Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-21 / 275. szám
+d€YKI K^tírlap 1967. NOVEMBER 21., KEDD Húsz éve államosították a bankokat 1947. november 20-án a magyar országgyűlés egyhangúan elfogadta a nagybankok államosításáról szóló törvény- javaslatot. A FELSZABADULÁST Ktt- VETÖ első három esztendő- Ven, 1945 és 1947 között, koalíciós alapon tört előre lépés- íől lépésre a magyar nép érdekeit szolgáló kommunista politika. A szocialista átalakulásra való törekvés megkövetelte a tőkés termelőviszonyok fokozatos kiküszöböléséi. Koalíciós partnereink baloldala megértette és támogatta az »nnek érdekében tett lépéseiét. Ezért már 1945-ben sike- íült államosítani a szénbányádat, 1946-ban a nehézipar- egy fészét és 1946. augusztus elsején a forint bevezetésével megszűnt a példátlan méretű infláció. Ámde, a siker nem volt teljes, mert a nagybankok urai *— a Fellnerek, Chorinok, Weissek, Dréherek és a többiek — megtartották befolyásukat a pénzvilágban. Halaszthatatlan demokratikus feladattá vált tehát a nagybankok államosítása. Maga a Nemzeti Bank és a jelentős iparvállalatok egész sora a nagybankok „markában” volt, s ezek a „jobb idők bekövetkeztéig” minden eszközzel igyekeztek átmenteni hatalmukat. És mert tájékozódtak a haladó erők szándékairól, deficites mérlegeket készítettek. Ezzel akarták indokolni az államosítás célszerűtlenségét. VALÓJÁBAN óriási nyereségeket zsebeltek be. Miután ők döntötték el, melyik gazdasági szektor mekkora termelési kölcsönöket kapjon, gyorsan rekonstruálták korábbi monopolhelyzetüket. Bekövetkezett az a fura állapot, hogy az újjáépítést szolgáló nép — a nagybankok hatalmát szintén újjáépítette. Csakhogy a bankok nem a nép érdekeihez igazították pénzügyi politikájukat. Kizárólag a magánkézben maradt tőke profitéhségét igyekeztek kielégíteni. Tények bizonyítják ezt. A Leszámítoló Bank például, a stabilizációt követő 8 hónap alatt a rendelkezésére álló 25 milliós hitelkeretből 15 milliót a saját vállalatainak adott. A Kereskedelmi Bank ugyanezt tette, ráadásul a pénze után 36 százalék kamatot és a forgalomból 2,5 százalék nyereség- részesedést követelt. Ezek. a „manőverek” károsan érintették a mezőgazdaság hitelellátását, és alaptényezőivé váltak egy új drágulási hullámnak. Érthető, miért tiltakoztak a nagybankok exponensei az államosítás ellen. Olyan nehézipari nagyüzemeket szipolyoz- tak, mint a Hoffher, a Kühne, a Lampart, a Budapesti Zománc, a Magyar Acél, a Vadásztöltény, a Láng, a Roess- mann—Harmata, a Magyar Radiátor, a Rceck, és a Budapest —Salgótarjáni Gépgyár. Uralkodott a bankok-rácia csaknem az egész textiliparban, övé volt a Magyar Pamut, a Gráb textil, a Magyar Posztó, a nyergesújfalui Magyar Viscosa, a Magyaróvári Mű- selyemgyár, a Rokka kötszövó, a Columbia textil, a Linum lenfonó, a Pannónia kenderüzem és sok más. PAPÍRIPARUNK FELE ugyancsak a bankok érdekszférájába tartozott. A diósgyőri, a szolnoki, a fűzfői papírgyárak hasznát hasonlóképpen a bankok fölözték le. A cukoripar felett szinte korlátlanul uralkodott a banktőke. A szerencsi, a selypi, a sarka- di, az ercsi, a szolnoki, a mezőhegyes! és a kaposvári cukorgyár egytől egyig a bankok trezorjait gazdagította. Tiszta jövedelmük meghaladta az évi 20 millió forintot, s az össztermelés 70 százaléka fölött diszponáltak. Kiterjedt a pénzügyi hatalmuk több bőrgyárra, téglagyárra, gázgyárra és malomra. Például a Mandiner, a Phylaxia, a Hydroxin, a Nikotex, a Gizella-, a Hungária- és az István-malom, továbbá a Dräsche - téglagyár, és mindezeken felül számos faipari, vegyipari, villamossági üzem s útépítő vállalat engedelmeskedett akaratuknak. JELLEMZŐ az akkori közhangulat erejére, hogy az államosítás ellen a parlamentben nam mertek nyiltan tiltakozni még az államosítások ellenzői sem. Maguk a bank- tisztviselők, nagy többségükben, helyeselték az akciót. A közületek és a nyugdíjintézetek, persze, kárpótlást kaptak. A tőkések nem. A nagybankok államosítása révén száznál több iparvállalat 30 000 munkása szabadult meg a tőkésektől és gazdasági életünk nagyot lépett előre a szocialista termelőviszonyok megvalósulása felé. Megszűnt a kisembe- , a J( ^ rek kamatrabszolgasága. A , veCT^t hitelt az egyetemes nemzetgazdasági érdekek szabták meg. Tervszerűbb lett az anyagelosztás, megszilárdult a pénzgazdálkodás. Mindez előfeltétele volt a 3 éves terv sikerének és a gazdasági élet Küitüzik a gyúr Automatizált takarmányüzem Tartálykocsi — zsákolt húsliszt Tavasszal, ha felenged a fagy, kétéves munka veszi kezdetét az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalatnál. A hatvanéves gyár elköltözik az Illatos útról és kitelepül Tökölre. Éveken át több millió forintot költöttek elszívó berendezésekre, de nem találtak kielégítő megoldást. A feldolgozandó anyagok — a vágóhídi melléktermékek — fehérjetartalmuk miatt gyorsan bomlanak s különösen Hozzájárul ehhez az is, hogy az új helyen automata gépsorok dolgoznak majd. A áru tartálykocsikban érkezik és húsliszt formájában zsákolják. Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat terméke a nagyüzemi állattenyésztés alapja; a fehérje ugyanis nélkülözhetetlen a keveréktakarmányokban. A gyár évente két és fél ezer vagonnal állít elő és 10 ezer vagonnal fogy. A többit mezőgazdaságunk kemény valutáért vásárolja. A jelenleg 360 emberrel dolgozó vállalat egy része költözik csak el, az automatagépek kevesebb embert igényelnek. A fővárosban maradnak a központi irodák és a gépjavító részlegek. (?) A dolgozók egy része alig várja a kiköltözést, hiszen sokan járnak be Pest környékéről, s Tököl sokkal közelebb lesz lakhelyükhöz, mint a főváros. Soós a stabilizálásának. F. M. rontják. Szakemberek Tökölön le- . vegőszennyeződési vizsgála- j tokát végeztek s megállapították, hogy a községtől két és fel kilométerre nem zavarják a települést. Vásárlójuk egész Európa Villáminterjú Dunavarsányban Dunavarsány tulajdonképpen > át a kiszabott anyagokat és itt kis község. Sokan — a férfiak | adhassák le az elkészült man- közül — Pestre, Csepelre jár- | kákát. Most hasonló céllal épít (slrkefarmaz kiálló fölött Étidrit műjpsdüólicz — Automata istálló Szerte az országban a téli munkákra, belső újjáépítésekre, javításokra készülnek már a tsz-ek. Az érdi Búzakalász ebben is élen jár. Nemrég készült el náluk a százas tehénistálló padlásterén az új, tízezres csirkenevelő, amely teljesen gépesített. A tapasztalatok rendkívül kedvező eredményeket mutatnak. Eddig egy kiló csirke előállítása 70 napot vett igénybe, több mint három és fél kiló abrak felhasználásával, és az elhullás 5 százalékos volt. A jelenlegi körülmények között 53 napos nevelésről, nem egészen három kiló táplálékról és mindössze egyszázalékos elhullásról számolhatnak be. Ez az eredmény egyedülálló a budai járásban. Más, sikeres kezdeményezésekbe is belevágtak. Külön építőbrigádot szerveztek, amely jelenleg egy újítás kidolgozásán fáradozik. Erden rengeteg a felhasználatlan mészpor. Szakemberekkel ösz- szefogva, új anyagot (a neve étidrit) kísérleteztek ki, melyet műanyagpadlók alá használhatnak tömítésként, alapozásként. Nagy megtakarítást, és a tsz-nek is hasznot jelent ez. Eddig importált magnezi- tes anyagot használtak erre a célra, ami nagyon megdrágította, körülményessé tette a műanyag padlózást. Egyelőre még kezdetleges eszközökkel, de már gyártják és szállítják a megrendelőknek, Pécsre, Miskolcra. Követendő az érdi módszer is, hogy a gépjavításokat nem kizárólag télen végzik, a karbantartás egész évre szóló. Üzemzavar esetén azonnal rendbehozzák a leromlott vagy hibás gépet, függetlenül az évszaktól. így maradhat idejük, energiájuk a kétéves beruházás kivitelezésére: a tehenészet gépesítésére s automatizált istálló építésére. A jó szervezés, a találékonyság az év végi zárszámadáskor is megmutatkozik: egy munkaegységre 40 forintot fizetnek, ehhez a nyereségből személyenként még 3 ezer forint jut V. V. Új teniszcsarnok Menyhárt István és Fűzi Jenő mérnökök tervei alapján 5,5 millió forintért építették fel Budapesten, a Városmajorban a VTSK új fedett tenisz- csarnokát. A különleges építészeti megoldású — héjszerkezetű — épületben a két teniszpálya játéktere afrikai fűvel kevert, műanyag borítású. Az 1000 néző elhelyezésére alkalmas padozat, teleszkóp rendszerrel a falba süllyeszthető. Pályánként 25 ezer watt villamos energia a megfelelő világítást, az infraberendezés pedig a hőmérsékletet biztosítja az új csarnokban. Az egyesület mintegy 140 igazolt versenyzője már az új pályán készül az idei Király Kupa és a VTSK márciusi fedettpályás versenyére nak dolgozni. Az asszonyoknál más a helyzet, Ök megélhetést találtak a helybeli htsz-nél. — Nemcsak , Dunavarsányt — mondja mosolyogva Semegi Jánosné elnök —, hanem még legalább 12 falut mi látunk el munkával. Hogy milyen sikerrel? Beszéljenek a számok. — 1955-ben alakultunk, 150 asszonnyal, ma 600 bedolgozónk van. Tizenkét év előtt 2 millió volt a tervteljesítés, ebben az évben már 16 milliónál tartunk. Azok a falusi asszonyaink, akiknek varrógépjük van, a gyereknevelés mellett szebbnél szebb női hálóingeket, blúzokat, gyermekruhákat készítenek. Általában kisszériás, munka- igényes, magunk tervezte modellekkel dolgozunk. Sok kerül közülük a hazai közönséghez is, de 80 százalékban külföldre szállítunk. Vásárlónk a Közel-Kelet és jóformán egész Európa. Megtörtént, hogy valaki gyerekruhákat vásárolt Bécsben, utólag vette észre a dunavarsányi emblémát. A textilféleségeken kívül hagyománya van Dunavarsányban a kssztyűvarrás- nak. Ez a tudomány egy kicsit családi tradíció. Az antilop- és zergekesztyűk elsősorban exportra készülnek. Nemrég Kiskunlacházán háza . vásárolt a szövetkezet, hogy a környék lakói itt vehessék kezünk Dunaharasztiban, azzal á különbséggel, hogy itt még méretes szabóság is nyílik. G. M. E. Megyei folyóiratok A Pest megyei Tanács Közlönye novemberi száma kél tanácsülés határozatot közöl a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről és a hatályos határozatok felülvizsgálásáról. RésAe- tes tájékoztatást olvashatunk megyénk útjainak és hídjainak helyzetéről. Tartalmazza a közlöny a Pest megyei Táv nács 1968—1970. évi középtávú pénzügyi tervét és az 1968. évi költségvetési javaslatot. Két vb-elnöki utasításon kívül egész oldal foglalkozik személyi hírekkel, illetve tanácsi doLgozók kitüntetésével. A Pest megyei KRESZ Híradó őszi száma már a téli-* való felkészülés jegyében íródott. A húszezres példányszámot elért, színes, nyolcoldalas lap hírt ad a Közúti Baleseti Tanács üléséről. Képek és riportok mutatják be a gyorshajtás következményeit. Bemutatja a lap Kocsis Józsefet; az 1/1-es AKÖV dolgozóját, aki már 750 000 kilométert tett ineg balesetmentesen. Tudósítás számol be a dobogókői közlekedési játszópark felavatásáról és a ceglédi Volánbrigád munkájáról. Szakmai üzenetek, hírrovat, karikatúra egészíti ki az új lapszámot. ■mi.-. --aa KÖNYVESPOLC Borrmani): Ifjúság és szerelem A szerző e fontos téma tárgyalásánál abból az aiapelv- ből indul ki, hogy a szocialista oktatás és nevelés célja: a sokoldalúan, harmonikusan fejlett szocialista személyiség megteremtése, aki tudatosan alakítja a társadalmi életet s változtatja meg a természetet. A szocialista etikában és erkölcsben kifejeződő valóban emberi, morális normák mind nagyobb mértékben határozzák meg a cselekvést, és ebben igen nagy szerepet játszik a nemek közötti viszony. Azzal a megállapítással, hogy a nemi kérdés a szocialista oktatásnak és nevelésnek nem fő problémája —, egyet vívott lehet érteni, de úgy, hogy ez a meríti kérdés mégis szükségszerű alkotó része a szocialista ember kialakításának, s ezért sokrétűen és széles körűen kell vizsgálni, nem utolsó sorban kezelni. Rolf Borrmann könyve valóban a pedagógiai gyakorlat sürgető szükségletéből fakad. A kötet első fejezetei az ember és a nemek, a nemek és a társadalom aránypárjait állítja fel és tárgyalja a szexualitás és a szexuális magatartás viszonylatait. A szexuális erkölcs problémái körében áttekinti a múlt és a ma nemi erkölcsét és kifejti nézeteit a szocialista erkölcs kérdéseiről. A témát tárgyalva abból indul ki, hogy a szocialista erkölcs a szocialista társadalom felépítését szolgálja. Tartalmának jellemzői: a) a szocialista humanizmus; b) a közösségi szellem; c) a szocialista hazafiság és internacionalizmus; d) a szocialista viszony a munkához és a társadalmi tulajdonhoz; e) az öntudatos fegyelem; f) a szocialista viszony a szerelemhez, házassághoz és családhoz. Mindezek után megállapítja; a szocialista erkölcs az emberek kapcsolataiban az új, a haA továbbiakban az ifjúság szexuális magatartásáról, a fiatalok nemi magatartásának formálásáról fejti ki nézeteit a szerző. Nagyon hasznos része a kötetnek az ifjúság ilyen tartalmú nevelésével kapcsolatos útbaigazítással és tanácsadással foglalkozó fejezet. Ez utóbbival kapcsolatban megállapítja: a szexuális nevelés, s vele együtt a fiatalok másik nemhez fűződő kapcsolatainak befolyásolása megköveteli a folyamatos felvilágosítást. Ebben a vonatkozásban a szerladó fejlődését segíti elő, mert , megfelel a szocialista társada- zo szarnos problémát is felvet, lom objektív adottságainak, s többek között azt, hogy noha a normáit és követelményeit e társadalom megszilárdításáért harc szükségleteiből Az emberek erkölcsi fogalmai, nézetei és érzelmei mindinkább társadalmi tartalmat kapnak. A szocialista erkölcs követelményei befolyással vannak a személyiség felelősségteljes döntésére; az ezekből eredő kötelességeket jogosnak ismerik el és önként vállalják. A szocialista erkölcs szabályozza a nemek egymás iránti magatartását is, s ez arra utal, hogy a nemi erkölcs nem független az általános erkölcstől, hanem annak szerves alkotórészét képezi. A szocialista nemi erkölcs értékesen járul hozzá az új típusú ember formálásához s mindenképpen nagyobb figyelmet érdemel, mint amilyen figyelemben részesítik. szülők és a nevelők mind arra törekszenek, hogy a tudás minden területét feltárják a gyermekek és a serdülő korúak előtt, a szexualitás területével kivételt tesznek. Olykor egyébként igen felvilágosult és kiváló nevelők is kivonják magukat a szexuális útbaigazítás kötelessége alól. Ez több annál, mint hogy egyszerűen helyteleníteni lehessen, hiszen a tudományosan megalapozott szexuális felvilágosítás nem sérti a serdülők ártatlanságát, vagy szemérem- érzetét; ez tehát nem lehet indoka a felvilágosítás, útbaigazítás, tanácsadás elmulasztására. Megállapítja végül: minél jobb a szexuális felvilágo- sitás, annál valószínűbb, hogy a nemi kapcsolatok zavartalanok lesznek, megfelelnek az egyes ember és a társadalom várakozásának. A nagyon hasznos, az oktatás-nevelés céljait kitűnően szolgáló kötetet a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. Burger Béla: Az építkezések és az építőipar helyzete Magyarországon A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megindított Gazdasági életünk kiskönyvtára-so- rozat eddig megjelent kötetei is nagy értékű segítséget jelentettek elsősorban gazdasági vezetőink számára, hiszen olyan problémákkal foglalkoztak — a gazdasági élet egy-egy nagyobb területét átfogóan —, amelyek a gazdaságvezetés új rendszere bevezetésével összefüggésben kerültek előtérbe, problémáikkal és azok megoldásának lehetőségeivel együtt. A népszerű kiskönyvtár- • sorozatnak most jelent meg egy újabb kötete — Burger Béla: Az építkezések és az építőipar helyzete Magyarországon című, csaknem hatíves tanulmánya. A tanulmány a népgazdaság egyik legfontosabb és problémáktól legkevésbé mentes területét méri fel. Maga a szerző írja a bevezetőben: „Nem érdektelen feladat az építési kérdésekkel foglalkozni, mivel ezek egyrészt közérdekűek, így a közvélemény érdeklődésére tarthatnak számot, másrészt a népgazdaság fejlődését alapvétőéit befolyásolják. Az új ipartelepek, üzemek létrehozása, a lakásigények kielégítése, a kulturális és szociális létesítmények megalkotása az építési tevékenység jelentős növelését is igényli.’’ A tanulmány ezután meghatározza az építőipar helyét a népgazdaság rendszerében, s abból indul ki, hogy ez a rendkívül fontos iparág közvetlen és eleven kapcsolatban áll végeredményben a népgazdaság minden ágával. Továbbiakban az építőipar általános fejlődésével foglalkozik a tanulmány és e fejlődésnek legfontosabb statisztikáit is ismerteti. Az építőipar anyagi, műszaki ellátottságával foglalkozó fejezetben ismerteti a szerző a munkaerő-ellátottság problematikáját. „Az építőipar munkaerő-hiánya közismert — írja a szerző — tulajdonképpen nincs olyan létesítményünk, amelynél a határidő betartása ne okozna gondot a létszámprobléma miatt... — A létszámhiány egyik oldalról az építőipari munkások összlétszámúnak évről évre való csökkenésében, másik oldalról pedig az állandó jellegű létszámcserében jelentkezik.” Az állandó létszámcsere — írja tovább — kedvezőtlen jelenség. A "yakorlatban ez a különböző szakmájú dolgozók vándorlásában fejeződik ki. A vándorlás oka a munkafegyelem lazulása, a nem mindig megfelelő munkakörülmények, s nem utolsó sorban az elégtelen bérezés. A szerző ezután az építőipari termelés gazdaságosságával foglalkozik tanulmányában, majd a harmadik ötéves terv építőipari feladatait tárgyalja — elsősorban a gazdaságirányítási rendszer reformjával összefüggésben. D. F.
