Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-11 / 267. szám

1967. NOVEMBER 11.. SZOMBAT rear Miete I &CíHai> A REFORM KÜSZÖBÉN Nagyobb lehetőségek, tágabb látóhatár Az újítási előadó íróasz­tala mögött, a falcai, bekere­tezett oklevelek: az Egyesült Izzó TV Képcső- és Alkat­részgyára helyezéseit adják tudtul a nagyvállalat gyárai közötti versenyben, a megyei újítási kiállításon elnyert harmadik díjat, a — múltat. A múlt: alap a holnaphoz. Jó alap: az aranyjelvényes Remé­nyi Gyula, az ezüstjelvényes Mester Aurél, Rozmán Ervin és Sárközi János, a nyolc bronzjelvényes újító, az 1966- ban elért, több mint 1600 ezer forint megtakarítás, kü- lön-külön, s még inkább együt­tesen a holnap nagyobb fel­adatainak megoldásához^ ad kiindulópontot. A kezdőpont­tól a célig azonban hosszú az út... ♦ Tények, tanulságok, tervek ♦ Tökéletesebb összhangot ♦ Tovább építve qz alapokat ♦ Újító mozgalom a Képcsőgyárban munkáját a leghasznosabb fel­adatoknál kamatoztassa. A normaóra-megtakarítást ered­ményező újításokért nem csak a legmagasabb díjkulcs alap­ján fizetnek, hanem külön ju­talmat is adnak; anyagilag is ösztönzik a jó szakvéleménye- zői munkát; az olyan részleg- vezetők, mint például Amon Károly és Szunyogh József, kö­telességükön túl is mindent megtesznek az újítások mi­előbbi bevezetése, hasznosítá­sa érdekében. Foglalkozott az újítási munkával a gyár párt­végrehajtóbizottsága, rendsze­res a konzultáció a központ újítási irodája s a gyár kö­zött A gazdaságirányítás új rend­szerében a Képcsőgyár az újí­tások elbírálásában is nagyobb önállóságot kap: a jelenleg végleges megformálás alatt ál­ló vállalati rendelkezés szerint — helyesen — ahol az újítás haszna jelentkezik, ott a dön­tés joga is, s természetesen a kockázat vállalása is. Több más jó, hasznosnak ígérkező elgondolás is helyet kapott eb­ben a központilag kidolgozott de a gyárakban részletesen megvitatott tervezetben. így az anyagi ösztönzés növelése, az újítókkal előzetesen köten­dő, s fix összegre alapozott szerződések rendszere, a mű­szaki alkotómunka körülmé­nyeinek javítása stb. A refötm tehát — mint min­den más területen — nagyobb lehetőséget teremt az újító­mozgalomban is, a lehetőségek jó kihasználásához azonban rében, mint sok másban, az arra is szükség van, hogy az A gyár főmérnökével, Ti- borcz Istvánnal több hasznos, már most kezdetben is jó eredményekkel járt módszer­ről beszélgetünk. Többek kö­zött a műszakiaknak adott célfeladatokról, az általános műszaki színvonal növelésé­re tett erőfeszítésekről. — Tö­rekvéseink lényege — mond­ja a főmérnök —, hogy az eddiginél önállóbb, bátrabb munkára ösztönözzük a tehet­séges műszakiakat, ne „kis pont”-nők érezzék magukat, hanem a saját munkaterüle- kön önállóan dolgozó embe­reknek. A nagyobb követel­mények teljesítéséhez na­gyobb segítséget is kapnak; a gyár bővülő lehetőségei együtt kell, hogy járjanak a műszakiak tágabb horizont­jának kialakuláséval, mert a kettő együttesen jelentheti csak a holnapot • A főmérnök szávaiban 'meg­fogalmazódó gondolat a gyár jelenének fontos tényezője: a gazdaságirányítás új rendsze­újítómozgalomban is az eddi­gieknél nagyobb önállóságot, tehát felelősséget is kap a gyár. Élná ezzel nem elég: jól kell vele élni. Ehhez azonban nem néhány ember, hanem a teljes műszaki kollektíva hatékonyabb erőfeszítéseire van szükség. eddigieknél nagyobb, tágabb legyen a műszakiak láthatára, hogy mind kisebb legyen a vé­letlen szerepe, s mind nagyobb a céltudatosságé, a tervszerű­ségé. Az, amit a főmérnök em­lített, a „kis pont” vélekedés fölszámolásáért folytatott szí­vós küzdelem, lényeges ténye­ző ebben. Mert ez a „kis pont vagyok” felfogás eleve lesze­relő, azt sugallja, hogy nem alkotó részese a folyamatnak az ember, hanem csupán má­sok által helyére tett csavar. Az új mechanizmusban nem lehet, s nincs is helye ennek: a műszakiak gyártás- és gyárt­mányfejlesztő tevékenysége, s ezen belül az újítómozgalom, lényegében meghatározója a gyár életképességének. Ma még — s ezt az újítók­kal folytatott beszélgetések igazolták — inkább az az ural­kodó vélemény: majd meglát­juk. Attól nem tartanak, hogy az eddigiekhez mérten háttér­be szorulna az újító munka, de még a továbbvezető utakat sem látják világosan: ehhez természetesen szükség van a vállalati szabályozás papíron rögzített elveire, de nagy szük­ség van arra is, hogy az újí­tók keressék, kutassák maguk is a tökéletesebb munka útját- módját. Tíz esztendő alatt sok buk­tatón jutott át a gyár, sok nehézséggel küzdött meg a kollektíva. Most, a változások légkörében is érezteti ez egész­séges, ösztönző hatását. Vala­mit azonban hozzá kell tenni mindehhez: az eredmények nem csak ösztönöznek, köte­leznek is! A gazdaságirányítás új rendszerében tehát a gyár nem csak nagyobb lehetősége­ket ad újítóinak, hanem: töb­bet is vár tőlük. Ha ennek az igénynek eleget tesznek, nem csupán a gyár, a maguk hasz­nát is sikerrel szolgálják. Mészáros Ottó BIZTATÓ KEZDET Pezsdülaz élet a szövetségben & A tíz esztendeje munkát kezdő gyár rangot szerzett a Tungsram képcsöveknek; az alapok építése azóta is tart, a tökéletesebb gyártás, a jobb minőségű termék pillanatra sem szem elől tévesztett fel­adat. Ebben, érthetően, nagy szerepet játszottak az újítá­sok; Sárközi János a hever­hető raiktar munkáját gépe­sítette; Hodács József, Gön- tér György, Marton Pál és Sándori Sándor az útépítésnél keletkező selejt csökkentésére dolgoztak ki új receptúrát; Szúnyogh József és Míves Pál a dumetgyártásnál tett lehetővé félév alatt több, mint másfélmillió forint értékű többlettermelést; Heiszig Já­nos és Drogos Sándor az ár­nyékoló rácshenger készíté­sét tökéletesítette négy mun- $ kaműveletet egyszerre végző § kombinált céLszerszámmal. A $ kiragadott példák jól mutat- ^ ják a gyári újítómozgalom ^ erényeit, de valami mást is. Azt, hogy mód és lehetőség $ van az eddiginél koncentrál- $ tabb, s éppen ezért hatéko- $ nyabb előrehaladásra. — Legfőbb gondunk ott van $ — monja Mérai Miklós újítási § előadó —, hogy az újítók mun- ^ kája, s a legégetőbb gyári ér- ^ dek nem mindig találkozik, az ^ összhang nem tökéletes. Üjítá-^ si feladattervünkben nagy $ horderejű kérdéseket állatot- $ tunk a figyelem középpontja. . ba, mégis, a reméltnél, a várt- $ nál kevesebb a realizálható^ megoldás, holott éppen itt ad- ^ hatnák a legtöbbet a gyárnak^ az újítók. A gyár vezetése sokat tett§ eddig is azért, hogy az újítók $ ® Hétmillió szabadalom JANUÁR 1-TŐL FIGYELŐSZOLGÁLAT A műszaki fejlődés gyorsu­lásával a szabadalmak gyűjte­ménye is rendkívüli módon kibővült, jelenleg már 18 or­szág mintegy 7 millió szaba­dalmi leírását őrzik a Perczel Mór utca 2—4. szám alatti szabadalmi tárban. A gazdag- műszaki doku­mentációs anyag jobb kihasz­nálására 1968. január l-től szabadalmi témafigyelő szol­gálatot szervez az Országos Találmányi Hivatal. Az új szolgáltatásról az Or­szágos Találmányi Hivatal ér­tesítette a vállalatokat és ed­dig 70 vállalat jelezte, hogy összesen 660 téma figyelésével kívánja megbízni szabadalmi tárát a hivatal Csukaexport Osztrák üzletfelek érkeztek a tolnai Béke Halászati Ter­melőszövetkezetbe. Az Orszá­gos Halászati Felügyelőség közvetítésével már több év óta minden ősszel élő csukát vásárolnak azzal a céllal, hogy az ausztriai vizekből e raga­dozókkal pusztítsák ki az úgy­nevezett szeméthalakat. A tol­nai csukák tartályos tehergép­kocsikon utaznak Ausztriába. Alig másfél hónapja alakult meg a Budapes* környéki Szö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge. Nagy várakozás előzte meg alakulását és most, hogy már megvan, legalább ilyen érdek­lődés kíséri első lépéseit, pró­bálkozásait a (Ménesi út 26- ban. Az alakuló küldöttértekezle­ten nemegyszer elhangzott: ne támasszanak túlzott követel­ményeket a szövetséggel szem­ben. Különösen ne ebben az évben. Legyen ez az időszak a szervezeti élet, a további ered-» ményes munka megteremtésé­nek ideje. A szövetség titkárá­val, dr. Kecskeméti Lajossal az elmúlt másfél hónapról beszél­gettünk, szavaiból az tűnik ki, bár a termelőszövetkezeti ve­zetők türelmesek, magáik a szövetség emberei már kevés­bé. A titkár nagyon szerényen, íp- fogalmazza meg: — Adni akarunk valamit, már ebben az évben is a ter­melőszövetkezeteknek. A szövetkezeti mozgalom minden fontos problémája na­pirendre került a szövetség alakuló ülésén. Érdekvédelem, áruértékesítés, termelésfejlesz­tés. Ezek megvalósítása nem tűr halasztást. A sok-sok feladat közül, megfelelő szakértelemmel vá­logatni kell: mi a legfonto­sabb, minek a megoldásával segíthetnek legtöbbet a szövet­kezeti gazdaságoknak ? A „min­den” ugyanis egyszerre nem megy. De vajon mi az, amihez elsőnek nyúltak? — A vállalatok ebben az idő­szakban keresik fel a termelő- szövetkezeteket a szerződéskö­téssel — mondja a szövetség titkára. — A szerződésekben, a formanyomtatványokban sok a termelőszövetkezetek számá­ra hátrányos kitétel, ezeket a hátrányokat szeretnénk előny­re fordítani. — És ez hogyan sikerül? — A jövő dönti el — vála­szolja dr. Kecskeméti —, de mi igyekszünk mindent megtenni, ami sajátos körülményeinkből, feladatunkból adódik. Sajátos körülmény, amint ezt elmondja: az, hogy a szövetkezeteknek az önálló­ságát nem csorbíthatják — nem is akarják —, csak javas­latot tehetnek a vezetőségnek, csak felhívhatják figyelmüket. — Ez mennyiben segít? — Sokat! Kialakíthatja a szövetkezeti vezetőkben az egységes szemléletet. — Közelebbről? — Mi például felülvizsgáltuk a szerződési formanyomtatvá­nyokat, az ezekben foglalt szállítási feltételeket Sok olyan kitételt találtunk, amely sérti a termelőszövetkezetek érdekeit, de olyant is, amely nem tisztázza világosan a szállítási feltételeket, kötele­zettségeket. A példák egész sorát említi: — Most a konzervgyárakkal való szerződéskötéskor, a ter­melőszövetkezetek nem fordí­tanak gondot a csúcsidőben átadható maximális termék- mennyiség meghatározására. Az elmúlt években sok vita adódott ebből, s legtöbbször a tsz-ek rovására dőltek el. Ugyanígy a termelőszövetke­zetek nincsenek tisztában az­zal, hogy milyen esetben szá­molhatnak el fuvardíjat. A tsz-ek figyelmét arra is fel­hívtuk: törekedjenek o fix átvételi árakban megegyezni a konzervgyárakkal. A szabad árunál javasoltuk: az árban 48 órával a szállítás előtt ál­lapodjanak meg, amikor még a termés szedetlen. Ellenkező esetben, a konzervgyárak, a felvásárló vállalatok diktálják az árakat, a feltételeket. Sorolja tovább a példákat: — A MÉK például ellent­mondásba keveredik a szerző­dési feltételek megállapításá­nál. Kétféle szállítási szerző­dést köt a termelőszövetkeze­tekkel: termelési előszerző­dést, valamint értékesítési szerződést A termelési elő­szerződésben vállalja, átveszi az egész termést Majd ami­kor a feltételeket szabja meg, kiköti: csak az első és a má­sodosztályú árura szerződik. De vitára adhat okot az is, ki adja a vetőmagot egy-egy szerződött növényhez? A szer­ződésben ez legtöbbször nincs kikötve. A minőségi viták el­döntésére a KERMI-t javasol­ja a MÉK. Ez első olvasásra tetszetős, de ha jobban meg­vizsgáljuk, kiderül, hogy a KERMI csak Budapesten mi­nősít Az áruátvétel pedig kint van falun, az átvevőhe­lyen. Mi azt javasoltuk: ra­gaszkodjanak a tsz-ek ahhoz az érvényben levő rendelet­hez, amely előírja, hogy minő­ségi vita esetén a járási tanács mezőgazdasági osztálya vagy a községi tanács elnöke legyen illetékes dönteni. A göngyö- legforgalom mindig a tsz- ekre volt hátrányos. Most ja­vaslatot tettünk a tsz-eknek olyan megoldásról, amely ki­zárja, hogy kétszeres kezelési dijat kelljen fizetniük. Itt is említhetném a 48 órás ár- előrejelzést, de még egyebe­ket is. Amiről eddig szó volt, az bőven kimeríti a jog- és ér­dekvédelem fogalmát. A má­sik, különösen húsbavágó probléma, az áruértékesítés A szövetség alapszabályában vállalta: segít a termelőszö­vetkezeteknek az árukapcsola­tok kialakításában. Történt-e ennek érdekében valami? — Úgy látjuk, sikerül bőví­teni az árukapcsolatok, az áruértékesítés körét — mond­ja a szövetség titkára, majd egy újszerű, eddig nem alkal­mazott értékesítési forrásra hívta fel a figyelmet: — A kiskunlacházi Petőfi Tsz fővárosi lakosoknak aján­latot tett burgonya szállításá­ra. A kívánt mennyiségben és időben házhoz szállította a burgonyát. Rövid idő alatt 25 vagon burgonyát értékesítet­tek jó áron. A dabasi Fehér Akác és a kakucsi Lenin tsz-ek üzemekkel vették fel a kapcsolatot, burgonya szállí­tására. Itt, Budapest környé­kén, nagy lehetőségek rejlenek a lakossággal való szoros kap­csolatban. Tervezzük, hogy a szövetségünkben levő tsz-ek vállalkoznának például egy- egy háztömb tejjel való ellá­$ — Van-e még több lehető­repiLŐtéren |Sef: Naponta keresnek fel A Nemzetközi § bennünket vállalatok, ame- Repülő Szövetségeik szeretnének közvetlen modellező bízott- § árukapcsolatot létesíteni a sága az idén Bu- termelőszövetkezetekkel. Ven- dapesten tartotta S déglátóipari vállalatok, kórhá- nemzetközi köz- S ^k. közétkeztetési vállalatok, gyűlését. Ez alka- § Zöldségfélét, húst, tejet, tojást lomból a Koreai S kémek. Mi az elmúlt napok­Népi Demokrata- $ban felkértük a termelőszö- kus Köztársaság is $ vetkezeti vezetőket, tájékoz- képviseltette ma-$ ássanak bennünket, milyen gát. A vendégeket $ és mennyi árut szeretnének meghívták a mo- $ közvetlen kapcsolat alapján dellczők Budaörs- s értékesíteni ? Mi az igények- u 5 nek megfelelően igyekszünk r i „ $ partnereket szerezni, koreai válogatott $ A szövetség titkára külön keret edzőie mec-1megjegy2a: . , .. 1 e? $ — Igyekszünk kiszélesíteni t kmtette a ra-^az árukapcsolatokat, de hang - dios szakkor „ro- ^ súlyozni szeretném: továbbra kafogó” bemuta- ^ is az állami és szövetkezeti tóját is. * felvásárló kereskedelmen ke­resztül javasoljuk az áru többségét értékesíteni. A termelésszervezés? — Itt még inkább csak el­képzeléseink, terveink van­nak. Közös feldolgozóüzeme­ket szeretnénk szervezni, kö­zös sertéshizlaldát, nyúl te­nyészetet. Tervezzük, hogy a jó termelési módszereket el­terjesszük. Gondolunk kül­földi technológia megvásár­lására és bevezetésére is. A termelőszövetkezetek gazdál­kodását szándékozunk segí­teni, a télen létesitendó labo­ratóriummal is. Szálas és sze­mes takarmányok béltartal­mát vizsgáljuk, továbbá a műtrágyák és növényvédősze­rek hatékonyságát Ugyanez a célunk a tájékoztatás meg­szervezésével is. Az előbb elmondottakon kí­vül a közeljövőben megvaló­sul a megye szakembereinek klubja. A Budapest környéki Szövetkezetek Területi Szö­vetsége ad helyet ennek. Az elgondolás az, hogy a tsz- vezetőknek, szakembereknek lehetőséget biztosítanak ar­ra: itt tárgyaljanak ügyfe­leikkel, itt beszéljenek meg találkozót. Tervezik, hogy az élenjáró munkaszervezési módszerekről előadásokat tar­tanak. Vitafórumot biztosí­tanak ezáltal a vezetőknek, a szakembereknek, de akinek éppen kedve tartja, szórakoz­hat, újságot, folyóiratot ol­vashat itt. Otthonra találnak tehát a szakemberek. Dr. Kecskeméti Lajos be­vezetőben azt mondotta: va­lamit már az idén is adni akarnak a szövetségbe tömö­rült termelőszövetkezeteknek. Másfél hónap nem nagy idő, de ezalatt is bebizonyosodott, hogy megtalálja igazi fel­adatát a szövetség, a ter­melőszövetkezetek javát szol­gálja. Mihók Sándor • Kőműveseket • kőművesek mellé segédmunkásokat, (ló évet betöltött fiúkat is), • kubikosokat, • festő, • fűtésszerelő, • villanyszerelő • tetőfedő, • bádogos, • parkettás szök­és betanított munkásokat, • rakodókat azonnali belépéssel felveszünk. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET: Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt A PROSPERITÁS KTSZ. munkaügyi osztályán. A BUDAPESTI MAVAUT hálóhelyekkel berendezett HOTELRÉSZT közlekedtet Budapest — Székesfehérvár — Veszprém — Zalaegerszeg — Lenti viszonylatban. Indul: Budapest Engels térről kedden, csütörtökön és vasárnap 22 óra 50 perckor. Felvilágosítás: a 18—28—28-as telefonon Iliit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom