Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

V Ezer bunda a szemétdombon! Ne keresse senki, mert már régen nincsenek ott a bundák. Elpusztultak. Az enyészeté lettek már az idén is, ahogyan tavaly is, és — ki tudja? — talán jövőre is ... Ez a kérdés kérdés marad mindaddig, míg csak vala­ki rá nem jön arra, hogy mégiscsak Kár azért az ezer da- ' rab panofix bundáért, amit a kutyák huzigálnak szerte­szét. De hát miért hagyják? Ezt kérdezzük mi is. Miért nem tesznek valamit, hogy a birkabőrből bunda legyen? — Nem érdemes foglalkozni vele — így érvelnek — azok, akiknek dolga lenne a felvásárlással. — Évekkel ezelőtt tizenhét birkabőrt elkobzott az állatorvosi hivatal, elment a kedvünk tőle — mondják mások. — — Keveset fizetnek, tizenhét forintot darabjáért, azért igazán kár vele kínlódni — tódítják ismét mások. Furcsa érvelés. Nem is igaz, mert jó ára van a szak­szerűen nyírt birkabőrnek. Darabjáért 80 forintot fizet az állami felvásárlás. Igaz ehhez az kellene, hogy legyen gazdája, vagyis legyen, aki foglalkozna a szakszerű nyí­rással, illetve a felvásárlással. Mert bizony jó pénz az a nyolcvan forint és a panofix bundáért kemény pénzzel fizetnek a világ minden táján egyaránt. Talán mégis csak kifizető lenne ez az üzlet, ha csi­nálnák, hiszen évente 4000—5000 birkát vágnak Nagykö­rösön! (t) NE SZÓLJ SZÁM, NEM FÁJ FEJEM? Hurráoptimizmus helyett, teljes felelősséggel és teljes kockázattal Most már igazán nem sok idő választ el attól, hogy neki­kezdjünk a felszabadulás utá­ni egyik legfontosabb lépés­nek. Abban ugyanis, ezt bíz­vást állíthatjuk, már nincs vita, hogy milyen hatalmas vállalkozást hoz a gazdasági irányításnak új rendszere. Ez olyan feladat, amit csak a hozzá illő, átalakult gondol­kodással lehet megoldaná. A reformot emberek határozták el, emberek hajtják majd végre. Az új gazdaságirányítá­si rend épít is a fokozott ön­állóságra, a vállalkozókedvre, az okos kockázatvállalásra, az ötletekre, a bátor tettekre a vezetésben, valamint a köz­vélemény szüntelen kontroll­jára, legyen az helyeslő meg­jegyzés, vagy riadót verő, egészséges türelmetlenség. Megelégedéssel regisztrál­hatjuk, hogy ugyan még te- Blérdeik teendő van hátra január 1-ig, de az új mecba- mzmys nem egy tekintetben, nem egy helyen már kézzel­fogható valóság. Különösen »rvendetes, hogy ez a józan iondolkodás nem tűri meg az üres frázisokat, meg azt, amit úgy nevezünk, rogy „hurráoptimizmus”. S ia hallani is egy-egy bosz- rcantó hiba láttán, hogy „no, najd az új gazdasági mecha- lizmusban másként lesz!" — íz tulajdonképpen érthető em­beri indulat, senki nem szánja Tarázsigének. Hol látható ez az újszerű iondolkodás? Mindenekelőtt t minisztériumokban, a gyá- :akban, az intézményekben, s nindenütt, ahol a gazdasági »let zajlik. A gazdasági em- »erek egy kicsit versenyt fut­ták most az idővel. A felké­szülés hónapjaiban azon van- xak, hogy az új követelmé- lyek szerinti vezetés minél 'öbb csínját-binját ínegismer- ;ék, magyarán: ne kelljen Jagy tanulópénzt fizetni, ha najd teljes felelősséggel, s «ni ezzel együtt jár, teljes cockázattal vágnak neki az ij dolgoknak. Most, a csende­sebb hetek egyenesen kínál­ják a lehetőséget, hogy még egyszer alaposan végiggon­dolják, mit lehet már most megtenni, mi az, amihez nem cell központi útbaigazítás. Sok ilyen ember van: nem sopánkodnak egy-egy baj lát­tán, hanem amennyire lehet, bátran megkezdik eltávolí­tani az önállóság előtt tor­nyosuló akadályokat. A szemlélet átalakulásának színhelye nemcsak a párná­zott ajtajú szoba. Az új me­chanizmus közeledte kezdi át­alakítani az „utca emberének" a gondolkodását is, s ez első­rendű tényező. Az érdeklődés már a reform meghirdetése­kor tapasztalható volt. Azóta mind több szó esik róla. Az ország vezetői a nyilvános fó­rumokon gyakran foglalkoz­nak vele, a lapok rendszere­sen írnak előjeleiről, egy-egy új rendelkezésről. De aligha tévedünk, ha úgy látjuk, hogy az embereket azért is foglalkoztatja annyira az új gazdasági irányítás közedgése, tiwrf tudják, vagy érzik, hogy őróluk van szó. A kedvező változások reménye sok em­bernél keveredik aggodalmak­kal is, amelyeket a ma létező negatív tünetek éppen úgy táplálnak, mint az ismeret­lennel szembeni bizalmatlan­ság. Bár, az utóbi időiben az il­letékes helyek kategórikusan visszautasítják a jogtalan pró­bálkozásokat, a társadalmi és vállalati érdekek önző sze-m- beállítását, az aggodalom nem tűnik el könnyen. Megvan ennek a maga jó oldala. A la­kosság éberebbé vált, eltű­nőben van a közönyösség; az emberek nem rejtik véka alá véleményüket, nyütan osto­rozzák a bajokat, sürgetik a közgazdasági és a terme­lési visszásságok megváltoz­tatását. Az emberek a maguk védelmében nem egyedül a kritika fegyveréhez nyúlnak. A minisztériumok, más ható­ságok, a szerkesztőségek leve­lesládái bizonyíthatják, hogy az emberek előállnak észre­vételeikkel, ötleteikkel, néha még személyes jellegű javas­latokkal is, hogy jobban men­jenek a dolgok. Körülbelül így áll a dolog azon a téren, hogy bealko­nyul az óvatoskodóknak, akár a kezdeményezésektől irtózó gazdasági vezetőkről van szó, akár a mindenbe belenvugvó, ..ne szólj szám, nem fáj fejem” híveiről. V. J. Itt a körösiek beszélnek A mi utcánk ó be szép... Korszerűsítették az Ady Endre és az Alpári utcákat. Sok követ használtak fel hoz­zá. Mivel a szükséges kő ezek­ben az utcákban nem fárt el, ezért a Sas, illetve a Bankó utcában tárolták. Miután végeztek a munká­val. a felszedett kő helyén ká­tyúk keletkeztek. Egy-egy eső alkalmával nem lehet itt jár­ni. Volt egyszer egy viszony­lag jó út, lett most helyette egy gidres-gödrös. nyaktörős. Vajon az új utak építésénél nem kellene a régieket meg­kímélni a pusztulástól? A Sas és a Dankó utca lakói Keil vagy nem kell a kelbimbó ? Hát kellene, ha jó magot adott volna a Magtermeltető Vállalat. Nagy reményeket fűztem én a vállalat egyhol- das bimbóskel termesztéséhez, de az a kel nem bimbózott, olyan jól, ahogy vártam. Min­den harmadik, negyedik tő meddő maradt. Nem hozott termést. Óriási levelei lettek és sehol semmi. Még szeren­cse, hogy nem ebből akartam „meggazdagodni”. De azért a kudarc mégiscsak bosszant. G. Szabó István (Dózsa Termelőszövetkezet) A PEST AAEGVEI H I L /\ F3 KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 264. SZÄM 1967. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Disznótoros vacsorán jutalmazták meg a legjobbakat az állami gazdaságban Hétfőn az állami gazdaság­ban ünnepségen adta át Kirchknopf László, a gazdaság igazgatója a munkaversenyben legjobb dolgozóiknak a jutal­makat. Az ünnepségen ott voltak a gimnázium első és második osztályos tanulói, akik műsor­ral tarkították az estet. Az ün­nepség után disznótoros vacso­rával vendégelték meg a részt­vevőket. Bakos Mária Ölkilós paradicsomkonzervek... ŐSZ A GYÁRBAN Naponta 72 ezer üveg zakuszka ! Még az ünnepek előtt, no­vember 4-én megtörtént a konzervgyárban az új raktár műszaki átvétele. Az utána következő napokban azonnal 20—25 vagon áru indult el világkörüli útjára. Az őszi nagy szállítások nyitányaként 5 kilós paradicsomkonzerveket szállítottak a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köz­társaságba. Ugyancsak „őszi” jelentés a gyárból, hogy — mint már je­lentettük — megkezdődött a zakuszka gyártása. A II. szá­mú telepen egy-egy műszak­ban 108 munkásnő tölti a pap­rikát. S hogy kezük szaporán mozog, arról álljon itt csupán egy étien számadat: három mű­szak alatt, naponta 72 ezer üveg zakuszkát gyártanak. November 11—28: gyerm ek vedel mi hetek Néhány nap még és meg­kezdődnek a megyei gyermek- védelmi hetek. Programján azok a gondok szerepelnek, amelyekkel meg kell még bir­kóznia a családnak és a társa­dalomnak. A két hét során megyeszerte az előadások so­rozata hangzik el a családi ne­velésről, a család és az iskola kapcsolatáról, magáról a gyer­mekvédelemről, az állami gondozásról. Az összejövetelek keretében megjutalmazzák a kiváló nevelőszülőket. A mi városunkban is meg­vitatják a helybeli tennivaló­kat. A vitaalap a szakemberek korábban végzett felmérése lesz. Az eseménysorozat végén dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese össze­gezi majd a gyermekvédelmi hetek tanulságait, a gyermek- védelmi munkaértekezlet ki­bővített ülésén. Nagybetű... kis betű... I § 1 Muzeális szalonna | ^ s i Hetek óta kár az egész § 5 várost felkutatni füstölt $ $ szalonnáért: nincs és nincs. § ^ Szép csendben tudomásul.8 ^ vesszük, hogy a hazai ser- \ 5 tések újabban csak karajra § ^ és combra növekednek. ^ Szalonna? Olyan nincs. 11- \ lét.iKt rja/úc. n ninrnn. n hsirí ^ ^ — Ha nem veszi, ne \ ^ egye. Mit? Hogy ez drága? \ Nem öreg szalonna ez, höl-\ ^ gyem, csak muzeális. Érti, ! | muzeális. S ^ Aíif tehettem volna? («) (Foto: Gábor) SPORT Nagy fölény — sok gól N. Kinizsi—Abony 5:0 (0:0). A Kinizsi csapata: Gömöri, Kecskés I, Szomolányi, Bara­nyai, Csikós II, Pécsi, Kecs­kés III, Lányi, Józsa, Kál­mán, Decsi. Már az első félidőben nagy hazai fölény alakult ki, de a játék csak a második félidő­ben kezdődött igazán. Józsa jó beívelését Lányi pontos fejes­sel küldte a kapuba. 1:0. Két perc múlva Decsi csak már a kapussal állt szemben, de pon­tatlan lövését a kapus szög­letre hárította. A 60. percben Szomolányi távoli szabadrú­Igazgatói tanács az állami gazdaságban A Monori Pártbizottság a múlt héten tárgyalta meg a járásban levő állami gazdasá­gok dolgait. A Monori Állami Gazdaság érdekes módon ké­szül az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésére. Felállí­tották az igazgatói tanácsot, amelynek tagja lesz a gazda­ság minden vezető beosztású embere. Egyúttal módosították a gazdaság bérszabályzatát, nö­velték a premizálás erejét, az állattenyésztők számára pedig bevezették a végtermékbére­zést. Megérkezett a rovarölő műtrágya Megérkezett a földműves- szövetkezet háztartási boltjá­ba a lindanos szuperfoszfát. A műtrágya 1,5 százalék Un­dent tartalmaz, ennél fogva a talajban élő rágó kártevők ellen alkalmazható. ősszel vagy tavasszal kell a műtrá­gyát kiszórni, illetve bemun­kálni, 100 négyszögölre hét ki­lót. Alkalmazható saláta és egyéb konyhakerti növények­hez ist MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Az aranycsempész. Francia kalandfliim. Főszereplő Jean- Paul Belmondo. Korhatár néli kül megtekinthető. Kisérőműsor: Gusztáv és a tanácsadók. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Nagy Ferenc és Bar-: na Katalin: Ferenc, Balogh Béla és Kocsi Ilona: Béla, Rákosi La­jos és Both Anna: Róbert, Varga János és Nagy Eszter: Mária, Eszenyi Ferenc és Cseh Mária: Ferenc és Ambrus nevű gyer­meke. Házasságot kötött: Mészáros La­jos és Bakos Katalin, Szarvas István és Szűcs Eszter, Horváth István és Pongrác Gizella, Ra­dies Ambrus és Szakáll Terézia, Lestyán Béla és Szűcs Borbála. Meghalt: Gordos János (Ví z- állás, Gáttér dűlő 22.), Mihók Lászlóné Egyedi Rozália (Tus­nád u. 3.), Várnai László (Han­gácsi u. 44.), Szűcs Lászlóné Izsó Juliánná (Szolnoki u. 67.), Zobokí László (Csücsök dűlő 4.), Udvardi Gyula (Kossuth Lajos u. 24.), Tóth István (Kinizsi u. 4.). Köszönetünket fejezük ki mindazon rokonoknak, jóismerő­söknek, akik édesanyánk özv, Horváth Lászlóné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. gásból megszerezte a második gólf. 2:0. A 68. percben Kecs- 5 kés III buktatásáért megítélt ; tizenegyest Józsa biztosan ér- '; tékesítette. 3:0. A 80. percben 1$ jó összjáték után Kálmán pon-^ tos labdájából Józsa a mérkő-^ zés legszebb gólját lőtte. 4:0 Négy perc múlva Decsi jó át- ^ adásából ismét Józsa volt ered- íj menyes: 5:0. ^ Jellemző a szögletarány: 13:l\ a Kinizsi javára. P. S. $ i SZÍNTELEN, szagtalan kérdés. A válasz szürke, felesleges és a legritkábban őszinte. íme: A miniszoknyás lány már megszokta, hogy az üdvözlés után felteszik a szokásos kér­dést: — Mizujs? Osztálytársnőjének így vá­laszol: — Frász! Egy szót sem tanultam. Be fogok zúg­ni, mint a vöcsök! Az udvarlójának: — Ró­Építők—Öcsa 6:3 (3:1). s Építők: Soós — Kristóf, Gu-^ lyás II, Orsányi, Pallagi, Vil-^lad álmodtam. Kétméteres csák. Tolnai, Bakonyi, Bariba, i dalia voltál, nem pedig ilyen Fehér, Bata. \ kipréselt töpörtyű. A hazaiak szerezték meg És akinek mindenáron tet­vezetést, de az Építők kiegyen-§ széni akar: — Lehet, hogy litett, majd a vezetést is meg-^ szerződtetnek egy filmszerep- szerezte. A vezetés kissé elbi-§ re... zakodottá tette a csapatot és^ máris 3:3 volt az eredmény.^ Ismét rákapcsolt a csapat és ^ sikerült háromgólos győzelmet | aratni. A lelkesedés meghozta ered-\ ményét és sikerült kiharcolni $ a bentmaradást a területi lab-$j darúgóbajnokságb.an. P. T. § A papának is felteszik a kérdést a munkahelyén: — Mizujs? — Tré az egész! — így vá­laszol a munkatársának. És mit mond Csöpinek, akivel jó lenne ... — Rohantam be, mert lát­ni akartalak... MIZUJS? A beosztottnak: — No, mondd, mi lenne? Meló, meló és újra meló. De hogy lehet ilyen hülyeséget kérdezni? És természetesen piacra menet Elza néni is megkérde­zi a mamát: — Mizujs, édes Angélám? — Mi lenne? Olyan fáradt vagyok, mint a kutya! — Miért kelsz hajnalban? — Ne hülyéskedj. Hét óra­kor ugrottam ki az ágyból. Azt hittem, hogy az egész társaság elkésik. — Nem aludtál az éjszaka? — Most jössz nekem ezzel a kérdéssel. Két hete esküd­tem meg a harmadik férjem­mel és még azt kérdezed, hogy aludtam-e az éjjel! Nagymaminak a szomszéd- asszony teszi fel a kérdést: — Mizujs, drága Malvinka néni? — Máma a fiaméknál ebé­delek. Töltött káposztát. A vicces házmester kérdé­sére így válaszol: — Kitettem a szemetet az udvarra, meg­találja. És amikor a népboltos rá­köszön a boltajtóból: — Nem fogja elhinni, Rabenspeck úr! Délután hajfestésre megyek a fodrászhoz. Hogy mi min­denre rábeszélik az embert a gyerekek! A nagypapa görbebotra tá­maszkodva óvatosan lépeget­ve elsétál a Szabadság térre. Hasonló korú nyugdíjas tár­sai fogadják: — Mizujs, Ala­dár? Mizujs? Nagypapa arca felragyog a boldogságtól. Közelebb hajol és bizalmasan odasúgja: — Ma reggel nem kellett meginni a Mira keserű vizet! Mégis annyira siettem, hogy majd elszakítottam az udva­ron kifeszített ruhaszárító kötelet. (rossl)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom