Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

•g'sssssssssssssssrssssssssssssssssssssss'* I Zsákban — macska | í í visz? ( ^ Ember megy az utcán, a § ^ hátán a zsákja. De a zsák- § ^ ban nem a mákja van: va- | | Unni mozog benne ... ^ — Kismalacot &'Messziről hozza? ^ § — Nem malac ez, hanem | § macskák. Fél tucat, vagyis j; § hat darab. Viszem Pestre, í ^ ott állítólag v^alami kísér- !• ^ leli intézmény komoly pén- $ ^ zért megveszi. ^ ^ — Saját nevelés? § ^ — Csudát: saját fogásig k Ezek júia környékről a ^ S kamránkba tejet szlapálni ^ § meg húst lopni. Meglestem ^ $ és most viszem mindet. Va-| $ lahogy csak meg kell férí-s | teni, amit loptak! !j § ... És ment az ember, há- ^ ! ? tán a zsákja — zsákban^ i nem a mákja: hat macska ^ I volt... (e.) § WW///////////////////////////////////..^ SZOLNOKON ÖKLÖZNEK MA A FIÚK Ma délelőtt Szolnokon, az NB II-be jutásért osztályozó mérkőzésen szerepelnek a Ceglédi Vasutas SE ökölvívói. A mérkőzéseket a szolnoki Járműjavító kultúrtermében tartják meg, és 9 órai kezdet­tel a budapesti BVSC verseny­zőivel mérkőznek a ceglédi fiúk. PEST MESTEI HÍP1AP KÜLÖNKIADÁSA Régi putrik, új házak XI. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1967. NOVEMBER 26., VASÁRNAP Hiánycikk: a fokhagyma Burgonya, zöldség van a raktárban Már nyírségi alma is érkezik A teherautó a raktárépület elé gördül, ládákból épített pi­ramist cipel. A láda már mesz- sziről illatozik: megint alma érkezett Ceglédre, a Mezőgaz­dasági Értékesítési Központ járási kirendeltségére. Alma, alma és alma: érkezik a ceg­lédi tsz-ekből, érkezik- a Ti-, szántóiról, a Nyírségből. Ez a szállítmány éppen nyírségi jo- J natán, annak is a legjava. A kőko'szak lassan véget ér Az utolsó matomköves daráló Középen van a szívkő Reggel hét óra. Dér a ház­tetőkön. A hőmérő mínusz 4 fokot mutat. Kerékpáron zsá­kot tol egy férfi, a Szőlő .ut­cába fordul egy asszony, tali­gáján fél zsák termény. A Magyar utca innenső végén kis tér, verébcsapat csiripel a lombtalan fákon. A daráló itt van a közelben, ott szok­tak lakmározni. A daráló kapuja nyitva, de még csend van. Azaz mégsem. Éppen a követ vágja Bíró bácsi; A maloriiszék pad­lójára borítva küszködik a szikrázó, kemény kővel. Csá­kányszerű kalapáccsal rücs- kösxti őrlő felületét. Beszélgetésbe kezdünk. Nem zavar bennünket a friss reg­geli idő. Emberek jönnek, emberek mennek. A napi for­galom mázsában nem sok, té­telben már inkább. Negyed, vagy fél zsákkal hoz egy-egy darálta tó. Átlagosan tíz-ti- zenk-ét mázsa is alig. Pedig 12 és fél mázsára számolnak el Bíró haci bácsinak egy mun­kaegységet a Vörös Csillag irodáján, mert ez a daráló a tsz kezelésében működik. E korai beszélgetés során tudom meg, hogy a város te­rületén négy magántulajdon­ban levő daráló van — és öt olyan, amelynek termelőszö­vetkezet a gazdája. A határ­ban is dolgozik még IC—11, valamennyi úgynevezett kala­pácsos és villanymeghajtású daráló. Ez az egyetlen daráló, amely még malomkö­vekkel őrli a magot. Így las­san ipartörténeti emlékké lesz velem együtt — mondja a molnár. molnár, és inkább a múlt, mint a jelen. Az egész szerke­zet, a megsüllyedt padló, az agyonkoptatott rakodó, a ro&kadt lépcső most még zavartalanul, pontosan telje­síti feladatát, de az élet rit­musa egyre gyengébb az udva­ron, egyre kevesebb a mozgás. A jó munkára az idős mol­nárnak különösen nagy gond­ja van. Nemcsak a fülével figyeli a dob egyenletes hang­ját, de -kezével is be-benyul a kifolyó nyílásba, így ellenőrzi á dara minőségéi, de főként a szívével vigyáz a munkára. Nyolc óra felé jár az idő. A kő megvágása kész. Már csak az egyensúlyozó dobozokban kell az ólom nehezékeket ki­igazítani, mert a kő forgás közben egyik oldalra, lejtett, szaknyelven szólva ütött. A négymázsás kő visszakerült á helyére. Meghúzza a csavaro­kat, tetejébe kerül a dob, bekapcsolja az áramot, a páternoszter csattogva emeli a garatba öntött kukoricát a felső ládába, ahonnan a szem lecsurog a kövek közé. Surrog a nagy szíj, a len­dítőkerék viszi a követ, indul az élet. Veréb repül a küszöb­re, mosolyogva nézi a lisztes m-olnár. A kis madár riadtan felrebben, helyébe egy fehér galamb ereszkedik, aztán egy másik is, és végül egy harma­dik. Itt ők a minőségi ellen­őrök. Szomorú István A ládákat a hídmérleghez hordják, és miután a raktáro­sok feljegyezték a súlyt, helyet keresnek ennek a gyümölcs­nek is. — Veszik még? Fogy az al­ma Cegléden és a környékén? — Fogy —, bár azért észre­venni, hogy ez is almatermő vidék, és hogy errefelé sem panaszkod­hatnak az idei almatermcs miatt. Ma három vagonnyi érkezik a vasútállomásra. Egy hete, a dömping idején volt nap, mi­kor 100 mázsát értékesítettek —, mondja Tóth Pálné raktá­ros az óriási helyiségben. — Per­sze, nem jut mind a fogyasztó­hoz: egy részét, a rosszakat, hibásakat, nagyon ütődötte- ket a Szeszipari Vállalat kap­ja meg. Az aprócskákért a konzervgyárból küldenek. A szép jut a piacra, és azt viszi a községekbe is te­herautón egy alkalmi gyü­mölcsárus. Volt olyan nap, mikor egy dél­előtt elfogyott a teherautónyi alma. — Persze, a gyümölcs mel­lett helyet kell adni a zöldség­féléknek, a hagymának, burgo­nyának, káposztának is. A tsz-ek, a szerződött felek, a társvállalatok már ide szállí­tották termékeiket. A zöldségfélékből szeren­csére nem lett hiánycikk, jobb a készlet, mint amire számítottunk. Az ország más vidékéről is érke­zik káposzta, burgonya, sőt az utóbbiból már a lengyel szállítmányok is megjöttek. — És mi az, ami pillanat­nyilag hiánycikk? — Először, másodszor és harmadszor is: a fokhagyma! (—es) MÚLT TAVASSZAL, az ásott kutak vízállását mérve, úgy találtuk, hogy amíg az ősi Kámán buckái között 6—8 mé­terre, addig a Fertályföldek nyugati sarkában csak 100— 150 centire volt a talajvíz szintje. A szántást végző trak­torok a fertályföldi hajlatokat baj nélkül átlábolták. Ugyan­akkor kettő is elsüllyedt a sa­roktábla partosabb részén. Rég elhagyott, betöltődött verem­lakásokra bukkantunk. A haj­danában másfél méterig fel­bolygatott és hamuval kevere­dett talaj sok évszázadon át nem nyerte vissza eredeti te­herbíró képességét. Különböző leletekből a tudósok szarmata, jazig őslakosságra következ­tetnek. Ezek a lakosok való­színűleg a perzsával rokon nyelven kárhoztatták a sok esőt, amikor a felemelkedett talajvíz a rossz helyen épült veremlakásuk elhagyására kényszerítette őket. A MONDA SZERINT haj­danában egyik fiatal ember fűzfa mellé épített, száraznak látszó veremlakásba vitte újonnan szerzett feleségét, azonban később, amikor visz- szatértek a több napig tartó rokonlátogatásról, a vizes la­kásban békakurúttyolás fogad­ta őket. Méltatlankodva kor­holta vejét az őket visszakísé­rő após. Ebadta kölyke! Na­gyon kevésre becsülöd a fele­séged, juhot is keveset adtál érte. Most meg már pocsolyá­ba akarod fektetni! Emlékezetünk szerint háti- runkban az utolsó veremlaká­sokban a telelőmajori cselé­dek laktak. Egy öreg tölgy szomszédságában. A tölgyfa még csak most van pusztuló- ban. Viszont a régi lakószom­szédokból már alig van. Pedig 60 évvel ezelőtt egy sereg gye­rek forgolódott azokban a put­rikban. Sajnos, többségük olyan sárga színű, köhécselő, A RÉGI ÖREGEK tapaszta- egyik-másik farkasvakságban UTBU RKOLOK latból tudják, hogy a verem­lakás csak olyan hátas részen biztonságos, ahol a kocsányta- lan tölgy, a cser, a mezei ju­har körülölelhetetlen vastagsá­gúra nőhet. Vagyis, ahol évti­zedeken át nem emelkedik a gyökereire veszélyes magassá­gig a talajvíz, ami együtt jár­na a fa kipusztulásával. Vi­szont a kocsányos tölgyet, a fűzfát, a nyárfát a tartósabb áradások sem pusztították ki. Bármilyen vastag volt is a törzsük, óvakodtak melléjük telepedni elődeink. Valószínűnek látszik, hogy a régi fiatalok között is voltak egyesek — éppen úgy, mint a mai brigádvezetők között —, akik a kelleténél is kevesebb­re értékelték az öregek tapasz­talatát. Kényelmi szempontból laoosabb helyre építkeztek, csakhogy közelebb érhessék a nádast és a csörgedező pata­szenvedő gyerek volt. Mennyi­vel szomorúbb egészségügyi, viszonyok lehettek a még ned­vesebb putrikban. MA MÁR városunkban min­denfelé látni az egészségügyi követelményeknek megfelelő­en épülő házakat. Az új lá­mám településen is több trak­toros, növénytermelő építke­zik. A termelőszövetkezetek segítik őket. Az OTP is ad ne­kik hitelt. Talán a mi dolgo­zóink sem adtak sok juhot fe­leségeikért, de munkájukkal megszerzik családjuknak a kulturáltabb életkörülménye­ket. Feleségeiket napfényjárta szobában, patyolat fehér ágy­ba fektetik. Nem adnak okot, sem az após, sem az anyós zsörtölődésére. Az új nemzedé­ket — a jövő gépmestereit — egészséges levegőjű, száraz la­kásokban nevelhetik fel egész­kot Akkortájt több patak há­lózta be határunkat, mint az SPflPS emberekke. utóbbi időben. Egy tanyai öreg paraszt MEG NEGYVENEZER CSEMETE ELADÓ Jövőre többet ültetnek meggyből és barackból Foto: Ifj. Tóth István A ceglédi faiskola területén gyors ütemben folyik a kiter­melés, a facsemeték ugyanis a várható hideg időben — mí­nusz 4—5 foknál — már nem mozgathatók, nem lehet a fa­gyos földiből sem kiszedni őket. — Hány faesemetét értéke­sítettek az idén? — kérdeztük Vári Lászlótól, a faiskola ve­zetőjétől. — Eddig 85 ezer facseme­tét szállítottunk, illetve értékesítettünk a járás állami és közös gazda­ságaiban, a magánfogyasztók pedig a földművesszövetkezet elárusítóhelyein szerezhették be szükségletüket. Az igények felmérése szerint évről évre nagyobb a kereslet, ezért jövő­re mintegy 25 holdon, telepí­tünk facsemetét, növelve az eddig hiányként szereplő meggy, cseresznye és kajszibaraick fajták számát. — Van-e még értékesítésre váró csemetéjük? — Ha áz időjárás nem vál­tozik, és ha a hőmérő higany­szála nem csusszan mínusz öt fokra, még körülbelül 30—40 ezer facsemetét tudunk adni a gyümölcstermelőknek. Fortuna talán mérges volt... A novemberi autónyere- mény-betétkönyvek sorsolá­sánál Fortuna kikerülte váro­sunkat, ezúttal egyetlen egy , kötvénytulajdonost sem ör­gudott volna most meg tuna? For­uuldl' Si-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSS*SSSSSSSfSSSSSSSSSSSMSSSSSSS/MSSSSSSffSSSSfSSfSfSSSSSMS/SSfSSSSSSSSfSSfSSSSSSSfSfS/'SSSSSSSSSSSS/& ,, , _ Közel fél évszázada végzi | § vendeztetett meg autóval. Pe­tt_i i v .... Először elolvassa az újságokat. Felfigyel | a szerencsekerékből ezen a mindenre, azután elmondja, megbeszéli. A i sorsoláson 16 különböző már- sport, a futball nagy szenvedélye. Izgul, tip-1 kájú gépkocsit nyertek Pes ÄÄÄB EMBER ~ V». Miska bácsi------ ^ k övet egy darabból vágták § ki. Később francia találmány § alapján hazánkban is elter- § jedt a több do.rabból készült § malomkő. Ez is olyan. A sá- ^ A HIDEG keményen szorítja a homlokom, rospataki malomkő bányá- ^ Ezen a reggelen már a tél járkált az utcákon, ban készülnek ezek a kövek. ^ A szobában a tűz szelíd melege simogat. Kez- Az úgynevezett szívkő koré ^ dődik a nap. Leülök az asztalhoz. Könyv után s imára megmunkált • kocka $ nyúlok, megáll a kezem félúton. Még nem alakú kovaköveket erősítenek ^ megy a munka. Az álom elmúlt, de az éj, vir- cementtel és az így elké- $ rasztó idegei nem frissültek, mereven kapasz- szült óriás ..sajtot” vaspántok- § kodnak az új gond riadt hangulatába. kai, ráfokkal szorítják egybe.§ „... .... , Á városban egyre keveseb-^ , KOPOGNAK. Fel kilenc. Mar tudom: Mis­ben foglalkoznak sertéshlzla- § ka. bacf Jon- Ahg tarul az Hosszú to­lással, így a darálók lassan fe- § vang ?la*la’. arcanA mflyulo lesle-essé. válnak. Ma már a $ ^neofc. Nehez mozdulatokkal veszi le kabat­szerződéses állattenyésztők és $ Szeme ÍTlssen cslllog' a közös gazdaságok részére a ^ Miska bácsi nyugdíjas. Több mint húsz éve. takarmánytó pót modern, kor-^ Tanított egész életében, elfáradt, pihenni ki­szerű malom őrli, keveri vá-| vánt —, de elszakadni mégsem tudott. A mun­^ ka, az iskola, a tanártársak, a gyerekek ... Az- §óta is mindennap bejön. Télen, hóban, hideg- | ben. Nyáron, a hőségben, a szünet csendes O Pest pel a mérkőzések előtt. A Fradinak szurkol, S megye területén. Az elmúlt lelkesen. Később sétál, figyel a csengőszóra is, § augusztusi sorsolásnál ugyan gondolatban talán ő is veszi a naplót és újra $ gondolt a városra a szerencse órára indul. Az ajtónál megáll visszaindul, * istenasszonya, egy 10 ezer fö­léül az asztalhoz. Mindig a regi helyere.* . betétkönyvre Trabant Könyveket lapoz. Az új könyveket. Ismeri eze- S 1 * .. i7 , ,,™° 1 két is, nem marad el szakmájában. Megold né- ^ személygépkocsit „utalt ’ ki, de hány példát, és mint a diák, örül a jó ered- ^ a nyertes ezideig még nem ménynek. Friss tudását tisztelik a fiatalok, és ^ jelentkezett érte. Ezért hara- ő sokszor segít nekik. Nézem. Dolgozik, nyu- J godtan, érdeklődön. ^ ------------------------------------------­E GYSZER beteg volt. A kórházba került. § Már az első nap hiányzott. Hangja, szelíd m.o- ^ solya nélkül üresnek tűnt a teli szoba is. Ag- $5 Visszavonullak a csúzlis rongálok A DÁV-nál hallottuk. A Le- nin-parkban levő villanykör­ték rongálói — a lakosság és a rendőrség összefogása követ­keztében — az utóbbi időben kerülik a parkot. Az idén''már jóval kevesebb villanykörtét kellett kicserélni, mint az el­múlt években. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK gódtunk érte. A megfáradt szervezet új erőre £ £'5* *lbabanda eIadd- kapott. Meggyógyult. Első útja az iskolába ve- & ‘u. "g. S2. eg e ’ zetett * rosunkban i=. — Bizony eteti... > —— § Bútorozatlan szobát, Feláll, sétál a szobában. Mindenkihez oda- ^ vagy kiadó szoba. megy, szól,■% érdeklődik. Tizenegy óra. Eddig § konyhát keresünk. marad mindig. Lassan készülődik. Felveszi a ^ gugaSházaspáP^ed8fep kabátot, a régi táskáját. Elköszön. Az ablakon^ igére a zeneiskolába pang az üzem nézek utána. Hűvös szél fúj odakinn. össze- § Petőfi utca Jvjí5»r/T bnh/ifÁnt 'Rnllrrn h avnip!c> kérjük. 1. szám — sóhajt Bíró i>gy személy ben bácsi, aki js napjain is. így telnek rövidülő napjai. Mint itt Ő niély sóhaj a tiszta levegőben, olyan számára írnok, szerelő, $ ez a mindennapi látogatás. ŰTJÁN elkíséri reményünk: Miska bácsi $ Mosógép nagyméretű r . 's eladó. Cegléd, Köz­holnap újra jón. ^ társaság u. 2. 1. em. Kohlmayer Adam * 22 ajtó. Keveset használt vas­ajtók, kettő db egy- szárnyas dísz udvari kisajtó és 2 db két- számyas vasajtó. ebédlőkredenc eladó. Bacsó Béla utca 23. alatt. Szegedi főbérleti la­kásom elcserélném ceglédire. Utcai kis szoba, nagy konyha, víz. gáz. Ajánlatokat „Központos hely” kérek a Sze­gedi Hirdetőbe. Salgótarjáni kétaknás öntöttvas kályha és ebédlőbútor eladó. Batthyány utca 19 alatt. Pianinó bérbe adó. Cegléd. Árok utca 5 szám. Félig kész kettőszo­bás ház eladó. Szoba­konyha beköltözhető. Cegléd. Klapka György u. 9. Állomás mellett. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom