Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-02 / 259. szám

VB-ÚLEST tartanak ma Úriban 15 órai kezdettel, ahol az 1967. évi községfejlesztési terv teljesí­téséről, valamint a tsz-de- mokrúcia érvényesüléséről tárgyalnak. Holnap Vecsesen FOGADÓÓRA Lenkey Gyula járási tanács­tag fogadóórát tart holnap 18 órai kezdettel Vecsesen, a felsőtelepi iskolában. Ki a gazdája? A Bényei Községi Tanács előtti buszmegállónál van egy hirdetőtábla. A szépen elké­szített üveglapos táblán azon­ban már régóta nincs sem kép, sem írás. Hasonló szép hirdetőtábla van Ecseren is a tsz-iroda fa­lára kiakasztva, de azon majdnem hetente friss cikkek és képek jelennek meg. Jó lenne, ha a bényei hirdető­táblát is birtokba venné vala­melyik társadalmi szerv és rendszeresen „üzemeltetné”. Sok váraltozó utas megnézné a táblát és a nevelés szolgá­latában vagy propaganda- célokra egészen jól felhasz­nálható lenne. MONOB'VUtiXI PEST MEGYEI HÍR LAP K fM, ÓNK I.A-P ÁSA . EGY BOTRÁNY TANULSÁGAI IX. ÉVFOLYAM, 259. SZÄM 1967. NOVEMBER 3., PÉNTEK Jól fizet a „deszkáváros" Egy monori üzem, melyet nem ismernek eléggé a monoriak Végtelenbe nyúló, aranysárgán csillogó „kukorica domblán­colat” kígyózik végig a monori sertéstenyésztő telep hepehu­pás útszélein. Távolról úgy tűnik, mintha sáncot emeltek volna. Zetorok gördülnek egymásután az óriás mérleglapra — a má­zsáié gondos mozdulatokkal helyezi holtpontra a vaskos súly- golyókat MAI MŰSOR MOZIK Monor: A kalózkapitány (szé­les). Vecsés: Nőstényfarkas (szé­les). Távolabb a sertésólak hófe­hér sorfala. Valóságos kis „deszkaváros” ez, gömbölyödő sertésólakkal, széles, tiszta ut­cákkal. Az ólakban most csend van. A sertések mintha meg- éreznék, hogy lassan eljön a disznóvágás. — Lesz mit eladni ebből az állományból az Állatforgalmi Vállalatnak — mondja beszél­getésünk elején a telep igazga­tója. — Az ebben az évben nevelt, mintegy 2400 hízóból év végéig még 1346 kerül el­szállításra. Elképzelhető, milyen óriási mennyiségű takarmányt kell felhalmoznunk még a tél be­állta előtt. Saját, 100 holdnyi mezőgazdasági területünkből mindezt nem tudjuk fedezni. így a járás nyolc tsz-ével tár­sulva, most már 1600 holdon termelt takarmánnyal biztosít­juk a sertések téli ellátását. Sőt ezzel a mennyiséggel — a be­szállításra kerülő 40 vagon ár­pával és 140 vagon csövesku­koricával nyugodtan átvészel­hetjük a tavaszi időszakot, egé­szen a következő árpatermésig. — A sertések gondozásától általában idegenkednek mono­ri viszonylatban az emberek. Önnek milyen tapasztalatai vannak erről? — Igen, tudunk róla. Az alapokot talán abban kell ke­resni, hogy Pest megyének még csak évtizedekre visszanyúló hagyományai «incsenek a sertéstenyésztésben — ellentétben Békés, Hajdú- Bihar stb. megyékkel, ahol minderre évszázados távlatok­ból tekinthetünk vissza. Mono­ton még csak négy éve üzemel a telep. Már maga az a tény, hogy új — idegenkedést, bizal­matlanságot vált ki az embe­rekből. Ezenkívül bizonyos fo­kú munkaerővándorlással is küszködünk. — Milyen a kereseti lehető­ség? — érdeklődünk. — A fizetések átlagosan 2000—2500 forint között válta­koznak. Ezerhatszáz forintnál még a takarítónő sem kap ke­vesebbet. Nem ritka, a 3000 forint fölötti maxi­mum sem. Van olyan család is, amely ha­vonta egész kis vagyont, tíz­ezer forintot meghaladó össze­get visz haza — mondja a te­lepvezető, de hozzáteszi: — Igaz, mint a mezőgazdaságban mindenütt, itt is hosszabb a napi munkaidő, mint az ipar­ban. ■ Aki azonban Monorról vona­tozik naponta munkahelyére, ugyanolyan korén kel, s talán sok esetben később kerül haza, mint az itt, helyben dolgozók. És sokan talán nem is tudnak a telep létezéséről, így a közeli munkaalkalomról sem. Baky László Vasárnap Érden, a 27. perc­ben véget ért egy megyei ta­lálkozó. Egyedülállóan rövid volt ez a mérkőzés, és egyedül­álló volt, ami ezt követte. Saj­nos, vecsési főszereplői van­nak ennek az ügynek. Egy olyan játékos követte el a súlyos sportszerűtlenséget, aki hosszú játékos pályafutá­sa alatt vasárnapig a sportszö­vetség mintaképe volt. Mindenesetre a botrány kapcsán több tanulságot le­vonhatunk: Már a mérkőzés előtti na­pon nyilvánvaló volt — Ha­lász játékvezető nevének el­olvasásakor —, hogy ez a mér­kőzés nem sok jót ígér. Az ő személye olyan nekünk, mint a monoriaknak Pusztaiszeri. A megyei bajnokság sportszerű szelleméhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy más me­gyékhez hasonlóan az utolsó fordulók jelentős mérkőzéseit más megyék játékvezetői ve­zessék. Minden megyében joga van a sportköröknek bajnokság elején néhány játékvezetőt megvétózná. Nem szabad olyan játékvezetőket elfogadni, akik hosszú évek óta minden mér­kőzést rosszindulatúan vezet­tek. Eirre a jövőben fokozot­tabban kell ügyelni. A botrány ki robbantásáért vecsési játékos felelős. Ezt nem vitatjuk. A sportszerű játékszelleimet azonban sem Halász játékve­zető, sem a közönség nem biz­tosította. Már a botrányt megelőzően is berohantak egyszer a szurkolók közül né- hányan a pályára. Nagyon he­lyes volna, ha Soós Béla me­gyei labdarúgóvezető az érdi pálya bekerítésének az ügyét is megvizsgálná. Nemcsak a vecsési pálya bekerítését kell sürgetni a közlönyben. Csúnya jelenetek játszód­tak le a sípszó után. Vere­kedés, ökölharc, mintha Dél- Amerikában lennénk. Elíté­lendő sportszerűtlenség. Ami a legszomorúbb: Hanf éld já­tékvezető, akihez senki hozzá nem nyúlt, a partzászlóval ütötte fejbe az egyik vecsési játékost. Reméljük, ezt is ki­vizsgálja a PLSZ elnöksége. Utoljára, de nem utolsósor­ban: nem szabad ilyen ideg­állapotú gárdát pályára enged­ni. A vecsési szakvezetők fel­adata, hogy a hátralévő mér­kőzésekre pszichikailag is fel­készítsék a játékosokat. Csak így tudnak a most már sajnos saját hibájukból izgal­massá vált hajrán eredménye­sen túl jutni. Szalontai Attila Mit mond az új törvény? 2. „Jogi személy" és kockázatot is vállalhat a tsz UJ BOLT MONOKON GYÖMROI MOZAIK Vendégek Galántárói Az ifjúsági klub tegnap rendezte meg Forradalmi kö­szöntő című vetélkedőjét, mely az 50. évfordulóra ren­dezendő községi ünnepségek elő jiá téka. A vetélkedőn a községi RISZ-szervezetek és ifjúsági klub csapata mérték össze tu­dásukat. A vetélkedő legjobb­jai részt vesznek a kedd esti járási vetélkedőben, ahol Gyömrő színeit képviselik. ★ A járásban rendezendő ün­nepségeken részt vesznek a járási művelődési házzal egy­re szorosabb kapcsolatot ki­alakító galántai népművelők is. A galántai járási műve­lődési ház vezetői Vecsésen, Gyomron és Monoron tesznek látogatást az ünnep napjaiban. A vecsési kultúrmunkások, a Jókai-csoport november vé­gén látogat a baráti Csehszlo­vákiába. •k A járási együttes magját képező gyömrői népi tánco­sok szorgalmasan készülnék az 50. fellépésre. A műsort november 23-án rendezik a művelődési házban. A műsor­ra meghívják a járás és me­gye vezetőit is. F. G. VERADAS Üllői tizenötszörös Hetvenhetén jelentkeztek ezen a napon önkéntes vér­adásra Üllőn, kevés híján hússzal kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. Ennek is meg­van azonban a tárgyi magya­rázata. A meghívók, értesítések jó részét november 24-i megje­lenésre küldte ki a vérkon­zerváló állomás, kis részben a helyes dátumot tüntették fel, mégis összejött 24,5 liter vér. Ezt a mennyiséget 72 em­ber adta, a jelentkező 77 kö­zül ugyanis három már a közelmúltban adott vért, ket­tőnek egészségi állapota pedig pillanatnyilag nem engedte meg a t-ranszfúziót. A számok ilyen formájú összehasonlításából arra az örvendetes tényre lehet kö­vetkeztetni, hogy Üllőn egész­séges emberek élnek. Az adott átiagvénmennyiség meghaladta a három decit, de akádtak jónéhányan, akik még a 4 decis mennyiségen is túljutottak. A postás Füles László, Ürbanek István, Hor­váth Árpád, Beke Lajos ezek közé tartozott. Balázs Sán- domé pedig már 4,5 liternél tart. ezen a napon tizenötszö­rös véradó lett. A Lénárt és a dr. Bálint házaspár sem első esetben gyakorolja az élete­ket mentő nemes cselekede­tet, mint ahogy Bognárné, Hajdú Ferenc, a Béki-házais- pár, Dobosné, Kovdcsné, Ur- bánné is ismét megjelenik majd a hívó szóra, mert tud­ják — aki vért ad, életet ad. K. S. November 7 kupa Az általános iskolai sport­tanács és a járási úttörő el­nökség ez évben Monoron, a strandon lévő kézilabdapályán rendezi meg a kézilabdázó út­törők November 7 kupa küz­delmeit. A rendezéssel a mo­nori Kossuth iskolát bízták meg. Ez évben másodízben kerül megrendezésre a kézilabda­kupa. Az elmúlt évben Üllőn bonyolították le a küzdelme­ket meghívott csapatokkal. Akkor a fiúk küzdelméből Ecser, míg a lányok közül Gyömrő központi iskola csa­pata került ki győztesen. A kézilabdasportnak járá­sunk iskoláiban történő ro­hamos fejlődése szükségessé tette, hagy ez évben már nem meghívással, hanem beneve­zés útján teszik lehetővé min­den iskolának a részvételt. Bár a nevezéseket csak a helyszínen zárják le, máris megállapítható, hogy élénk az érdeklődés a kupa iránt. A lá­nyok versenyén eddig 10 csa­pat, míg a fiúknál 12 csapat jelezte részvételét. Nagy küzdelmekre, jó ver­senyre lehet számítani az 5- én reggel nyolc órakor kez­dődő villám tornán. B. M. Csati a mákciaráió Jóleső érzés látni és halla­ni az asszonyok örömét, dicsé­retét, amikor belépnek Mono­ron a piactéri új zöldségbolt­ba. Nem is csoda. Az ízléses berendezés, a szépen tárolt áru szinte hívogatja a házi­asszonyokat és a munkából hazasietőket. Nem hiányzik a kedves ki­szolgálás sem. A kis mosdó- és étkezőhelyiség, az íróasztal, ahol az adminisztrációt nyu­godtan, zavartalanul le lehet bonyolítani, az üzletben dol­gozók kedvét is derűre kész­teti. Valami azért mégis hiány­zik. Mind többször sóhajtva hallja az ember: Most már mák is van bőven, amennyit kérek, annyit kapok, de miért nincs az üzletben egy mákda­ráló is? Ez a kérés, különösen a munkából hazasiető asszonyok részéről, azt hiszem, jogos. Gálné A termelőszövetkezeti tör­vényben az az elv jut-kifeje- zésre, hogy az állam ezentúl elsősorban az anyagi érdekelt­ségen alapuló, gazdaságpoliti­kai eszközökkel befolyásolja a tsz-ek működését. Az a cél, hogy a termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálko­dást folytathassanak. A kor­mány a felvásárlási áraknak két lépcsőben végrehajtott, il­letve végrehajtandó, összesen mintegy 17 százalékos feleme­lésével, az egyszeri hitelrende­zéssel, a tsz-ek jövedelemsza­bályozásáról, adózásáról és az állami támogatás rendszeré­nek megreformálásáról hozott határozatával megteremtette az önálló gazdálkodás legfon­tosabb gazdasági feltételeit. \ 4 ^ 4Í * ' ' *1 Az új monori zöldségesboltban Foto: —ffy Egy „harapásra“ 6 és fél mázsa répa Tíz üres vagon kapaszkodik össze az üllői vasútállomáson, a cukorrépahegyek mellett. Ki­váló répatermést takarítottak bé a fáradhatatlan tsz-tagok, s most arra várnak a vagonok, hogy alaposan megrakják őket. Azelőtt egész nap folyt a ve­rejték róluk, izzadtak az em­berek, a nehéz, sűrű villát sokszor meg kellett lódítani, amíg egy ilyen vagon megtelt. A múlt évben már könnyebbé vált a derékfájdító emberi munka, körbejárt a szállító- szalag, s a hátán cipelte a sú­lyos cukorrépákat A vagonok is gyorsabban teltek. A napokan hat széles gumi­keréken szaladó csodamasina állt a répahegy mellé, s a hosszú nyakán lógó öblös száj gyorsan markolt, harapott, máris fordult, lódult, s egy­szerre hat és fél mázsa répa hullott a vagonba. Ahogy az óra gyorsan kör­bejáró percmutatóját nézzük, figyeljük, bizony alig fél perc alatt térült-forduit az ördön- gős masina. S mindössze egy ember kell hozzá. A gép olda­lán a felírás: Cukoripari Tröszt hatvani cukorgyárának tulajdona. A gyár termelési megbízott­ja elmondotta, hogy a gép ér­téke negyedmillió forint, de ez hamar megtérül, mert gyor­sabbá válik a betakarítás, ha­marabb szabadulnak fel a va­sútállomások amúgy is szűk rakodóterei, csökken a bera­kodás ideje, költsége, s a gyár üzemelése is folyamatossá vá­lik így, mert bizony kevés a munkaerő a berakodáshoz. (A nehéz rakodás károsan befo­lyásolta a termelési kedvet is, s egyre kisebb területen ter­melték ezt a fontos ipari nö­vényt.) Míg ez a rövid beszélgetés tartott, megtelt egy vagon, s rövid pár óra múlva elgurul­hat a teli kocsisor. A markoló meg tovább ha­lad, ma még két község vasút­állomását takarítja ki, tisztítja meg a felhalmozott cukorré­pától. Decemberben nem kell már birkózni az összefagyott répával a vagonok mellett. K. S. Emellett azonban szükséges volt az is, hogy törvény rög­zítse a termelőszövetkezetek önállóságát. A termelőszövetkezet jogi személy — szögezi le a törvény. Ennek kimondásával kifejezésre jut a tsz törvényes önállósága, ön­álló a termelőszövetkezet any- nyiban, hogy vagyoni jogokat szerezhet, valamint kötelezett­ségeket vállalhat és részt ve­het a vagyoni forgalomban. Megmutatkozik az önállóság abban is, hogy egyrészt a ter­melőszövetkezet gazdái, a ta­gok maguk intézik a tsz ügyeit, másrészt pedig az ál­lami felügyelet a működés tör­vényességének ellenőrzésére korlátozódik. A legutóbbi évek során ugyanis a termelőszövet­kezetek nagy többsége meg­szilárdult, és egyidejűleg új igények támadnak velük szem­ben. Ezért múlta idejét ma már a tsz-ek tevékenységének régebbi szabályozása. Szükséges, hogy a tsz beren­dezkedjék olyan feladatok el­végzésére, mint a gépjavítás, a karbantartás, az építőanyag­készítés, a fafeldolgozás, a nö­vényvédelem, a kertészet és a parkosítás. Közvetlenül csatla­kozik a mezőgazdasági terme* léshez az élelmiszeripari fel­dolgozás hagyományos és na­gyobb technikai felkészültsé­get nem igénylő formája. Fő­ként a gyümölcs-, szőlő- vagy zöldségtermelésre szakosodott nagyobb tsz-ekben gyakran sok csökkent értékű, vagy más okból gazdaságosan nem érté­kesíthető termény van, ame­lyet helyben lehet legolcsób­ban feldolgozni. De beletar­tozik a tsz-ek tevékenységé­nek körébe a beszerzés és az értékesítés is. Az új tör­vény értelmében tehát helyet kell adni a tsz-ek és az állami vállalatok, intézmények között közvetlen árukapcsolatoknak. Az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a tsz-ek a helyi ellá­tásban. A piaci elárusítóhelye­ken felül boltokat is nyithat­nak. A beszerzés és az értéke­sítés megnövekedett lehetősé­gei nemcsak a közös, hanem a háztáji gazdaságokra is vonat­kozik. A tsz-ek üzemi terveiket a jövőben a saját érdekeik, lehe­tőségeik és a kockázatvállalás alapján, teljesen önállóan, ál­lami jóváhagyás nélkül készí­tik el. Ugyanígy nem tartal­maz a törvény rendelkezést a zárszámadás hatósági felül­vizsgálatára és megerősítésére sem. A bevétel felhasználásá­ról lényegében szintén a szö­vetkezet dönt. (Folytatjuk) ff I

Next

/
Oldalképek
Tartalom