Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-26 / 280. szám
1967. NOVEMBER 26., VASÁRNAP «’S»! man tÄiVtop TECHNIKA Hallani! Holt te — élő szerve Szövet-, csont-, veseátültetés A modem sebészet egyik nagy eredménye az a felismerés, hogy a különféle emberi szöveteket pótolni lehet. A pótanyagok között újabban szerepelnek a „természetes” anyagok, azok az életképes szövetek, amelyek élő, vagy halott donortól, adományozótól származnak. A klinikai halál beállta után az egyes szövetek még különböző időtartamig tovább élnek. Ezalatt eltávolíthatók és más élő szervezetbe átültethetők. A tudomány megoldotta azt is, hogyan lehet a kioperált szöveteket megőrizni. Nincs mesz- $ze az az idő, amikor az orvosok épp úgy használhatják a konzervált szöveteket, ahogyan most a konzervált vért. A kioperált szövetnek természetesen abszolút sterilnek kell lennie. A megfelelő alacsony hőmérsékleten tartott, vagy szárított sejtszöveteket azután szállítani is lehet. Már most is alkalmazzák a sebészek a konzerv-sejtszöveteket a megsérült vénák gyógyításánál, a szemorvosok pedig a „tartósított” szaruhártyákat egyes szembetegségek kezelésénél. A harmadik terület, ahol a holtak az élőket segítik, az egész szervek átültetésével kapcsolatos. Itt a gyógyítás még kísérleti stádiumban van, hiszen felépítésükben és funkciójukban különböző sejtszöveteket kell megfelelő módon és időben kioperálni és átvinni. Ennek ellenére meglepő eredmények születtek. 1964-ben világszerte 374 veseátültetés történt és a betegek 24 százaléka két évvel a riiűtét útán’továbő élt. Csehszlovák orvostudósok sikeresen oldották meg az Ízületek rekonstrukcióját. Tudjuk, a csontok viszonylag kis anyagcseréj ű szövetből állanak, és ahhoz, hogy átvitelre alkalmasak legyenek, —176 C fokon kell mélyhűtött állapotban tartani. A porcok ugyanakkor rugalmas, sima bevonatukkal ott fedik a csontokat, ahol egy másik csonttal kapcsolatosak és mozogni tudnak. A csontokkal ellentétben a porcnak nincsenek saját véredényei; a növekedéséhez szükséges tápanyagokat csupán az izületi folyadékból, vagy a csontokból veheti. A csontnak és porcnak e viszonylagos igénytelensége előnyös az átültetésre. Ennek a felismerése annál jelentősebb, mert a korábban alkalmazott nemesfémek, illetve műanyagok nem tökéletesek: élő szervezetben különféle izgalmakat okoznak. ízületek rekonstrukciója A Hradec Králove-i ortopédklinika orvoskollektívája sikeresen végzett izületátültetést embereken is. A legtöbb operációval a csípőizületet rekonstruálták. Ez a legerősebb Ízület az emberi testben és a betegség legtöbbször már születéskor megjelenik. A késői felismerés, vagy a nem kielégítő gyógyítás súlyos betegségeket, gyulladásokat okozhat. Egészen új és szokatlan utat választottak az orvosok, hogy ezt a betegséget gyógyítani tudják. A súlyos balesetben elhunyt fiatalemberek combcsontjait kioperálták, s azokat steril edényben, paraffinolajba teszik. Ilyen módon a combcsont átültetésre alkalmas marad.- -A -csehszlovák -ormosok 50 páciéhst"' táftáffák megfigyelés alatt, akiknél az elmúlt években sikeresen alkalmazták az átültetést. is megárt... A közelmúltban jelent meg egy felhívás az egyik francia gyermekklinikán, hogy a vitaminok nem tévesztendők össze a közönséges élelmiszerekkel, amelyekből tetszés szerinti mennyiséget fogyaszthatunk. A vitaminok inkább orvosságokhoz hasonlítanak, csakis orvosi felügyelet , mellett szedhetők.; Főként a zsírban oldódó A- és K-vitaminoknál tanácsos ügyelni bizonyos meny- nyiségi határok betartására. „Stereo—Trainer”-nek nevezik azt a készüléket, amelynek segítségével a képünkön látható, szinte teljesen süket kisgyerek, csodálatos élmény részese lett. Először hallott életében, s ezáltal lehetővé vált számára az is, hogy beszélni tanulhasson. A nagyothalló gyerekek e készülék nélkül különben némák maradnának, hiszen hiányozna számukra a beszélni tanulás legalapvetőbb követelménye, a hallás. Felvételünk összehasonlíthatatlan intenzitással ábrázolja a kis beteg lelki felindulását. A fénykép most nyerte el az „1967 Nemzetközi Fotoamatőr Mester” díját. Huszonkilenc ország 2096 fényképfelvétele versenyzett egymással ennek a magas kitüntetésnek az elnyeréséért, amelyet 1964 óta évente adományoz a Fotoamatőrök Világszövetsége és a német képes folyóirat, „Hobby”. Hütött szív - hütött agy kísérletek a sebészetben Hallás javítás — műtéttel dr. KREPUSKA ISTVÁN nyilatkozata Operációs mikroszkóp — Műanyagkengyel — Hallásjavító műtét főként a hallószerv gyulladásos bánhalmainál alkalmazható — mondotta. — Régebben a fül- műtét célja az volt, hogy a gennyedő góc feltárásával megakadályozzuk a folyamat továbbhaladását és a hallás további romlását. Ma már azonban az a fülsebészet törekvése, hogy a gennyedő góc teljes „kitakarítása” mellett, a megromlott hallást is, a lehetőséghez mérten megjavítsuk, főleg a hangrezgésieket továbbító szövetek megtartásával vagy pótlásával. — Hallásjavító műtétet alkalmazhatunk például az úgynevezett „száraz dobüreghu- rutnál”. Ez az „otosclerosis”- nak nevezett fülbaj a legbelső hall ó csőn t ócska, az úgynevezett kengyel merevsége miatt okoz rossz hallást. Műtéttel Időjárás kívánság szerint A Freiburgban kikísérletezett elektro-műklíma-készülék segítségével ma már mesterséges úton elő lehet állítani az ún. „Atmospherios”-t. A természetben ezek nem mások mint hosszútávú villámok, amelyeket a földünk légkörében kialakult viharok váltanak ki. Ez az általános vihartevékenység a föidgömb minden egyes pontját befolyásolja. Ilyen villámokat másodpercenként átlagban 1—10-szer lehet regisztrálni. Bizonyos időjárási viszonyoknál ez a szám jelentős mértékben megváltozhat, vagy magasabb lehet (nagyobb vihar esetén), vagy alacsonyabb (az Alpok tájékán gyakori meleg szélnél, a Föhnnél). Erre az anomális atmoszférái besugárzásra vezethető vissza az ún. „időjárási érzékenység”. Freiburgban az első kísérletek alapján remélik, hogy rátaláltak annak a nyitjára is, hogy hogyan hatolnak be ezek az impulzussugarak az ember szervezetébe. Ügy néz ki, hogy a hosszú hullámú atmoszférái sugarak energiája a „Synapsen” keresztül — az egyes idegek kontaktpontja — abszorbeálódik, s így ezeket az elektromos impulzusokat közvetlenül be lehet küldeni az idegrendszerbe. A német tudósok azon reményüknek adtak kifejezést, hogy megtalálták azt az utat, amelyen haladva elérhető lesz. hogy az időjárásnak az emberi ideg- rendszerre gyakorolt befolyását ellenőrzés alá vehessük, illetve saját magunk irányíthassuk. Addig azonban még több esztendős kutató munkára lesz szükség, amíg megvalósul —, ha tárt helyiségekben is —. a „kívánság szerinti idő” megteremtésének lehetősége. úgy javíthatjuk meg á hallost, hogy ismét lehetővé tesszük: a hallócsontocsika mozgását. Ezt azzal érjük el, hogy a hallócsontot kiszabadítjuk, sőt, ha szükséges, műanyaggal pótoljuk. Ily módon a dobhártyát érő hanghullámok rezgése ismét zavartalanul haladhat a belső fül idegvégződéseihez. — Korszerű vizsgálati módszerekkel (audiométeres hallásvizsgálattal, röntgenfelvétellel sitb.) pontosan megállapítjuk a megbetegedés helyét. A fülműtétnél felhasználjuk a legkorszerűbb műszereket, főleg az úgynevezett „operációs mikroszkópot”. Ez a kitűnő műszer lehetővé teszi, hogy jelentős nagyítás és kitűnő megvilágítás mellett a beteg részeket a legalaposabban eltávolíthassuk. Természetesen ügyelünk arra. hogy a hallás szempontjából fontos részeket, többek között a dobhártyát és a hallócsontokat megtarthassuk. Sőt, szükség esetén az utóbbiakat plasztikai műtéttel pótolni is tudjuk. — Az utóbbi években, jelentős anyagi támogatással lehetővé vált, hogy mind az egyetemi klinikák, mind a kórházi osztályok — az egész országban — beszerezhessék ezeket a különleges, a fülbetegiek korszerű gyógyításánál nélkülözhetetlen drága műszereket. Ennek eredményeképpen ma már a magyar szakorvosok külföldi viszonylatban is jelentős eredményeket érnek el a hallásjavító műtétek során. Szergej Brjuhonyenko szovjet tudós találmánya, a mesterséges vérkeringésgép annak idején forradalmasította a sebészetet. Alkalmazása lehetővé tett addig elképzelhetetlen műtéteket is: az orvosok szükség esetén ki tudták kapcsolni a beteg ember szívét, a mesterséges vérkeringésgéppel helyettesítve annak munkáját. E gép segítségével életek ezreit mentették meg. De a tudósok és a klinikai sebészek még hatásosabb módszereket keresnek a szívműtétekhez. A Moszkvai Klinikai és Kísérleti Sebészeti Tudományos Kutatóintézetben dolgozó Viktor Bukov professzor véleménye szerint a mesterséges vérkeringésgép idővel nem lesz az egyetlen sebészeti segédeszköz a szívműtéteknél. Hipotermia A szív kikapcsolása során a gép a mesterséges vérkeringés funkcióját tölti be, ellátva a szerveket és a szöveteket a nélkülözhetetlen oxigénnel. De a test oxigénszükségletét mesterségesen csökkenteni lehet a test hőmérsékletének csökkentésével. A lehűtés, a hipotermia alkalmazása annyira meghosszabbítja a szervek és a szövetek élettartamát, hogy az esetek többségében elegendő egy szívműtétre. De vajon túléli-e maga a szív az ilyen hosszadalmas oxigénéhséget? Ismeretes, hogy a szív izomszövetei még -f- 30 fokos hőmérsékleten sem tudják tíz percnél tovább nélkülözni az oxigént. Viktor Bukov professzor és munkatársai kísérletei azt bizonyítják, hogy Hajszálon is el Az angol bűnüldözés az utóbbi években a nyomozások során a helyszínen hagyott hajszál analízisével igyekszik fényt deríteni a tettes kilétére. Kimutatták ugyanis, hogy a sziget- ország különböző vidékeiről származó hajszálak összetétele nem azonos. A nyomozás során már az is támpont, ha meg tudják állapítani, hogy a tettes az ország mely vidékéről származik. Angol rendőr orvosi laboratóriumok a hajszálvizsgálatok során a haj csekéH mennyiségben jelenlévő elemeit (klór, bróm, jód, réz, higany, króm, cink stb.) mérik. A hajszálat neutron besugárzásnak vetik alá, végül a fenti elemek mennyiségét gamma-spektrométerrel mérik. Az eljárás ma még korántsem olyan biztos, mint pl. a jól bevált ujjlenyomat rendszer. Az elemek eloszlása egyébként nemek szerint is változik. A hajszálanalízis segítségével 96°/0-os biztossággal meg lehet állapítani, hogy a -hajszál tulajdonosa nő vagy férfi. Néhány jelenség okát azonban még ma sem látják tisztán az angol rendőrorvosok, például, hogy mi az oka annak, hop-" az angol szi- getország északi részén élő emberek hajszálának a mangán tartalma nagyobb mint a déli lakosoké. Egyébként ez a tényező is támpontot ad a rendőrségnek a tettes származási helyére. A hajszálvizsgálatnak a bűntett elkövetése után néhány napon belül meg kell történnie. A módszer — a jelek szerint —, ha nem is önálló, de kisegítő nyomozási vizsgálat lehet a jövőben, feltéve ha nem kopasz a bűnöző. a szívizomzatot oxigénigény- telenebbé lehet változtatni. Injekció a szívbe 1963-ban Alekszandr Kudrin professzor a vetrazin preparátumot javasolta az oxigénéhség időtartamának meghosszabbítására. Vetrazint adva a szívizomzatnak, Bukov és munkatársai elérték, hogy az az időtartam, • ameddig a szív „ki tudja várni” az oxigént, elérte a 15 percet is. S mi lesz az aggyal? Igaz ugyanis, hogy az ember belső szervei viszonylag hosszú ideig nélkülözhetik az oxigént, az agy idegsejtjei azonban 4—5 perc alatt elpusztulnak, ha a vérrel nem jutnak oxigénhez. De a sebész segítségére jön a hideg. Hűtőszekrény az agynak Ugyanebben a sebészeti kutatóintézetben kidolgoztak többféle hűtősisakot, amelyek hűtik az agyat. Érdekes, hogy az agysejtek, amelyek a legfinomabbaknak és legérzékenyebbnek tűntek, szokatlanul nagy ellenállást tanúsítanak a hideggel szemben. Megfigyelték, hogy sikeresen újra kezdik tevékenységüket, miután a testet plusz 15 C-fokra, vagy az alá hűtötték. A szív sokkal kevésbé szívós: + 28 C-fok alatt már nem működik. A hűtősisak hatásosságát tanulmányozva, alkotói megállapították, hogy ha az agyat + 30 fokig hűtik, élettartama 10 perccel tolódik ki, + 25 foknál 15 perccel, + 20 foknál pedig 20 perccel. Éppen ezért a hipotermiában rejlő lehetőségek csak most valósulnak meg. E módszer fejlesztése és tökéletesítése fokozatosan feleslegessé teheti a mesterséges vérkeringés- gépet a szívműtétnél. De addig is — közölte Bukov professzor — az új módszer szerint műtik a betegek több mint húsz százalékát.
