁSBAN Fehér István jutott be az úttörő—olimpiára Egerben tartották a Kelet- Magyarország legjobu úttörő birkózóinak viadalát. A tét nagy volt, hiszen itt dőlt el, hogy kik indulhatnak az or­szágos úttörő-olimpián, ame­lyet a közeljövőben Budapes­ten, a Sportcsarnokban ren­deznek. Súlycsoportonként az ország hat legjobb úttörője lépett szőnyegre. Nagykőrösről, a négy legjobb úttörőversenyző ragyogóan szerepelt az erős mezőnyben. Tizenhét induló közül, min­den ellenfelét legyőzte és az első helyre került Fehér Ist­ván, és így bejutott az olim­piára. Isíráb László ugyanebben a súlycsoportban a harmadik, Bundi Péter pedig, a negye­dik helyet szerezte meg. A 45 kilogrammos súlycsoportban az első négy közé három nagykőrösi birkózó küzdötte fel magát. A 49 kilogrammos súlyban 16 induló közül az ötödik he­lyen végzett Nagy Dénes. Fehér István, Istráb László és Nagy Dénes a Kossuth Ál­talános Iskola nyolcadik osztá­lyos tanulói, míg Bundi Pété7 a Petőfi Általános IskoU nyolcadikosa. Vadászat az éterben Vácott az MHSZ rádióama­tőrjei — huszonkét mérnök, technikus, villanyszerelő — hetenként háromszor „vadá­szatot” rendez az éterben. Nemrégiben egy szombat-va­sárnap hetvennégy távoli rá­dióamatőrrel tudtak kapcso­latba lépni. A lel ub vezető Kollár Iván mérnök-főhad­nagynak sikerült az elmúlt napok egyikén egy ausztrá­liai rádióssal is beszélget­nie Morse nyelvén. Most tanfolyamokat szer­veznek, a rádiózás alapjai­nak megismertetésére. Minél több középiskolást szeretné­nek megtanítani arra, hogy miképp lehet az éterhidat megteremteni a távoli orszá­gok rádiósaival. S aki az ama­tőr rádiózást megtanulja, az az élet számtalan területén hasznát veheti, még az egye­temi felvételin is, a fiúk pe­dig a katonaságnál. Majd­nem bizonyos, hogy aki ci­vilben rádióamatőr volt, az a honvédségnél is foglalkoz­hat ezzel, mint híradós. Reménytelenség a rokkant sublót mellett... A legutóbbi tanácsülés élé terjesztett jelentés negyedik oldalán 39. szám alatt a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Tóth Sándomé (IV., Bokros dűlő 49.) 80 éves, beteg asz- szonynak sem nyugdíja, sem más jövedelme nincs." A szöveg lakonikus rövid­sége megdöbbentő. Elhatá­roztam, megnézem, miből él, hogyan él ez az idős öreg­asszony. ★ Az Abonyi úttól mintegy öt kilométernyire kifelé, hi­deget jövendöl a varjú a föl­deken. Két kis családi ház között áll egy még kisebb kunyhó, özv. Tóth Sándomé lakása. A kéményt a falon vágott lyukon kidugott kály­hacső helyettesíti. Egy félív­nyi papír nagyságú ablakon, küszködik befelé egy marék­nyi fény. Odabent a kályhá­ban pislákol a tűz. Rokkant sublót és egy ágy áll a he­lyiségben. Az ágyon két macska hancúrozik. Tóth Sándomé meglepődik jöttémén, — Hogyan élek? A férjem után kevéske nyugdíjat ka­pok. ötven évig volt kocsis a városnál. Gyermekeink so­sem voltak. Van egy kis háztájim, a kunyhó mellett, eddig ahogy tudtam, magam küszködtem vele. Egy kis bab, egy kis krumpli mindig terem rajta. így éldegélek. Magam vagyok, senki sem támogat. Meghúzódnék én a szociális otthonban, kértem is, de fia választ sem kaptam levelemre eddig. Aztán, mint akinek eszébe jut valami, így folytatja: — Tudja, eddig minden évben elengedték a városfej­lesztési adót. Éppen ma gon­doltam, hogy begyalogolok a tanácshoz és megkérdezem, mi van vele? — Begyalogol? Hiszen az tíz kilométer, oda-vissza. — Hát tudja lelkem, szép lassan csak beérek. — Ha nincs más dolga, akkor ne gyalogoljon be — mondom neki, -í- mert jó hírrel szolgálok. A szombati tanácsülésen a maga város- fejlesztési adóját is elenged­ték. — Igazán? — Igen. Az értesítés is megjön majd, dehát én gyorsabban jöttem... ★ örült a hírnek az öreg néne, hogyne örült volna. Csak én voltam szomorú.' 'Mert az csak természetes, hogy a nyolcvan esztendős Tóth Sándomé már nem adósa a közösségnek, de va­jon a közösség nem tarto­zik-e neki? Ha mással nem, hát legalább azzal, hogy a hátralevő kis idejére kiemeli ebből a nyomorúságos, em­bertelen és reménytelen ál­lapotából .. i (fehér) ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Csengődi Dezső é$ Németh Valéra: Beáta, Németh Zoltán és Tóth Erzsébet: Zoltán. Kozma János és Buzsák Mária-: Győző, Farkas László 'és Mihály Ilona: Pál, Précsényi József éj* Szelei Ilona: Dénes nevű gyermer ke. Házasságot kötött: Bugyi Lőrinc és Perlaki Julianna, Tóbi János é* Danka Erzsébet, Kovács Albert és Kosa Klára, Palásti Imre és Mé; zes Katalin, Győri István és Nagy» fi csór Julianna. Meghalt: Dónáth Lajos (Minj;a* kert u. 1.), Lakkos Andrásné Pest Erzsébet (Bállá Gergely u. 26.)., Szépe Albertné Csőke Mária (Abo­nyi u. 34.), Németh Ambrus (Szást Károly u. 5.), Farkas Sándorni Szabó Julianna (Dalmady Győzi u. 10.), Dávid József (Taksony u. 6.), Herczegh Lajosné Mat a Eszter (Hungária u. 6.), Cserépkai Hon* (Kórház u. 1.). MIT LATUNK MA A MOZIBAN’ Az özvegy és a százados Derűs történet a szomorú ma­gányról. Főszereplők: Tolna’ Klári, Sinkovits Imre, Szirti. Ádám. Szélesvásznú magy.,- film. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőmúsor: Hiradó, Távo' tájakon. Előadás kezdete: 5 és fél : órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom