Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

^'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^ X Messzemenő | $ ä! segítség ^ Nagymami tanulékony. \ ^ Ha egy kis ideje van, nem ^ $ kötöget, hanem könyvet, ^ § újságot böngész, művelő- ^ ^ dik. Es közben jól megta- ^ ^ nulja az új neveket, kifeje- ^ ^ zéseket. Mintha lábon járó 5 ^ eleven lexikonkiegészítő S ^ lenne. A múltkor így kül- \ ^ dött a boltba: „Fiam, egy | kis messzemenő segítséget § \ nyújts nekem! Indulj a ^ ^ boltba, kérj füstölt szalon- § ^ nát. Neked talán juttatnak ^ ^ az elfekvő készletből.” ^ ^ Hogy mi ebben a messze- ^ ^ menő segítség? — Egysze- ^ ^ rű. Nagymami a bolttól« § vagy négy kilométerre la- 5> ' SSSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS$> PEST MEGYEI hÍDLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1967. DECEMBER 2., SZOMBAT Ne aggódjanak asr oíajká/yhások Jövőre éjjel-nappal árusít a benzinkút NAGYKŐRÖSÖN ÚJ TANKÁLLOMÁS NYÍLIK Csehszlo vak-magyar baráti est A csehszlovák—magyar ba­rátság jegyében december 4-én este fél hatkor csehszlo­vák zenei estre és kiállításra invitálja az érdeklődőket a Kossuth Művelődési Ház. A Csehszlovákia arca és fejlődé­se című kiállítást a földszinti teremben nyitják meg, ahol Frantisek Nemec, a Csehszlo­vák Kultúra igazgatója mond beszédet. Utána az emeleti nagyteremben zenei estet tar­tanak. Rászoktunk a lángosra — ezt igazolja az a hosszú sor is, amely kora hajnalban már ott várakozik a tér sarkában, a kis bolt előtt. Akik készítik, már haj­nali háromkor talpon van­nak, és még el sem indul az első busz, amikor friss lán- gostól illatos a környék. Este nyolcig sok száz fogy belőle. Reggelente hosszú sor áll a Kossuth Ferenc utca sar­kán, a TÜZÉP-iroda ajtaja előtt. Nyitásra, szénre vár­nak az emberek. Van, aki már az utánpótlásról gondoskodik, de akad, aki csak most kap észbe és most keresi, venné meg sürgősen az egész télireva- lót. A húszliteres műanyag tartályokat cipelő kerékpáro­sok, kis kocsival, vagy egyéb szállítóeszközzel az AFOR­telep vagy a Pesti úti ben­zinkút felé igyekvő^ már az új fűtő alkalmatossá­got, az olajkályhát használ­ják. Mivel a TÜZÉP-irodában nem mindig kaphatnak olyan szenet a vásárlók, amilyent szeretnének, és nem mindig annyit, amennyit azonnal meg­vásárolnának — az olajkályha- tulajdonosok is érdeklődve ké­rik az információt: lesz-e ele­gendő gázolajuk? A ceglédi ÁFOR-telep ve­zetőjétől a következő tájékoz­tatást kaptuk erre az égető kérdésre: — A kályhák fűtéséhez szükséges olajból van is, lesz is elegendő. Még az sem okozhat fennaka­dást, ha szaporodik a tulajdo­nosok száma. Itt, a telepen, és a benzinkútnál is vásárolnak, kis és nagy tételben egyaránt. Reggel hat órától este kilen­cig jöhetnek, a kút addig áru­sít. Jövőre, ha a tervet valóra válthatjuk, éjjel-nappal üzemelni fog , a ceglédi kút, amelyről nyu­godtan állíthatjuk, hogy az Alföldön nála korszerűbb nincs. A ceglédi ÁFOR-kirendelt- ség látja el a jövő hónap kö­zepén megnyíló, nagykőrösi új tankállomást is. Ott most javában folyik a bemérés, a műszaki felülvizsgálat. 3i«*florn hisrutsslók Gyógyszer — marok számra Karit hiflyett a Salvador a slúffrr JEfjy cv ts tt atillió forint PEST MEGYE ötven helysé­gében van gyógyszertár. Ceg­léden négy, de ezek közül e"v az utóbi időben általában min­dig átalakítás-felújítás alatt állt. Jelenleg is csak három működik. A Rákóczi úti, „Rákóczi” néven ismert gyógyszertár hosszú ideig tartó felújítása befejeződött. A szép és prak­tikus berendezés, a forgalom­hoz korszerűsített belső tér­kiképzés megnyerte a közön­ség tetszését. De egy hiá­nyosságot mégis meg kell em­lítenünk. Az átalakítás előtt a bejárat mellett évtizedeken át egy nagyméretű hőmérő mutatta a temperatúrát a já­rókelőknek. Sokan rápillan­tottak erre a hőmérő-óriásra. Az idős számtanprofesszor például négy évtizeden ke­resztül mindennap itt ellen­őrizte, a rádió által bemon­dott és a ceglédi tényleges hőmérséklet közötti különbsé­get. Ez a hőmérő egy kicsit hagyománynak számított, fvár, hogy elfelejtették régi helyére visszatenni. A gyógyszertári beszélgetés A diákok barkátsolták Végre „begerjedt“ az öreg csotrogány! Tiszteletkor az udvaron Csípős, hideg szél fúj észak felől. A járókelők sietős lép­tekkel igyekeznek céljuk felé. A gimnázium diákjai kigom­bolt kabáttal lépnek ki az is­kola kapuján, de gyorsan A bronzkori temető urnái között j Felröppent a Jélekmadár * Három és fél ezer éves a törteli leletkincs // Megint évezredes emberi emlékeket fordított ki az ásó. Andó József Törteién a Körösi út menti földjei forgatta és munka közben egy közel há­rom és fél ezer éves bronzkori i ember temetőjére bukkant. Nem sajnálta a fáradságot,' telefonon felhívta a múzeumot és örömmel újságolta, hogy a nagy urnákon és kis pohara­kon kívül még egy kccsaformájú agyagedény is előkerült. Nagyjából a ceglédi öregsző­lők bronzkori leleteihez hason­ló urnatejnela került elő Tör- tcl&nrXÍ'. Egymáshoz közel so­rakoznak a kisebb-nagyobb cserépedények, úgynevezett urnák, amelyekben csontdara­bok és föléjük helyezett apró lúséröedények vannak. A bronzkori ember a halott ma­radványait tartalmazó urna mellé, vagy az urnába helye­zett edényekbe élelmet, italfé­léket rakott, hogy halottja ne szűkölködjék a túlvilágon sem. A többnyire azonos formájú és díszítésű edények között nagy­ritkán különleges forma is akad. Ilyen került elő Andó József földjén is, egy kacsához Törők Lacika, az unoka, a háromezeréves ral” „lélekmadár­hasonló, madár alakú kis agyagedény. A ritka szép lelet­hez hasonló nem sok akad a múzeumokban. Ezért a lelet­körülmények tisztázására és a temető még földben levő régé­szeti anyagának feltárására re­mélhetőleg hamarosan sor ke­rül. A pontos megfigyelésekre Nem sikerült az első lépés Repült a kesztyű és feladta... Vasárnap volt az első osz­tályozó mérkőzés az NB II-be jutásért az ökölvívóknál Szol­nokon. Dávid Ferenc edző így nyilatkozott róla: — Tizenegy súlycsoportban álltunk ki. Sajnos, két tarta­lékkal, mert tanulmányai miatt a két Pataki nem tud­ta vállalni a mérkőzéseket, így helyettük Homoki és Kor- pácsi indult, de jól képzett el­lenfeleikkel nem voltak egyenértékű versenytársak. Mintegy 800 néző volt je­len az izgalmakban bővelke­dő Ceglédi Vasutas SE—Buda­pesti Vasutac SC ökölvívói osztályozó I. fordulóján. Báró kemény jobb és balhorog üté­sei után repült a kesztyű és ellenfele feladta a mérkőzést. Hörömpő ugyancsak erős ho­rogütésekkel kényszeritette feladásra ellenfelét. Kovács volt a találkozók sztárja. A legszebb mérkőzést ő vívta el­lenfelével, nagy sikere volt, remek küzdelemben győzött. Semetka ellenfelét a padlóra küldte, ennek ellenére döntet­lent ítéltek a bírók. így ala­kult a 15:7-es eredmény a BVSC javára. A bejutáshoz még van re­mény, mert a II. forduló Kis­kunfélegyházán lesz, lehet te­hát még szépíteni. Ha elveszít­jük a II. fordulót, újabb egy év kell az osztályozóba jutás­hoz. (— sz —) csak akkor van lehetőség, ha a tárgyakat nem egyszerűen kihúzzuk a földből, hanem azokat a régész szakavatott keze bontja ki. A munka során új­ra tisztázódik a háromezer év előtti temetkezés módja, ame­lyet a régész rajzban, fényké­pen, méretekben és megfigye­lés révén pontosan rögzít. Ily módon a lelet értéke megdup­lázódik. Ezért dicsérendő Andó Jó­zsef bejelentése, mert ahelyett, hogy egymaga ásogatta volna tovább a földet, felismerve a leletek múzeumi értékét, fél­behagyta a munkát és jelentést tett. A bronzkori „lélekmadarat" pedig, amelyet a kis unokájá­nak szánt, átengedte a Kossuth Múzeumnak. A most felfedezett bronzkori temető tudományos értéke igen jelentős. A Nemzeti Múzeum közreműködésével a tavasszal kezdődő ásatás, amelyről rész­letesen beszámolunk, minden bizonnyal érdekes emlékekkel gazdagítja múzeumunk anya­gát és ismereteinket a régmúlt népekről 1 . (—in—) összefogják magukon, és nya­kukat behúzva sietnek haza­felé. Három diákot azonban nem érdekel sem a meleg szoba, sem az otthon várt ebéd, ők az iskola udvarára sietnek, ahol egy kiöregedett, rozzant dzsip várja őket, hogy berozsdá­sodott alkatrészeit valahogyan életre keltsék. Ez az öreg ma­sina valamikor az iskola sze­me fénye volt, azonban miután kiadta a lelkét, nem akadt olyan, aki szívesen babrált volna rajta. A három „mester” először körültapogatja, majd nagy szakértelemmel nyomkodják élőiről, hátulról. Vajon a ru­gókban van-e még élet? Hát, a kocsi bizony nem nagyon ring, de még ez lenne a leg­kevesebb! Csak menne! Az egyik szertartásosan előve­szi a slusszkulcsot, a másik kettő lélegzetvisszafojtva vár­ja a fejleményeket, és széles mosolyra húzódik a szájuk: valahonnan a kocsi szívéből nehéz, asztmás betegekre em­lékeztető sóhaj tör elő. De a fáradt motor csak nem akar „beugrani”. A vezető — gon­dolom ő lehet a brigád esze — utasítja a két másikat, hogy „toljátok be, ez nem megy más­képp!” Tolják. Előre, hátra. Lekerül a melegítő, a sapka, de a csodabogár nagyon ma­kacs! Egy jó órát kellett ta- szigálni, hogy megtörténjék a huszadik század csodája: fel­hördült és egy traktort meg­szégyenítő hangjával, dübörgéssel pokoli „kilőtte" magát — úgy tíz kilométeres sebes­séggel. Teljes három kört írt le az iskola udvarán. A „mesterek” mesterhez nem illő diadal- ordítással ijesztgették az arra menőket, zenei aláfestésül az éktelen pöfögés szolgált. Azóta töbször láttam a ko­csi „mostoháit”, amint édes nyugalommal, hidegtől piros­ra csípett kézzel, orral babus­gatták a nehezen életre kel­tett öreg csotrogányt. Ha a matekkal, meg a fizikai kép­letekkel is ilyen türelemmel bíbelődnek, nem lesz baj az érettségin! (csat —) My fair Lady A szolnoki Szigligeti Színház december 2-án ismét Cegléden vendégszerepei, a Kossuth Művelődési Házban. Ez alka­lommal a G. B. Shaw Pygma­lion című színművéből és G. Pascal filmjéből adaptált, két­részes zenés játékot mutatják he — a világsikert aratott My fair Lady-t. A szolnoki szín­ház előadását Bor József ren­dezte. A főbb szerepeket ifj. Üjlaky László, Gyöngyössy Katalin, Horváth János Já- szai-díjas, Dömsödy János és Sebestyén Éva Jászai-díjas művészek alakítják. Az elő­adás este fél 8 órakor kezdő­dik. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este fél 8 órai kezdet­tel, a szolnoki Szigligeti Szín­ház vendégjátéka. Este 8 óra­kor táncest. Vasárnap: délután 5—9 óráig tánczenei koktél az emeleti táncteremben. Játszik a Earners-gitáregyüttes. A KGV Dózsa Művelődési Házban ma este 8 órától tánc­est. Játszik a Klub-együttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Mária és Napóleon (lengyel). Kossuth: vasárnap: A 26 hős (szovjet). Dózsa: vasárnap: Nikki (amerikai). Abony: ma és holnap: Az özvegy és a százados (ma­gyar). Törtei: ma és holnap: Nocturne (szovjet). Albertir- sa: vasárnap: A meztelen pásztorlány (csehszlovák). Jászkarajenő: ma és holnap: A nagy buli (francia). Sportműsor Vasárnap: délután fél 2 órakor az Építők gerjei pályá­ján szezonzáró labdarúgó­mérkőzés lesz a Ceglédi Vas­utas SE NB Il-es és a Buda­pesti Előre NB l B-s labda­rúgó-csapata között. során a gyógyszerfogyasztás, a divatos gyógyszerek sokat vitatott problémája kerül szó­ba. öt év alatt kerek egymil- liárd forinttal emelkedett az ország gyógyszerfogyasztása. CEGLÉDEN 1966-ban pél­dául a kórház 79 270 ápolási napot teljesített. A kórház, a rendelőintézetek, a baleseti osztály, a szülészet stb. egy év alatt 1771121 forint értékű gyógyszert fogyasztott. Ennek jelentős részét ugyan nem a helyi gyógyszertárakban vá­sárolta, de a város lakossága egy év alatt 11 millió forint értékű gyógyszert váltott ki. Egy-egy körzeti orvos na­ponta 150—200 receptet is felír. Egy-egy személy 4—5, néha egész marék receptet vált be. No, nem saját magá­nak, hanem a gyerekeknek is, a nagymamának is, a férjnek is és a kollegának, természe­tesen szívességből. A hivatalokban számtalan helyen a toll és a tapper mel­lett gyógyszeres tubusok is vannak készenlétben egész na­pon át. Havi zárlat, félévi be­számoló és mérlegkészítés idején a csillapítók, idegnyug­tatók fogyasztása ugrássze­rűen emelkedik. A Karil már kezd eltűnni, ma a Salvador fogyasztása emelkedik az úgy­nevezett mindennapos gyógy­szerek sorábaln. GYÓGYSZEREKET min­den háznál lehet találni. Né­hol túl sokat. Az éjjeliszekré­nyek • fiókjaiban tartalékolt gyógyszerekből patikák kész­leteit lehetne feltölteni. A gyógyszerkölcsönzés, ''agy ajánlgatás is divatos. Ismerő­sök egymásnak javasolnak különböző gyógyszereket az­zal, hogy „nekem is jót tett”. A gyógyszerkuruzslás, gyógyszercsere komoly egész­ségügyi problémát jelent, de még ezeknél is jelentősebb baj a gyógyszerek gondatlan kezelése, helytelen tárolása, a házi felügyelet hiánya, sok esetben a lejárati időn túli felhasználás is. SAJNOS, a lakosság több­ségének egészségügyi kultú­rája még elég hiányos. Ebből következik az, hogy sokan je­lentéktelen panasz esetén is többféle gyógyszert iratnak fel, illetve szereznek be esetleg ro­konok, ismerősök segítségével, mondván, jó ha van elegendő gyógyszer a háznál. Másfelől viszont a gyógyszerek tekin­télye bizonyos devalválódáson ment át az utóbbi időben. Idősebb asszony tétovázva nyitja az ajtót. — Szabad be­jönni? — kérdi. — Recep­tet itt lehet beváltani? — Igen, igen — mondja az ablaka mellett dolgozó gyógy­szerész, majd felém fordulva megjegyzi: — Sokan úgy gon­dolják, hogy még nem is mű­ködik a patika, mert c lehú­zott vasroló azt a látszatot kel­ti, hogy zárva vagyunk. — Miért nem húzzák fel? — Próbáltuk, de nem megy. s abbahagytuk a próbálgatást. De más megtévesztő dolog is van. Az van kiírva, hogy „rendelőintézeti gyógyszer- tár”, amiből sokan arra kö­vetkeztetnek, hogy ez a gyógy­szertár nem áll a nagyközön­ség rendelkezésére. Kértük központunkat, hogy a régi „Rákóczi gyógyszertár” elne­vezést adják vissza és a régi táblát helyezzék el ismét por­tálon. (Sz. I.) Brr... brrr! Ug­rál a vek leer. Nyugi, van még két perc. Brrr! Hallgass, te! Brrr! Azért sem kelek még! Brrr! Az anyád! Kinyúlok, ütök. Nesze! Puff, csrr, csr, cs ... ezek az utolsó sza­vai. Szegény. Kö­telességteljesítés közben ... Gye­rünk az óráshoz. Mondom, elment a hangja. Jó, mondja. Magának, mondom. Másnap kész. Üjból ugrál. Most ravasz va­gyok. Benyomom a fején a gombot. Elhallgat. Na. A következő reggel Órás? (I elaludtam. Nem volt brrr. Oda­csapjam? Nézem. A gombja még bent van, ahá! No, gyerünk csak ki­felé. De én men­tem. A fogóért. Meghúzom, ma­rad. Itt a poli­technikai oktatás teljes hiánya. A garancia, nyomás vissza az c-áshoz. Nézi. Nézegeti. Majd ekképpen szól. „Nem csörög, hát persze. Maga benyomta! Be* nyomta! Benyom­ta, maga...” „Hát ugye, az ... azért van ...” „Uram, az órás itt én va­gyok, nemde, ké­rem tisztelettel!” Jó logika, mi? Ügy persze, hogy elkopik a cipőnli, ha járunk is ben­ne! A kenyér el­fogy. hát persze, ha egyszer meg­esszük! Levegőt is újra szippantani kell, ha mindig könnyelműen ki­engedjük. Ez az órás — óriás! A törpék között. (— yer) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom