Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-28 / 305. szám

oyodások öröme NONOB'VIDtKI KUSS IX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1967. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Igények — fedezet nélkül Szabó János felv. Szilveszterig átadják Összkomíortm t Betegszoba — gyengélkedő bociknak A járás tsz-ei ebben az év­ben is gazdagodtak néhány je­lentős beruházással. A közel­jövőben a korszerű állatte­nyésztés követelményeinek megfelelő tehénistállókba, bor- júnevelőkbe költözik át né­hány tsz állatállománya. Az üllői tsz nemi-égen be­népesített 108 férőhelyes tehénistállójában példás rend és tisztaság van. A rengeteg állatot négy-öt te­henész látja el. Hideg-meleg víz van az istállóban, a tehe­nek megszokták a gépi fejést — és megszokták az önkiszol­gálást. Ha szomjasak, feleme­lik az önitató edények tetejét, orrukkal lenyomják a csapot •— és máris spriccel szájukba n friss víz. A 60 férőhelyes borjúneve­lőt is átadják még ebben az évben. A tápiósülyi Virágzó Tsz 60 férőhelyes borjűnevelője kö­rülbelül 340 ezer forintba ke­rül. A modern itatásos borjú­nevelő építésekor a kivitelező — a TÖVÁLL arra is gondolt, hogy a kisborjak szervezete ér­zékeny, könnyebben megkap­ják a betegséget — ilyenkor jobb, ha elkülönítik őket egész­séges társaiktól. A borjúnevelő elkülönített része átmeneti szállása lesz a gyengélkedő bociknak. A mendei Lenin Tsz-ben 98 férőhelyes tehénistállót épít a TÖVÁLL. Ez ugyanolyan, mint az üllői, csak nagyobb benne a takarmánytér, és tejbeöntő helyett modern tejházban, higiénikus kö­rülmények között kezelik a tejet. A mendei istálló „átmenő beruházás” — 1968 első félévé­ben készül el. Ebben az évben 900 ezer, jövő évben TOO ezer forintot költenek az építésére, berendezésére. (d) Munkaidő: virradattól Anyagi ösztönzés, leány-fiú kapcsolat Tanácskoztak a termelőszövetkezeti fiatalok A napokban 45 termelőszö­vetkezeti fiatal gyűlt össze Monoron, hogy gondjaikról be­szélgessenek. Berta Ferenc, a járási KlSZ-bizottság titkára, vitaindítójában néhány idősze­rű kérdést vetett fel. Többek között a termelőszövetkezeti fiatalok nevelésére hívta fel a figyelmet. Elmondta: az if­jú szakmunkások derekasan helytállnak a munkában, a tsz-ek vezetői pedig mindjob­ban igénylik a fiatal szakmun­kások tudását. Ennek követ­kezményeként emelkedett a szakmunkástanulók száma a járásiban. Probléma viszont, hogy a termelőszövetkezetekben nem tudnak még folyama­tos munkát s ezzel párhu­zamosan stabil bért bizto­sítani a fiatalok számára. A vitaindítóhoz többen hoz­zászóltak. Blaskovits László, a vecsási Ezüst Kalász Tsz kül­dötte elmondta, hogy a fiata­lok még mindig inkább az üze­mekben próbálnak elhelyez­kedni, mivél a tsz-ekben ala­csonyabb a jövedelem. Spanicz Tamás, a maglód! tsz küldötte, arról beszélt, hogy hosszú még a munkaidejük, így sok fiatal nem is igényli a kulturált szórakozást. Ez, természetesen, hátráltatja' a politikai név élőmunkát is. Dobrovicz József (vecsési Zöld Mező Tsz) azt kifogásol­ta, hogy az alkalmazottak nagyobb előnyökhöz jutnak, mint a tsz-tagok. Pedig a tsz-eknek nem alkalma­zottként kellene megnyer­niük a fiatalokat a mező­gazdaság számára, hanem tsz-tagként. Misek János, a péteri tsz Kerékpárral- 1400 kilométeres túrán CSEMPI, CSICSÓ ÉS A TÖBBIEK SIKERÜK TITKA: az árukészlet ügyes forgatása A sülyi fogyasztási szövetkezet háromnegyedéves mérlege A Tápiósüly és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tési Szövetkezet könyvelősége most készítette el a szövetke­zet háromnegyedévi mérlegét. A forgalomról, és az egységek elemzéséről Czirinkó Sándor főkönyvelő elmondotta: A kiskereskedelmi íizemág háromnegyedéves forgalmi tervét a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 115,5 százalékra, nyereségtervét pe­dig 121,3 százalékra teljesítet­te. Kiemelkedik a TÜZÉP-te­lep kiváló teljesítményével. Ugyanis a kiskereskedelmi üzemág egymillió 24 ezer fo- rintnjd nyereségéből egymaga 752 ezer forintot teljesített. Ez 73 százaléknak felel meg, s a telep már novemberben teljesítette éves tervét. — Az üzletek közül a legna­gyobb nyereséget, 47 ezer fo­rint teljesítéssel a 4-es számú szőllősnyaralói bolt érte el. Si­kerük titka, hogy az egység vezetője 100 ezer forintos áru­készletét ügyesen, átlagosan 28 nap alatt forgatta meg. Ez a bolt példaképe lehet a többi egységnek. A szőllősi kis üzlettel szembe kell állítanunk a tápiósápi vegyesbolt mér­sékelt teljesítményét. Bár ez a bolt háromnegyed év alatt 13 ezer forint nyereséget ért el, leleményesebb gazdál­kodással azonban a csaknem egymilliót érő árukészletből sokkal többet is forgalmazha­tott volna. A különböző mo­torkerékpárok, televíziók, to­vábbá az üveg- és porcelán­áruk nagy tömege feleslegesen emeli a raktárkészletet. E cik­kek iránt nem mutatkozik nagy érdeklődés, így az egység vezetője a ter­vezett 46 nap helyett csak 90 nap alatt tudta áru­készletét megforgatni. Dicséretet érdemel 30 ezer forintos nyereségével a sülyi 3-as számú bolt is. Az üzlet vezetője 71 nap helyett 56 na­pos forgási sebességgel dolgo­zott. Az úri 10-es számú vegyes­bolt 29 ezer forintos nyeresé­get ért el. Ilyen kisforgalmú boltnál ekkora nyereség igen szép teljesítmény. Czirinkó Sándor főkönyvelő ezután elmondotta, hogy a vendéglátói üzemág 111 száza­lékkal teljesítette túl a bevéte­li forgalmat. A háromnegyed év alatt 510 ezer forint nyere­séget ért el, ami a bázishoz vi­szonyítva 126 százaléknak fe­lel meg. Krátky László VB-ÜLEST tartanak ma Káván 14 órai kezdettel, ahol beszámolnak a felvásárlási tervek teljesítésé­ről. Nyáregyházán is 14 órakor ülésezik a vb, melynek napi­rendjén a község házhely igé­nyeinek és építési lehetőségek felméréséről szóló jelentés sze­repel. A 17 órakor kezdődő vb-ülé- sen Péteriben az 1967. évi költ­ségvetési és községfejlesztési terv végrehajtásáról számol­nak be. Vasadon 14 órakor jelentés hangzik el a mozi üzem mun­kájáról és az 1968. évi költség- vetésben biztosított szociális hitel felhasználásáról. Már hírt adtunk arról, milyen, gaz• dag program vár­ja a szünidőben a pihenni, sportölni vágyó gimnazistá­kat. De azokról az itthon maradot­takról is érdemes szólni, akik regge­lente másfél órás edzést tartanak a monori gimná­zium udvarán, vagy a tornate­remben. Kitartó és szorgalmas munkájuk ered­ménye volt a nyá­ri kerékpártúra, amely két orszá­gon (Csehszlová­kián, Lengyelor­szágon) keresztül vezetett. A mostani edzé­sek elárulják, a természetjárók új­ra nagy útra ké­szülnek. Azt egye­lőre nem árulják el, jövőre hová mennek, de az el­múlt nagy túráról szívesen mesélnek. Veres tanár úr kezdte az él­ménybeszámolót : 1966-ban egy dunántúli ke­rékpártúráról hazafelé szüle­tett meg bennünk az elhatá­rozás, meghódítjuk a Kárpá­tokat, , de nem kényelmesen, autóval, vonattal — álturista­ként — hanem kerékpárral, gyalog, sátrakkal felszerelve. Ezeket az elképzeléseinket ala­kítgattuk, formáltuk a hosz- szú téli délutánokon, egy-két napos kirándulásainkon, bar- iangtúráinkon. Hittük is, meg nem is, hogy megvalósítható, de egyre lelkesebben s láza­sabban beszéltünk róla. Majd megtörténtek az első előkészü­letek: edzések, hivatalos enge­dély beszerzés, s gondoskod­nunk kellett sátorról, hálózsák­ról, gumimatracról. Ugy éves előkészület után 1967. július 29-én indultunk. A csoport tagjai: Patya — rendes ne­ve Ambrózi Pál, Mátékovics Sándor, akit a Csempi névvel tiszteltünk, a Köször névre hallgató Vrabecz Jóska, Éhes Csicsó, azaz Vancsó Jóska, Róza Laci — közismerten Öcsi, aztán Csaba — akinek már nem jutott ragadványnév és én. A gödöllői dombvidéken és a Cserháton át két nap alatt elértük az országhatárt. Ha­zánk e két tájegységén sok szép, érdekes emléket láttunk, az isaszegi 1848-as emlékmű­vet, a péceli Ráday-kastélyt, Grassalkovichék székhelyét, Gödöllőn, Aszódon Petőfi-em- lékeket. Utolsó hazai állomá­sunk Ipolytarnöc. Mivel a ha­tárállomáson a szabad mozgá­si lehetőség korlátozott, csak hosszas alkudozások után en­gedték meg, hogy aludhassunk. A falu főutcáján vertük fel sátrainkat. Ezen az éjszakán még magyar katonák vigyáz­tak álmainkra. Csempi meséli: — Kolonda — az első szlovák falu. Még mindig az Ipoly völgyében haladunk. A változás csak annyi, hogy az út sokkal jobb, mint nálunk. Losoncot elhagy­va a Kriván patak völgyében megismertük a hegyvidéki táj szépségeit és nehézségeit is. Feltűnik Zólyom. A város utak, vizek, hegyek találkozási pontján épült. Közepén a nagyméretű csipkés, bástyás Nagy Lajos-vár. A várost átszelő Garam mentén haladtunk tovább. Az összeszűkült folyóvölgyet északon az Alacsony-Tótra, délen a szlovák Érchegység határolja. A folyó több napig volt hűséges társunk, állandó csobogásával, zúgásával. Ek­kor már benn jártunk a feny­vesekkel borított, zordon Kár­pátokban. Sajnos a Garam völgye véget ért. Az út ezután felfelé kanyarog. Transzpa­rensek sokasága jelzi, hogy megérkeztünk a szlovák „pa­radicsomba”. A Hernád áttö- réses völgyét ugyanis Slovens- ki Kay”-nak nevezik.) A táj turisztikai vonzóereje vad, karsztos alakulatában rejlik. A turistaút a Vörös Kolos­torba torkoll. Meredek szer­pentinek sokasága vezet fel ide. Innen négy-öt kilométer hosszúságban völgyszorosok indulnak ki. Legszebb a Kysel völgye. Az ősi állapotba az ember beavatkozását csak a vashidak, függő vaskötelek jelzik. Ézek nélkül nehezen járhattuk volna meg a völ­gyet. Sokszor azt hittük, in­nen már nincs kiút. Egy kis kitérővel megérkez­tünk a szádellői völgy bejára­tához. Ez a Beatnyica patak szakadékos völgye, amelyet mészkősziklák, sziklatornyok tarka egyvelege ékesít. (Olyan, mint a hazai Holdvilág-árok, csak hatalmasabb.) Legfeltű­nőbb a 100 méter magasra fel­nyúló, tű alakú a Cukorsüvag- szikla. Függőleges északi ol­dalát a budapesti Vörös Me­teor alpinistái mászták meg először, odaérkezésünk előtt két héttel. A vendéglátók tisz­teletükre az először megmá­szott sziklát Meteornak nevez­ték el. A csúcson ott lobog a magyar nemzetiszínű zászló. Püspök Erzsébet (Folytatjuk) PECSENYECSSRKE A gombai Űj Elet Tsz 1968. évre kötött szerződésében 2550 ezer tojás, 11,5 vagon pecse­nyecsibe leadását vállalta. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Bumeráng (széles). Nyáregyháza: Rákóczi hadnagya. Úri: Csillagosok, katonák (széles). Vasad: Jónapot, én vagyok. Ve* esés: A kétéltű ember. KlSZ-titkára, sérelmezte, hogy- a legtöbb fiatal még ma is ide­genkedik a tsz-ben dolgozó fiataloktól, sőt leány-fiú kap­csolatnál is érezhető ennek a hatása. A tanácskozáson felszólalt Spenger István, a járási párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője. Elmondta, hogy elégedettek a rnonori járás fia­talságának munkájával, s a to­vábbiakban is számítanak ak­tivitásukra. Pintér István, a KISZ Pest megyei Bizottságának munka­társa, azt hangsúlyozta, hogy nem lehet csak az öntu­datra építeni, hanem anya­giakkal is ösztönözni kell a fiatalokat. Ott, ahol jelenleg még virra­dattól késő estig tart a mun­kaidő, harcolják ki a két mű­szakot. A tanácskozás részvevői Da­rázsi Esztert, a rnonori Üj Élet Tsz KISZ-titkárát választották meg küldöttnek az országos parlamentbe. Ö képviseli majd a járás fiataljait a január 18 —19—20-i tanácskozáson. (b—a) V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ ^ | Barátom, | ! az almacsutka I s > ^ A MÁVAUT megértő en- | ^ gedék^nysége jóvoltából ^ szabad dohányozni a távol- í ^ sági járatokon. Ezt ugyan a 5 kalauzok nem szívesen nép- $ ^ szerűsítik, de akiket illet, ^ 5j az utasok, úgyis tudják. § ^ Ugyanis hamutartó csak § § elvétve akad a buszon. Ha ^ í nem lennének dermesztőén ^ ^ hidegek a kocsik, sokkal ^ ^ kevesebb utas dohányozna, ^ ^ de így a melegedésnek % ^ egyetlen, és rendkívül pri- ? ^ mitív lehetősége a parányi $ ^ cigarettaparázs. ^ A napokban a hagyomá- $ S nyosan hideg, Monorról hét $ § órakor induló buszon azért $ $ gyújtottam rá, mert fáz- $ ^ tam, és mert iszonyúan $ bosszantott, hogy a MÁ- $ ^ VAUT gondatlansága miatt $ ^ fáznom kell. J ji — Életbevágóan fontos ^ ^ cigarettázni? — kérdezte a ) § kalauznő leplezetlen inge- 5 § rültséggel. Majd hozzáfűz- j ^ te, hogy a csikket bezzeg | § egyetlen utas sem hajlan-! § dó hazavinni a táskájában,! ^ azt söpörheti ő, a kalauz.; ^ Az érvelés, meg az élesj ^ hang annyira lenyűgözött, \ ^ hogy eloltottam a cigaret- | tám, s mert hamutartó j § egyáltalán nem volt a ko- | ^ csiban, megcáfolva a ka-! lauznő állítását, a csikket! ^ betettem a táskámba. De j ^ mert az eset még most is; ^ bosszant, s mert akkor a! ^ meghökkenéstől szólni sémi ^ tudtam, utólag szeretném > í elmondani; én úgy tudtam, ; ^ a kocsi kisöprése a MÁ-« $ VAUT hatáskörébe tart.o-> ^ zik, arra engem akkor sem! ^ kötelezhetnek, ha kénysze-! $ rűségből a földre dobom a! ^ csikket. : ^ Azonkívül szeretném azt: is elmondani, hogy a ha-; ^ mutartó sem minden. He- ; ^ tek óta vagyok kellemes j ^ baráti viszonyban egy ha- j ^ mutartónyi rothadó alma-! ^ csutkával. Barátságunk há-! ^ borítatlan, mert rotha- j § dó barátomat senki sem i ^ háborítja. i ^ Lehet, hogy azért, mert; ^ hasonlóan a csikkekhez, őt; S sem hajlandók a megátal-; ^ kodott utasok a táskájuk-; $ ban hazavinni. ^ (d) ; s v\VCVC*kVNXVs>XNX\V,<XV'i\VSVC*iVs>X\\\V,iNNX''

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom