Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

VÖRÖS CSEPEL Hetvenöt éves fennállását ünnepli a Csepel Vas- és Fém­művek. Ebből az alkalomból a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa kiemelkedő munkájuk elismeréséül — 34 csepeli dol­gozót tüntetett ki. Csütörtökön déliben a Par­lament Munkácsy-termében tartott ünnepségen a. kitünte­téseket Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen megjelent Foci: Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Cse- terHi Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, továbbá a Csepel Vas- és Fémművek ve­sétől. A kitüntetések átadásakor Losoncai Pál beszédében mél­tatta a Csepel Vas- és Fém­művek dolgozóinak munkás- mozgalomban játszott kiemel­kedő szerepét. Rámutatott: a felszabadulás után Csepel munkásai utat mutattak né­pünknek az ország újjáépíté­T 1« ' A kereskedelemben szerte az országban I /P1T.RI* megkezdődött az év végi leltározás. Ennek során átvezetik a január 1-én életbe lépő új árakat. A Belkereskedelmi Minisztérium árjegyzéket bocsátott az üzletek rendelkezésére, hogy megkönnyítse, il­letve meggyorsítsa a munkát AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY XI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1967. DECEMBER 29., PÉNTEK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tito januárban RÓMA Rochet-Longo ázsiai—afrikai körútra indul Gunnar Jarring svéd diplo- szerdián kétnapos látogatásra mata, U Thant ENSZ-főtitkár az Egyesült Arab Köztársasáy- közel-keleti k ülőn meg bízottj a, érkezett. 'Ma utazik tovább Nicosiába — közölte a kairói találkozó Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára csütörtökön Luigi Longonak, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárának meghívására Ró­mába érkezett. Ebéd után a két legnagyobb nyugat-euró­pai kommunista párt vezetője megkezdte tárgyalásait. seben, s a szociális a munka­verseny meghonosításában. A csepeli munkások hagyomá­nyos forradalmisága a hazai és a nemzetközi munkásmoz­galomban fogalommá avatta a „Vörös Csepel” nevet. A kitüntetettek nevében Heves harcok Míéí- Vietnamban és Laoszhan Az amerikai katonák és a marijuana — Böjti kosztra fogott ülősztrájkolók Komjáthy László, a Csepeli Csőgyár igazgatója mondott köszönetét. A saigoni amerikai parancs­nokság közlése szerint a kará­csonyi tűzszünet után rendid­Tovább növekszik a kisipari szövetkezetek versenyképessége A Gazdasági Bizottság határozata A kisipari szövetkezetek évi 20 milliárd forint értéket kép­viselő termelésükkel, s köz­vetlenül a lakosság ellátását szolgáló tevékenységükkel a népgazdaságban jelentős he­lyet foglalnak el. Versenyké­pességének fokozása és a szö­vetkezeti dolgozók megfelelő anyagi érdekeltsége érdeké­ben a Gazdasági Bizottság ha­tározatot hozott a kisipari szö­vetkezetek új gazdálkodási és anyagi érdekeltségi rendszeré­ről. A határozat leszögezi, hogy az új gazdasági mechanizmus irányelveinek általában azo­nos módon kell érvényesül­niük az állami ipari vállala­tok és a kisipari szövetkezetek gazdálkodásában. Eltérő mód­szer alkalmazása csak olyan esetben indokolt, amikor az általános érvényű rendelkezé­sek és szabályozók a szövet­kezeti ipar adottságai, sajátos feladatai vagy a szövetkezeti tulajdonformákból származó sajátosságok miatt a szövetke­zeteknél nem vezetnének cél­hoz. A kisipari szövetkezetek új gazdálkodási és anyagi ér­dekeltségi rendszerének kiala­kításánál a szocialista gazdál­kodó szervekre vonatkozó ál­talános rendelkezéseken kívül figyelembe kell venni a szö­vetkezeti adottságokat, többek között a szolgáltatásokat vég­ző ktsz-ek tagságának kereseti színvonalánál, a részesedési alap felhasználásánál és be­ruházásoknál. pót és ezen belül kulturális, szociális és szövetkezetpoliti­kai célokait szolgáló alapot képeznek. A szövetkezetek műszaki fejlesztési alappal is rendelkeznek, s ezt az állami vállalatokkal azonos szabá­lyok szerint képezik. A Gazdasági Bizottság szük­ségesnek tartja — mondja a határozat —, hogy a reform elveinek megfelelően a szö­vetkezetek önállósága növe­kedjék, a szövetkezeti demok­rácia továbbfejlődjék, az ipari szövetkezés társadalmi bázisa kiszélesedjék. A cél, hogy a szövetkezetek gazdálkodása a nyersanyagérdekeltségen ala­puljon, a szövetkezetek dolgo­zói a nyereség összegében és annak növelésében érdekeltek legyenek. vül heves harcok bontakoztak ki Dél-Vietnam különböző pontjain. Saigontól 480 kilo­méterrel északra az amerikai helikopterek szerdán tévedés­ből pontosan egy par tizán tábor kellős közepén szálltak le. Mi­kor az amerikai ejtőernyősök elhagyták gépeiket, a szabad­ságharcosok minden oldalról tűz alá vették őket. A csatába beavatkoztak a többi helikop­terek is. Kilenc órás küzdelem után a szabadságharcosok vis­szavonultak a dzsungelbe. Az amerikaiak 12 halottat és 31 sebesültet vesztettek. Dél- Vietnam más pontjain a sza­badságharcosok több afcnave- tőtámadást intéztek amerikai és dél-vietnami egységek el­len. törtökön ismertette a Pwtet Lao rádió jelentését a laoszi harcokról. Eszerint a laoszi jobboldal amerikai vezetés alatt álló katonai erői Szavan- nakhet tartományban rajta- I ütésszerű támadásokat intéz­teit a felszabadított területek ellen, barbár módon üldözték ! a lakosságot. E cselekmények ! nyomán a tartományi felsza- I badító erők és gerillák a fel­háborodott helyi lakosság tá­mogatásával december 24-én egyidejű támadást intéztek a jobboldali hadsereg két zászló- alja ellen. Negyvenperces csata után a laoszi hazafiak teljes győzelmet arattak. Az AFP Vientianéböl kel­tezett tudósításai szerint a Pa­A VNA hírügynökség csü- | (Folytatás a 2. oldalon) Becsületszóra.., Bradley szabadlábon Edgar Eugene Bradley — akit Garrison New Orleans-i ügyész a Kennedy-gyilkosság- ban bűnrészességgel vádol — szerdán eleget tett a Los An- geles-i ügyészség idézésének és megjelent a kerületi bíróságon. Bradley tagadta bűnösségét, védőügyvédje, Jensen pedig megismételte azt a korábbi ki­jelentését, hogy védencét nem engedi el Louisiana államba és ] „foggal-körömmel” harcolni fog kiadatása ellen. A bíróság még a szerdai nap folyamán becsületszóra sza­badlábra helyezte Bradleyt. Bradley kijelentette még, előzetesen nem tudott egyál­talán arról, hogy Kennedy el­nököt meg akarják gyilkolni és a merénylet idején éppen autóbuszon volt, Okláhomából El Pasoba utazott. A határozat értelmében biz­tosítani kell, hogy a reform bevezetésekor a szövetkezetek az állami vállalatokkal azonos arányban rendelkezzenek álló- és forgóeszközökkel, illetve ne terheljék őket visszamenőle­ges vagy többletkötelezettsé­gek. Ennek érdekben ez év vé­géig a kisipari szövetkezetek hosszú lejáratú kölcsönalapja terherére rendezik a szövetke­zetek álló- és forgóeszköz- hiteleit. A kisipari szövetke­zetek a tagok rész jegyzéséből részi egya la pót, nyereségükből tartalékalapot, részesedési ala­A HIDEG FOKOZATOSAN MEGDERMESZTETTE A BALATON TÜKRÉT. A SZELVE' DETTEBB ÖBLÜKBEN A JÉG VASTAGSÁGA MAR ELÉRI A 8—10 CM-T IS rádió. Jarring Jeruzsálemből ér­kezett Egyiptomba. Előzőleg Abba Eban izraeli külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­léseket, amelyekről azonban nem közöltek részleteket. Va­lószínű, hogy egy későbbi idő­pontban még visszatér Izrael­be. Az egyiptomi külügyminisz­térium szóvivője szerda este közölte, hogy Tito jugoszláv elnök január végén Látogatást tesz az Egyesült Arab Köztár­saságban. Tito utazási terveiről szer­dán Nikezics jugoszláv kül­ügyminiszter tárgyalt egyipto­mi kollégájával, Mahmud Riaddal. Nikezics később Nasz- szer elnököt is felkereste, és átadta neki Tito elnök üzene­tét. A Nasszer—Nikezics talál­kozó után a jugoszláv külügy­miniszter elmondotta még, (Folytatás a 2. oldalon) BUDAPEST Elutazott Raymond Guyot A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1967. decem­ber 26—28 között Budapesten tartózkodott Raymond Guyot elvtárs, a Francia Kommunis­ta Párt Politikai Bizottságának tagja. Megbeszéléseket folyta­tott a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű problémái­ról, és a két testvérpártot köl­csönösen érintő kérdésekről Biszku Bélával és Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjaival, a Köz­ponti Bizottság titkáraival. Raymond Guyot elvtárs csü­törtökön elutazott Budapestről. Kívánalmak és körülmények Kívánalmak és körülmé­nyek szaros összefüggéséről, egymásból következőségéről beszélgettünk a Hazai Fésűs- fonó és Szövőipari Vállalat kistarcsai gyára igazgatónő­jével. Erőteljes erőfeszítése­ket tettek a minőség javítása érdekében, de — s ez igen lényeges dolog — nem re­kedtek meg csupán a kívá­nalmak magasabb mércéjé­nek fölállításánál, hanem változtattak és változtatnak a termelési körülményeken is. Hangsúlyozni kell ezt, mert — sajnos —, sűrűn el­válik egymástól a kettő az üzemekben: csak a dolgozók jobb munkáját szorgalmaz­zák, csak őket serkentik jobb minőségre, de a termelőbe' rendezések korszerűsítése, tö­kéletesítése tapodtat sem jui előbbre. Találomra kiragadott pél­da csupán Kistarcsáról, de szemléletes: sok gondot okoz­tak a matringolók. Az azonos matringsúly biztosítása függ a gép kezelőjétől is, de nem­csak tőle! És itt léptek sző­ri tóba a műszakiak: a mat- ringoló koronalécei PVC-be- vonatot kaptak, az eddigi szálkásodás s ezzel az anyag húzása megszűnt. A követke­ző lépés a fordulatszámláló és gépleállító berendezés volt: ezek biztosítják a kí­vánt fanalszám elérését, il­letve a kellő matringsúly meglétekor a gép leállítását A harmadik lépés pedig a motollák tehetetlenségi futá­sának megszüntetése volt. Eddig ez mechanikus fékek­kel történt, sok bajjal, sok­féle tökéletlenséggel. Az elektromos mágnesfékek tel­jes biztonságot adnak. Kí­vánalmak és körülmények együttes előrehaladása nem kelt visszatetszést; ellenkezés, morgás ott van, ahol csak az egyik oldaltól kívánnak töb­bet. a másiktól nem. A termelés tökéletesítése sokféle úton-módon elérhető. Ügy is, hogy — például — kiselejtezik a régi gépet, s helyette újat, tökéletesebb terméket produkálót állíta­nak be. Most, hogy a gyárak maguk döntenek a termelés- fej lesztésrőL, a műszaki töké­letesítés megkívánta beruhá­zásokról, egyszeriben kide­rült: van egy sor dolog, me­lyet igenis megoldhatnak helyben. Beruházás nélkül. Persze, ahhoz, hogy ez „ki­derüljön”, az állam adta ajándékberuházások rend­szerének felszámolására volt szükség. Ahogy a saját zseb­re, a saját haszonra terelő­dött át ez a tevékenység, úgy jöttek rá az üzemekben, hogy érdemes bajlódni eddig fi­gyelmen kívül hagyott meg­oldásokkal, lehetőségekkel. Értékes fölfedezés ez, még akkor is, ha eléggé kézen­fekvő. Jól jártak ott, s sze­rencsére azért ilyen helysem kevés akad, ahol — mint Kistarcsán — eddig is kellő figyelmet szenteltek a sokat emlegetett rejtett erőforrá­soknak, ahol kívánalmak és körülmények együttes előre­haladását igyekeztek megte­remteni. Jól jártak, mert né­mi előnyre tehettek s tettek szert. A most működni kezdő új mechanizmus érthetően csak fokról fokra bontja ki a vál­lalatok, üzemek közötti ver­seny sokféle formáját, s e versenyen belül döntő szere­pe lesz a minőségnek. Ért­hető tehát, ha a gyárakban soha eddig nem tapasztalt körültekintéssel mérték fel a _ minőségjavítás lehetősé­geit, s lényegében mindenütt azonos megállapításra jutot­tak. Arra. hogy kívánalmak és körülmények egxlüttes ja­vítása vezethet csak a ter­mékek jobb minőségéhez. E megállapításnak azonban csak akkor van értelme, ha nem reked meg az elvek sze­repkörében, hanem kiinduló­pontja lesz a kis+arcsaihoz hasonló cselekvésnél'' M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom