Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
A tanyai zugiskolától a kollégiumig Gondolatok a diákotthon avatásán Egy évszázad telt el azóta, hogy Kállay Feponc a Homoly- táján „zugiskolát” nyitott. A város határában, Homolytáján,' Feketén és a Nyilasban voltak már tanyák az 1850-es évek közepén. Ezekben már az egécz család kint lakott, nemcsak a béres, vagy a kertész. A kitelepülés a jószágtartási lehetőségek miatt egyre nagyobb méreteket öltött. A Homolytája külső része olyan távol volt a várostól, hogy a gyerekek nem járhattak be a városi iskolába. A város még akkor nem szándékozott külterületi iskolákat alapítani. Kállay Ferenc — akkor még képesítéssel sem rendelkező tanító — volt az út-? törő. Az Ács József-féle fanyá-j ban 1868-ban már folyt a ta-| nítás. Maguk vitték a széket A gyerekek maguk vittek ülőhelyet, négylábú gyalogszéken ültek az iskolában, ölükben tartották a palatáblát, vaigy az ÁBC-s könyvet. A kemencébe a reggel korábban jött gyerekek fűtöttek be szalmával, kukoricaszárral, amit a szülők adtak. A tanító bérét. vékával mérték, vagy egyet- mást vittek neki. Sokat koplalhatott, s ezen alkalmasint csak a disznótorok idején enyhített, amikor ide is, oda is meghívták. Ebből a jövedelemből csak nőtlen ember élhetett meg. Kállay nőtlen volt. Hogy ínségén enyhítsen, a városhoz fordult támogatásért és kérte, hogy adjon fát és pénzt az iskola fenntartásához. Húsz. forint pénzsegélyt és egy ölj fát kapott. A földes padlójú tanteremben, melybe két kis ablakon gyér világosság szűrődött be, nehéz volt a tanyai gyereknek a betűt felismernie, vagy a palatáblán a vonalat meglátnia. Ennek ellenére tanultak. A város Antal Gerzson tanácsnokkal felülvizsgáltatta a tanítást, aki megelégedéssel állapította meg, hogy a gyerekek jól írnak, olvasnak és számolnak. I. 1870-ben már 30 forint segélyt adott a város a tanítónak és az Ács-tanya bérletét — 60 forintot — is kifizette. Tanszerekre is adott 26 forintot. Ez a forint nagyobb értékű volt a mai forintnál. Kállayt lelkesítette a segítség és a tanulók számának a szaporodása, ezért felvetette az állandó komoly táji iskola építésének a gondolatát. Az 1868. évi 38. te. elrendelte ugyan az általános iskolakötelezettséget, de a tanyai iskolák építésére komoly lépések nem történtek Nagykőrösön. Gubody Gedeon tanár azt kérte 1872-ben, hogy Kálíay- nak, aki időközben megszerezte a tanítói oklevelet, annyi évibért adjanak, mint egy városi szolgának. (A városi alkalmazottak között annak volt a legalacsonyabb bére.) Meghalt: tüdővészben A kérést teljesítette a város és 300 forint évibért adott Kál- laynak. Időközben a homolytáji iskolának a Bolgár István-féle tanyába kellett költöznie. Ebben az évben kapott az iskola padokat is, térképet is. A tanyai nép felismerte, hogy szükség van az állandó iskolára, s telket ajánlották föl az iskola részére. Elsőnek Ács József 1200 négyszögöl földet az épülő iskola részére. Közben Kállay belefáradt az iskola szervezésébe és megvált a homolytáji iskolától 1874. május 6-án. 1876-ban a Belső- Nyilasban tanított, 1877—78- ban utoljára. A sok nélkülözés és fáradtság aláásta egészségét és 1878. május 27-én, 42 éves korában tüdővészben meghalt. Azt jegyezték fel róla, hogy „állásához mért egyszerűséggel" temették el. Nem láthatta az állandó homolytáji iskolát, melyben annyira szeretett volna tanítani, mert az csak 1896-ban épült meg. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) SOK KICSI - SOKRA MEGY Hogyan vesz Hegedűs Miska kerékpárt? A Kecskeméti utcáról kísér- getem a két gumikerekű taligát. Már bent járunk a Csillag utcában. Tíz lépésre megvillan a MEH-felvevőtelep piros táblája. Egy szusszanás- ra meg kell állni. Ügy ahogyan haladtak, vagy öt lépésre megállnak egymástól. Megszólítom őket. Kucsera Ferin nem látok különösebb változást Hegedűs Miska, mintha megszeppent volna, de rögtön megnyugtatja az első kérdés. — Hol gyűjtöttetek a vasat? — A Vízállás Gáttér környékén. Elég messze! — törülgeti izzadt homlokát a Kucsera-fiú. — Nemcsak vasat hozunk. Az a zsák tele van ronggyal. — A Balaton utcában kaptuk — csatlakozik bátran Hegedűs Miska. — A szomszédék- hoz zörgettem be. Egy egész fuvarra valót adtak. — Én a második szomszédtól kaptam — jelentkezik Kucsera pontosan úgy, ahogyan az iskolában feltartott kézzel hívja fel a tanár úr figyelmét földrajzórán. — Melyik iskolába jártok? — A Petőfibe! — Mi lesz a pénzzel? Kucsera Feri készen van a válasszal. — Ebből veszek karácsonyra ajándékot a testvéreimnek. — Az egészből? — A, nem. Marad abból takarékbélyegre is. — Hát te, Hegedűs Miska? — Nálunk már megvan az ajándék. Én az egészet befizetem takarékbélyegre. Kerékpárt veszek. — Mennyi van már a gyűjtőlapokon? — Kétszázötven. Szeretném, ha a tanév végén megvehet- ném a kerékpárt... Ahogy elnézem, nem kétséges, hogy megveszi. (rossi) Ifjú agrár szakemberek klubot alakítottak Cegléden Cegléden, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a KISZ városi bizottságával közösen megszervezte az ifjú agrár szakemberek klubját. Régi kívánsága volt ez a város tsz-eiben dolgozó fiatal szakembereknek. Az első összejövetelt már megtartották a Kossuth Művelődési Házban. A következőre holnap kerül sor. Kéthetenként találkoznak az agrárklubban. Pillanatnyilag csak a ceglédiek jönnek, de tervezik, hogy egy-egy ismeretterjesztő előadásra, érdekes beszámolóra, jelentősebb foglalkozásra meghívják a járás más községeiben dolgozó fiatal szakembereket. Örömmel fogadják az érdeklődő szakmunkásokat is körükben. Egy-egy alkalommal meghívott előadók tartanak beszámolót a klubesteken, és a mezőgazdasági technikum oktatói, tanárai is szívesen látott előadói, vendégei lesznek a fiatal agrár szakemberek klubjának. A PESTMEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM 1967. DECEMBER 12., KEDD Még hosszú ideig nélkülözhetetlenek... Mivel foglalkozik ja vetőmag-felügyelőség? A döntőbizottság közbelép — A végső szó Svájcé Kevesen tudják, hogy megyénkben, Monor határában, működik egy országos viszonylatban is egyedülálló üzem — az Országos Vetőmag-felügyelőség telepe. Akik — hivatalból — mégis ismerik, csak a legjobbakat mondják róluk. Akik pedig nem ismerik, gzok számára felkértük Vladár Miklós telepvezetőt, hogy mutassa be a telepet, beszéljen a munkájukról. — A mi feladatunk lényege az, hogy a termelésre szánt vetőmagvakat, egy növényfajtán belül a forma és a minőség megállapítása érdekében, kísérletképpen, először ezen a telepen vetjük el. Ugyanis a tsz-ek s általában a mezőgazdasági üzemek nem biztosak abban, hogy valóban annak a fajtának magvát kapják kézhez — persze, vagontételben —, amit megrendeltek. Egy példát mondok: az uborkamagvak a szakember szemével is tökéletes hasonlóságot mutatnak. Mégis más az apró csemegeuborka, a közepes és az óriás stb. magja. S ha valamelyik tsz történetesen csemegeuborkát kíván termelni, akkor a csemegeuborkának feltüntetett mag mintáját elküldi hozzánk, mi elvetjük, s így kiderül, hogy csemegeuborka magva-e vagy sem. Szakemberek bevonásával minőségi bizonyítványt állítunk ki, amelyen egyébként azt is feltüntetjük, ha mégsem fajta- azonos, akkor milyen más maggal keveredett össze és milyen arányban. Ez a szabály vonatkozik az export és az import magszállításokra is. A valóságban ez, sajnos, mégsem olyan egyszerű. Akiadott, hitelt érdemlő minőségi bizonyítvány után is gyakoriak a reklamációk. Ilyenkor kezdenek bonyolódni az ügyek. Felügyeleti szerveinkkel — a Mezőgazdasági Kutatóintézettel, a Kertimag Vállalattal, az Agrimpexszel döntőbizottságot hozunk létre, amelynek hazai viszonylatban kizárólagos joga van a kérdés végleges lezárására. Miután jelentős anyagi és gazdasági kár keletkezhet, előfordul, hogy bíróság elé viszik az ügyet. Hiszen gazdasági szempontból nem mindegy az, hogy egy tsz több száz holdon ugyanazon magvakból mégsem a kívánt növényfajtát termeli. Ha a reklamáció több külföldi országot is érint, abban az esetben Svájc, mint semleges ország, a vetőmagok hitelesítése tekintetében világközpont, hivatott arra, hogy a sehol meg nem vétózható döntést meghozza. — Ha ennyire bonyolult a vetőmagok fajtaazonosságának megállapítása, próbálkoznak-e az eljárás egyszerűsítésével? — Igen. Számos laboratóriumi kísérletet végeznek, hogy a magvakból megállapíthassák a növényfajta biológiai sajátosságait. Ezek a kísérletek egyelőre kezdeti stádiumban vannak, de még hosszú ideig szükség lesz a telep munkájára. — Szeretném hozzátenni, hogy jelentős terveket dolgoztunk ki a telep továbbfejlesztésére. Az épületeket rendbe hozzuk, munkásjóléti berendezésekkel bővítjük — fejezte be a beszélgetést a telepvezető. Baky László A írom... írom... trombitás Bogáncs, a kivándorló Repülőn utazott Amerikába a Kedves utasa volt a közelmúltban a Ferihegyi repülőtérről induló menetrendszerű járatnak. Igaz, tisztelői nem gördítettek szőnyeget á lába elé, de nem volt olyan stewardess, aki a gombszemű kis jövevényt meg ne simogatta volna. A mosolygó környezetben virgonckodö utas jókedvét csak a kis házikó tette kissé bánatossá, amiben szállították. Kísérője nem lengetett zsebkendőt távozásakor, de — mint mondotta — bizony sajnálta Bogáncsot, aki a karácsonyi ünnepeket már az Egyesült Államokban tölti. Bogáncs meghívója A MAVAD-on keresztül érkezett, s a kutyus feladója Győré Gyula, a ceglédi ebtenyésztők klubjának elnöke volt, aki eddig hét országos és három nemzetközi kutyakiállításon nyert első díjat fajtiszta pulikutyáival. Küldött már terelőpulikat Izraelbe, Olaszországba, a Szovjetunióba és az NSZK-ba is. — Milyen módszerekkel lehet igazi, pásztorkodásra alkalmas pulikat nevelni? A puszták kutyáit nem szabad elkényeztetni — ezek nem a szobakutyák viselkedését hivatottak utánozni — mondotta Győré Gyula. — Csak természetes neveléssel, szabadon tartással válnak hírneves pulikká, s akár a hó tetején is alkatnak. Étrendjük ceglédi puli sem választékosabb terelőtársaik ennivalójánál. — Bogáncs mennyi idős? — öthónapos. Értéke kétezer forint. — Bogáncs családja? — Jó egészségnek örvendenek, és ha házasságuk ilyen meghitt lesz a jövőben is, leszármazottjaikból is a külföldi megrendelőknek szállítok. (csat —) MULATUNK MA A MOZIBAN? Nem várok holnapig. Magyar film vígjáték. Korhatár nélkül megteldnthető. Kísérőműsor: Világmagazin. Magyar híradó. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. {Sssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssss^ X A jó munkához | idő kell? $ $ ^ A Patyolat helyi fiókja $ $ havonta 8—12 ezer forin- $ ^ tos forgalmat bonyolít le. ^ A mosásra általában nincs ^ ^ panasz, annál több a vál- § § lalási időre. A szolnoki ^ ^ Patyolat ugyanis négy hét- ^ ^ re vállal tisztítást, ezért ^ ^ az emberek inkább Cég- í; ^ lédre, vagy Kecskemétre ^ S viszik át ruhájukat tisz- s ^ títtatni. A fanács nem hagyja annyiban... Mégis lesz tanyai mozi? November 22-én arról ír- I tunk, hogy becsukta kapuit ! a kiskörzeti mozi, amely évtizedeken keresztül volt hivatva a tanyai emberek moziját pótolni. A becsukás nemcsak a tanyai embereket érintette fájdalmasan, de a városi tanács művelődési osztályát is, ahol nagyon jól ismerik a szórakozási lehetőségek szerény skáláját. Ezért elhatározták, hogy mindenképpen segítenek a moziügyben. Ehhez azonban a megyei tanács segítségére is szükségük volna. Keskenyfilm-vetítőgépet vesznek és a tervek szerint a művelődési otthon veszi át a körzeti mozi hatáskörét. Reméljük, nemsokára arról számolhatunk be olvasóinknak, hogy az ötlet megvalósult. ELŐADÁS I A GYITMÖLCSItÖL ÉS A BAROMFIBÓL Ma délután 5 órakor filmvetítéssel egybekötött előadást tart dr. Faith István főállatorvos a bokrost termelőszövetkezeti klubban. Előadásának címe: A tojó- és húshibridek jelentősége a baromfitenyésztésben. Este 6 órakor, ugyancsak a klubban dr. Konrád Zoltán osztályvezető a zöldség- és gyümölcstermesztésről tart előadást. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Szűcs József és Szűcs Máriar' Zoltán, Tóth Dénes és Szokolai Erzsébet: Erzsébet, Öcsai Sándor és Bottyán Rozália: Tünde, Antal János és Rózsa Margit: Margit, Hegedűs László és Győgyei Rozália: László, Dér László és Hirt Sára: Krisztina, Zoboki István és Pálinkás Erzsébet: Gabriella, Molnár István és Szikora Juliánná: József, Hriagyel Béla és Virág Terézia: Erika, Tóth Sándor és Hoffer Sára: Tinea, Szalai Sándor és Kiss Karolina: Ildikó, Balogh György és Árvái Eszter: Zoltán, Ország Mihály és Duzs Sarolta: László, Kiss József és Dobi Irén: Irén nevű gyermeke. Házasságot kötött: Fehér Balázs és Krenyóczi Irén, Görbe Ferenc és Berente Lenke, Nyerges József és Fejes Erzsébet Meghalt: Farkas Sándor (Kinizsi u. 23.), Bacsó Árpád (Dalmadi Győző u. 6.), Ondó Ferencné Andó Erzsébet (Alsójárás dűlő 1.). Dobódzi Gábor- né Mészáros Mária (Abonyi u. 45.), Bűz László (Szurdok dűlő 17.), Harczi István (Damjanich u. 13.). Köszönetemet fejezem ki mindazoknak a rokonaimnak, ismerősöknek. az Arany János Ált. Iskola tanári karának és tanuló ifjúságának, valamint a város azon vezető szerveinek, akik drága férjem elhunyta alkalmával mellém álltak, részvétükkel enyhítették fájdalmamat és sírjára virágot, koszorút helyeztek el. özv. Németh Ambrus- né, Nagykőrös, IV., Szász Károly u. 5. sz. Mindazon kedves rokonoknak, elvtársaknak, jószomszédoknak, ismerősöknek, akik drága jó férjem Dávid József temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmamban osztoztak, ezúton mondok hálás köszönetét, özv. Dávid József né.
