Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-30 / 283. szám

1967. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK ™'&Círhm 3 Az első kapavágás MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉPÜL HÉVÍZGYÖRKÖN I Hévízgyörk. Háromezer la- S kosú község a Galga völigyé- 5 ben. Gazdag falu. Uj, man- ^ zardtetös házak sora bizonyít- ^ ja ezt. Legtöbbjük az elmúlt ^ két-három esztendőben épült. ^ Amióta egyTe gazdagabb az itt § élő emberek legfőbb forrása, a ^ Dózsa György Termel őszövet- ^ kezet. ^ A falu közepén, nem sokkal ÍJ az. előtt, hogy a műút elfordul ÍJ Galgahévíz felé, új falüköz- S> pont alakul. A tanácsháza § meRett itt épült fel nemrég a § termelőszövetkezet modem § irodaháza. Szemben, a műút Sikeres hajókiemelés Érdekes találmány be­mutatójának lehettek szemtanúi azok a szak­emberek, akiket a NIKEX meghívott a Sportuszodába. > Szászkő László gépészmérnök találmányát mutatták be, ! mely érdekes módon segíti az elsüllyedt hajó kiemelését: ‘1 a hajó, vagy más elsüllyedt test oldalaihoz vízzel teli tartályokat helyeznek és ezekben elektromos úton elbont­ják a vizet alkotó gázaira. A gáz felhajtó ereje a víz fe­nekéről felemeli xi elsüllyedt testeket ySSfSfMrrffSSSSSSMSSSSSSSSSMWSrSSMSSfMfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfffSSSSSfSm** ^ másik oldalán eddig üres te- ^ lék árválkodott. November i nyolcadikiáin azonban megtör- S tént itt is az első kapavágás: í a hévízgyörki emberek régi ^ vágya teljesül, felépül végre a ^művelődési ház. | © í A falunak eddig siem mozi- ^ ja, sem könyvtára, sem műve- ^ lődési háza nem volt. Szóra- ^ kozni a szomszédos Bagra ^ vagy Galgahévízre jártak az emberek, elsősorban persze a § fiatalok, akik nem bánták a iád a gyári holnap: Ami a forint mellé keli öt évvel ezelőtt a Láda­ipari Vállalat nagykőrösi gyár­egysége, ez a kezdetlegesen felszerelt, dolgozóinak nehéz munkát, és rossz szociális kö­rülményeket nyújtó üzem nagyobb létszámmal dolgo­zott, mint megalapítása óta bármikor: összesen hétszáz emberrel. Többet is felvehe­tett volna, hiszen a mezőgaz­daság átszervezése után az iparba áramlók a nagykőrösi üzemeket is . ostrom alá vet­ték. A zömmel betanított munkásokkal dolgozó gyár­egységnek ma mégis legna­gyobb gondja a fluktuáció, a munkaerőhiány. Az idén ösz- szesen 280 dolgozó hagyta el az üzemet, ez hozzávetőleg a megszokott létszám ötven szá­zaléka. Helyettük mindössze száztizenkilenc embert tud­tak felvenni. A környékbeli szakképzet- len munkaerő másfelé igyek­szik. A megerősödött terme­lőszövetkezetek, az üzem szom­szédságában terjeszkedő, szép új épületekkel, gépekkel mo­dernizált, az egész vidéken új igényeket ébresztő, nyáron szinte korlátlan munkalehe­tőséget nyújtó konzervgyár, a szintén mellette fekvő, nem­rég munkát kezdő téglagyár nagyobb vonzerőt, szívóhatást gyakorol. A dolgok iróniája, hogy — ha kissé elvontan nézzük — többnyire épp azok az elmúlt években felfejlődött termelőegységek csábítják el az itteni munkaerőt, amelyek miatt nagyobb szükség van ládára, mint valaha! Ez a helyzet előbb-utóbb válaszút elé áUítja a nagykő­rösi üzemet: Hosszabb távon, elméletben, felmerülhet az el­sorvadás képe is. Természe­tesen nem az iparágé, hiszen központi vállalatuk hálóza­ta fejlődik: három éve még csak négy, ma már hét telepe van. Üj gyáregységeit azonban az iparilag elmaradottabb vi­dékeken létesíti, ahol köny- nyen kapni munkaerőt. Az ésszerűség természetesen a nagykőrösi gyáregység fenntartása meRett szól, hi­szen a jövő növekvő terme­lése és exportlehetőségei több ládát kívánnak, jobb minő­ségen. A ládákat könnyebb — a tsz-segédüzemek helyett — itt előállítani, itt, ahol .mégiscsak megvannak a mű­szaki vezetők, a betanult mun- kás-törzsgárda, .és a termelés bizonyos alapfeltételei. Mégis mit hozhat a jövő, mi minde­nen kell változtatni az üzem­ben, amelynek termelésére t'üksége van az országnak logy fennmaradjon? Azért, hogy a bérezésben is állják a versenyt, már néhány hó­napja változtattak addigi el­veiken: most már kifizetik a száz százalékot jóval megha­ladó teljesítményt is. A gyár­telepi átlagjövedelem így ezer- hétszáz forintra ugrott. És még egy. Idézzük kom­mentár nélkül Podmaniczky Ferenc betanított munkás vé­leményét: „Ma már végre mi is meg tudjuk állapítani a munkalapokból, mennyi mun­káért mennyi pénz jár.” Az emberek jelenleg alig fűthető helyiségekben, majd­hogynem a szabadban dolgoz­nak. Megfelelő beruházások hiányában itt a legnehezebbek a munkakörülmények egész Nagykőrösön. Egy fizikai dol­gozó naponta átlag 150—200 mázsát emel. — A gépesítés költsége nagyobb lenne, mint az a veszteség, melyet a mai fluktuáció okoz. Mégis, egy még nagyobb munkásvándor­lás már rászorítana bennün­ket a gépesítésre — mondja az üzemegység vezetője. Az, amire jó volna, ha végre va­lóban rászorítaná őket, egy régóta tervezett, harmincöt­millió forintos rekonstrukció. Ezt a szakszervezet feltehe­tően csak akkor hagyná jóvá, ha egyúttal szociális létesít­ményeket is építenének. Mert most ebben is a legrosszabb helyen szerepelnek a nagy­kőrösi üzemek listáján. (Hor­váth Dénes fűrészüzemi cso­portvezető: Száznyolcvan sze­mélyre jut nyolc zuhany.) Mostanában a vállalatok ál­tal nyújtott szociális segítség fogalmába egyre inkább bele­értik a lakásépítések támoga­tását. A jövőben ez még in­kább így lesz, mivel az üze­meknek erre újabb lehetősé­geik nyílnak. Ezen a területen a Ládaipari Vállalat nagykő­rösi gyáregysége eddig is tett: segítették harminc, a KISZ lakásépítési akcióban részt ve- vl fiatal dolgozójukat, és há­rom csökkentett igényű lakást is építettek belvízkárosultjaik­nak. Hogy mennyire a falaik között tudnák marasztalni ez­által az embereket, arra jó példa Kaszala Ferenc hu­szonnyolc éves segédmunkás. Eddig tizenhat munkahelyen dolgozott, és most is másik ál­lást keres. Művezetője szerint kiváló s megbízható munkaerő. Jelenleg hatodmagával él egy szoba-konyhában. Eddigi mun­kahely-változtatásaira mindig egv rendesebb munkásszállás vagy szolgálati lakás csábítot­ta. Dé ha helyben szegődött el egy-egy jól fizető idénymun­kára. akkor is a lakás lebegett a szeme előtt, hiszen szíve sze­rint inkább megelégedne egy, bár kisebb jövedelmű, de ál­landó munkát, kollektívát, megáUapodott jövőt jelentő munkahellyel. Ehhez kapcsolódik egy má­sik dolog, amelyben szimpati kus példát mutat a gyáregy­ség: saját soraiból neveli ki a vezetőket. Ez azt jelenti, hogy ha valaki tanulni, előrehaladni akar, ak­kor nem kell máshol keresked­nie — elég, ha munkahelyén törekszik: lehet próféta a sa­ját hazájában. Maga a gyár­egységvezető, Pusztai János, például — 6 tájékoztatott őszintén az itteni helyzetről: tábornoki élességgel látja az akadályokat, a stratégiai és taktikai célokat — két évti­zeddel ezelőtt idekerült segéd­munkásból lett szakképzett közgazdászvezető. A munkástörzsgárda stabili­zálása is elkezdődött: jövőre már ötven, saját képzésű fa­ipari szakmunkásuk lesz. Mielőtt az idén november 7 előtt szétosztották volna az öt­vennégyezer forint jutalmat, az arra érdemesek listáját ter­melési tanácskozás elé vitték: meg is vétóztak ott három je­lölést. Az ilyen demokratikus lehetőségek bővítése is segít­hetné a munkásgárda leköté­sét. Végül életképességüket tá­mogatná, ha a gazdasági élet őket érintő nagyobb területein előrelátóbb lenne a tervezés. Mert például igen furcsán hangzik, hogy most, amikor lá­dahiány miatt a mezőgazdaság nyakán reked az alma jó ré­sze, évi tervüket csak kilenc- venkét százalékra teljesíthet­ték, mivel rendelés hiányában az egész első félévben — te­hát júniusig, mikor már kö­vetkeztetni lehetett a termés­re! — nem gyártottak zöldség- gvümölcs ládát. s. A Ládaipari Vállalat nagykő­rösi gyáregysége elég nagy gondban van, ezeken jó törek­véseik is keveset szépítenek. Nehéz helyzetük mégis —bár­milyen paradoxonnak tűnik — örvendetes. Mert ahhoz, hogy egvértelműen kiderült, misze­rint jelenleg nem elég életké­pesek, általánosan el kellett jutni egy magasabb gazdasági szintre: problémáikat ugyanis strukturális környezetük fej­lődése okozza. íme, máris ho­gyan differenciál a gazdasági élet: olyannyira a felszínre kényszeríti az igazságot, hosv a felemelkedés, de a sorvadás lehetősége is megvilágosodik "gy-egy gazdasági egység előtt És ez jó, mert hiszen előrelé­pésre ösztönöz. Padányl Anna gyaloglást mozi előtt, mozi után. — öt esztendeje takarékos­kodunk ... — mondja Kovács Béla, a hévízgyörki tanács vb-elnöke. — így sikerült összegyűjtenünk kerek egy­milliót. Ez az összeg a terve­zett ihűvelődési ház egyik ré­széhez elég. Pontosabban 998 000 forint a költsége annak az emeletes épületrésznek, amelynek alapozási munkála­tai november 8-án megkez­dődtek. Már előbb szerettük volna, de nem találtunk hoz­zá kivitelező vállalatot. Most végre vállalta a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata, de csak olyan feltéteUel, ha a munkaerőt mi biztosítjuk. Létrehoztunk egy tíztagú bri­gádot, amely munkához kez­dett. Az alapozás határidejét december 31-ben állapítottuk meg, de örömmel közölhetem, hogy ezzel a nehéz munkával már november 23-án elké­szültünk. Hogyan lehetséges ez? Nagy része van benne a helyi termelőszövetkezet segít­ségének: gépkocsikat, vontató­kat biztosítottak a földmunká­hoz. Eddigi támogatásuk mintegy ötvenezer forint meg­takarítást jelent. A műútra nyíló, emeletes épületrészben kap helyet a párt- és KISZ-helyiség, lesz klubszoba, két szakköri terem, itt rendezik be a községi könyvtárat olvasóteremmel, lesz benne még büfé, igazgatói iroda, ruhatár és előcsarnok. — Úgy tervezzük — mond­ja a tanács elnöke —, hogy jövő ilyenkorra már megtart­hatjuk az ünnepélyes avatást. Ezután kerülne sor az épület másik részének, a színház- moziteremnek építésére. Két­százötven személyesre tervez­tük, de hogy lesz-e belőle va­lami, nem tudni még. Másfél miUió forintba kerülne s eh­hez már kevés a mi erőnk. Félmilliót még csak előteremt­hetnénk társadalmi munká­ban, az adóbevételekből és a termelőszövetkezet hozzájáru­lásával, ez azonban nagyon kevés. Bízunk azonban abban, hogy a megyei tanács, a Mozi­üzemi Vállalat és a megyei könyvtár is segít majd, látván igyekezetünket. Ha tervünk si­kerül, ezzel az épületkomple­xummal megoldódna a község minden kulturális igénye: lenne művelődési házunk, mo­zink és könyvtárunk is, nem beszélve a szakköri és klub- helyiségekről, ahol naponta tanulhatnának, művelődhetné­nek a hévízgyörkiek, öregek és fiatalok egyaránt. Nagy feladatra vállalkoztak a hévízgyörkiek. És bíznak benne, hogy fáradozásukat si­ker koronázza. Megérdemlik, hogy így legyen. P. P. Árvédelmi töltés Tápiógyörgyéig A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén elké­szült a Tápió balpartján, egé­szen Tápiógyörgyéig húzódó árvédelmi töltése. A csaknem hétmillió forintos költséggel épült új gátrendszer a jövő­ben megbízható védelmet nyújt az árvíz eUen a Zagyva —Tápió által határolt három­szög alakú területnek. RICA HUNGARICA A belgrádi rádió- televízió nemzetközi hanglemez nagy­díj versenyét, ezenkívül a „különleges kivitel” kategó­riában is az első díjat a „Mu- sica Hungarica” négy hangle­mezből álló zenetörténeti so­rozat, a Magyar Hanglemez- gyár Qualiton márkájú lemeze nyerte. Falucsinositás Műemlékvédelem - ísz-scgííséggel Aki négy, vagy öt eszten­deje járt Zsámbékon, és most újra ellátogat" a községbe, örvendetes változásnak lehet tanúja. Szinte minden máso­dik ház takaros külsőt öl­tött, rendezettebbek a ko­rábban elhanyagolt udvarok, itt is, ott is csinosítják a portákat, szépítik az utcá­kat. Ebben az akcióban pe­dig jelentős szerepe van az Uj Élet Termelőszövetke­zetnek, de személy szerint is Szín Béla, rendet, kultúrát kedvelő, fia­tal tsz-elnöknek. Szűcs 1st­A Semmckeís-év eseménye lesz a Pest megyei orvosi napok Negyedszer rendezik meg a jövő évben Pest megye orvo­sai hagyományos előadássoro­zatukat. Ezúttal a Pest megyei orvosi napok Semmelweis szü­letésének 150. évfordulója al­kalmából az előadások köz­ponti tárgyát tekintve is szer­vesen kapcsolódnak az orszá­gos ünnepségekhez. Az iatrogén ártalmak és ve­szélyek a gyógyászatban — er­ről szól az előadások legna­gyobb része. Érthető, ha ilyen természetű, mégoly ritka ese­tek tanulmányozásáról egy­másnak beszámolnak orvo­saink, hogy a betegek talán ötven ezrelékénél fellépő ilyen bajok számát még jobban le­csökkentsék, s ahol csak lehet, végképpen kiküszöböljék. En­nél szebben nem is hódolhat Semmeilweis emléke előtt Pest megye orvosi kara. A tudományos előadássoro­zatra beérkezett dolgozatok csaknem mindegyikét elfogad­ta a bíráló bizottság és így a három napon egymásután 77 előadó lép a megyei tanács­ház üléstermének emelvényé­re. Magyar Hírmondó Az Országos Széchényi Könyvtár új szerzeménye a Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű újság Pozsony­ban az 1780—1788 években megjelent teljes példánya. A kötetek kifogástalan állapot­ban vannak, egykori arany- metszéses, bordás, barna bőr­kötésben. A köteteket a Kultúra Kül­kereskedelmi Vállalat közre­működésével a British Mu­seum akarta megvásárolni, a kiviteli engedély kérésénél fi­gyelt fel rá a könyvtár „gya­rapítási osztálya". Az új szer­zemény jelentősége, hogy ezzel az újság olyan példánya ke­rült a könyvtár birtokába, amely nemcsak hiánytalan, de egységes is, mert minden kötet a mellékletekkel együtt teljes. ván tanácselnökkel ő figyelt fel leginkább a helyzet tart­hatatlanságára. Több érté­kes műemléke van a falu­nak — köztük az Európa hírű, középkori romtemplom —, évről évre növekszik az idegenforgalom, s hogy a vendégeket megfelelő kör­nyezetben fogadhassák: ten­niük kellett valamit. Amel­lett, hogy a szövetkezeti ta­gok igyekeznek saját házu­kat szépíteni, rendezni, a szö­vetkezet is bekapcsolódott a szépítési akcióba. Az építőbrigád vállalta a törökút és a templom­kert rendbehozását. Autóparkolót is építenek, s több olyan munkát végez­nek, amivel kellemesebbé, kultúráltabbá varázsolják a faluképet. A nyáron nyitot­ták meg az Uj Élet Termelő- szövetkezet Birkácsárdáját a zárdakertben. Öreg platánfák, hársak és vadgesztenyék alatt működik az ízlésesen be­rendezett romantikus ven­dégfogadó. Amellett, hogy a tsz-tagok közétkeztetését el­látja, olcsó, és jó minőségű ebédet biztosít a szövetke­zeti gazdáknak, a betérő ven­dégek is udvarias kiszolgá­lásban részesülnek. Terve­zik, hogy a télen is működő csárdát, tavasszal meg a nyá­ron megnagyobbítják, újjá­varázsolják a festői halasta­vat, s az idegenforgalomra még­inkább alkalmassá teszik az ősi parkot. Minthogy a kinti munkák­kal már végzett az Uj Élet Termelőszövetkezet, most egy­re többen tudnak bekapcso­lódni a községfejlesztő csi­nosításba. Jelszavuk: „A tá­volról szép falut közelről is széppé kell tenni’’. Csak di­csérni lehet a zsámbéki ter­melőszövetkezet tagjainak és elnökének a szándékát, ame­lyet bizonyára más lokál- patrióta közös gazdaságok is követni fognak falujuk érde­kében. s. p. HAJDÚ híméli 3 ruhát, hnéli a dolgozó nőt HAJDÚ SUPER MOSÓGÉP HAJDÚ 402-ES CENTRIFUGA óra: órakapcsolóva! kézikapcsolóval 1900,- Ft 1800,- Ft ára: 1050,— Ft és 1120,— Ft i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom