Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-06 / 263. szám

/ fill «icm M 1967., NOVEMBER 6., HÉTFŐ Útban az osztály nélküli társadalom feli Irta: Sik Endre A SZOVJETUNIÓ ÖTVEN­ÉVES TÖRTÉNETE sok ta­nulsággal szolgál az egész vi­lág számára, de valamennyi közül legnagyobb: az ellen­tétes osztályok teljes eltű­nése. A szocializmust megelőző társadalmi formációkban az állam osztályállam volt, amely­ben ellentétes érdekű osz­tályok álltak egymással szem­ben, mint uralkodó és el­nyomó osztályok. A Szov­jetunió azzal, hogy az elnyo­mó osztályokat felszámolta, ezeket az osztáljpk iközti alapellentéteket kucüszöbölte. A tőkés, a földesúr és a kulák eltűntek. Ugyancsak eltűnt a különbség a burzsoá és a mun­kás származású értelmiség között. Ma is vannak osztályok a Szovjetunióban. Megmaradt két osztály: a munkásosztály és az egységes osztállyá vált parasztság. A szovjet állam e két osztály Szövetségén nyug­szik. E két osztálynak is vannak eltérő érdekei, de alapvető ellentét nincs köztük, s a szocialista állam, amely a munkásság és a parasztság szövetségére épül, mindent megtesz, hogy ezeket az el­térő érdekeket egyeztesse, azok összeütközését elsimítsa. Ennek eredményeként ezek az érdekkülönbségek fokozato­san összébb és összébb zsugo­rodnak, és végeredményben él fognak tűnni. Amilyen mértékben eltűn­nek a munkásság és paraszt­ság közti érdekeltérések (ami­lyen mértékben csökken a különbség ipar és mezőgaz­daság, város és falu között), olyan mértékben halad előre a Szovjetunió az osztály nél­küli társadalom, s ezzel az állam elhalása felé. HOGY A FAUU ÉS A VÄ- flQS, a mezőgazdaság és az {par. közötti különbség eltű­nése folyamatban van, ár­tól tények és számok beszél­nek. Azzal, hogy az egyéni kis- és középparaszt gazda­ságok helyére mezőgazdasá­gi termékeket előállító szo­cialista nagyüzemek (állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek) léptek, az ipar és a mezőgazdaság, a falu és a város közötti különbség alap­vető okát sikerült kiküszö­bölni. A falu politikai és kulturális elmaradottságának fokozatos felszámolását pedig á szovjet állam következete- ten kiépített demokratikus rendszere (milliók bevonása az államigazgatásba), illetve a kulturális forradalom be­hatolása a falvakba (az írástu­datlanság teljes felszámolása, falusi iskolák, kórházak, könyv­tárak, filmszínházak stb. ez­reinek létesítése) — és mind­két vonatkozásban: a párt politikai és kulturális nevelő­munkája — biztosítja. A szovjet állam a munkás- osztály átmeneti hatalmi szer­ve, amelynek végső célja: elérni önmaga feleslegessé vá­lását. Az állam elhalásának két előfeltétele van: egyik a kapi­talista környezet eltűnése, másijí az osztályok eltűnése. A kapitalista környezet eltűné­se történelmi szükségszerű­ség, amelyet siettet az a tény, hogy a szocializmus egyre több országban jut győ­zelemre és szilárdul meg. A kapitalista rendszer végső összeomlása azonban csak saját belső ellentmondásainak eredményeként, belülről kö­vetkezhet bs. Az állam el­halása másik előfeltételének megteremtése — az osztá­lyok eltüntetése — a szo­cialista állam feladata. AZ OSZTÁLYOK ELTŰ­NÉSÉHEZ azonban nem elég az érdekeltérések kiküszöbö­lése, mert az eltérő érdekek kiküszöbölésével nem tűnik el azonnal a különböző osztá­lyok évszázadok alatt berög­ződött különböző osztály­gondolkodásmódja. A lét meg­határozza ugyan a gondolko­dást, de a gondolkodás meg­változása csak késve követi a létviszonyok megváltozását. Az osztálymentalitás he­lyére lépő egységes szocialis­ta gondolkodásmód kialakítá­sa a kommunista párt és a szocialista állam egyik leg­fontosabb harci feladata. Harcról, kitartó és szünetet nem ismerő ideológiai harcról van szó, amelyet a szocializ­mus győzelemre jutása után azonnal, még a meglévő, elté­rő érdekű osztályok; között kell megindítani és folytatni a múltból hozott osztálymen- taiitás' felszámolásáért, a szo­cialista gondolkodásmód elsa­játításáért. A Szovjetunió ezt a harcot ötven évvel ezelőtt elindította és fél évszázada eredményesen folytatja. Ennek köszönhető, hogy bár az osztályok (mun­kás és paraszt osztály) a szo­cialista szovjet államban vég­leg még nem tűntek el, azok gondolkodása ma már megkö­zelíti a jövendő osztály nél­küli társadalom szocialista mentalitását AZ ÁLLAMI GAZDASA­GOK ÉS A TERMELŐSZÖ­VETKEZETEK mezőgazda­Alapozás tavasszal — átadás ősszel IRODAHÁZ GÖDÖLLŐN Az emeletes épület falát ha­talmas mozaikkép díszíti : A FERENCVÁROSI HÁZGYÁR FELVÉTELRE KERES férfi és női segéd­munkásokat, kőműves, ács, lakatos, üveges, bádogos, festő, szigetelő, asztalos szakmunkásokat, gépmunkásokat, kőnnyü- és nehézgép-kezelőket. Vidékieknek szállást biztosítunk. JELENTKEZÉS : személyesen ÉVM. 43. számú ÁÉV. Bp. XI., Dombóvári út 19. vagy IX., Gyáli út 37. építőmunkást ábrázol falazás közben. Ebben az új iroda­házban tartották a Gödöllői Járási Építőipari Ktsz dol­gozói hármas ünnepségüket. Büszkén vezetik végig a lá­togatót a szépen berendezett irodák során. A szobákat egymástól üvegfal választja el; az egyik oldalon a főköny­velő, a másikon a műszaki vezető végiglát az egész „fronton”. — Révbe jutottunk — mond­ja Berencsi János, az elnök. A különböző részlegek nin­csenek széttagolva, könnyebb lesz a munka és az irányí­tás. Az emberek minden sza­bad szombatjukat feláldozták. 1200 órát dolgoztak társadal­mi munkában. A gödöllői építőipari szö­vetkezetnek jó híre van. Már­ciusi alapozás — novemberi átadás — ez a jelszavuk a tár­sasházépítésnél is. Három brigád nyerte cl most a szocialista címet, nyolcán a szövetkezeti ipar ki­váló dolgozói lettek és har­mincán kapták meg az Októ­beri Szocialista Forradalom emléklapját. Államizászló- | felvonás | A Nagy Októberi Szocia-^ lista Forradalom 50. évfor-fc dulója alkalmából hétfőn. ^ november 6-én délután 10 í s órakor ünnepélyes külsősé- í gek között, katonai tiszte- letadással vonják fel a Par- lament előtt, a Kossuth La- ^ jós téren az állami zászlót.^ Kedden, november 7-én déli $ 12 órakor az állami zászló-$ nál zenés őrségváltás lesz, ^ majd katonazenekar ad tér-í .. * zenst. : Mun'.ihoz kezdtek a területi szcve’sá§:k| Pest megyében is munká- hoz kezdtek a termelőszövet-1; kezetek szövetségei. Mint-5; . hogy több olvasó érdeklődött,^ hol találhatók meg a szö-^ vétségek irodái, közöljük a pontos címet: a Dél-Pest^ megyei Termelőszövetkezetek | Területi Szövetsége Cegléden, L a Batthyány út 11. szám alatt. A Budapest környéki Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége, Budapest, XI. kerület Ménesi út 28., az Észak-Pest ^ megyei Termelőszövetkezetek v Területi Szövetségének irodá- e ja Gödöllőn a Szabadság tér k 6. szám alatt található. E Játékosan változó ritmusok, óriás kottafejek és hangjegy­vonalak jelzik, s jelképezik is egyúttal ezt a nem éppen gya­kori kiállítást, amely tegnap Budapesten, a Kossuth .Lajos Szocialista brigád avatás — jutalmazások (i irt<r*sí»jt;«5tinsú ff i üafemekben leum tiszteletére kezdemé­nyezett vetélkedő nem > ért vé­get: a traktorosok további erő­feszítéseket tesznek, hogy a mélyszántásban mutatkozó el­maradásból — amíg az időjá­rás lehetővé teszi — minél többet pótoljanak. A mezőgaz­dasági üzemekben is megkez­dődtek a jubileumi megemlé- kezők: sokhelyütt szocialista brigádokat avatták, megjutal­mazták az őszi munkákban ki­tűnt dolgozókat. Akik félreértették a világtörténelmet írta: dr. Dolmányos István, a történettudományok kandidátusa Az első világháború harmadik évében járt már, amikor Vaszilij Maklakov, az orosz Ideiglenes Kormány új párizsi követe megérkezett rendeltetési helyére. Az újdonsült követ bejelentette tisztelgő látogatását a francia hatóságoknál. A megjelölt nap reggelén Maklakovot nagy meglepetés érte a fogadtatásnál. A francia külügyminisztérium egyik ala­csonyabb beosztású tisztviselője várta, s nagy kímélettel közölte a büszke ci- lindéres úrral, hogy kormánya, ame­lyet képvisel, sajnos, már nem létezik. Röviddel ezelőtt megdöntötték a bolse­vikok. A Maklakov-ügy jól példázza, hogy a szocialista forradalom meglepetésként érte az orosz polgári politikusokat. De nemcsak őket. Az antant politikusai rö­videsen szintén a póruljárt és kigúnyolt Maklakov helyzetébe kerültek. Clemenceau, a francia köztársasági elnök kijelentette, hogy a bolsevikok nem tarthatják magukat hatalmon há­rom napnál tovább. Az antantországok kormányainak ki­alakulóban levő álláspontját Wilson amerikai elnök magatartása is szemlél­teti: buffalói beszédében „ostoba ábrán- dozók"-nak nevézte a szovjet kormány tagjait. vVilson mégis hétről hétre többet volt kénytelen foglalkozni az „orosz kérdés­sel" és mind figyelmesebben olvasta a petrográdi amerikai követ jelentéseit. Hírhedt nyelvleckék Ekkor David Francis volt az Egyesült Államok oroszországi követe, akit társa­dalmi helyzete, egyéni adottságai nem tettek alkalmassá arra, hogy akárcsak némileg is reálisan szemlélje az orosz- országi változásokat. A dúsgazdag tőkés vállalkozót pénze nagyon magas köz- igazgatási tisztségekbe emelte. Missuori állam egykori kormányzója 1916-ban is szinekuraként kapta a nyugalmasnak tűnő oroszországi követi megbízatást. Ez az ország sohasem érdekelte, oroszul nem tudott, és nem is akart megtanulni. Francis a diplomáciához keveset konyí- tott. A hatvanhét éves elkényelmesedett öregúr egyébként is tehernek érezte hi­vatali kötelességeit. Visszavonultságának egyik oka az volt, hogy gyengén tudott franciául. Igaz, hogy ezen a fogyatékosságán vál­toztatni kívánt. A követség alkalmazot­tai naponta látták, hogy Francist felke­resi deCram asszony, aki franciára ta­nította. A baj csak az volt, hogy Francis a feleségét, deCram asszony pedig a fér­jét hagyta Amerikában. Így történt, hogy a francia tanárnő csakhamar be­költözött a követ magán lakosztályába. Francis úgy látszik, nem sejthette, hogy ennek még politikai következményei is lehetnek. Francis az októberi forradalommal szemben ellenséges álláspontot foglalt el: kijelentette, hogy a szovjet kormány megalakítása „ízléstelenség”, jóváhagy­ta, hogy a követség autóját a szökésben levő Kerenszkij kíséretének rendelke­zésére bocsássák és átkozódva ismétel­gette, hogy szóba sem áll a bolsevikok­kal, akiknek napjai amúgyis meg van­nak számlálva. Az ellentmondás szellemét Thompson, az amerikai Vöröskereszt missziójának vezetője engedte ki a palackból. A pet­rográdi felkelés után Thompson, az amerikaiak közül elsőnek jutott el arra a gondolatra, hogy az antant kormá­nyainak inkább meg kell kísérelniük együttműködni a konszolidálódó szov­jet kormánnyal. Thompson persze an­tantérdekből, a németekkel folytatott imperialista háború kedvéért szorgal­mazta a szovjet kormány megkörnyéke­zését, de Francis számára már pusztán a szovjet kormány megszilárdulásának gondolata is égbekiáltó bűnnek számí­tott. Így az egyik milliomos be vádolta a kormánynál a másik milliomost, s Thompsonnak hamarosan haza kellett térnie. Wilson ravasz és óvatos politika kö­vetésére szánta el magát. Követét a lep­lezett beavatkozás politikájára utasítot­ta. Maradjon Francis a helyén, és — él­vezve a diplomáciai státus előnyeit — csendben támogassa az antibolsevista mozgalmat, s várja ki annak feltétele­zett győzelmét. Az antantországok diplomatáinak és kiküldötteinek egy része kezdett valamit felismerni vonalvezetésük helytelensé­géből. Közülük is kitűnik Judson tábor­nok, az amerikai katonai misszió pa­rancsnoka és a követség katonai atta­séja. Judson saját elhatározásából elment a Szmolnij intézetbe, a szovjet kormány székhelyére és felkereste Trockijt, az akkori külügyi népbiztost. Beszélgetésük során bizonyos kilátás nyílt a közeledés­re. Az amerikai kormány Wilson döntése alapján visszarendelte Judsont és a ho?' zá hasonló gondolkodású tisztviselőket. Titkos egyezmény 1917. december 23-án Lloyd George angol miniszterelnök Clemenceau-val angol—francia titkos egyezményt kötött, amely előirányozta Oroszország meg­szállását és felosztását. Az angol kormány végső döntéseiben együtthaladí a másik két antant nagy­hatalommal a szovjetellenes offenzívá- ban. Azt a különbséget azonban meg le­het állapítani, hogy az akkor legagresz- szívabb hangot megütő francia kor­mánytól és az álszenteskedő amerikai Kiállítás — tasakban utcai KERAVILL-boltban nyílt. A lényeg tulajdonkép­pen itt nem a dekorációban^ hanem a tasakokban lelhető fel. Hanglemezekről van szó, amelyek mindenekelőtt kitűnő orosz és szovjet előadóművészek produk­cióit rögzítették, Saljapin- tól Ojsztrahig. A kiállítás ihletője a jubi­leum volt. Missziója még job-: ban megismertetni a szorr.szé-: dós baráti ország művészetét. Az esemény kapcsán érdeme^ emlékeztetni arra is, hogy hanglemezgyártó vállalatuk, a Melódia, 19 ezer féle lemezt tart nyilván gyűjtőkatalógusá-r ban. köztük páratlan archív anyagok, külföldi művészek és karmesterek produkciói, ope­rák, dalok, zenekari művek. A választék gazdag, a le­mezek ára sem magas. A hozzáértő, de a muzsikát csak olykor hallgató ember is megtalálja a maga kedvencét, vagy éppen különleges cseme-, géjét a sok mikrolemez között. 3 1 • A Budapesti perc egy harisnya “jyss. kába álló új gépeivel a varrás nélküli női harisnyákból 3 percenként készít egy párat. Finemharis.nya-kötő gép­parkjukat ebben az évben még 16 korszerű géppel gyara­pítják. A most divatos csipkekötésű, műanyagszálas vá­lasztékot új mintákkal és színekkel bővítik «////«///////////////////////////////> ////////////y//////yy////////y/////////////A//íi parasztok gondolkodása egyr< kevésbé hasonlít a régi, egyén gazdaságot folytató kis-, illet ve középparaszt gond-olkodá- sához, egyre hasonlóbbá váll! az ipari nagyüzemekben dol­gozó munkás mentalitásához Még szemmel láthatóbb a ré gi gondolkodásmódnak az '< megváltozása, amelyet egy részről a nő gazdasági és tár­sadalmi helyzetének megvál­tozása, másrészről a nemzet elnyomásnak és a nemzetei egymással szembenállásánál teljes kiküszöbölése hozot magával. A régi férfimentali­tás és a soviniszta nacionaliz­mus — az osztály társadalom­nak ezek a kinövései — foko latosan helyet engednek a ne­mek és nemzetek teljes egyen­értékűségét és egyenjogúságát valamennyi nemzet testvéri­ségét hirdető szocializmu: gondolkodásformáló befolyá­sának. Az osztályállam örökségé­nek másik nyomasztó ma­radványa, amellyel a szocia- .ista országnak meg kell küz- ienie, a bürokratizmus rák­fenéje. A Szovjetunió ötven­éves története egyben a bü­rokrácia elleni követke­zetes harc története. £ oár a szörnyeteget tel­jesen kiirtani még ma seír iikerült, kétség nem fér hoz­ta, hogy napjai meg vannak számlálva: az osztályok nél­küli kommunista társadal-om- m való átmenet az osztály- ársadalomnak ezt az utolsc rsökevényét is örökre el fog­ja tüntetni. A SZOVJETUNIÓ PÉLDA­FÄRA mi is a szocializmus spítésének, az osztály nélküli á-rsadalom megteremtésének ltjára léptünk. Ennek a nagy is nehéz útnak mi a Szovjet­unóhoz viszonyítva még csak ds szakaszát tettük meg. A Szovjetunió példájából és sa­lát tapasztalatainkból tudjuk, rogy a szocializmus győzel­mét nem adják vágyén. Min­ien újabb eredményért, min­ién előrelépésért harcolni ceil. De tudjuk azt is, hegy a íarcban nem vagyunk ma­iunkra, hiszen minden lépé­sünknél az ötven év viharait ciállt, győzelmes, nagy szo- úalista ország, példája lelke­sít, és baráti segítő karja tá- nogaL A forradalom jubileumi év- 1- fordulójának előestéjére a. me- :- | zőgazdasági üzemek többségé- \ . \ ben — termelőszö vetkezetek­j ; ben és az állami gazdaságok- : ban — befejezték az őszi be- j takarítást. Az elmúlt héten " | fokozottabb lendülettel ha- " I ladt a kinti munka, gyorsult t I a cukorrépa felszedése, no- •- verober első napjaira Rest- megye termelőszövetkezetei' a- kukoricának több mint a 90 százalékát törték le. A jubi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom