Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

10

rt.sr

titCl

'icfCítakap

1967. NOVEMBER 26.. VASÁRNAP

Heti jogi tanácsaink

A munkaruháról

As üzemi étkeztetésről Az SXTK-rlIátásről A fegyelmi törléséről

Jár-e munkaruha az ipari, tanulónak?

N. Z. ócsai levélírónk fia nevében intézett hozzánk kérdést. A gyermek ipari tanuló, és munkahelyén szennyezett a padozat a munkafolyamat elvégzése következtében és mérgező anyagokkal is dolgoznak. Ennek ellenére a munkaügyi osztályon, azt közölték, hogy nem illeti meg munkaruha, mert ipari tanuló.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy azokban a munkakörökben, ahol a munka nagyfokú szennyeződéssel, a ruházat nagyfokú elhasználódásával jár, vagy egészségi szempontok indokolják, illetőleg abban a munkakörben egyenruha, formaruha vagy egyéb felszerelés viselése kötelez», akkor a vállalat köteles a dolgozónak munkaruhát juttatni. A munkaruha- juttatás szempontjából nincs különbség ipari tanuló és nem ipari tanuló között.

Más kérdés, ha nem egészségi szempont vagy egyéb előírás teszi kötelezővé a munkaruha adását, mert ilyen esetben a munkaruha kiadása függ attól is, hogy a dolgozó az előző munkaviszonyát hogyan szüntette meg. B. O. da- basi olvasónkat például helyesen utasították el, mert korábbi munkahelyéről a jogszabálynak nem megfelelően lépett ki, és ennek folytán egy évig nem részesülhet munkaruha-juttatásban. Az a dolgozd, akinek munkakönyvébe „felmondás a 'dolgozó részéről” bejegyzés kerül, ilyen kedvezményre csak hathónapos munkaviszonya után tarthat igényt.

Megilleti-e az ipari tanulókat az üzemi étkeztetés vagy költség-hozzájárulás?

Az egyik Pest környéki ipa- rztanuló-intézethez tartozók közül több aláírással levél érkezett hozzánk, írják: részükre nem biztosít a munkahely üzemi étkeztetést, sem pénzbeli hozzájárulást. Kérdezik, mi ezzel kapcsolatosan az előírás?

A jogszabály kötelezően előírja, hogy a vállalat napon-; ként egyszer jó minőségű étkeztetésben köteles részesíteni: térítés ellenében dolgozóit. Ha j ezt vállalaton belül nem tud- j ja megoldani, akkor más meg- i oldást kell keresnie akár ven-i déglátóipari, akár földműves-! szövetkezeti ellátás,keretében« i Ez a kedvezmény az ipari ta-; nulókat is, megilleti, s a vál- i lalat köteles ezt biztosítani.: Az ipari tanulóknak is mini-; mális térítést kell ezért fizet-\ niük. Amennyiben a munka- ■ hely semmiképpen sem tudja: megoldani a legalább napi: egyszeri, étkeztetést, akkor: készpénzben lehet a tanulók részére a nyersanyag értékét megfizetni. Nem lehet viszont fizetni akkor, ha a munkahely biztosítja az étkezési lehétő- séget, de ezt az ipari tanuló nem veszi igénybe. Amennyiben levélíróink úgy látják, hogy a fentiek szerint jogos a kívánságuk, tanácsoljuk, forduljanak munkahelyük szak- szervezeti bizottságához.

Felmondási idő alatt éppen úgy jár a táppénz és az orvosi ellátás a dolgozónak, mint a munkaviszonyban levőitek?

P. Z. budaörsi olvasónk megállapodott munkahelyén, hogy a vállalat felmondja munkaviszonyát, mivel lakóhelyéhez közelebb talált munkahelyet. Személyi körülményei is indokolták ezt a megoldást. A felmondási idő alatt azonban levélírónk megbetegedett és attól tart, hogy nem

kap táppénzt és orvosi ellátást

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a beteg dolgozó munkaviszonyát nem lehet felmondani. Olvasónk esetében azonban más a helyzet, mert megállapodásuknak megfelelően még betegsége előtt ifteg- kapta a felmondást, és a munka alól való felmentést. A felmondás ezért nem ütközik jogszabályba. Levélírónk

munkaviszonya a felmondási idő lejártával szűnik meg, és attól kezdve táppénzre, a betegség egész tartamára pedig ingyenes orvosi ellátásra jogosult. Természetes, hogy a felmondási időre kapott illetmény idejére táppénzt nem kap, mert akkor kétszeres juttatásban részesülne.

Szükséges-e a fegyelmi büntetés alól való mentesítést kérelmezni?

K. Gy. ikladi levélírónk áthelyezéssel került egy textilipari vállalathoz, amikor még fegyelmi büntetés hatálya alatt állott. Kérje-e és ha igen, a jeleriilegi, vagy a korábbi vállalattól mentesítését, vagy a jogszabályban előírt idő után önmagától áll be a hátrányos jogkövetkezményeket eltörlő mentesítés? —kérdezi olvasónk.

A jogszabály előírja, hogy mentesül a dolgozó fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a büntetés kiszabása óta — elbocsátás esetén három év, áthelyezés esetén két év, egyéb fegyelmi büntetés esetén pedig egy év eltelt, feltéve, hogy ez alatt újabb jogerős fegyelmi büntetésben nem részesült. Tehát külön kérelem nélkül önmagától áll be a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól való mentesülés, azi külön nem kell kérni.

Abban az esetben azonban, ha az említett idő még nem telt el, a dolgozót a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a vállalat, a szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben előbb is mentesítheti, ha kiemelkedő munkája és példamutató magatartása alapján arra érdemes.

Dr. M. J.

Nyomozás a nyomozók után

fmmssssssssssssssssMvmMrsssMffsi

I $

1 KŐZÚZÓ UTCÁBAN VÉGESTELEN VÉGIG j

§ Szentendrén a Kőzúzó utca;

^ nem tartozik a „grandbulvá- v s rok” sorába. A romantikus ne- s vü, egy kilométer hosszú utca y S az igazság szerint eléggé rossz § 5$ állapotban nyújtózik. Az alap-^ íj jáfc valaha tiszteségesen elké- ^ ^ szítették, de az idők során nem ^ J sokat javították. így aztán ká- s tyú, tócsa egymást váltogatják § s rajta. Ha esik, elborítja a víz. s § Az út két oldalán sorakozó S ^ üzemek már sokszor kérték, ^ ^ javítsák meg, hiszen napról ^ napra nagyobb teherforgalmat N bonyolítanak le rajta. §

s s

^ A városi tanácson kapott tá- ^ ^ jékoztatás szerint az utca ho- ^ J vatartozása felett már sokat s vitáztak. Ma még a KPM-é,« s akik szívesen átadnák a város s S tulajdonába, de — imigyen — S lerobbant állapotában. A város § ^ pedig szívesen átveszi — ha § $ előzőleg rendbe hozzák. A na- ^ ^ gyón szűkös útfenntartási ke- n rétből nekik erre nem futja, s

^ De hogy mégse legyen telje- sen vigasztalan a Kőzúzó utca ^jövője, a KPM ígéretet tett:^ jj amint elkészül a vasúti villaso- ^ ^ ri útkorrekció, az óttlevő erők- ^ ^ kel az úttest kirívó hiányossá- ^ gait rendbe hozzák. ?

^sysssssssssssssssssssssssssssssfssssssss**

„NEM A TETTEST KELL MEGTALÁLNI”

Nemcsak a tettest, a nyomozót is nehéz megtalálni. Többször próbálkoztam — sikertelenül. Szerencsére a „főfelügyelő”, a megyei rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályvezetője nyomra vezetett. így — bár így sem lehettem benne biztos — az adott időpontban bent találtam végre azt a két nyomozót, akik a betörők, illetve a gyikosok felderítésével, több mint húszéves működésük során, kiérdemelték a „mesterdetektív” címet.

Közelharc a fürdőben

Tóth István százados 42 éves. Hamarjában nem tudja, hány betörőt adott át a vizsgálati osztálynak. Sok érdekes ügye volt, a legérdekesebb a „fürdő- sztori”.

Még évekkel ezelőtt betörtek a Csepel Autógyár előtti áruházba és legalább 70 ezer forint értékű ruhaneműt vittek magukkal a betörők, öten voltak, mert az áruházban öt rossz, régi ruhát találtak — ez volt az' összes nyom. Hetekig keresték őket. Végre a tettesek egyikét sikerült elfogni Budapesten. A nyomozók első kérdése ez volt:

— Kik voltak a többiek?

— A haverok. Most a Dandár utcai fürdőben ücsörögnek.

Mentek a Dandár utcába. A tettes és a nyomozók is kötényre vetkőztek, íev léptek be a fedett medence termébe. Nagy gőz — kiskötényes emberek. A tettes rámutat két alakra: ők azok.

Egy nyomozó rá vigyázott, a többiek diszkréten bekerítették a két alakot.

— Rendőrség. Jöjjenek ki feltűnés nélkül az öltözőbe.

Azok jót nevettek:

— Ne marháskodjanak! Van igazolványuk?

— Kint megmutatjuk. Jöjjenek.

— Hülyének néznek minket? Na, táguljanak, mert bunyó lesz.

A nyomozók megismételték a felszólítást — erre megkezdődött a csata. Közelharc a vízben, a többi fürdőző élvezetére. Végre a tettes közbeszólt:

— Abbahagyhatják. Nem ők azok. Csak még meg akartam fürödni utoljára.

Persze megkerültek a tettesek. ..

Mackós — két év után

Egy másik betörő 180 ezer forintot szedett össze fél ország, de főleg Pest megye üzleteiből. A százados hónapokig kereste. Illetve először több embert keresett, de közben rájött: csak egy tettes van, hiszen minden betörésnél azonosak a módszerek. És a betörő kizárólag a pénzt viszi el az üzletekből.

Egyszer egy gép hajtószíját is elvitte. A szíj révén — el akarta adni — megtalálták. A feltevés beigazolódott: ő volt az országos betörő.

Vácott a hajógyárból a fizetés előtti éjszakáin elraboltál-: 360 ezer forintot. A bűnügyi osztály nyomozói — a százados „főszereplésével” — több száz embert hallgattak ki és ellenőriztek. Négy-öt feltevésből indultak ki — s az egyik feltevés alapján (és jó adag szerencsével) megtalálták a tettest. A gyár egyik volt dolgozóját. Akire senki sem gyanakodott, mert mindenki sződd, becsületes fiatalembernek ismerte.

És ha nincs szerencséje a nyomozónak? A dunakeszi postán 1964-ben fúrták mega kasszát. Negyvenhétezer forintot vitt magával a mackós. A százados — a Nógrád megyeiek segítségével— kétéves szívós munkával, 1906-ban elfogta a tettest.

„A nadrágja véres volt“

A 45 éves őrnagy, Kovács László azt mondja:

— Nem a tettest kell megtalálni. Azt az embert kel-1 keresni, aki találkozott a gyilkossal. A többi már szinte gyerekjáték,

A Varró-ügyet is így zárta le másnapra. Veresegyházon volt, a fiának segített építkezni, s amikor éjfélisor elaludt, nemsokára felzörgették. Azonnal biztosíttatta a helyszínt, aztán telefonált a főnökének: minden elérhető nyomozót, orvosszakértőt, technikust és kutyát is küldjenek ki. A nyomozók sorra járták a környező utcák házait Az elmondottak alapján több . feltevés alakult ki. Persze he- tek-hónapok kellettek volna, hogy valamennyit éUenőriz- zék, kipróbálják.

Az őrnagy a falut járva találkozott egy fiatalemberrel, akit ismert. Tőle megtudta: „Varró tegnap este negyed kilenc körül bejött a kocsmába. A nadrágja, a szürke nadrágja véres volt. Azt mondta, verekedett." Az. őrnagy az adat birtokában — főnökével együtt — elment Varróékhoz. Úgy viselkedtek, mintha már mindent biztosan tudnának.

— Tudja, miért jöttünk?

— Tudom. — És Varró ellenkezés nélkül beült az autóba.

Végül bevallotta

A „nagy ügyről” kérdezem az őrnagyot. Elmondja a tavalyi tápióbicskei esetet. Közvetlen főnöke, az életvédelmi alosztályvezető kezdte el az ügyet, de ő másnap „elkunye- rálta” tőle. Szabadságon volt, de bejárt, így hallotta, mi történt — aztán szabadságát megszakítva nekikezdett a munkának.

Tavaly október 13-ára virradó éjjel betörtek Tápióbicskén s a szekrényből két céllövő kispuskát loptak el. Mivel a fegyverek emberélet kioltására alkalmasak, ezért bízták az életvédelmi alosztályra a nyomozást. Amikor az őrnagy bekapcsolódott, csak annyit tudott, hogy a helyszíni szemlén nem találtak nyomokat.

Hetekig, hónapokig tartó aprómunka következett. Felkutattak és kihallgattak mindenkit, aki azon az éjszakán a legutolsó busszal jött a községbe, illetve hajnalban a legkorábbival ment el. Kihallgatták a pékeket, s a tsz állat- gondozóit, akik hajnalban mentek az istállóba. Elővették azokat, akiket már fegyverrejtegetésért büntettek. Köztük a 24 éves Tóth Feke Lászlót, aki* — mivel nem volt gyanús — a többiekkel együtt „ejtettek”.

Végül találtak két embert,

aki azon az éjszakán — zuhogott az eső — a tanyán lakó Tóth Fékét kerékpározni látta a faluban. Újra megkérdezték a fiatalembert — tagadott.

Közben mostohaanyja feljelentést tett, hogy pénzt és ágyneműt loptak tőle. A szálak Tóth Feke Érden lakó bátyjához vezettek. Házkutatást tartottak nála, az ágyneműt megtalálták — ezután bevallotta, hogy öccse is részt vett a lopásban. Később azt is elmondta: tudott arról, hogy öccse fegyvert szándékozott lopni. Az ifjabb Tóth továbbra is tagadott, de amikor bátyjával szembesítették, bevallotta a fegyverrablást.

... Bevallom becsülettel, kissé csalódtam a „nagy ügyben”. A laikusnak az a „nagy ügy”, ami legalább olyan véres és fordulatos, mint egy detektív- regény, vagy krimifilm ...

Murányi József

GYERMEKNEVELES

A jó szülő

Olyan egyszerűnek tűnik a meghatározás, hogy ki a jó szülő. Aki gondoskodik gyermekéről, foglalkozik vele, fáradozik érte. Mégis, ha a gyerekeket kérdezzük, mintha eltérés mutatkozna a felnőttek szerinti és a gyerekek szerinti jó szülő között.

Ildiéknél

jóformán naponta jelenetek vannak esténként. Ildi 8. osztályos nagylány, egyetlen gyerek. Szülei nagyon elfoglalt emberek, sokat dolgoznak, az apa esti egyetemre jár, különmunkákat is vállal. A mama a napi munkája mellett ellátja az egész háztartást, varr, köt. Alig i van szabad idejük. Mindent Ildiért tesznek. Ahogy mondani szoktuk, mintaszülők. Ildi is mintagyerek, ha azt vesszük alapul, hogy rendesen tanul, amit rábíznak, azt megcsinálja. De... Anya szól Ildinek, hogy hozzon valamit és ha úgy látja, hogy a kislány nem elég készséges, már kitör a vihar. Valamin mindig összecsapnak, és akkor mindig végigmondja a mama a hálátlan gyermek és az áldozatos, jó szülő tragikus törénetét. Ha véletlenül nem a'mama kezdi, altkor Ildi robbant. A jelenet lejátszódik egy félóra alatt és a befejezés végül a sírás-rikácsolás után az, hogy egymás nyakába borulva zokognak saját szerencsétlenségükön. Alig van olyan nap, hogy drámájukat végig ne játszanék. Miért?

Ildi mamája azzal mentege- tődzilt, hogy ő ideges, nem tehet róla, neki gyenge az ideg- rendszere, a gyerek már elég nagy ahhoz, hogy ezt megértse, neki kell elkerülni az összeütközés alkalmait.

Ildi véleménye az, hogy az anyu nem tud meglenni jelenet nélkül, ideges és ő, Ildi is ideges.

Jó dolog az, hogy mi mindent meg tudunk magyarázni, mindent címkével látunk el és ezzel egyúttal elintézettnek is tekintjük magunk részéről az ügyet. „Ideges vagyok”, mondjuk és ezzel felmentjük önmagunkat. „Ideges vagyok”, jelentjük ki olyankor, amikor azt kellene mondani, hogy „fegyelmezetlen vagyok”. Azt mondjuk, „ideges vagyok”, ahelyett^ hogy azt mondanék, „szeretetlen vagyok”. .

Ildi mamája túl sokat vállal, állandóan bizonyítani akarja, hogy milyen jó anya és milyen jó feleség. Sokat dolgozik, de csak látszólag önzetlenül, mert önzőbb, mint az az anya, aki saját kényelme miatt hideg vacsorát tálal gyerekeinek, önzőbb, mert állandóan hálát, elismerést vár.

A gyerek pedig nem hálás.

Azaz nem olyan értelemben hálás, ahogy azt a felnőttek elképzelik. A gyerek nem érzi különleges feladatnak azt, hogy a mama munka után még őt is ellátja. Nem tudja igazán becsülni a tiszta ruhát, a rendet, mert hozzászokott már, hogy tiszta ruhája van és rend veszi körül. Mindezt csak akkor értékeli, ha saját bőrén tapasztalja, hogy menynyi fáradságot jelent a holmik rendben tartása. Furcsa dolog a gyermeki hála. Ildi halasabb lenne az anyjának, ha nem mosná ki helyette a fehérneműjét, ha csak néha készítene finom falatokat és egyébként be kellene érnie az egyszerűbb ételekkel, de viszont a mama jókedvű lenne, érdeklődne az ő dolgai után is.

Ildi is, a mama is, ki-ki 3 saját munkahelyén mások előtt fegyelmezett. A mama elismerten jó munkaerő, szeretik munkatársai, Ildi jó kislány, az iskolában szeretik pajtásai. Egész nap feszült fegyelmezettséggel vigyáznak minden mozdulatukra és este elengedik magukat. A papa néha nagyot dördül, ha véletlenül tanúja a jelenetnek, de ezzel elintézetnek is veszi az egészet „hisztériás nők” — jelenti ki, és igyekszik távoltartani magát a problémák, tói.

A fegyelmezetlen,

ingerlékeny magatartás ragályos. Ha az egyik elengedi magát, az végighullámzik egész környezetén. Erre nincs mentség. Aki valóban ideges, akinek munkahelyén, családjában állandó összeütközései vannak, hangulatingadozásaí szélsőségesek, jól teszi, ha orvoshoz megy, mielőtt tönkretenné egész környezetét és mintául szolgálna a gyerekeinek. Az a sztilő azonban, aki egyszerűen fegyelmezetlenségből engedi szabadjára az indulatait, önmaga kell, hogy sürgősen változtasson magatartásán. Ne vállaljon több terhet, mint aminek elviselésére képes. Ne tulajdonítson minden, dolognak túl nagy jelentőséget. A kifutott tej éppen úgy izgalomba hozza, mint amikor a gyerek leesik és megüti magát. — Állandóan nem fegyelmezhetjük magunkat, mert az nagyon nagy erőfeszítést jelent, ds az egyébként kiegyensúlyozotl embernek erre nincs is szüksége. Ez nem csak a környezetének válik üdvére, önmagának is jót tesz, mert minél inkább szabadjára engedjük indulatainkat, azok annál inkább ragadnak el bennünket és fokozzák a feszültséget.

Aki nem törődik bele, hogy

idegessége „sorscsapás”, az derűvel, humorral sokat javíthat úgynevezett ingerlékenységén.

(Dr. H. A.)