Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-28 / 281. szám
Mfcrci 1967. NOVEMBER 28.. KEDD Bontás helyett restaurálás Ötszázéves vendégfogadó Ráckevén EGY ABC-ÁRUHÁZ ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE Hajdanvaló jó uralkodónk,, Mátyás, az igazságos, kétségkívül Ráckevén is vadászgatott, hiszen az Árpádok ideje óta a királynők birtoka volt az. Így aztán a felesége nyilván megengedte neki, hogy cserkész- kedjen nála, mármint a földjén. S ha ott járt, hát amilyen nagy pártfogója volt a vendéglátóiparnak, nyilván be-betért a helybeli vendégfogadóba Ugyanabba, melynek épülete már akkor is állt, és még ma is áll. De ez örvendetes tényről csak most szerzett tudomást a község, habár egészen 1945-ig, tehát kerek fél évezreden át — persze más és más fogadósok — ételt-italt szolgáltak fel benne szomjas és éhes vándoroknak meg a jó falatot, ízes kortyot soha meg nem vető ke- vi embereknek. Por, kilakoltatás, bontási tilalom épül. És hárommillió forintba kerül. A szövetkezet az új gazdasági mechanizmus nélkül hozzá se kezdhetne; Ráckeve ugyanis eddig az állami bolthálózat, valljuk meg, eléggé elhanyagolt területe volt. A szövetkezet azonban most már versengésre jelentkezhet a községben és pedig nemcsak az élelmiszerkereskedés terén. A műemlék felügyelőség régészei ugyanis nem csupán letűnt korok nyomaival foglalkoznak, hanem mában élő, sőt gyakorlatias gondolkodású emberek. Persze a régiség megőrzése és helyreállítása számukra mindennél fontosabb. Ám, hogy Ráckevén a középkori vendégfogadó régi alakját visszaadhassák, ahhoz sok pénz, egymillió forintnál nagyobb összeg kell. Miért ne vállalná magára a költségeket a szövetkezet és miért ne rendezne be a régi helyén ismét jól jövedelmező vendég- fogadót? A szövetkezet, és a SZÖ- VOSZ is lelkesen fogadta a gondolatot. A felügyelőség pedig elvállalta a helyreállitás tervrajzának kidolgozását, sőt továbbment; még a korhű berendezés terveinek megrajzolását is. S hogy teljes legyen az illúzió, a vendégfogadó személyzete részére is korabeli öltözéket tervez. Vagyis a legmodernebb külsejű ABC-áruház tőszomszédságában, tökéletes középkori vendégfogadó nyílik. De nem csak vendéglő... Középkori eszpresszó és bár Egyebekben az igazságot tevő királynak, amennyiben valami módon mostanság feltámadna, mindjárt akadna dolga Ráckevén a régi épület miatt. A legutolsó tulajdonos, Lipokatity Sándor hentes- és mészárosmester, ez idő szerint húsboltvezető, ugyanis 520 ezer forint erejéig pert indított á község tanácsa ellen. Ugyanis ezen a helyen, az István tér és Kossuth Lajos utca sarkán, a Kiskunlacháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet kis ABC-áruházat kíván építeni. Ezért a község kisajátította a majd 400 négyszögöles ingatlant, és hivatalos becslés szerint 435 271 forintot készpénzben kifizetett érte. Igaz, több egymáshoz ragasztott, de nem valami jó karban levő ház meg számos gazdasági épület állt a telken, de azért majd egymilliót mégsem ér. Maga a perlekedő még mielőtt a mostani ! amerikai elnök, ítélőmesterek kimondták volna I házban lakunk a szentenciát, keresetét 163 ezer forintra szállította le, és most csak azt kell eldönteniük a bíráknak, jár-e neki még eny- nyi vagy kevesebb, vagy éppen semmi sem. A per azonban egyáltalán nem hátráltatta a munkálatokat. Viszont némi fennakadást az okozott, hogy az egyik kis épület makacs bérlőjét, Járá- nyi István késesmestert sok huzavona után karhatalommal kellett kilakoltatni az egyben hálóhelyéül is szolgáló műhelyéből — a kijelölt csereműhelybe. Van a késesnek saját háza, abban lelakatolt üres helyiség nem is egy, de oda csak a törvények megsértésével lehetett volna belakoltatni a háztulajdonost. Hiába, ilyen különösek néha a paragrafusok. (Mindenesetre miután vala-S mennyi helyiség kiürült, el le- 5 hetett kezdeni a bontást. Meg- $ csendült a csákány a főépület $ falán is. És amikor a meg- s> szűnt húsbolt bejáratáról le- ij verték a vakolatot, régi ajtó í szépen faragott ódon kőkerete f tűnt elő, aztán még két ablak, f ugyancsak kifaragott kőkerete, f Nyomban értesült erről az Or- ^ szagos Műemlék Felügyelőség, ^ ki is küldte azonnal szakértőit. $ ök pedig a bontás folytatását ^ mindjárt be is tiltották. Meg- § állapították ugyanis, hogy ezt f az épületet még a XV. század- § ban emelték, ez a magyaráza- f ta, miért csúcsíves boltozatú a f belső helyiségek mennyezete. % Pontosan olyan, amilyent csak 5} öreg, gótikus várkrsté'yok termeiben vagy templomokban ;; látni. Az épület alatt, vele egyidősben épült boltozatos pince húzódik. Ennek korszerű fel- használására is .a régészek tettek javaslatot. Egyik felében borkóstolót rendeznek be, a másikban eszpresszót, sőt bárt is. Ha pedig a megnyíló, új vendéglő konyhafőnöke egykori kollégái szakácsművészetét is kitanulja és középkori étkeket készít Lucullus mai követőinek, akkor, amennyiben Mátyás király mégis valahogyan felelevenedne, még neki is ízlenék az estebéd a mostani Ráckevén. A teljesség kedvéért különben még arról is be kell számolnunk, hogy a modem ABC-áruház és az évszázados vendégfogadó építésének határideje 1969 vége felé jár le, két évnél is hosszabb tehát. Ugyan mennyi idő alatt készült el a középkorban a most újra éledő vendéglő? Hozzáértők szerint az akkori technológiával nem tellett bele ennyi idő. Aztán mégis kibírta öt évszázad minden viszontagságait! Szakoly Endre Vigyázat, vegyszer! Rohamosan terjed a kémiai növényvédelem, évről évre több vegyszert alkalmaznak a mezőgazdaságban. Jellemző, hogv amíg például 1955-ben százharmincféle növényvédő anyagot használtak, ma már több mint kétszázötven különböző vegyszert vesznek igénybe. Pest megyében tavaly már közel ötvenmillió forint értékű növényvédőszert szórtak vagy permeteztek ki a földekre. Minthogy ezeknek az anyagoknak nagy része veszedelmes méreg, kezelésük, raktározásuk. de a felhasználásuk is rendkívül nagy óvatosságot kíván. A gyakori mérgezések, a kemizálás elterjedésével járó növekvő veszélylehetőségekre figyelmeztetnek. Sajnos, a termelőszövetkezeti méregraktá- r-’- egy része még nem megfelelő, nem mindenütt kezelik szakszerűen a vegyi anyagokat. Ami még ennél is nagyobb baj; a szakképzettség hiánya. Mivel a vegyszerek alkalmazása tovább növekszik, sokkal nagyobb gondot, körültekintést igényel a vegyszerek tárolása és felhasználása. Csömpölyegős A Csongrád megyei Tápé község tanácsa elhatározta, hogy a helyi művelődési otthon szomszédságában felépíttet egy hagyományos stílusú, évszázados módszerrel készülő úgynevezett „csömpölyegős” parasztházat. A készülő, új épületben kap majd helyet a falumúzeum, a lakosságtól ösz- szegyűjtött évszázados bútorokkal berendezve. Fehér házak a Duna mentén — Ha arra gondolok, hogy ez már az utolsó telünk társbérletben! — sóhajt a fiatal- asszony a széljárta szentendrei domboldalon— Jövőre már nemcsak az mi is fehér - viccel egy fiatalember. Végeredményben igaza van. A KISZ Il-es lakások, ahogy a telepet egyelőre nevezik, még az esti félhomályban is világítanak. Hófehér sóskúti tufából emelik őket és ha egy elnöknél kissé szűkös rezidenciának számítana — boldog tulajdonosaik palotának látják. Húsz házban negyven három szoba, komfortos lakás készül itt, jobbára saját erőből, igen nagy összefogással. A sort a megyei KISZ-bi- zottság nyitotta meg, amikor százötvenezer forintot küldött a terület közművesítésére. A négyezer négyszögölből eszmeileg mindenki száz ölet mondhat magáénak, amiért tizenkétezer forintot fizettek. Egy-egy lakást 113 ezer forintból kell kihozni, amire az OTP hetvenezer forint épi- tési kölcsönt adott. A családonként teljesítendő ezer munkaóra értékét hétezer forintnak számolják. Az építkezésért a helyi építőipari ktsz felelős, de a munkák oroszlánrészét maguk végzik. Szerencsére, mérnök házaspártól, a villanyszerelőig, minden szakma képviselteti magát az új tulajdonosok között Nehéz lenne felsorolni, hány üzem nevét, igazgatót és tanácsi vezetőt emlegetnek, aki mind önzetlenül segített. — Lehet kellemesen is csalódni az emberekben — mondja az asszonyka. — Egymás után jöttek a mesteremberek az épületre. Féltünk, hogy majd lesik a borravalót. Nekünk pedig igazán nincs miből adni, az építkezők kezdő kisemberek, a lehetőségeink legvégénél tartunk & mi lepődtünk meg a legjobban. Nem kérték, nem is várták a különpénzt, Egy éve már és egy év még, hogy minden szabad idejüket a fehér falú házakra fordítják. Nem áldozatnak — áldozásnak érzik — km. — Megkezdődött a „hálózás“ Az apróvadban gazdag Duna—Tisza közi szántóföldeken megkezdődött az élővadbefogás. Napolt óta „kerítik” már a nyulakat az egyes vadásztársaságok, a hét elején pedig megkezdték a foglyok csapdá- zását is. A tervek szerint az elkövetkezendő hetekben a Duna—Tisza közén több mint tízezer nyulat és fácánt fognak be, illetve értékesítenek élve. Nagyobb részük külföldre, a nyugati országokba kerül, kisebb hányadukat pedig az ország más részein engedik szabadon, vérfelfrissítésre. Kedves 429—150! Nem csupán udvariasságból vagy a szokás kedvéért választottam ezt a megszólítást, hiszen kapcsolatunk már régi, s az idők során kedvessé váltál. Bizonyára nemcsak ■számomra. S ha már itt tartunk, azt is el kell mondanom, hogy nem voltál mindig kedves. Sokáig félnem kellett Tőled. Néha olyan voltál, mint egy durcás gyerek, néha ingerült, sőt, néha durva is. Pedig igazán nem szolgáltam rá erre, mindig udvariasan kérdeztem meg Tőled, amit nem tudtam: mikor és honnan indul vonat, ahová éppen menni akarok. En udvariasan kérdeztem, Te pedig megmond- tad ugyan, amire kíváncsi voltam; például ennyit: hat huszonöt, hét ötven, tíz harminc! — de ennél többet nem mondtál. De hát mit várhattam volna még Tőled? — kérdezhetné akárki. Hiszen amire kíváncsi voltam, megtudtam. Igen, így igaz, de az is igaz, hogy rövid válaszaidtól nekem lelkiismeretfurdalásom támadt, hogy Te (most már kedves) 429—150 ideges és rosszkedvű ember vagy s én ahelyett, hogy békén hagynálak, néha olyan kérdésekkel is megzavarlak, mint például: „Es későbbi időpontban nem indul vonat?” Volt rá alkalom, hogy ezt a kérdésemet már meg sem hallottad, de én nem haragudtam Rád ezért, csak sajnáltalak, neveletlenségedért, azért, hogy csapkodod a telefont, magamat pedig sajnáltam amiatt, hogy végül nem tudtam meg, mikor utazhatom Ceglédre vagy Vácra. De mindez már a múlté! Az utóbbi időben kedvessé váltál, kedves 42f—150. Udvariasan jelentkezel, végighallgatod minden kérdésemet és pontos válaszokat adsz. Sőt! Viszonyunk annyira családiassá vált, hogy amikor én megköszönöm felvilágosításodat, Te akkor sem csapod le még a kagylót, hanem kedvesen azt mondod: „Kérem. Viszonthallásra”! S erre én is azt válaszolom: „Viszonthallásra, kedves vasúti tudakozó, kedves 429—150! Örülök Neked, mert már nem félek Tőled, nem sajnállak és nem sajnálom magamat sem, hanem örülök, hogy így is beszélhet egymással két ember”. Üdvözöl: Nádas Péter Pénzéhesek? A z apró ember, akit éppen szétvetni készül a méreg, ha valamelyest uralkodik is indulatain, nem tudja megállni, hogy oda ne vesse a többieknek: a pénzéhes néniké- tek... Igen, pénzről van szó, mégpedig a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat forgácsolóműhelyében. Selej- tet csinált az apró ember, gácsolóműhelyiek közösségét — igaz, a vállalat sem véletlenül kapta meg két ízben is a szocialista munka vállalata címet... —, hogy értik és elismerik ezt a különbségtevést, hogy nem „elirigylik” egymás pénzét, hanem közös erővel törekednek az egyénileg is többre. Az új mechanizmusról szólva sok helyen tartanak atmost már nem először, s ezért tói, hogy az anyagi érdekelt— ahogy ez itt, ebben az erős ség elvének az eddigiekhez kollektívájú műhelyben szokás mérten jóval nagyobb fokú — tudtára adták: felületes érvényesítése szembefordítja munkájának nyereségrészese- egyik embert a másikkal, s dós osztásakor kárát látja... senkivel,semmivel nem törőd- A főművezető, aki első embe- ve, csakis a több pénzt fogja re a műhelynek, amikor az hajszolni mindenki. A műilyesfajta vitákról kérdem, nem talál benne — mint ahogy nincs is — takargatni valót. Igen, szoktak vitatkozni, még veszekedni is, de hogy pénzéhesek lennének? A viták, vagy olykor veszekedések forrása a selejt, vagy megfordítva, mert úgy igazabb: a jobb, hibátlanabb munka. Kényes feladat a forgácsolóké, a helybeli tap>asztalatok — és most már tovább bővítve a kört, a gyáron belüli tapasztalatok, de a másutt, így például a Csepel Autógyárban, a két, ún. kísérleti gyáregységben szerzettek is — ellene szólnak ennek. Akadnak ugyan, akik ideig-óráig szembekerülnek emiatt a többiekkel, mert a szájuk nagyobh. szerszámok, alkatrészek nem mint a kép>ességeik, de a kö- tűrik a „nagyjából jó” minő- zösség zöme igen hamar rá- sítést, tized vagy század milli- jön, hogy épp>en összefogva te- méterre stimmelniük kell. Ed- hét szert maga is többre. Az dig is elég jól éltek azzal a le- anyagi érdekeltség növelése hetőséggel, hogy anyagilag is az említett helyeken például nyoma legyen a jobb vagy rosszabb munkának. Tették ezt bérben éppúgy, mint njrereség megállapításakor, s ^ ^ rri'Tt/\n ho77átfS7wn • iól tették. Régészek és az új mechanizmus A bontási tilalom újabb ne- t hézséget jelentett az épülő f ABC-áruház számára. Nem át- f hidalhatatlant ugyan, hiszen f csak éppen némileg kellett | módosítani nagy gyorsan a f tervrajzokat. Eredetileg a fő- f épület helyén, a Kossuth La- $ ván szakoktatóval jós utcai fronton eme’kedett | (Foto: MTI) Volna az "ruház, most pedig f hz István térre nyílik majd a ^ homlokzata, de mégis meg- $ tanulók »• UJ tanműhelyben Az Állami Pénzverőben elkészült az ötvöstanulók új tanműhelye. A szociális létesítményekkel ellátott tanműhelyben 11 mester oktatja a fiatalokat. Az idén 110 ötvöstanulót képeznek ki az Állami Pénzverőben. Képünkön: Gintner György és Becsy Zsolt ötvöstanulók, Rabóczki IstN* § rögtön hozzáteszem: jól tették, erősödésével. '*** S A sok helyen meglévő, más- * nak nem, csak nevetségesnek mondható különbségek — tíz fillér vagy harminc — a ragyogó, univerzális forgácsolómunkás és a közepes esztergályos között itt ismeretlenek, mert bátran adtak valakinek sokat és a másiknak — semmit. együttjárt a termelés szervezettségének javulásával, a túlórák csökkenésével, a selejt mérséklődésével, a fegyelem ki vein cs abban semmi tendő, ha többet akarnak keresni az emberek, s ezt jobb munkával, több munkával érik el. A pénzéhség nem itt kezdődik, hanem ott, ha valaki a közösség céljaival szemben, azok rovására igyekszik nagyobb köteg bankóra szert tenni. Az apró ember mérge tehát rossz tanácsadó volt: társai nem pénzéhesek, csak értik és jól értik a megváltozó körülmények helyességét, jogosságát. M. O. f Nem lenne igaz azt állítani, f hogy nem akad egy-két em- s bér a műhelyen belül, aki ^irigykedne: van ilyen. Mégis, falapjaiban az jellemzi a for| -----------------------------------------■ Fél év - húszezer irat te: Csúcsforgalom az ácsai tanácsházán f Több mint 14 ezer holdnyi , 5 földterület és 8500 ember — , $ közülük háromezernél több be- i S járó dolgozó — ügyes-bajos i f dolgait intézi az ócsai tanács. f Ehhez még vegyük hozzá a ter- i f melőszövetkezet, a tszcs és a két állami gazdaság munkásait, fáz ezerötszáz főnyi iskolást és 8 azt, hogy a paraszti foglalko- § zású lakosok községfejlesztési ^igényei legtöbbször nem azono- 5 sak az ipari munkások igényei- f vei. f Fél év alatt, ha az adóigazolásokat, a marhaleveleket és a f tüdőszűrésre való felszólításo- • ■■■■* * kát is beszámítjuk, majd húszezer Irat ment át a kezükön. Némelyikre csak pecsét és aláírás kell, de nagyon sok például helyszíni szemlével jár együtt S mindezt kevesen, megfelelő segítség nélkül végzik. A jelenlegi tanácsi épület túlzsúfolt, elegendő író- és számológépük sincs. A járási tanács Ismeri as ócsai helyzetet, és igyekszik segíteni. Mindenekelőtt utasította szakosztályait, hogy több helyszíni segítséget nyújtsanak. De a megoldás: új épület^ benne a szükséges létszám lenne.
