Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-14 / 295. szám
IMI. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK rui NICICI xKítiao Jogi tanácsaink II. Az új termelőszövetkezeti törvényről (4) A földtulajdon és a föld- használat kérdésének rendezése szükségszerűen együtt történt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény megalkotásával. Az 1967. évi III. törvény a népgazdaság és a tagok anyagi és kulturális igényeinek, szükségleteinek kielégítése érdekéI ben meghatározza azokat a I szabályokat, amelyek elősegi- j tik a termelőszövetkezetek | szervezettsége fokozását, demokratikus vezetésének és vállalatszerűén folytatott gazdálkodásának továbbfejlesztését. Meghatározza a termelőszövetkezet fogalmát, lerögzíti a munkadíjazás, illetve jövedelemelosztás szocialista elveit, az anyagi érdekeltséget. ...mindenki munkája szerint... Kimondja a jogszabály, hogy minden tagot végzett munkája alapján részesedés illeti meg, és a közös munkát a munka szerinti elosztás elvének megfelelően a teljesítmény alapján kell mérni, értékelni és díjazni. Üj, hogy központilag nem adnak ki minta-alapszabályt, hanem azt a jogszabályok keretei között a termelőszövetkezet közgyűlése állapítja meg. Rendezi a törvény a tagsági jogokat és kötelezettségeket, a felvétel és tagsági viszony megszűnésének, másik termelőszövetkezetbe, történő átlépés lehetőségének kérdéseit, az anyagi és fegyelmi felelősségi szabályokat, a termelőszövetkezet szerveit. Meghatározza a termelőszövetkezet vagyonának körét, és hogy a használatában levő föld után földjáradékot köteles fizetni. Rendezi a tevékenysági kört Eszerint a szövetkezet termelést és feldolgozást, szolgáltatást és más kiegészítő tevékenységet, valamint beszerzést és értékesítést végez. Más szervek és a lakosság részére is végezhetnek munkát, illetve teljesíthetnek szolgáltatást. Az új törvény célja, hogy segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás kibontakozását, a természeti adottságok és gazdasági erőforrások minél tökéletesebb kihasználását, biztosítsa a tagok és családtagok folyamatos foglalkoztatását, a lakosság és a népgazdaság szükségletednek a kielégítését, a gazdálkodás jövedelmezőségét. A szabályozás elvei arra épülnek, hogy szocialista fejlődésünkben a nagyüzemi gazdálkodás keretei kialakultak, a megváltozott termelési viszonyok lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezetek a szövetkezeti demokrácia további kiterjesztésével, nagyobb önállósággal, vállalatszerű gazdálkodást folytathassanak. Társulások, közös vállalkozások Lehetővé válik, hogy a szövetkezet á tevékenységi körébe tartozó egy, vagy több feladatot szövetkezeti társulás keretében valósítson meg a kölcsönös együttműködés elve alapján. A társulás lehet egyszerűbb gazdasági együttműködés, de lehet közös vállalkozás, amikor nyereségben, veszteségben egyaránt osztoznak. Változatlan, hogy a tsz gazdálkodásáról évenként zárszámadást köteles készíteni, új viszont, hogy a tsz alapokat képez és termelési költségként számolja el az elhasznált forgóeszközök értékét, az érték- csökkenési leírást, a munkadíjat, a föld járadékot. A pénzbeli munkadíjat pedig általában havonta kell kifizetni. Munkaidő megállapítása, fizetett szabadság Uj az is, hogy a termelőszövetkezetben meg kell állapítani a munkaidőt és a termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munka- viszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg, és az állandó beosztásban dolgozó szövetkezeti tag részére pedig hetenként egy pihenőnapot kell biztosítani. Messzemenő gondoskodás történik a tagokról a biztonságos munkakörülmények megteremtéséről, a szociális segélyezésről. Mint ismeretes, más jogszabály az ipari munkássághoz hasonló szintre emelte a tagok nyugdíjazási és a társadalombiztosítási szolgáltatásait. Háztáji földterületet az kaphat, aki a meghatározott munkamennyiséget teljesítette A háztáji gazdaság kereteit, a föld nagyságát is szabályozza a törvény. Háztáji földre a tsz-nek az a tagja jogosult, aki a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget teljesítette, és az öreg, rokkant, vagy tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tagtól nem lehet megvonni. A háztáji gazdaságban egy tehén, egykét növendékmarha, egy-két anyakoca malacaival, évenként 3—4 hízósertés, öt juh vagy kecske és korlátlan számú kisállat tartható. Fegyelmi vétség, anyagi felelősség Meghatározza a jogszabály, hogy fegyelmi vétséget az a tsz-tag követ el, aki tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességét vétkesen megszegi, vagy egyébként szövetkezeti taghoz nem méltó magatartást tanúsít. A fegyelmi jogkört általában a vezetőség gyakorolja. Ha a vezetőség vagy az ellenőrző bizottság tagja követ el fegyelmi vétséget, a fegyelmi jogkört a közgyűlés gyakorolja. Ugyancsak a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tagnak fegyelmi úton történő kizárása is. A tagok nyilvántartásából törölni lehet azt, aki huzamosabb időn keresztül nem vesz részt a közös munkában. A kártérítési felelősséget is rendezi a törvény. Általában a tényleges kárt kell megtéríteni, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke kisebb. Ha a kár bekövetkeztében^ a tsz is közrehatott, kármegosztást alkalmazni. Dr. M. J. (Folytatjuk) kell Diósdi bizalmiak A szavak súlya Egy kicsit, ha bevallatlanul is, de elitnek számítanak: szerszámkészítők. Nem mindenki lehet az: kényes szakma, nagy figyelmet, türelmet, pontosságot, leleményességet igényel. Többek között. Van olyan szerszám, amely harminc-, meg ötvenezer forintot is ér. Ezt eltolni... (Munkájuk kritikusa az egész gyár. Az itt készült szerszámokkal dolgoznak a termelőüzemek, s még altkor is őket szidják, ha — nem bennük van a hiba. Hanem, például, a gondatlan szerszám- használatban. Az MGM diósdi gyárában 51-en dolgoznak a szerszámműhelyben. Jövők és — menők Mostanában „divatos"’ em- . bernek számítanak: Szűcs Imre két esztendeje vezető bizalmija a műhelynek, Felker Tamás pedig nyolc éve szakszervezeti bizalmi. Miből érzik, hogy a szakszervezet, s ezzel maguk is, | mostanában divatba jöttek? — Többen és többet rágják a fülünket. — Kik és miért? — Az elsőre könnyebb felelni: a társaink. A másikra már nehezebb — mondja Szűcs Imre. — Hát először is a bér. Ez örök probléma. Az emberek többet akarnak keresni, s mindenkinek a maga pénze kevés, a másiké meg sok. igyekszünk elválasztani a jogost a jogtalantól: ami jár, az jár, követelőzni azonban nem kell. — A jogosra példa. Volt olyan jó szakmunkás, aki itthagyta a gyárat, mert nem kapta meg a kért harmincfilléres javítást. Fölvették az új embert: neki volt több. A gyár persze kényszerhelyzetben van, örül, ha embert kap, kénytelen megadni a többet. Arn, aki régóta itt van, joggal őrről, ha az új fiú többet tehet zsebre, mint ő — mondja Felker Tamás. - - ........ ,. — És a jogtalan? — Hát ezt inkább hagyjuk — mondják egyszerre mindketten. — Mi ugyanis visszamegyünk a műhelybe .. Nevetnek. Azután Szűcs Imre visszavált komolyra- — Sok a találgatás az új mechanizmussal kapcsolatban. A találgatás és az illúzió. Vannak, akik teljesen pánikba estek, s azt hiszik, hogy akkora drágaság lesz, amekkora még soha nem volt. Mások meg úgy gondolják: új mechanizmus — több pénz egyből a borítékban. Hát az is a dolgunk, hogy ezt az egybőlt egy kicsit megmagyarázzuk ... Egyenlő mércével Ebbe azután egy kicsit belemelegszünk. A józanabbak — és ez a többség — a várakozó álláspontot képviselik: nem beijedni, s nem elsietni semmit. Általában elég keveset tudnak arról, mi-hogyan lesz. Több a találgatás, mint a biztos, s ez rossz. Hozzájárul ehhez, hogy a munkások egy részének, főként a nagyobb csa- ládúaknak, nincs jelentősebb tartalékja: a keresetből él, erre, és csakis erre támaszkodhat. Érdekli-érinti tehát mindaz, amit innét meg onnét mon- danak-súgnak a fülébe árakról, bérekről, növekvő költségekről. — Sok ember küzd anyagi gondokkal. Nem olyanokkal — tart pillanatnyi szünetet, Szűcs Imre helyeslő bólintását várva, Felker Tamás —, hogy a betevő falatra nincsen, de bizony olyanokkal már igen, hogy cipő, télikabát kellene egyszerre három gyereknek is. És akkor — például — kiszorítunk neki kétszáz forint segélyt. Kicsi a segélyezésre fordítható összeg, jobban kellene gazdálkodni vele. Mert bizony a sokfelé adott kétszáz lényegében nem old meg semmit. Persze, így köny- nyü okosnak lenni: nehezebb, amikor annyi indokolt kérelem van ... Szűcs Imre: — Egy valamit tennék ehhez. Általában ügy gondolkoznak nálunk az emberek, s talán másutt sincs másképpen, hogy az új mechanizmus egyenlő mérce legyen. Azonos erkölcsi alapról bíráltassék el mindenki és minden. Ez a bizakodásnak is az alapja. Mármint, hogy nem lesznek kiskapule, hogyha az irodán tol el valaki valamit, azt is leszúrják érte, nemcsak a munkást. Mert, csak példaként mondom, van több, a munkánkat érintő főmérnöki utasítás. A szerszámellátás biztosítására — mert nemegyszer a szerszámműhelynek nincs szerszáma... — s más ilyesmire. Jó utasítások, csak éppen itt is, meg ott is elsikkadnak, a káromkodás meg a műhelyben van. Az üzletben volt... A termelés úgynevezett szervezési része, jobban mondva, annak zökkenői sokféle fejtörést okoznak a bizalmiaknak is, mert persze, hozzájuk mennek az embereit, „ti vagytok a szakszervezet, csapjatok az asztalra, mert..." Megtörtént, hogy a raktárból elküldték őket: nincs tűreszelő, az anyagbeszerző sem tud szerezni. Erre az egyik mérges — és belevaló — munkás kiugrott az érdligeti iparcikkboltba: megvette a maga pénzén, s odadugta azok orra alá, akik nem tudtak szerezni, holott ez a dolguk ... Sok vita van ilyesmin. Általában, igen gyenge a más vállalatoktól vagy a kereskedelemben vásárolt szerszámok minősége. Van, hogy a menetfúró kopik, az anyag meg marad ... Olyan is, hogy a reszeléknek csak a fele volt fogazott. — A gyár sokszor tehetetlen — mondja Felker Tamás —, örült, hogy ilyet is kapott. Most talán mindenütt rákényszerülnek arra, hogy tisztességesen dolgozzanak. Mi is, de a r^szelőgyá- riak is. Talán. Mert beszélgettünk magunk között arról is, hogy azért akadhat egykét hely, ahol megpróbálkoznak a hamar-haszonnal, a gyors pénzzel. Az államnak erre figyelni kell, nagyon. Szűcs Imre: — Jó a kollektív szellem a műhelyben, s a mi kapcsolatunk is jó a gazdasági vezetéssel, általában mindig hamar kialakul az egyetértés. A kapcsolat azonban kevés. Arra gondolok, hogy hiába jó a kapcsolat, ha nincs hatáskör, lehetőség, ha nem figyelnek oda a szavakra. Hosszú ideje szóvá tesszük az elszívóberendezést például. Két napig megy, azután megint lerobban. Ismét szólunk... megint... Hát ezek azok a dolgok, ahol — és nemcsak a mi gyárunkban — gyorsabbra kell váltani. Sebesebb ütemre. Mert nem elég, hogy az emberek megmondják a véleményüket. Azért mondják meg, hogy változás legyen! Nem „bélyegügynök" Van, hogy a bizalmi kutyaszorítóba kerül. Nemrég például azt kérdezték tőlük a társak, miért szűnt meg a korábban oly jól bevált anyagtakarékossági-szer- számkímélési jutalom? És amit a beállítok kaptak a késfelújításért? Most ez is rájuk marad, holott így sem győzik a munkát. Nem tudtak mit felelni rá. Arra sem, hogy miért nekik kell szaladgáltok vésőkés után, miért nincs menetkés? Pedig ez nincs benne az idejükben; azt valós termelőmunkára, s nem ilyesfajta szaladgálásra állapították meg. Tetszik, nem tetszik, de ha elfutja az embereket a méreg, hozzájuk mennek. „A szakszervezet azért van” — mondják, meg: „csináljon már rendet ebben a szakszervezet ...” v> — Az ilyesfajta, végletes megfogalmazásnál maradva: sikerül „rendet Coináini”? — Nagyobb lett a szavak súlya — mondja igen komolyan Szűcs Imre. — Ebben része van a gyárvezetésnek is, mely évek során rangot teremtett az embereket képviselők szavának a kisebb beosztású gazdasági vezetők előtt. És része annak is, hogy magunk is megtanultunk megfontoltabban beszélni, jobban mérlegelni, az összefüggéseket megkeresni. — Volt idő, amikor, ha tréfásan is, de bélyeg ügy nőknek csúfoltak a többiek — folytatja Felker Tamás. — Ma ez nincsen. Ha nem is mindent elsöprően gyors a fejlődés, azért nyilvánvaló mindenki előtt. Látták, mit sikerült elérni a szakszervezetnek, tapasztalhatják, hogy a gazdasági vezetés és a társadalmi szervezetek értük keresik a jobbat, s nem külön-külön, hanem együttesen. Ez fontos. Egy időben például a termelési tanácskozásoknak nem volt túl nagy sikere, enyhén fogalmazva. Ma itt is más a j helyzet. Más a helyzet, bár a gond nem kevés. Mert például újra és újra vitákat robbantanak ki a szerkesztésből leérkező, nem jó rajzok. Olyanok is, amelyek hibájára hónapokkal korábban már felhívták ők, műhelybeliek a figyelmet, akkor ki is javították, de most, az újból leküldött rajz megint a régi hibákkal érkezik... Van vita azon is, kinek jár munkabakancs, hogyan fizetik a vasárnapi műszakot s így tovább. Könnyű lenne azt mondani: ez az élet sűrűje. Valóban az, csakhát nem mindig kellemes elmerülni benne. És akik vállalják, társaikért teszik, nem magukért. Ezért illeti őket elismerés, s ezért is az a címük-rangjuk: bizalmiak. Mert sokszor bizony nem könnyű-kellemes megszolgálni a társak bizalmát... Mészáros Ottó Bizottsági vita a mezőgazdaság költségvetéséről A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1968. évi költségvetésével foglalkozott szerdán, a Parlament gobelin-termében tartott ülésen az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Dr. Di- mény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ismertette a tárca jövő évi költségvetésének tervezetét, vázolta a mezőgazdaság előtt álló főbb feladatokat A tájékoztatót követő vitában részt vett Barta András, dr. Baskay-Tóth Bertalan, dr. Fekszi István, Gajdos János, Gállá Ernő, Kovács István, Lakatos András, Mateovics József, dr. Mészöly Gyula, Nagy Antal, Nagy József, Németh Imre, Riba Miklós, Szabó István, dr. Zsigmond László. A bizottság a miniszter tájékoztatóját tudomásul vette, a tárca jövő évi költségvetésének tervezetét elfogadta. ELMÚLT A NYÁR — bolgárul A Zrínyi Kiadónál éppen tíz esztendeje, 1957-ben jelent meg Ábel Péter—Prukner Pál: Elmúlt a nyár című regénye. A fordulatos, érdekes történet, amely egy vadászrepülő-aluku- lat életén át nyújt bepillantást a repülősök sajátos gondolatvilágába, most bolgár nyelven is megjelent. A bolgár kiadó 112 ezres példányban Georgi Krumov fordításában adta közre a regényt. Ékszersarok A főváros legnagyobb és legmodernebb óra-ékszerüzletét a Vörösmarty tér és a Váci utca sarkán szerdán nyitotta meg az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat. A 126 négyzetméter alapterületű kisáruháznak külön arany-, ezüst-, óra- és egyéb ajándékosztálya van. Az elegáns üzlet, amelynek eladói több nyelven beszélnek, méltó a Belváros fejlődő bolthálózatához. Az „Ékszersarok” 6 millió forint értékű arany-, ezüst- és ajándékkészlete nagyban hozzájárul a karácsonyi vásár sikeres lebonyolításához. ■wT -j / i Müller Lajosné szaktectaniV adaszlesen ku?> • ®?i-*,"áInvili -Aramszolgáltató Vallalat művezetője elsőként tett sikeres vizsgát vadászati ismeretekből Baranya megyében. A szakemberek véleménye szerint a megye legjobban képzett vadászai közé tartozik. Férje már húsz éve vadászik és a feleség csaknem egy évtizede rendszeresen elkíséri a cserkészésekre. Müller Lajos, a Zengő környéki „Dózsa” Vadásztársaság tagja, Müller La- josnét, a Sásd környéki „Hegyháti” vadásztársaság fogadta sorába
