Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

V A PEST MEGVEI HÍRLAP KuiONKlADAM XI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1967. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK A Szabadság Tsz közgyűlésén elmondták: Kiket törölnek a tagság sorából? Rendkívüli jelentésünk baromfiméh- és veszettség-ügyben VIGYÁZAT! Mérgezett kolbász és sajt a határban Rókairtás _ Figyelje az újságot! — Tartsa zárra, háziállatait Mivel Pest megyében ismét felütötte fejét a veszettség, a kötelező eboltás dátumát előbbre hozták. A tervek sze­rint 1968. februárjában lesz. A Szabadság Termelőszö­vetkezet küldöttközgyűlést tar­tott. A gyűlést Fekete József elnök nyitotta meg, s először az új termelőszövetkezeti tör­vény fontosabb rendelkezéseit ismertette. — Az új törvény — mondot­ta — megállapítja, hogy a ter­melőszövetkezetek csak úgy tudják a tagök anyagi, kultu­rális és egyéb érdekeit szol­gálni, ha a tagok is eleget tesz­nek kötelezettségeiknek. A jö­vő év március 31-ig felül kell vizsgálnunk minden tag eddi­gi munkáját, s aki hosszabb idő óta nem vesz részt a termelőszövet­kezet munkájában, azt töröljük a tagok sorából. Az előírt évi munkaidő fér­fiaknak 150, nőknek 100 tíz­órás munkanap. Ehhez kötjük a háztáji föld kiadását és az egyéb juttatásokat. Kivételt csali, az öregek, rokkantak és munkaképtelen betegek ké­peznek. Aki az évben eléri a 250 munkanapot, fizetéses sza­badságot kap. — A pártoló tagság megszű­nik. 1968. január 15-ig meg­kérdezzük, hogy be kívánnak-e (0) Harminc űj tag lépett be ü Mi lesz a pártoló tagokkal most kéri a lakosságot, hogy ez idő alatt háziállataikat ne engedjék szabadon, nehogy azok a mérgezett ételhez jutva tragédiát okozhassanak. Lesz-e baromfioltás? Sokain kérdezik, hogy a szokásos baromfipestis elleni oltás miiért marad el az idén? Dr. Faith István vezető ál­latorvostól kapott informáci­ónk szerint, az 1949. évtől fo­lyamatosan ismétlődő ba­romfioltás azért maradt el, mert az országban három éve megszűnt ez a betegség. Ter­mészetesen, amennyiben bár­hol fellépne e betegség, az ol­tást az egészségügyi hatóság azonnal megkezdi. Miért poshadt a szódavíz? — A gyár „nem veszi észre“ Tiszta szódásüveget kívánunk, de nines! A szikvízüzemben télidőben naponta körülbelül 5000 üveg szódát gyártanak, nyáridőben napi 10—12 ezret. Az év első felében 665 ezer liter szóda­vizet ittak a körösiek. A szódavíz két autóval és négy lovas kocsival érkezik a vendéglátóhelyekre, a ke­reskedésekbe és a harminc- három megbízott szikvízel- adóhoz. A kereskedők azt kérik, hogy naponta rendesen szál­lítsák a szikvizet, miután több napra valót nem tud­nak tárolni. A lakosság panasza pedig az, hogy az üvegeket nem mos­sák rendszeresen. A tanács illetékes bizottsága azt java­solta, hogy a vállalat állít­son be üvegmosót. Megkér­deztem Habony Tiborné te­lepvezetőt — mit szól ő a panaszhoz? — Az üvegek kimosása nagy és nehéz munka. Az üvegfejek le és vissza- csavarása sok időt és munkát vesz igénybe. Jelenleg, csak a tisztítatlan- nak látszó és hibás üvege­ket tesszük félre, mossuk és javítjuk ki. — A panaszok túlnyomó- részt onnan erednek, hogy vannak, akik hónapok óta használt szikvizes üveget visznek cserélni. Mi esetleg nem vesszük észre (!), hogy víz maradt benne, s beletöltjük a friss vi­zet, amelyen azután meg­érzik az állott víz íze. Egy üvegmosó alkalmazása mindenesetre javítana a hely­zeten. Az üdítőital-ellátás kielé­gíti a kívánalmakat. Az idén közel 200 ezer üveg üditő italt szállítottak a kereske­delemnek. Főleg narancs­szörpöt, mert a meggy-, a málna- és a citromszörpből kevés fogy Nagykőrösön. Ha a közönség akarja, bevezetik a szénsavas jaf- fát is, melynek három forint lenne a palackonkénti ára. A vállalat jégüzeme az ipar, kereskedelem és a lakosság szükségletének eleget tesz. Az évi jégtermelés 3000 mázsa körül jár. Fontos üzemük még a kür- tilaposi szeszfőzde, mely egy idényben, feles alapon a gaz­dákkal, mintegy 700 hektoli­feldarabolásához. A bödönök is ott sorakoznak, és bármi­lyen sok is van belőlük, pilla­natok alatt gazdára lelnek. így megy ez a hónap végé­ig. Január másodikán megkez­dődik a szokásos év végi leltá­rozás, amely 14 napig tart. KEREM A PONTOS IDŐT. Köszönet a masinának? Ismerősöm kíváncsi volt a pontos időre. Felemelte a hall­gatót. — Kérem a pontos időt, ked­ves kisasszony — szólt a kagy­lóba. Fél lépésre tőle is tisztán hallottam:... Tizenegy óra, huszonöt perc, harminc má­sodperc ... Tizenegy óra. hu­szonöt perc, negyven másod­perc ... Ismerősöm melegen bólin­tott: — Köszönöm, kézit csókolom — válaszolta. A szemben levő Íróasztal mögött a kolléga elnevette ma­gát. — Megbolondultál? Kézit csókolomot köszönsz egy masi­nának? — Miféle masinának? — ug­rott fel paprikásán a másik. — Csak megköszöntem a szíves tájékoztatást annak a kedves hangú nőnek. Csakhamar ádáz vita csatto­gott. Engem nógattak állásfog­lalásra. Szégyen, nem szégyen, tájékozatlan voltam az ügyben. A válaszért délután azonban bekopogtam a postahivatal fő­nöki irodájába. Nánási Sándor, a posta vezetője, mosolyogva hallgatta szavaimat. — Kérem, annak volt igaza, aki azt állította, hogy a pontos idő nem élő hang. Persze, ezt nem mindenki tudja, és mi is észrevesszük, hogy sokan ud­variasan megköszönik a tájé­koztatást. Ez az udvariasság azonban pusztába kiáltott szó... A pontos időt ugyanis magnetofon ez"1''"’•ól adják. A mi kezelőink csak megnyom­nak egy gombot, s a kérdező máris hallja a budapesti köz­pontban folyamatosan forgó szalag hangját, amely nulla órától huszonnégy óráig folya­matosan mondja a pontos időt... — És az ébresztés szintén központilag történik? — Az nem! Azt kezelőink végzik. Felírják, és nyilván­tartják az ébresztéskérést, és az ügyeletes pontosan felcsen­geti az előfizetőt. — És ha véletlenül elbóbis­kol? — Erre még nem volt példa De nem is lehet, mert az éb­resztőóra n.em engedi. A kellő időre beállítja az órát, maid az első ébresztés után a má­sodikra, és így tovább. Persze ez nem ingyen történik. Az éb­resztés díja: egy beszélgetés ára. Holnap az alszegi klubban; Őszi és téli tojástermelés Fazekas István pénteken es­te 6 órakor a Szabadság Ter­melőszövetkezet alszegi klub­jában filmvetítéssel egybekö- ! tött előadást tart az őszi és téli tojástermelésről. Állami Népi Együttes 1968:90 hazai előadás „Feszített” munkatervet ké­szített az új évre az Állami Népi Együttes. Abban nem kevesebb, mint 90 hazai elő­adás és több külföldi meg­hívás is szerepel. 62 előadást vidéken, 28-at a fővárosban tartanak. Válogatott műsor­számokkal, 2 előadással vesz részt az együttes a szegedi sza­badtéri játékok programjá­ban. Rendőrségi felhívás! Ki látta a cigá A városi rendőrkapitányság bűnvádi eljárást tett folya­matba ismeretlen tettes ellen, mert a december 3-i vásáron zsebtolvajlást követett el. A rendőrség kéri azt a fér­fit, aki 1967. december 3-án körülbelül 1 órakor a Velkei féle italboltban látta, amikor egy cigánynő a pénztárcából a zsebkendőbe rakta át a pénzt: jelentkezzen a rendőrség I. emelet 3-as számú szobájában, vagy telefonon az 59-es szám 99-es mellékállomáson. MR LÁTUNK MA A MOZIBAN? A koppányi aga testamen­tuma. Színes, magyar kaland­film. Főszereplők: Tolnay Klári, Bessenyei Ferenc, Ben- kő Péter. Korhatár nélkül «tekinthető. Kísérőműsor: Próbaút. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. t lépni a rendes tagok sorá­ba? Ha nem lépnek be, be­vitt földjüket a termelőszö­vetkezet megvásárolja — mon­dotta a tsz elnöke. Beszéde után tagfelvételi és kilépési kérelmeket tárgyal­ták. Harminc új tagot vettek fel, többnyire fiatalokat. Több megbízhatatlannak tartott jelentkező kérelmét elutasították. Végül hozzájárultak néhány vidékre kpltöző tag kilépésé­hez. A fegyelmi ügyek tárgyalása során több traktorost kártérí­tésre köteleztek, mert a gépet hanyagul vezették és a gépek­ben kár keletkezett. Egyszerűsítették a termelő- szövetkezet üzemvitelét. Há­rom üzemegységet szerveztek. Az I. számú központi üzem­egységnek Búz Albert, a II. számú feketei üzemegységnek Per neki Kálmán, a III. számú hangácsi üzemegységnek és szőlőnek Bermula Gyula lett a vezetője. Az üzemegységek nelletf dolgozik az állatte­nyésztő-csoport, és az üzem- gazdasági csoport, amelyet György Endre vezet. A továbbiakban tudomásul rette a küldöttközgyűlés, hogy i termőre fordult 20 hold sző­lő szüreteléséhez 290 hektó- iter hordót kellett vásárolni. Többen kérdezték, lesz-e húsboltja a termelőszövei,te­tetnek? — Lesz — mondotta az el­lök — eddig kedvező és biz­tató ígéreteket kaptunk. Igaz, logy nem az Alszegen, mert tt állami húsbolt nyílik. Arról is beszélt az elnök, rogy téli munkát biztosítottak az erdőben, fakitermelést, imi beleszámít a termelőszö- retkezet munkájába. Végül térte a tagokat, hogy akiknek nég kenyérgabona vagy egyéb árandóságuk van a termelő- szövetkezettől, azt karácsonyig regyék át. (k) Dél Csillaga alól... Karácsonyi levél December van. Zümmög a villanydrót a hidegtől, jégvirágosak az ablakok, kevesebben járnak az utcá­kon, barátságtalanabb a záros. Sydney-ben most is ingujjban sétálnak az em­berek, valaki — onnét — mégis ide, Nagykőrösre vá­gyik. Piros-kék csíkos levélpa­pír fekszik előttem, a távo­li Ausztráliából hozta a lé­giposta. Íróját, aki tíz esz­tendeje hagyta el az orszá­got, előbb a kalandvágy, majd pedig a kényszer vit- ;e tizenötezer kilométernyi távolságra. „Azóta — írja — egy lyugodt percem sincs. Ál- andóan csak arra gondo- ,ok: hogyan juthatnék ha- :a? Már-már úgy érzem, negőrjít az itteni élet. Siet? Ugyan mit beszélek, lem élet ez, csak kínlódás, így önmagából kiábrándult imber vegetációja. Szokat- an környezet, elviselhetet- en klíma, idegen arcok, s nindenűtt a közöny. Óh, lányszor idézem magam elé i mi kis városunkat, ott a í )una—Tisza közén, milyen i zívesen készülnék otthon a I :arácsonyra. Valamikor aj engerre vágytam, most az-i án itt ehet a fene a Csen-1 les-óceán mellett. Mit nem i idnék, ha csak egy félórára j s haza tudnék látogatni!] így érzem, soha nem lesz ] nár erre módom, itt pusz- ] ulok, ebben a homokéivá- \ agban.” Ahogy a sorokat olva-] om, eszembe jut egy má-j ik ember levele, aki nem j :erült Sydney-be, annál jó- i 'al közelebb, Angliában él. j „Házamtól, szerető árván i lagyott családomtól távol, i degen országban, boldogta- i anul ülök egyedül a szó- j iámban. Asztalomon hozzá-: artozóim fényképe. Oda- i laza karácsonyra készül-: lek, nekem itt peregnek a ; zönnyeim. Egyedüli boldogságom, j logy karácsony estéjén a j lőrösi konzervgyár üzenetei esz az asztalomon. Igazi i nagyar eledel, uborka, al- i na s egyebek, amelyeket! itt készítettek. Boldogan i úvasgatom a **Nagykörös«i elírást, hiszen hazai földön ] ermett, magyar kezek dol-i ;oztak vele. Nagyon szeret- ] lék hazamenni!” S. P. > 1.0/ U.O ív», aauiui v részére pedig évente 2500 S hektoliter gyümölcspálinkát ^ termel. $ A városi tanácsban olyan $ javaslatok hangzottak el, ^ hogy a vállalat szikvízüzemét J is telepítse ki a kürtila- $ posi szeszfőzdéhez, miután a központban való $ működése, autó- és kocsi- $ járása forgalmi és köztisz- $ tasági okokból egyaránt ki- $ fogásolható. — Tudomásom szerint — $ mondotta a telepvezető — ez- $ zel a kérdéssel a vállalat ve- 5 zetősége érdemben még nem- ^ igen foglalkozott. A szikvíz- ^ üzem részére a Kürtilapos- ^ ban nincs épület. Ezt a kér- 5 dést csak építkezéssel, a ta- ^ nács és a megye segítségével § lehet rendezni. , (kopa) í Szén savas ja fia esetleg less Évi 3200 hektó pálinka Részletes „menetrendjét” ak­koriban lapunk majd közli. Annyit azonban már most is, hogy minden ebet köteles gaz­dája beoltatni. Egyidejűleg az állatorvosi hivatal — karöltve a vadász- társasággal — megkezdi a ve­szettség terjesztőinek, a ró­káknak az irtását. Az irtás pontos időpontját lapunk szin­tén közli, de előre kérjük ol­vasóinkat: gondosan figyeljék a Nagykőrösi Híradót, mert naponként más és más körzetben kezdik a rókaírtást. Annál is fontosabb ez, mi­vel az irtás idején mérgezett kolbászt és saj­tot helyeznek el a határ­ban. Az állatorvosi hivatal már Jelentse be méhcsaládjait, hogy ne veszítsen forintot Mivjclentés ívhrtuír fi ti-it/ Minden méhcsalád-tulajdo­nos 19G2 óta minden évben köteles február 28-ig az állat­orvosi rendelőintézetben beje­lenteni méhcsaládjainak szá­mát. E bejelentés célja az, hogy megelőzzék a méhbeteg- ségeket. Ha ugyanis l betegség lép fel, az állatorvosi rendelő­intézet köteles a meheket el-: pusztítani, de állami kártérítés mellett. Ilyen esetben közel ezer forintot fizetnek kártala­nításként. Az a gazda viszont, aki elmulasztja a bejelentést, semmiféle igénnyel nem élhet az állammal 'szemléén méhcsa­ládjainak kiirtásánál. Vért adott — életet ment... Sok szúró- és vágóeszköz kell Januárban két hétig zárva lesz a vasbolt A város egyetlen vasboltja már november 15-én elérte az évi 18 millió forintos bevételt. Ennyit terveztek és ném töb­bet. Persze, azóta sem szüne­tel a forgalom, hiszen itt a disznóölés ideje, sok-sok szúró és vágó eszköz kell a hízók !

Next

/
Oldalképek
Tartalom