Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-23 / 277. szám

\ Megszűnik a vándorlás A tüdőgondozóban lesz a tüdőszűrés Sok gondot okozott a köz­egészségügyi hatóságnak és sok kellemetlenséget a lakos­ságnak, hogy az évenként szo­kásos tüdőszűrést minden év­ben másik, többé-kevésbé al­kalmatlan helyen bonyolítot­ták le. A múlt évben a vizsgálatot végző orvosok társadalmi munkában a cukorszűrést is meg akarták valósítani, de fé­rőhely hiányában erre nem volt lehetőség. Pedig ez a cu­korszűrés is fontos volna, amit bizonyít az is, hogy a kon­zervgyárban tartott műit évi szűrővizsgálat alkalmával 3 cukorbeteget találtak. A városi tanács évek óta igyekszik ezt a problémát or­vosolni, s végre sikerült meg­felelő megoldást találni. Egy lakás kiürítésével, 30 ezer fo­rintos költséggel, a tüdőbeteg­gondozó intézet udvarán meg­felelő helyet biztosítanak a tü­dőszűrésre, s az 1968 január elején kezdődő legközelebbi tü­dőszűrést már ott bonyolitjáik le. A jövő évi városi költség- vetésbe pedig nagyobb össze­get állítanak be a helyiség teljes rekonstruálására. A P E S T MEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1967. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK , Fagyos mosoly | ^ Bárhová í vember végén, S meleg öleli körül $ bért, csak a Szabadság Tsz § ^ borkóstolójában fogadják $ ^ fagyosan a vendéget. | ^ Ugyanis nem fűtenek.; ^ Nincs is kályha, a kályha- ^ cső lyuka feketén ásít a te- ^ remben. Nem csoda hát, hogy aS ka, két-! belül- 8 S lépünk be no-1 mindenütt | az em-fc | ről Találkozás az olvasóval Kik a felelőtlen síülők? LESZ-E SZABAD SZOMBAT? A Kórház utca 4. szám alatt lakik Horváth Károly. Dél van, amikor bekopogtattam lakásá­ba. Egyedül találtam — szíves szóval tessékel beljebb. — Feleségem Cegléden dol­gozik — szabadkozik, (ő most a háziasszony) — lányom pe­dig a bölcsődében. Az első percek után megered mindkettőnk nyelve. Főleg én kérdezek. telepünkön nem lehet megva­lósítani? — Ezek nagyon izgalmas kérdések és ha már megkér­dezett — akkor legközelébb arról szeretnék olvasni, mit vá­laszolnak az illetékesek. Gon­dolom, nem én vagyok egye­dül, akit izgat a szabad szom­bat lehetősége. (fehér) A tervek szépek és nagyok... A föld visszavárja fiait Vérükben van a rög szeretető Vajon lesznek-e kézzelfogható érvek is ? A napokban számoltunk be a Petőfi Tsz közgyűléséről, amely .bizony nem volt min­den vita nélküli. Az itt-ott el­szenvedett kudarcokból azon­ban még nem szabad azt a kö­vetkeztetést levonni, hogy eb­ben á termelőszövetkezetben minden rosszul megy. Elég csak egy pillantást vetnünk reménységeik; egyikére, szépen fejlődő gyümölcsös- és szőlő­ültetvényeikre. Éppen erről beszélgetek most Bárány Ba­jossal, a tsz agilis elnökével. — A gyümölcsszedés és a szüret már az idén is nagy gondot okozott — mondja —, pedig gyümölcsöseinknek és % — Miről szeretnék olvasni a ^ lapban? — tűnődik. — Az ele- ^ jén kezdem. A külpolitikai ^ résznél sok-sok képet szeretnék 5 látni. Tudom, hogy az újság- § papíron nem sikerül minden ^ kép szépre, de azért a képek $ nagyon hiányoznak onnan. $ — Szeretem a gyermekemet, 8 nemcsak az enyémet, minden S gyereket. Ezért állok értetle- § nül mindig, ha azt olvasom, ^ megint elhagytak egy gyerme- $ két. NSJunk is itt van a Pest § megyei Csecsemőotthon. Arról ^ szeretnék olvasni lapjukban, ^ kik a szülei ezeknek a gyerme- ^ keknek? Miért igyekeznek sza- 4 badulni a gyerektől, miért ad- < ják olyan könnyen be állami § csecsemőotthonba? Felelőtlen- i! ségből ? — Naponta látom őket, ami- ^ kor a „vezérlő kötelet” fogva, í sétálnak ezek a kis ártatlansá- 5; gok. Mindig összeszorul a tor- j! kom. Tudom, hogy jó dolguk $> van — de mégiscsak család § nélkül nőnek fel. Nem borzasz- ^ tó ez? ^ — (Még miről szeretnék ol- ^ rasni ? Nemcsak engem izgat js a kérdés. Annyit hallani az új s gazdasági mechanizmusról, -i hogy ez meg az — megváltó- $ zik. Hallottam, hogy a kon- ÍJ zervgyárban elkészült a terv, $ lesznek szabad szombatok is — ^ függetlenül a rendes évi sza- i badságtól. — Csak arról nem szól sen- •; ki, hogy nálunk a ládagyárban miként, hogyan lesz a szabad szombat, lesz-e egyáltalán ? Foglalkoznak-e ilyen tervvel?^ Ha nem, mi az oka, hogy a mi ^ szőlőinknek még csak kis ré­'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS?, sze fordult termőre. Most első PORTRÉ Ifjú Tóth István felvétele tízben termő hatvanholdas al- 8 másunkban negyven mázsa § starkingot és jonatánt szed- $ tünk. Hanem jövőre már száz- § húsz hold almásunk terem, 8 azután s 8 egy-két év múlva pedig $ száznegyven-százhatvan ^ vagon almával, hatvan- ^ nyolcvan vagon szilvával ^ és huszonöt-harminc va- ^ gon körösi meggyel kell % számolnunk, s § Ugye, ez szép haladás lesz. Pe- ^ dig még nem is beszéltem a § kordonművelésre beállított ^ negyvennégy hold saszláról és ^ százharminc hold claszriz- ^ lingről! Ezek busás jövedelmet | Ígérnek, bár alapos munkát is | igényelnek. | — Éppen ez az — vetem ^ közbe. — Honnan szerzi a ter- 8 melőszövetkezet ezt a temér- §dek munkás kezet? Hiszen, ^ mint említette, már az idén is ^ gondot okozott annak a né- ^ hány mázsa almának a szüre- & telése... 8 — Igen, ezen mi is töpreng­8 tünk. S most elhatároztuk, § hogy azokat, akik a termelö- \ szövetkezetek megalakulása § előtt földmívesek voltak, de azután elszegődtek szezon­éi munkára a gyárakba, igyak- ■j szünk meggyőzni: s S jobban járnak, ha vissza- 5 térnek a földhöz. $ 8 A főérvük? s — Mi télen, nyáron, állan- j dóan tudunk nekik munkát és tisztességes keresetet nyújtani. A termelőszövetkezetben nemcsak a gyümölcs- és szőlő­szüret idején, de most már mindig van rmjnka. Például most is mekkora munkát ad az elpusztult ezer-ezerötszáz gyü­mölcsfa pótlása. A télen, ha az idő engedi, folytatjuk szőlőnk tartóoszlopiinak és huzaljai­nak beállítását és felszerelését. Es a vízlevezető csatornák ásását is, annak ellenére, hogy a meteorológusok szerint a vi­zes évek periódusa szűnőben van. A ttervek szépek és nagyok. A gondokat azonban még , nem oldották meg. Azok az emberek, akik akko­riban elhagyták a földet, most már másféle életformához, életritmushoz alkalmazkodtak. Természetesen ma is a vérük­ben van a föld szeretete. De vajon ez — és a termelőszö­vetkezet invitálása — elég lesz-e ahhoz, hogy új életet kezdjenek? A termelőszövet­kezetnek nagyon meggyőző, nagyon kézzelfogható érveket kell felsorakoztatnia, ha azt akarja, hogy hívó szavának foganatja legyen ... (kopa) ^ kiszolgáló asszonyk ^ szeresen fázik, mert nem fűti bor, kívülről s g a kályha nem ontja | x-----egét. így aztán fagyos | ^ mosollyal kínálja a vendé-® ^ geket a finom borral. $ ' 'srsssrsssssssssssssrssssssssfssrsss****. MA Választóik elé állnak Ma délután 5 órakor a kon­zervgyár gépüzemében (Ceg­lédi u. 2.) Kocsis Lajos tart tanácstagi beszámolót. Holnap (pénteken) délután 5 órakor dr. Hídvégi Zoltán megyei tanácstag a pártbi­zottság épületében tartja ta­nácstagi beszámolóját. Este 6 óraikor Kapta Gyula a Helmeczi üti iskolában, dr. Horváth Róbert és Adorján József a Kopa-féle iskolá­ban szól választóihoz. AROBEVAELAS NO VEM BEK 30.IG A városi tanács pénzügyi osztályának információja sze­rint november 30-ig kell az adóbevallást benyújtani, azok-, nak, akiknek részben vagy egészben saját személyi tu­lajdonukban levő házuk, il­letve épületük van. Katalin bál A Kinizsi kézilabda-szak­osztálya, szombaton este székházában Katalin-bált ren­dez. Fény derült a régi titokra! A magyart ez úgy felháborítja... Megfejtették az írott Kossuth-kép szövegét A szomszéd városban, a Kossuth Múzeumban évek óta őrzik azt a Kossuth-képet, amelyet apró betűkből, kéz­írásos szavakból állítottak össze. Még a század elején került a múzeum törzsanya­gába, valószínűleg ajándé­kozás útján. Nem eredeti példány, hanem nyomdai sok­szorosítás egyik darabja. Al­kotója — „Erdélyi” — 1890- ben készítette Aradon. A kép szövegét eddig senki sem ol­vasta el. A feltevés így szólt: Kossuth beszédeiből van ösz- szeállítva. A múzeum látogatóit gyak­ran lehet látni, hogy a ki­állított kép előtt olvasgatni próbálják a szabad szemmel alig lát­ható betűket. összefüggő szöveget azonban — miután eddig még csak feltevés is alig született arra nézve, hogy hol kezdjék az olva­sást — mindmáig senkinek sem sikerült kihámozni be­lőle. Felmerült az hogy esetleg a a feltevés, híres, de máig ismeretlen ceglédi be­széd is szerepel a képen. Ezért egyre gyakrabban áll­tam meg előtte, s végül * is nagyítóval a kézben sikerült kiolvasnom az apró betűket. Rövid tanulmányozás után egyre szaporodtak az olyan gondolatok, melyek elősegí­tették a szavak helyes sor­rendjének megállapítását, pél­dául a szöveg a fejtetőn kez­dődik, az aláírások nyilván a szöveg végén helyezkednek el, hamar észrevettem, hogy versről van szó, tehát rím és ritmus szerint is xenóez-hettem az esetleg szétszóródott szavakat. A tizenöt gépelt oldalnyi szöveg — amely ma már a múzeum adattárában van — nem Kossuth beszédeit tartalmazza. Ebből a szem­pontból csalódást okozott. Viszont kellemes meglepe­tés lett a Kossuth-kultusz szempontjából, mert újabb bizonyítékát találtuk annak, milyen óriási népszerűség­nek örvendezett Kossuth apánk még a század végén is. Egy Aradon, Kossuthhoz és Kossuthról Íródott 14 ré­szes verses „dicsőítő éneket” tartalmaz. A stílusára leg­jellemzőbb az a romantikus pátosz, amely a múlt század végén a száműzött kormányzót a le­vert szabadságharc képviselő­jeként minden elképzelhető dicsérő jelzővel elhaJmozott. E munkának tulajdonkép­pen minden sorát elemezni lehetne irodalmi és történel­mi szempontból — ez azon­ban nem fér el e click kere­tei között. Tekintsük át in­kább vázlatosan főbb voná­sait. Kossuth képe Aradon: bá­tor hangú felszólalás a király ellen. A „költő” kérdése: hol legyen kiállítva Kossuth ké­pe? „A főteremben nem le­het, hisz ott / Király nevében osztanak jogot”. Inkább: „Min­dennap más-más ház viselje ékül”. Kossuth levele: a magyar nőkhöz szól, a hazától való elfor­dulással vádolva őket: „Ma­gyar hölgy nem honért hé­vül, t Hő szerelme elszende- rül, / Elnémetesül”. Elég bolond az — írja a költő —, aki a hazáért min­den áldozatra kész, hisz: „Végül úgy jár, mint a tizen­három, / Vagy mint Kossuth, az idegen határon”. Viharban: — ez az utolsó rész próza. A Világos utáni po­litikai helyzetről szól. Érde­kessége, hogy a szerző egé­szen másképp ír a király­ról, mint műve elején. Sze­rinte a király szorongatott helyzetében (Königgräfcz, Ma­genta és Solferino után) le­velet ír Kossuthnak: „Kedves Kossuth! Fogjunk hát kezet, mentsük meg a trónt, a magyar hazát!... Mit elkövettem eddig, ezer jótét­tel ellensúlyozom... A régi honvéd nyugdíjaztalak, a Kossuth-bankót színaranyra váltjuk... A Gotterhaltét eltö­röltetem, melyet Haynaú énekeltetett, s mert a ma­gyart ez úgy felháborítja.” Elképzelhető, hogy a ki­rály ilyen levelet írjon? Természetesen nem. Csupán az író fantáziájának szüle­ménye. Ezt a munkát azonban túl­zásai, mai szemmel legalábbis furcsa stílusa miatt nem kell félretoLnunk. Igaz, iro- dalmilag jelentéktelen mű, mégis kortörténeti jelentő- Felhívja ségű, mert O Kossuth-kul- j Vállalatba túsz dokumentuma és a múl* századvég felfogását tükrözi Hallottam spa­nyolmsggyről, üvegmeggyről, azt is tudom, hogy az apróka körösi meggy a legalluil- masabb a dzsem­készítésre. A Szász Károly utca közepe táján ha­talmas galagonya- fa mutat az ég fe­lé. Görcsös dere- lca erősen rípa- csos, ezerszer al­kalmasabb a má­szásra, mint azok a fák, amiknek si­ma kérgén nehéz a fogás és csúszik a nadrágülep. Há­rom fiúcska mére­geti a fát. — Aj, de sok van rajta! — só­hajtja az egyik. — Ha megszed­nénk egy zsebbel, egész délután len­ne mit enni. — Hát megpró­Török meggy bálom! — tapogat­ja a harmadik a fa kérgét. A másik ket­tő tuszkolja az első ágig. Ott erősen megka­paszkodik. Kemé­nyen felhúzza magát s már lo­vagülésben büsz­kélkedik. Még vagy két méterrel feljebb húzakodik. — Van? — Pocsék sok! Bal kézzel kapasz­kodik, jobb kézzel markolássza az apró bogyókat, amiket az ország más táján gala­gonyának becéz­nek a srácok. — Szeretitek? — hajolok közelebb az egyikhez. — Csemege! — sóhajtja a fiú. Még a sült töknél is jobb. — De hát a piac roskadásig van ál­mával. — Az a jó ben­ne, hogy mink szedjük. A harmadik fiú csúszik lefelé a faderékon. Re­cseg a nadrág- szár, kopik a cipő- felsőrész barnája. De a fiú szeren­csésen toppan a földre. Belehalász a zse­bébe. Egy-egy ma­rékkai jut a tár­saknak. Vidáman megindulnak a Rákóczi út irá­nyába. SPORT BIRKÓZÁS Vasárnap Budapesten tar­tották az országos serdülő baj­nokságot, ahol 206 induló kö­zül Susán István a második lett MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Folytassa. Jack. A népszerű angol sorozat legújabb, ma­gyarul beszélő, színes filmje. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Beszélnék a gyerekek. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. Szombaton és vasárnap Cse pelen NB Il-es szabadfogású csapatbajnokságot tartanak, ahová a nagykőrösi birkózókat is meghívták. Szómba ton a Csepeli Vasassal, vasárnap pedig a Miskolci Honvéddal mérik össze erejüket. Nagykőrösről 14 versenyző indul a viadalra. Ifj. Kürti Béla az Áramszolgáltató lakosság figyelmet arra, hogy 1967. november 26- ! án reggel 7 órától délután 16 i óráig karbantartás miatt, az I.. j II.. IX.. X. kerületekben áram- 1 szünetet tart. UJ SZEMÉTTELEP A városi tanács lezárta a si- rat.ói szemétlerakodó telepet. Oda több szemetet, törmelé­ket szállítani tilos. Ezzel egy­idejűleg kijelölte az új sze­méttelep helyét a Szolnoki ut­ca végében levő, táblával meg­jelölt nádas területen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom