Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

1967. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK niT JfECrKf Curie-emlékest Maria Sklodowska-Curie, a Nobel-díjas világhírű fizikus születésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Mű­szaki Egyetem ma délután 4 órakor emlékünnepséget ren­dez az intézet dísztermében. Curie asszony életét és mun­kásságát volt magyar tanítvá­nya, dr. Kertész Béla röntge- nológus, nyugalmazott főorvos méltatja. Az egyetem aulájá­ban az évforduló alkalmából bemutatják a lengyel UNES- CO-bizottság vándorkiállítá­sát. Élő kapcsolat a szovjetekkel • • ___ Ü nnepség Tápiószentmártonban Ha valahol, hát itt, Tápió­szentmártonban élő a baráti kapcsolat a szovjetekkel. Az ifjú Koncz Sándor tudna er­ről beszélni, akit szovjet or­vosok segítettek világra hu­szonkét évvel ezelőtt. Azon a kiállításon, amelyet az öt­venéves jubileum nap ián nyitottak meg a község mű­KOSSUTH LAJOS TÉR s’*­Őrségváltás és az állami zászló levonása Sok ezren gyűltek össze ked­den a Parlament előtti Kos­suth Lajos téren, hogy végig­nézzék a hagyományos novem­ber 7-i ünnepélyes őrségvál­tást. Az Országhoz előtt kato­nazenekar sorakozott fel, majd pontosan 12 órakor a váltás­ról távozó és az érkező őrség kölcsönös tisztelgése után el­hangzott az őrparancsnokok jelentése. Az új őrség katona­indulók hangjai mellett fog­lalta el helyét az állami zász­ló mellett. Az ünnepélyes őrségváltás után a honvédzenekar térzené­vel szórakoztatta a látványos­ság nézőit A (Magyar Népköztársaság állami zászlóját, amely két na­pon át lengett a Kossuth La­jos téren, a Parlament előtt, szerdán délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tisz­teletadással levonták. Á Gellérthegyi Felszabadu­lási Emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták le a háromszínű nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját velődési házának előcsarno­kában, ott láthatók a két szovjet orvosprofesszor ez évi látogatásáról készült képek is. November 7-én este szov­jet autóbusz érkezett a köz­ség művelődési háza elé. öt fiatal előadóművész jött el és dallal, muzsikával, Ör- döngősen ügyes orosz tán­cokkal színesítette az est programját, sőt meg magyar dalokkal is kedveskedett a közön­ségnek. A zsúfolt teremben dísz­asztal mellett foglaltak he­lyet a nagykátal járás és a község vezetői, szovjet tisz­tek, s elődeik egykori baj­társa, a 69 éves Varga József, aki az internacionalisták kö­zött évekig harcolt a fiatal szovjet hatalom megszilárdí­tásáért, s személyes emléke­ket őriz Leninről. NAPIRENDEN: AZ EGÉSZSÉGÜGY Javult az orvosi ellátás Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ismét fontos tárgykörről: a lakosság egészségügyi ellátá­sáról tárgyalt tegnap dél­előtt a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Mint dr. Bé­kés Zoltán megyei főorvos írásos előterjesztéséből, de a szóbeli kiegészítőből is ki­derült, az elmúlt öt esztendő alatt sokat javult a lakosság egészségügyi ellátása. 1961-ben Pest megye e tekin­tetben elmaradt az igények­től, az ipari megyék egész­ségügyi fejlesztésének ütemé­től. Az akkor hozott, külön­böző határozatok nagyrészt megvalósultak, több új szak­Hangverseny a Stix-patak partján Kedden a miskolci szimfo­nikus zenekar az aggteleki Bölcsőde vagy lakás? Nem könnyű megmondani, melyik sürgősenb, fontosabb, a leendő szülök számára épülő lakás, vagy a már élő kicsi­nyek bölcsődéje. Mindenesetre Ráckevén számos szülő a böl­csődét tartja előbbre valónak. Azon panaszkodnak a mamák, hogy na nem helyezhetik el kicsinyeiket, nem tudnak mun­kába menni és nehezebb az életük. Nos, az illetékeseket nem il­leti semmi vád, megtettek min­den tőlük telhetőt. Kijelölték a helyet egy negyven apróságot befogadó bölcsőde részére, el­készítették a tervrajzokat, biz­tosították a pénzt, sőt a kivi­telezőt is kijelölték, mégpedig a Szigetszentmiklóson székelő Ráckevei Járási Építő Kisipari Termelőszövetkezetet. Megkö­tötték a ktsz-szel a szerződést, az pedig átvette már a mun­katerületet is hetekkel ez­előtt, de azóta nem mutatko­zik. Nem csoda. Budapesten épít ugyanis társashá­zat, vagyis lakást. Szó se róla, hasznos és nagyon szükséges tevékenységet foly­tat a járáson kívül. Jóllehet a ktsz szerint a rác­kevei bölcsőde határidőre meg­lesz, a tapasztalatod alapján mégis érthető: a községben csak akkor bíznának ebben, ha a munkát már megkezdték volna. Nem indokolatlan az a véleményük sem, hogy a járá­si építők — amennyiben a te­rületükön van mit tenniük — ne vállaljanak munkát máshol. Mert nemcsak a ráckevei já­rási építő ktsz, más járásé is szívesen vállal egyebütt mun­kát, semmint otthon. Holott egyszerre itt is, ott is, az már nem telik munkaerejéből. Bölcsőde, vagy lakás? — ez itt a kérdés? S a válasz mindig ugyanaz: kapacitás. Hát éppen ez az, amit maguknak a ktsz- eknek kellene figyelembe ven­niük, s ha a járást csak taka­rónak tekintik is, akkor se nyújtózzanak a takarónál to­vább. Mert nem az a rövid, hanem — fejezzük ki az im­már építészeti szakkifejezéssé lett szóval — a kapacitásuk. Sz. E. cseppkőbarlangban a föld­alatti patak partján ünnepi díszhangversennyel köszöntöt­te a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados ju­bileumát. A „hangversenyte­rem" nevet viselő sziklaüreg a világhírű barlang egyik része. Nagy fényhatású reflektorok­kal megvilágított színpadán különböző alakú színes csepp­kőképződmények szolgálnak díszletül. A zenekari részt a „Stix-patak” választja el a ké­nyelmes ülőhelyekkel felsze­relt nézőtértől. A kiváló akusztikájú szikla­üregben — ahol egy tízemele­tes magas ház kényelmesen el­férne — a miskolci szimfoni­kusok Mura Péter vezényleté­vel Glinka-, Muszorgszkij- és Csajkovszkij-műveket szólal­tattak meg. orvosi rendelőintézet alakult, megnövekedett az orvosi kör­zetek száma. 1962-ben 242 körzeti orvos dolgozott a megyében, jelenleg 288 igyek­szik elősegíteni a betegek gyógyítását, öt évvel ezelőtt 3384 lakosra jutott egy or­vos, jelenleg, közel az orszá­gos átlaghoz, 3035 lélekszám- ra jut egy-egy körzeti orvos. Ugyanakkor 73 újabb körzeti ápolónő állt munkába. örvendetesen javult a járó­beteg-ellátás a ceglédi, a nagy- kátai és a dabasi járásokban. Az elkövetkező évben újabb orvosi körzeteket alakítanak, többek között a budai, a gö­döllői, a monori, a ráckevei, a szentendrei, a nagyká- tai és a dabasi járásokban. 1970-ig valamennyi járás ren­delőintézete gyermekgyógyá­szattal is kiegészül. Az utób­bi években nagy gondot for­dítottak az orvosi körzetek­ben a gyógyító, megelőző mun­kára. Sokat fejlődött 1962 óta megyénkben az üzemorvosi ellátás, tizenkilenc fő foglalkozású üzemorvos került a vál­lalatokhoz. Fél évtized alatt a fogorvo­sok száma is megduplázódott. A jelentés részletesen foglal­kozott a meglevő problé­mákkal, orvosetikai kérdé­sekkel, a fejlesztés lehetősé­geivel. A vitában többen fel­szólalták, majd dr. Mondok Pál megyei tanácselnök fog­lalta össze a tanácskozás ta­pasztalatait. Az elhangzott véleménye­ket figyelembe véve, az egész­ségügyi osztály javaslatot ál­lít össze az elkövetkező évek fejlesztési feladatairól — s ezt a következő végrehajtó bi­zottsági ülés hagyja majd jóvá. A végrehajtó bizottság egyéb ügyeket is tárgyalt Ünnepi beszédet Palotás Károly, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára mondott. A művelődési ház együttese oratórikus műsort állított ösz- sze a jubileumra: fény- és hanghatásokkal, versekkel, dalokkal pergették le újra az Októberi Forradalom és az azóta eltelt ötven esztendő világraszóló eseményeit EMLÉKÜLÉS Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága marxizmus—leniniz- mus esti egyeteme a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 5C évfordulójának tiszteletére november 10-én délelőtt 9 órakor emlékülést tart. Az emlékülés megnyitóbe­szédét Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára mondja, majd dr. Lengyel Zsuzsa kandidátus, egyetemi docens Magyarország felszabadítása, a Szovjetunió szerepe a népi demokratikus forradalom kibontakozásában címmel tart előadást. Ezután három korreferátum követke­zik. Osztályviszonyok Magyar- országon 1944—45-ben címmel, dr. Kiss Artúrné egyetemi ad­junktus, Az antifasiszta ellen­állási mozgalom fő vonásai Magyarországon 1944—45-ben címmel Szabó Imréné egyete­mi adjunktus, A Szovjetunió szerepe hazánk függetlenségé-, nek biztosításában címmel. Nemes István, az MSZMP Gö­döllő Városi Bizottsága tit­kára tart előadást. A reform küszöbén AZ ELSŐ SORBAN Az első sorban állnak: ne­héz, bonyolult, sokrétű a dol­guk. Semmi nem kizárólago­san az ő munkájuk, s ezért minden. A gazdaságirányítás új rendszerének előkészítésé­ben, a mechanizmusreform szervezeti-erkölcsi megalapo­zásában, a nézetek tisztázásá­ban hatalmas és tiszteletet pa­rancsoló munkát végeztek és végeznek az üzemi pártszerve­zetek. Nincs könnyű dolga a gazdasági vezetőknek sem, de a nehezebben körvonalazható fronton, kétkedések és illú­ziók, találgatások és fecsegé­sek, bizalmatlanság és hurrá- optimizmus regimentjeivel a pártszervezetek küzdenek. Hetek, hónapok óta, bárme­lyik megyei üzem pártirodá­ján is ül az ember, felelősség- teljes, átgondolt, s mégis, nem könnyű munkáról hall. Az alapvető, s mindennél fonto­sabb tapasztalat: a mechaniz­mus-előkészületek nem öltöt­ték magukra a minden mást háttérbe szorító, rossz ízű „kampány” köpönyegét. Az üzemi pártszervezetek döntő többsége nem a más teendők rovására, hanem azokkal együttesen végezte és végzi a reform előkészítését: jutott erejük az ez évi feladatok se­gítésére, a jubileumi verseny nagyszerű eredményeinek ösz­tönzésére, a legfontosabb napi ügyek gyáron belüli figyelem­mel kísérésére. Mindezek mel­lett a reform előkészítésében vállalt jelentős rész annak ta­núsága, hogy a pártszerveze­tek jól hasznosítják a IX. kongresszus útmutatásait, s hogy az egy esztendeje lezaj­lott vezetőségválasztások óta tovább erősödtek, munkastílu­suk célratörőbb, eszközeik ha­tásosabbak lettek. A reform­előkészületek során már eddig is bizonyságát adták az üze­mekben dolgozó kommunisták annak, hogy nemcsak egyetérte­nek a párt kezdeményezte re­formmal, hanem cselekvőén részt vesznek az előkészítés­ben, s természetesen, a meg­valósításban is. A pártszervezetek a kommunisták elvi egyetértésé­nek kikovácsolása után, mind határozottabban és következe­tesebben léptek fel a téves nézetekkel szemben, s ugyan­akkor: mind sűrűbben vállal­ták a kezdeményezők, a teljes erkölcsi súlyukkal ösztönzők Közlekedési kamerák A FŐVÁROSI FŐÚTVONALA­KON AZ OSZLO­POK TETEJÉN EGYRE TÖBB TV-KAMERA FI­GYELI AZ ÚT­VONALAKAT. KÜLFÖLDI MIN­TÁRA IDEHAZA IS ALKALMAZ­ZAK EZT A MEGOLDÁST, HOGY EGY HELYRŐL KÍ­SÉRHESSÉK FI­GYELEMMEL A JÁRMÜVEK Áradatát. Foto: Gábor szerepét. A Váci Kötöttáru­gyár kommunistái nagy gon­dot fordítottak a termékössze­tétel gazdaságosobb kialakítá­sára, s ezen belül a minőség javítására; az Ipari Szerel­vény és Gépgyár párt-végre­hajtóbizottságának, pártalap- szervezeteinek döntő része volt abban, hogy a reform- előkészületek során a termé­kek korszerűsítése első helyre került; a Ganz Műszer Művek gödöllői árammérőgyára párt­végrehajtóbizottsága többek között a gyár exporttevékeny­ségének jövőbeni javításához adott sokoldalú támogatást; a Nagykőrösi Konzervgyár párt­végrehajtóbizottsága élharco­sa volt a gyár és a termelő- szövetkezetek közötti új, mindkét félnek kedvezőbb kapcsolatok kialakításának. Az említett példák egyben amellett is tanúskodnak, hogy a pártszervezetek igen jó ér­zékkel választják ki a helyi legfontosabbat, s nem „úgy ál­talában”, hanem nagyonis az adott körülményekhez igazítva végzik reformelőkészítő tevé­kenységüket. A rosszértelmű kampányjelleg eltűnése mel­lett ez a másik, lényeges ta­pasztalat: a jó helyzetfelisme­rés, a csomópontok megtalá­lása és kiragadása a részlet- kérdések tengeréből, a kapko­dást nem ismerő tervszerűség jellemzi a pártszervezetek többségét. A harmadik, s kevés­bé fontos tapasztalat, hogy a pártszervezetek a reformelő­készületek során fölmerülő személyi káderkérdésekben igen nagy körültekintést, hu­manitást, megfontoltságot ta­núsítottak. Bátran fölvették a küzdelmet a rosszindulatú hí­resztelések ellen, nem tűrték a bizonytalanság érzésének el­uralkodását, de ugyanakkor kommunista nyíltsággal be­széltek arról is, amit a reform személyi feltételeiként, tenni kellett. így volt ez a Pestvidé­ki Gépgyárban, a Csepel Autógyárban, a Magyar Se­lyemipar Vállalat váci szövő­gyárában s sok más helyen. Lényegesen megerősödött ez­zel a pártszervezetek erkölcsi súlya és tekintélye, a káder­munkáról lehámlott a „titok­zatosság” itt-ott még marad­ványaiban meglevő leple, s je­lentősen elősegítette mindez annak a közvélekedésnek a kialakulását, hogy a jól dol­gozó embernek nincs mitől tartania. Az első sorban álló párt- szervezetek a reforméi ©készü­letek pozUivumai mellett a negatívumokkal is kénytele­nek szembe nézni. Nehezíti dolgukat, hogy igen sok eset­ben bonyolult, s rajtuk kívül álló okok teremtenek ellent­mondásos helyzetet, s ilyen­kor okosnak lenni nem aka­rat vagy elhatározás kérdése. Különösen áll ez a gyáregysé­gi pártszervezetekre, márpe­dig Pest megyében az ipari üzemek jelentős része egy-egy nagyvállalat egységé, a váci képcsőgyártól a ceglédi ruha­gyárig. A nagyvállalati szer­vezet nehézkességeinek kiüt­közése, a túlszervezés, az ok­talan centralizáció tagadha­tatlan jelenléte, a gyáregysé­gekben, az önálló gyárakkal szemben, hátrányos helyzetet teremt. Igen sok kérdésre, mi és hogyan lesz január elseje után, ezeken a helyeken a kommunisták csak „még nem tudjuk” féle választ tudnak ad­ni, ez pedig érthetően nem elégíti ki, nem nyugtatja meg az embereket. Már nem hó­napokban, csupán hetekben mérhető a január elsejéig meglévő idő: jogos a gyár­egységek kommunistáinak, pártszervezeteinek az az igé­nye, hogy a nagyvállalati köz­pontok gyorsítsák meg az előkészületeket, tegyék egyér­telművé a tájékoztatást, ne te­remtsenek képtelen helyzetet azzal, hogy a különböző fő­osztályok, osztályok egymás­sal ellentétes tendenciákat képviselnek, s próbálnak ér­vényesíteni. A gazdaságirányítás új rendszerének részletkérdései több területen még nem tel­jesen tisztázottak: vannak még nyitott kérdések a terme­lői árak meghatározásánál, a beruházások, vállalatfejlesz­tési alapok kérdéscsoportjá­nál, s bár ezek zöme elsősor­ban a vállalat irányító appa­rátusát érinti, a tisztázatlan­ságuk okozta hatás azonban kétségkívül a pártszerveze­teknél csapódik le. Különösen a beruházások szociális léte­sítményekre vonatkozó ré­sze, s a műszaki fejlesztésnek a rendkívül mostoha körül­mények között dolgozó mun­kások helyzetének javítását szolgáló célkitűzései kapnak nagy hangsúlyt a kérdések­ben, s ezek csak egy részére tudnak világos, határozott vá­laszt adni a kommunisták, a pártszervezetek. A párt Központi Bizottsága másfél esztendeje, 1966 már jusának végén hozott határo­zatot a gazdaságirányítási rendszer reformjára, s lényer gében azonnal meg is kezdőd- tek az előkészületek. Kemény hónapok voltak ezek a párt­szervezetek számára, mert rengeteg volt a tennivaló, s mert pillanatnyi szünet nél­kül az első sorban kellett áll- ni. A tapasztalatok azt igazol- ják, hogy a pártszervezetek igen nagy része becsülettel megtette, amit az előkészüle­tek során tennie kellett, s hogy kommunista felelősséggel vál­lalhatják azt, amihez eddig jóváhagyásukat adták: a "re­form helyi feladatainak meg­valósítását. Mészáros Ottó • Kőműveseket • kőművesek mellé segédmunkásokat, (ló évet betöltött fiúkat is), • kubikosokat, • festő, • fűtésszerelő, • villanyszerelő • tetőfedő, • bádogos, • parkettás szök­és betanított munkásokat, • rakodókat azonnali belépéssel felveszünk. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET: Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt A PROSPERITÁS KTSZ. munkaügyi osztályán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom