Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

Öröme az újnak és a szépnek A minap 117 állami gondozott gyermek kapott me­leg télikabátot, cipőt, fehér­neműt, melegítőt. Újszerű, hogy személy szerint, az igé­nyeknek megfelelően osztják a ruhákat, vagyis ahol két pár cipőre van szükség, oda kettőt adnak. A gyermekek is eljöttek, hogy a váloga­tás izgalmát átéljék, hiszen minden gyermek örül az új­nak és a szépnek. (Foto: Gábor) t[1 VOLT AZ ELSŐ? Jól fizet az egymásra licitálás Aranybánya az OTP-kölcsönös baromiitcnyeszet Idestova egy fél esztendeje annak, hogy ellátogattam az Eötvös Károly utcába, Buz Fe- rencék portájára. Róluk hal­lottam, hogy elsőnek kértek baromfitenyésztésre rövid, lejá­ratú hitelt az OTP-től. Akkor éppen a baromfiólat alapozták s feljegyeztem magamnak, hogy november elején már ér­demes lesz ellátogatni Buzék- hoz... Itt a november, állom a szavamat. Azaz, hogy áltnám, ha otthon lélném őket. De hasztalan zörgetem a kaput. Kétszer is megkerülöm a há­zat. Tisztán látom a fehérre meszelt csirkeólat. Fúrja az oldalamat, hogy feltétlenül be vács József, toeälene jutnom. S akkor találkozom Kovács Józseffel, mint kiderül, zetbői. Nem is olcsó mulat­ság benépesíteni egy ekkora ólat. Hiszen a tyúkok darab­ja hatvanhét forint. — Az eredmény? — Napi százharminc tojás jelenleg. Különben a shaverek hetven, a G 33-asok hatvan százalékos arányiban tojnak teljes beállás esetén. Kovács József közben el­mondja, hogy Buzék baromfi- óljához hasonlóan ő is épít négyszáz férőhelyes ólat. Mi­helyt elkészül vele, azonnal beszerzi az állományt. Nem állom ki, hogy meg ne kérdezzem: — Szóval Buzék példája hatott? — Tévedés — mondja Ko­Ók vették tőlem nem véletlenül. Jo barátja Búzáknak, ö maga is szenvedélyesen érdeklődik a 'baromfitenyésztés iránt Mi­vel pedig a Bűz család min­den tagja dolgozik, Kovács József készséggel vállalta a baromfiak gondozását. Ez nem lebecsülendő dolog, hiszen a Ifegnagyobb pontossággal min­den három órában etetni kell a szárnyas jószágot Együtt megyünk be. Az állo­mány különösen szép és még jobban megszépül Kovács lózsef lelkes szavai nyomán. — Nézze csak — magyaráz­za^ — Négyszáz tojóegyed. Kétszázhuszonnégy G 33-as és száznegyvenhárom shaver a híres sasadi termelő&zövetke­a példát Nagyon régen fog­lalkozom baromfineveléssel, nemcsak gyakorlatban, hanem elméletben is. Különben tagja vagyok a Pest megyei barom­finevelő szakszövetkezetnek és most is van százötven shave- rem. Búzáknak nagyon meg­tetszett az én kis tenyészetem és így szánták rá magukat a négyszáz darabos állomás be­állítására. Aztán addig bíbe­lődtem az ő tyúkjaikkal, hogy végül szintén elszántam ma­gam a gyarapításra. — Mekkora OTP-kölcsönre gondol? — Ha igaz, nem lesz rá szükségem, bár talán érdemes lenne igénybe venni, hiszen igazán előnyös és méltányos. Rossi Károly Ma: jubileumi ünnepség Fellép a Néphadsereg Művészegyüttese Ma este 7 órakor zárul a ju­bileumi ünnepségsorozat, a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének vendég­szereplésével. A műsor a művelődési ház színháztermében lesz, A PEST M EGVEI HÍRLAP KOLONKlADAóA xi. Évfolyam, 263. szám 1967. november 7, kedd A névtelen levéltől a kérvényekig Minden negyedik tanyai gyerek kollégista Amikor megkezdődött a ta­nyai gyerekek kollégiumának szervezése, nem mindenki fo­gadta lelkesedéssel az újszerű ötletet — Megvoltak a gyere­kek eddig is, meglesznek ez­tán is kollégium nélkül! — hajtogatták sokan. Hiába ilyenkor a rábeszélés, a szép szó, nincs olyan érv, amellyel meg lehetne győzni az ismeretlentől aggódó szü­lőt. Csak egyetlen út van: tényekkel bizonyítani, hogy hasznos az újítás. Nos, eljött az ideje ennek is. Kiss Lajossal, a kollégium igazgatójával beszélgettem ar­ról, hogy megváltozott-e az­óta a szülők véleménye? — Valóiban így volt,’ néhány szülő még névte­Szűk már a hely Leányfürdőszoba Saját konyha kellene len levelet is írt a tanács­hoz, sőt a minisztériumba a kollégium ellen — mondotta. — De ez már csak volt. Azóta megváltozott a vélemény. A kollégium be­vált, s ez meggyőzte a szülő­ket. A kérvények alapján most már az a gondunk, hogy kevés benne a hely. E pillanatban a tanyai gye­rekek negyedrésze lakhat a kollégiumban. Szeretnék a létszámot 51- ről 80-ra növelni. Paprikacsumán, paradicsomhéjon... Győztek a pulykák a tamáskodók felett November elejét írunk. El­látogattam a Dózsa Termelő­szövetkezetbe, hogy mi is van azokkal a pulykákkal, ame­lyekről a nyáron beszámoltam. Sikerült-e felnevelésük? Át­vették-e őket? — Még itt vannak — mond­ja a telep főnöke —, majd csak a hónap végén veszi át a BARNEVÁL. Igaz, amikor utoljára itt járt, azt mond­tam, hogy november elején túladunk rajtuk. Mi azonban örülünk, hogy kitolódott az átadás dátuma. így legalább gyarapodnak még hatvan-hetven dekát. Ez is pénzt jelent. — Hány pulykát adnak el? — Kilencezerötszázat. Kö­zel egymillió forintot kapunk értük. A számítások szerint 450 ezer forint lesz a tiszta haszna a termelőszövetkezet­nek. Nem akarok dicsekedni, de ilyen hasznot kevesen ér­nek el. És főleg nem úgy, ahogy azt ♦ Hadd hízzanak még ♦ Jövőre a háromszorosát mi csináltuk. Nagyon olcsó ta­karmányon nőttek fel a puly­kák: paradicsomhéjon, papri­kacsumán, káposztalevélen. Csak megköszönhetjük a kon­zervgyárnak a baráti gesztust, amellyel segítségünkre sie­tett. — Szóval bevált a pulyka? — Mondanom sem kell, hogy most már azok is elhiszik, hogy érdemes vesződni vele, akik a legjobban kiabáltak el­lene. — Tehát jövőre is tar tarnak? — Igen, háromszor ennyit. Most már tapasztalatunk is van és a tamáskodókat is si­került meggyőznünk. Villáminterjú huszonkétezer gyöngyösről és a tervekről TÖRZSÁLLOMÁNYT SZERETNE A DÓZSA — Mikor kezdik a gyöngyös eladását? — Most várjuk a felvásárló­kat — mondja Bognár György, a Dózsa Tsz baromfitelepének vezetője. — Mennyit adnak él? — Huszonhétezret. Szava­tolt ára van. — A haszon? — Körülbelül kétszázezer forint. — Marad jövőre is? — Jövőre csak tízezret ne­velünk eladásra. Viszont hat­hétezer gyöngyösből törzsál­lományt szeretnénk kialakí­tani és a saját keltetőnkben tojásaikat kikeltetni. (fehér) OT VILÁGRÉSZ FLÓRÁJA POMPÁZIK VIRÁGBA Kill'll A NASPOLYAFA Az üvegházi kertészetet Ka- szap Ambrus tizenhárom esz- endeje vezeti. A konzervgyári sarkokba szükséges virágok nevelése mellett botanikus­aidnak is a trópusi levegőjű Bvegtetejű kertekben: öt világ­rész fái és növényei pompáz­nak náluk... Most érik a citrom A kertészetnek több szép titromfája van, amelyeken most sárgul a termés. A cit­romfák mellett ott vannak a narancsfák*is, melyek szintén teremnek. A kertészeti polco­kon pedig nőnek a kis citromfa csemeték, melyeket növény- eserére használnak majd fel. Az övegház tetejét verdesik k hatalmas filodendronok, s büszkén mutogatják a kuko­ricacsutkához hasonló, szépen fejlődő termést, amelynek olyan íze van, nak. Terem a kávécserje Tovább menve ott találjuk a szegfűbors, a feketebors és a vanília cserjéket, melyek csak virágot hoznak, de a „rabság­ban” nem teremnek. A kis fa­szerű kávécserjén azonban ott vannak a zöld kávészemek. Most virágzik a kaliforniai naspolyafa, mellette van a nyersgumi nedvét adó gumifa, s a babérfa, melynek levelét ízesítőnek árusítják a kereske­delemben. Szépen díszük az ausztráliai Aurokália fenyő, a Juszticia nevű kedves afrikai piros vi­rág és a páfrányok sok válto­zata. Ott van a banán is A banánbokor mellett ott van fokföldi ibolya, a cliviák, fuksziák, és egyebek több faj­tája, melyek mindenikét nagy mint a banán- szeretettel babusgatja Kaszap Ambrus, a hozzáértő kertész. (k) Soros: az alma és a sárgarépa termelteté­— Konzervgyár si osztálya? — Igen, itt Konrád Zoltán osztályvezető. — Hallottuk, hogy most az alma a sztár? — Valóban, ötszáz vagonnal érkezett eddig az üzembe, és va­még körülbelül százötven gonnal várunk. — Emellett? — Sárgarépát is szállít a MÉK. Eddig kétszáztíz vagon­nal érkezett és még száz-száz­tíz vagon répát szállítanak — a zakuszkagyártáshoz. Hát hogyne irigyel­ném szívből Gereben Jóskát! Az építőknél évek óta hagyomány a szabadszombat. A szakik naponta egy órával rávemek. Ész­re sem veszik és pén­tek estig ledolgozzák a szombatot. A hét utolsó két napján pe­dig valósággal uri- zálnak, pihengetnek, szórakoznak. A csa­ládi körben felüdül­nek és hétfőn reggel újult erővel látnak neki a munkának. — Te Gereben, ha tudnád, hogy meny­nyire irigyellek — mondtam neki a múltkor. — Aztán miért? — kérdezte vissza. — Azért, mert ne­Szabadszombat — kisvasárnap kém le kell dolgozni a szombatot is. Igaz, hogy kettőkor fej­ront. De elég hosszú az az idő reggeltől két óráig. Aztán mi­re hazavetődök, négy óra. Ebéd, fürdés, te­levízió és este is van. Kilenc órakor egy hosszú ásítás, gye­rünk szundizni és kész a szombat Ez­zel szemben neked ott van az az egész hosszú szombati nap. Mivel tudod eltölte­ni? — Hát várj csajt! Szombaton reggel az asszony már odaké­szíti az ágyhoz a me- lósruhámat. Gondol­hatod, hogy miért. Reggeli után nekiül­tök a vakolásnak. Megtartott a múltkor is egész nap, amíg a ház alját rendbepo- foztam. — No, de még min­dig van a vasárna­pod! Olyankor aztán vár rád a kocsma, a kártya, a kugli, dél­után a meccs, a tévé­nézés, rádióhallgatás és így tovább. — Hogyisne. Most vasárnap egész na­pon át krumplit szedtünk. Ásóval emeltem ki a bokro­kat. Alig éreztem es­tefelé a derekamat. Aztán meg jött a fo- gatos. No, gondold csak el! Negyven má­zsa krumplit felrak­ni, lerakni, behorda­ni a kamrába... Ne félj te attól, gondos­kodik az asszony a víkendról... — Hát akkor te tu­lajdonképpen mikor pihened ki magad? — Hétfőn, komám, hétfőn. Az építkezé­sen. Vagy te még so­sem hallottál a kis- vasámapról? (-si) Sajnos, ehhez az épület kicsi, a bővítésről csak építkezéssel lehetne szó. De addig is jó lenne, ha a lányok külön fürdő­szobát kaphatnának, ne kell­jen a fiúkra várakozniuk, ter­mészetesen hideg-meleg víz­zel. Aztán szeretnének később a saját konyhájukon főzni, mert a napközi konyhája túl­ságosan meg van terhelve. — Hát reméljük — inon-, dotta végül az igazgató —, hogy a megrendelt, de még hi­ányzó berendezések hama­rosan megérkeznek. Mi mindent megteszünk, hogy. a ránk bízott gyerekek szép-, nek, jónak, otthonuknak érez­zék a kollégiumot Szabó Mária rssssssssssssssssssssssssssss, \ Fő asztalos kerestetik... $ Olvasgatom, olvasgatom ^ a Pest megyei Pályaválasz- ^ tási Tanácsadó című füze- ^ tecskét és valamit nagyon § nem értek. Azt írja a fü- ^ zet: ^ „A Nagykőrösi Konzerv- ^ gyár az 1967. évben 20 fő ^ érettségizett élelmiszeripa- ^ ri műszaki tanulót és 10 fő ^ általános iskolát végzett la- ^ katosipari tanulót kíván ^ felvenni ...” Azután alább: § „A Nagykőrösi Faárugyár g az 1967. évre a következő g szakmákba vesz fel tanuló- ^ kát: „10 fő asztalost, ebből ^ 4 fő érettségizettet, 1 fő ^ vasesztergályost, ebből 4 fő \ érettségizettet...” Az asz- ^ talosszakmában a 4 fő ^ érettségizettet a vegyi ^ anyagok feldolgozásánál g kívánják foglalkoztatni, * stb., stb. g Eltekintve a számszaki § értelmetlenségtől, sehogy § nem megy a fejembe, hogy § mit kezdenek a gyárak ez- § zel a sok fő érettségizettel. ^ És miért nem alkalmaznak ^ ál érettségizetteket is? ^ Azokkal mi lesz? Azok g nem kapnak munkapadot? § A faárugyár is miért kizá- g rólag fő asztalost vesz fel? ^ Mi ez, kérem, valami új- ^ féle arisztokrácia? ^ S ha már nem akarnak. ^ alkalmazni ál érettségizet- j § tehet, legalább ott, ahol aj g füzetecskét összeállították,! $ felvehetnének egy fő ma- § ^ gyár tanárt, vagy egy al f $ magyar nyelvlektort, aki; ^ ezeket a nyelvficamokat! g helyrerángatná... I MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Hófehérke és a hét vagány. Zenés, nyugatnémet filmvíg­játék. Főszereplő: Caterina Valente. Korhatár nélkül meg­tekinthető. Kisérőműsor: Magyar hír­adó. Előadás kezdete: délután 5 óralcor. Cicababák. Magyarul beszéd lő olasz—francia filmvígjáték.' Főszereplők: Gina Lollobrigi- da, Monica Vitti, Elke Som­mer. Vima Lisi. Nino Manfre- di. Csak 18 éven felüliek szá­mára! Kísérőműsor: Jubilál a pos- ta. ! Előadás kezdete: fél 8 óra­kor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom