Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-18 / 273. szám

/ ///////>/■• I BURLESZK? 1 « $ ^ — Két pogácsát kérek — % I s már nyújtom is az érte § S járó összeget a Kossuth \ $ Ferenc utcai péksüteményt § | áruló ^ Ö IlJUi ti Ilii V Uiiiiiii ^ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS XI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1967. NOVEMBER 18., SZOMBAT LENNE MIBŐL, DE NINCS HOL! V \ « S ^ — Két pogácsát kérek — % ^ s már nyújtom is az érte % 5 járó összeget a Kossuth § $ Ferenc utcai péksüteményt § ^ áruló pavilon eladójának. § | Ö nyúl a kért sütemé-1 ^ nyert, majd begyakorlott^ ^ mozdulattal a kis darabka ^ ^ selyempapírért, amely ^ 6 szépein feldarabolva fék- í $ szik a pulton. Hogy pe- ^ ^ dig e selyempapírból — ^ ^ ami jár, az jár — csak ^ ^ egy darab jusson a két po- § | gácsához, ujjait szájához § § emeli megnedvesítés céljá- ^ ^ ból. Az átnyújtott csórna-§ ^ gon kis nedves foltocska ^ árulkodik, hogy itt bizony •; | vigyáznak, nehogy egy is 5 5 kárbavesszen a „göngyö- ^ | leg”-bői. ^ De ilyenforma kiszolgá- ^ § lásban részesültek a soron- § ^ következők is. Egy nyála- :J ^ zás, egy papír. Régi búr- § 6 leszk jutott eszembe, ^ | amelyben a pecséttel esi- 5 § nálták ugyanezt: egy le- ^ 5 helet egy nyomás ... Igaz, $ ^ hogy a selyempapír nem $ ^ válik el egymástól lehe- >! § letre, de talán egy erre a ^ I célra feltalált pótnyelv ^ ^ segítene e nehéz művelet- J: S ben. Micsoda különbség. i I (CS_Í> I Amíg a tej a kannákba kerül Ila volna hely, ihatnánk üveges tejet A város alszik még, amikor a Tejipari Vállalat udvaráról kigördülnek az első tejesautók. Kora hajnalban négy kocsi in­dul a város területére, hatnak pedig a járás községeibe kell menni, hogy a lakosság kora reggel tejhez juthasson. A tejbe gyűj­tőktől éjjel 1 órakor érkeznek a tejeskocsdik, és így — meg­felelő vizsgálat és ellenőrzés után — naponta 18—19 ezer li­ter tej kerül a fogyasztók asz­talára. Addig mi történik? — A beszállított tejet első­sorban kémiai vizsgálat ailá vesszük — mondotta a tejipar ügyeletes átvevője. — Itt álla­pítják meg, hogy a tej eléri-e a kívánt sav- és zsírtartalmat, s megfelel-e a fajsúlya? A kö­vetkező folyamatot a pasztör- gépek végzik, ahol 80 Celsius fokon pLllanathevítéssel csírát­Nándorfehérvárnál kezdődött? Madárékor és Kisasszony napján pétvásárok voltak Vásári bíráskodás 0 Helypénz, forgalom I. ULÁSZLÓ király adott Ceglédnek először vásártartá­si jogot 1144-ben, egy másik krónikás hagyomány szerint viszont Ceglédet Hunyadi Já­nos adományozta meg a vá­sártartás jogával azért, mert Nándorfehérvár 1456-iki ost­románál őseink nagyon ki­tüntették magukat. A vásártartás joga tehát a mi városunknak is régi ki­váltsága. Nem voltunk orszá­gos, s éppen nem európai hí­rű vásárhely, de komoly ha­gyománnyal a mi országos vásáraink is rendelkeztek. A felhajtás még a múlt század­ban igen jelentős volt. EMBEREMLÉKEZET óta Ceglédnek négy vásár tartá­sához volt joga. A“‘harmincas években két pótvásár tartá­sára kapott városunk enge­délyt. A négy, évszakokhoz igazodó vásár, vagyis a téli, tavaszi, nyári, őszi, téli vásár a meghatározott dátumot megelőző vasárnapon volt. A két pótvásár Medárd nap­ján, illetve Kisasszony nap­ján — hétköznap. Jelenleg öí vásárja van városunknak. Pest megye 41 helységében évenként összesen 116 vásárt tartanak. Legtöbb vásárja van Nagykőrösnek, számsze­rűit hét, utána Káka hat vá­sárral, majd Cegléd, és utána Abony, Albertirsa, Pilis, Tá- piószele és Tápiógyörgye kö­vetkezik négy-négy vásárral. A közelmúltban alakult új községeknek, mint Csemö, Mi- kebuda, Nyársapát, nincs vá­sárja. De olyan régebbi köz­ségeknek sincs vásártartási jo­ga, mint Törtei, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Vecsés. A VÁSÁROK a gazdasági forgalom fejletlen állapotá­ban voltak igen fontosak. A városok szervezett formában igyekeztek biztosítani a vásá­rok sikerét. A vásárok ide­jére i tt j s _í£ Ifüggesztették a céhek kiváltságait. Ilyenkor szünetelt az árumegállítás jo­ga és a kirakodási kötelezett­Két második díj, két pályázaton Kellemes hírt tartalmazott Ceglédi újgazdák küzdelme a az a levél, amelyet a napok- földért 1946 januárjában. bún kézbesített a posta Pata- A szerencse nem járt egye- ki Ferenc tanulmányi felügye- dűl: dupla sikert hozott. A ta- lőnek. A megyei tanács küldte nulmányi felügyelő részt vett az értesítést, hogy a művelő- a megyei módszertani pályáza- dési osztály által meghirdetett ^°n is. A történelemtanítás VII. «*!*“**. ry4z,,onnekl tr»i”“5í: igeitek a második díjat. tőanyagot. Ezért a munkájáért A díjnyertes pályamű címe: is második díjat kapott. MOTORRAL MENT ITALOZNI Addig sörözött, amíg egy liter bort matatott a szonda Szüle István 44 éves ceglédi ban. — Több korsó sör meg- Iakos munkahelye tájékozta- ivása után, amikor tovább fása szerint jó munkaerő, ezért akart indulni a Rákóczi úton, több ízben részesült kitüntetés- motorja felmondta a szolgála- ben, oklevelet is szerzett és há- tot. Miközben begyújtásán fá- romszor nyerte el a szakma radozott, egyensúlyát vesztette kiváló dolgozója címet. Nem és elesett. iszákos természetű, azonban Vérpróbára vitték a rend- most mégis ittas állapotban grök és bebizonyosodott, hogy való járművezetés miatt került egy mer bor alkoholtartalmá- bíróság elé. nak megfelelő szesz volt a szer­Szüle júliusban — szokásé- vezetőben, tói eltérően — motorkerékpá- A bíróság Szüle Istvánt 10 Tpn elindult otthonról italozni, százalékos bércsökkentés mél­tóbb helyen rendelt szeszes lett nyolchónapi javító-nevelő italt, így a többi között a vas- munkára ítélte, és a gép jármi! útállomáson, majd a Vigadó- vezetéstől két évre eltiltotta. ség, ami Ceglédet is megillette királyi jog alapján. A vásárosok ügyeiben vá­sári bíráskodással intézked­tek. Tudomásunk szerint a vá­sár helye a múlt században a Kishíd utcától északra és ke­letre fekvő lapályos és be­építetlen terület volt. 1879- ben a nyári vásárt már azon az új vásártartásra kijelölt területen tartották, amely a Széchenyi úttól a vasúiig te­rült el a temető és a Vasút utca között. ÜJ VÁSÁRTERÜNK a vá­ros déli oldalán, a volt csor­dajárás területén fekszik. Ez évben öt országos vásárt tai- tottak ezen a lapos, sokszor sáros, vizes területen. A vá­sárok összezsugorodóban van­nak, jelentőségük csökken, a vásárstatisztika is ezt bizo­nyítja. A sertésféle dominál vásá­rainkban "arteghagyobb szám­mal. A lóvásárban lovat alig lehet látni. Valamikor a vá­sárok a helypénz miatt is ko­moly bevételt jelentettek a vásártartási joggal rendelke­ző helységeknek. Ma ez már egyre jelentéktelenebb. Egy- egy jobb forgalmú ceglédi vásár helypénzjövedelme 12 la.nítják. Ez tulajdonképpen a pasztörizálás. A feldolgozó műhelyekben hatalmas, tízezer literes, „ter­mosz” tartályokba kerül a már minden ellenőrzésen át­ment tej, innen gumicsövek vezetik a kannákba. Ez a „ki­szerelés”. A fal mellett csak kis helyet foglal el a hevítő-hűtő gép, kapacitása annál nagyobb, . óránként ötezer liter tej megy rajta keresztül. — Valóban ez a német gyártmányú masina csodálatos „időt fut be”, teljesítménye ki­elégíti az üzem igényét. A fel­hevített tejet pillanatok alatt a kívánt 10 fok alá hűtik le. Bármennyire is nagynak tű­nik a feldolgozó műhely, a vállalat mégis helyiség-gond­dal küzd. Nem én vagyok az első, aki megkérdeztem, hogy miért nem lehet kapni Ceglé­den üveges pasztőrizált tejet? A válasz: nincs helyük. Tehát lenne miből, de nincs hol. Pe­dig a város lakossága mindin­kább követeli... (csat—) ÍMiayutóbtin nyolcezer diák tanáránál Egykori tanáromat kerestem fel a Táncsics iskola rajzszer­tárában. Itt beszéltünk meg randevút, hogy képeit meg­tekintsem, Veér László tanár úr most ment nyugdíjba, az idén — hetvenegy éves korában. Mint művész-tanárnak a Tanács- köztársaság évében a Képző- művészeti Föislcolán, ahol ta­nult, Ab a Novak Vilmos és Szőnyi István volt a tanuló­társa. A két käs szoba zsúfolásig telve akvarellekkel, olajfest­ményekkel, temperákkal és tusrajzokkal. Dús aranyozása sok cirádájú, súlyos keretek cifra virágai őrzik e képek zömét. Laci bácsi maga mond­ja: úgy érzem, az én képeim ebben a keretben élnek. Nem illene hozzájuk a vékony na­túr keret Hófödte csúcsok, fenyőerdők, a Balaton, a Tátra vonulatai, erdőrészletek, soproni és ceg­lédi látképek sorakoznak a fa­iakon. Virágcsendéleí — Látod, zervatív felfogásnál, az abszt­raktat nem sokra becsüli. — Amikor a főiskolára jár­tam, az irányzatokra legyintett a prof — emlékezik. A jó gazda gondosságával szól egy-két szót egyik-másik képnél: Ez a gyulai vár. Mint­ha Csontváry csinálta volna. Ez itt egy erdőrészlet. Mint­ha Padi László festette volna. Utána előkerül á hatalmas dossziék pontosan rendszere­zett anyaga. Akvarellek százai. Pasztellszínek. Egy-egy téma több változatban. — Szeretem a tájképeket, meg a látképeket. Sokfelé megfordulok. Nyaranta Siófo­kon üdülőik. Számtalan ké­pem témája a Balaton. De az ország más tájait is felkere­sem, részt veszek külföldi tár­sasutazásokon is. Persze, csendéleteket is szívesen csi­nálok. A csendélet háttere vörös drapéria, a képek alatt kal­ligrafikus nagybetűkkel VEÉR L. Az asztalnak támasztva drága, vastag, aranydrádás keretek. A képek közül némelyik út­szinle rászállnak a legyek rákéi. Az idős tanár kiszámi- ' t.nttn Há.nv növendék kerülne­a virágporra! — mondja Laci bácsi. Ö azt vallja: nem kell csinálni semmi mást, csak a természetet lemásolni, meg­örökíteni. Megmaradt a leon­totta, hány növendék kerülhe­tett ki a keze alól. Ügy véli, több mint nyolcezer. A tanít­ványok közül is akad néha képvásárló. v (t.) Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház színházterme ma este fél 6 órai kezdettel O a lengyel— magyar baráti nap alkalmá­ból műsort ad. Este 8 órától egy óráig táncest az eme­leti táncteremben. Vasárnap: 5—9 óráig tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitár- együttes. A KGV Dózsa Művelődési VEGYESBOLT A TANYÁN A ceglédi Dózsa Népe Termelőszö­vetkezet területén áll ez a kis tanyai bolt. Az erre la­kók örülnek a csepp üzletnek, hiszen sok felesle­ges járkálástól mentesíti őket az fmsz elárusító he­lye. Mester F éretle­né itt a boltos, aki élelemmel, ki­sebb szükségleti cikkekkel kiszol­gálja a vásárlókat. A képen megörö­kített pillanat Szabó Lőrinc ked­ves versét idézi: Nyitni kék.. Foto: Jakab Házában ma este 8 órakor táncest. Játszik a Klub­együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és hol­nap: Háború és béke I, (szovjet), Kossuth: vasárnap: Vadállatok a fedélzeten (szov­jet), Dózsa: vasárnap: Én és a gengszter (angol). Jászkara jenő: ma és hol­nap: Utazás a hitvesi ágy körül (NDK), Abony: ma és holnap: Hamis pénz (fran­cia—olasz—spanyol), Albert­irsa: vasárnap: Szerelem a megfelelő idegennel (ameri­kai), Törtei: ma és holnap: A dzsungel macskája (ame­rikai). VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Délelőtt 10 órakor a teke NB tartalékbajnokságára ke­rül sor az Építők négyes te­kepályáján, ahol a Ceglédi Építők SE B-csapata játszik a Budapesti Postás B-csapatá- val. Délután egy órai kezdettel az Építők gerjei labdarúgó- pályáján a CVSE—Kelenföldi Goldberger NB Il-es labda­rúgóinak a bajnoki mérkőzés utolsó fordulóját láthatja a szurkoló közönség. ezer forint körül mozog, '^SSSS/j'/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf/.’//-SfSSSSSSSSSS/S,SS///S/SSSSSSSSSSSSSSSfS/SSSSS/SSSSSfSSS/SSSSSSSSSSSSS/S//SS/SSSSSSS,SSS/, a tavaszi vásáré majdnem el- $ érte a Aß ezret. A HÖNAP első keddjén | tartott úgynevezett havi vá- § sárok forgalma és felhajtása $ inkább csak egy-egy na- § Albérletlesen „ , c Reggel érkeztem Ceglédre. A munkaköny­fy°, íu P- c f°r6a!mahoz ha-^vem leadtam a személyzetisnek. Tehát dolgo­§ zom. Az üzemi konyhán ebédelek, a Bisztróba (Sz. I.) ^ járok majd vacsorázni és... Igen, de hol al­kszom? Hol? Hát kerítek egy albérletet. Igen, § de hol? Rohanás a Hirdetőbe. Elő a papírt és ce­CEGLEDI SOKFÉLE I ruzát. § Nézzük. I Befejezés előtt áll a kórházi Egyedülálló fiatalembernek különbé járatú, szennyvízcsatorna-hálózatának s SZ0J>at hirdetett ez az asszony és amíg csön- építése, valamint a második 1 nettem, a torkomban dobogott a szivem: csak átemelő telep. Folyik a Hús- Jne kesse,k- , ipari Vállalat szennyvíz-csa- $ . ~ Meg sfaba.d ~ mondja és olyan a hang- tornájának építése is, amely-^ Ia> mnú valami dragonyos kápláré, nek üzembe lépése után nem§ Kert, családi ház. Veranda. Kopott ajtót a Dohány utca két oldalán le-§ „ vő, mély fekvésű területre öm- Hodaly. öt agy. Kosz, pállott bűz, testszag. ue a HcMtoficn c,űnmn7í, ^ Megdöbbenek. — Ez az? Megy tovább. A terem sarkában újabb ajtó. Parányi lyuk. Cementes, ablaktalan, csak Az új szakközépiskola bú-?fenn van eSY kis szellőző nyílás. Sötét van és íorzata és felszerelésének nagy része megérkezett. Egyelőre;- raktárban van még. Az épüle- * ten az utolsó simításokat és ecsetvonásokat végzik. Az épí- tőipar munkásai jelenleg már£ a szép terméskő -kerítésen dől- J goznak. lik a derítetlen szennyvíz, ha- ^ nem zárt csatornában jut el aj I köponti derítőtelepre. ★ megborzongat a barátságtalan környezet. — Hát ez az? — Ez. ötszáz. De vendéget nem fogadhat és sőn sem járhat. Miattuk. — Kifelé int. — Ujye, megérti, maga intelligens ember. — De hol itt a külön bejárat? . — Hát itt. Ez külön a maga ajtaja. Ezen í senki más nem jár. — Asszonyom, én sem. ★ Tágas, kellemes szoba, modern bútorok. — És mennyi? — ötszáz a két személynek — feleli a há­zigazda, vánnyadt-vékony, hunyorgó férfiú. — Nagyszerű. Megkeresem a barátomat és ... — Nem nős? — kérdi. — Nem ... Egyszál egyedül élek. Az ég felé bököm a kezem, hogy ezzel is ér­zékeltessem, mennyire egyedül. — Akkor, sajnos ... Csak állok és bámulok. Nem értem. — De miért? — Mert, uram, én nős vagyok és ... — De rendes’ember a barátom s és... — Uram, de hátha az én feleségem... Szó­val, érti... Maguk fiatal emberek ... — De akkor sem ... Mi nem ... — Csak házaspárnak adom. — Értse meg, nincs feleségem. Viszont .. Nézze. Most négy óra. Itt egy presszó a sar­kon. Beülök és majd csak akad valaki, aki társam lenne egy hosszú, de napfényes és kel­lemesnek ígérkező albérletre. Mindezt persze már csak mérgemben mon­dom, de ő bólogat. — Látja, ez nem rossz. Holnap délutánig fenntartom a lakást. Jöjjenek. Megáll az ember esze. ★ Cegléden dolgozom, üzemi konyhán étke­zem ... És hol alszom' Valóban' hol alszom? (sz) TT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom