Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-15 / 270. szám

PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEC? XI. ÉVFOLYAM 269. SZÁM 1967. NOVEMBER 15., SZERDA Átvétel piaci napokon Száz négyzetméter perzsa Ágynemű, gyermekruha, norvég kesztyű — exportra Háború és béke Díszelőadás Az Októberi Forradalom 50. évfordulójának ünnepség- sorozktához tartozik az is, amelyet a Pest megyei Mdzi- üzemi Vállalat rendez novem­ber 16-án este 7 órakor a ceg­lédi Szabadság Filmszínház­ban. Ezen az estén tartják meg az 50 éves szovjet filmművé­szet című sorozat díszelőadá- j sát, a szovjet filmhét ünnepé- lyes megnyitóját. A díszelő­adáson a Háború és béke című színes, szélesvásznú szovjet film I. részét vetítik. Cegléden első ízben kerül sor filmtotó sorsolásra, amelynek részvevői értékes nyereményeket szerez­hetnek. A megnyitó előadásra és az ünnepi hét előadásaira az üzemekben csoportos mozilá­togatást szerveznek. A jegye­ket már előre igényelhetik. A ceglédi Háziipari Szövet­kezet átvevő csoportjának ugyancsak mozgalmas nap a kedd és a péntek. Ugyanis ezeken á napokon kerül sor hét község 850 bedolgozója munkadarabjainak átvé­telére. Persze a 850 asszony nern egyszerre érkezik, az átadás időpontját — a bedolgozók kí­vánságára — egyeztették, ki- nek-kinek mikor legalkalma­sabb a beutazás! Figyelem­be vette a szövetkezet azt is, hogy az asszonyok — össze­kötve ,a kellemest a hasz­nossal — a hetipiacos napokon ad­hatják át a kiadott árukat. — Ezekben a napokban a nyugati megrendeléseknek te­UTI JÉG Y ZETEK Itália kék ege alól Gondolával a Canale Grande-n GONDOLÁSOK. Unott, gond­terhelt arcú férfiak. A Piazet- ta egyik kőpadlóján ülnek, a Canale Grande partján kifeszí­tett ponyva alatt. A kékes ví­zen gondolák egész sora hintá­zik, szinte ezek zárják a négy- szögletes teret. A turistának a torkán akad a szó a csodálat­tól, amikor először ide jut. Ne­kik nem jelent semmit, csak várakozást. Várják az idegent, A hidat tizenkétezer hogy gondolájukkal végig rin- építették. Evezősöm gathassák a város vízi útjain. Egyforma a ruhájuk, egyfor­ma a gondjuk: lesz-e üzlet vagy sem? Az idegenek csoportokba ve­rődve érkeznek a térre. Szinte észre sem veszik őket különö­sebben. Mikor közelebb lépek Velence hajósaihoz, nyolcán is ugranak felém. — Gondola, szinyor — ha­darnak kórusban, egymást túl­licitálva. Egy fiatal hajóst vá­lasztottam. Udvariasan kísért gondolájához, és közben meg­kérdezte: „Harmonikást, vagy gitárost — akik énekelni is tudnak — nem kívánok a csó­nakba? Ügy hangulatosabb...” — Nem kívántam. AZ ALABARD ORRÜ, feke­te hajótestet eloldotta és evez­ni kezdett. Lassan, ringva ha­ladtunk a Canale Grande-n, a város vízi korzóján. Szinte percenként húztak el mellet­tünk Velence sajátos „vízi vil­lamosai”, a vaporettók. A víz szegélyén, kétoldalt szintén gondolák ringtak. Itt nincs part: itt díszesen faragott há­zak sorakoznak szorosan a víz mellett. Mint valami csodás színpadi díszlet, olyan az egész. Áthaladunk a Rialto híd alatt. cölöpre lelkesen ismerteti a látható nevezetes­ségeket. De engem más is ér­dekel. — Sok munkájuk van? — kérdezem. — Sokan vagyunk — vála­szol kitérően. — Itt a víz a kenyéradó. Es nem kerül min­dennap mindenkire sor. Egy darabig némán lapátol az evezővel. Valami különös, párás lebegésben ismét feltű­nik a Piazetta. — Egy dolog a jó: hogy ösz- szetartunk — szól ismét a gon­dolás. — Akinek volt már ven­dége, és ismét van jelentkező, átadja annak, akinek még egy ügyfele sem volt. így több egy­másban a bizalmunk... érti? És a remény is. Nem sok — de hát mi gondolások vagyunk... Megérkeztünk, szinyor ... Gyuráki Ferenc (Folytatjuk.) szünk eleget — mondotta Kollár Klára, a szövetkezet elnöke. — Ebben a negyed­évben 12 ezer színes-csíkos ágyneműgarnitúra indul út­nak az NSZK-ba.. Az év hátralevő munkanapjain ‘elé­gítjük ki szovjet megren­delőink igényét, ide fiúöltö­nyöket szállítunk. A Szovjetunióba még 905 ezer pár norvég kesztyű is készült, amit rövide­sen elküldünk. — Szőnyegszövőinknek még I 100 négyzetméter perzsasző­nyeget kell elkészíteniük, hogy exporttervünket és a belkereskedelem igényét ki tudjuk elégíteni. Az éves ter­vet jóval a száz százalékon felül zárjuk. (csat—) U'aznak a plakátok Ceglédi meghívói-:, plakátok utaznak hamarosan Zalaeger­szegre. Nem az egerszegi kö­zönséget invitálják valamilyen ceglédi rendezvényre: az ot­tani, megyei művelődési ház kértíe a küldeményt. Zalaegerszegen ugyanis ki­állítást készítenek azokból a plakátokból, meghívókból, is­mertetőkből, amelyek az or­szág városaiban, településein az októberi forradalom 50. év­fordulóját megelőző ünnepi programokat ismertették. Ceg­lédről a meghívók egy-egy pél­dányát, plakátokat, szép ki­vitelű műsorfüzeteket küldött Zalaegerszegre a városi ta­nács művelődési osztálya. kiosztottam a krapekot!" Kóterha került a kuruckodó KLEO Kurucz János 22 éves AKÖV segédmunkás, albertirsai lakos korábbi munkahelyének jel­lemzése szerint flegma, öntelt, kötekedő. Viszonya munkatár­saihoz és vezetőihez sem meg­felelő. Áprilisban az egyik albert­irsai italboltban ivott és szó­rakozott a barátaival. Az ital­boltból kijövet észrevette, hogy egyik ismerőse a testi fo­gyatékos kerékpárőrzővel vi­tatkozik. A vitába kéretlenül 5 is beleavatkozott. A körül- állók csillapították, de Kurucz három ízben is beüzent az italboltban tartózkodó Kalo­csai Istvánnak, a kerékpár- megőrző bátyjának, hogy test­vérét az utcán bántalmazni akarják. — Mivel ezt a kerék­pármegőrző megcáfolta, nem sikerült verekedést provokál­nia. De még nem mondott le tervéről. Ismét bement a kocs­mába, és ismerősével sörözni kezdett. Hazafelé menet újra szóba került a kerékpármeg­őrzőnél lezajlott vita. Kurucz „saját igazát védve” megtá­madta és leütötte a másikat, majd az eszméletlen embert a földön fekve hagyta, s ment a barátaihoz. Csak úgy odavetve jegyezte meg: „Kiosztottam a krapekot.” A sérült férfit 9 napig a MÁV kórházban gyógykezel­ték. Agyrázkódást szenvedett, fején, arcán és kezén pedig zúzódások nyomai látszottak. 30 napig volt betegállomány­ban. Kurucz beismerő vallomást tett. Azzal védekezett, hogy 6 „a nyomorék kerékpármegőrző védelmében cselekedett”. A bíróság a védekezést nem fo­gadta el, és hathónain szabad­ságvesztésre ítélte, amit szigo­rított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Foto: ifj. Tóth István A 90 ÉVES MÁRTON BÁCSI SZERINT a békesség a hosszú A konyha régi divatú edé- nyespolcán tiszta papír, az asztalon frissen vasalt fehér terítő. A falon tengerentúlról érkezett dísztávirat adja tud­tál a vendégnek, hogy Bognár Mártanék házában ma ünnep­re készülnek. De nemcsak a látogatók tudják ezt, hanem Albertirsa minden idős lakója: Márton bácsi ma ünnepli ki­lencvenedik születésnapját. Az ünnepelt fekete ruhában, nagyszélű fekete kalapban ül­dögél a meleget ontó tűzhely mellett. Még egy hónappal ez­előtt ő aprította asszonyának a gyújtást, de napról napra jobban kívánja a meleget, most már nem szívesen moz­dul el a kályha mellől. Mellet­te a kis pádon: Szabad Föld, Pest megyei Hírlap, Ludas Matyi. Mert Márton bácsit minden érdekli, ámi a világban történik. Szemüveg nélkül olvas, és a híreket meglepő szellemi fris­seséggel értékeli. Az ilyenkor már szokásos kérdésekre, hogy mi a hosszú élet titka, így válaszolt: — Békesség! Akkor is, ha hús van az asztalon, vagy csak egy szelet kenyér. Mert volt ilyen is. Négy gyereket neveltünk fel „újságpénzből”. Negyvenkét évig voltam a falu újságkihordója, és bizony a százalék nem volt sok. — A gyerekek? — Kettő itt él a faluban, egy Pilisen, egy meg Duna­újvárosban. A legidősebb 62 éves. öt unokánk és öt déd­unokánk van. Egy külföldön, onnan jött az a szép jókíván­ság is... Jó gyerekek mind, gondolnak ránk, segítenek. Bognár néni nyolcvanhat évével fürgén mozog a kis konyhában, és két percenként szalad a kapuhoz. Várja a gyerekeket, akik ugyan nem írták, hogy jönnek, de hátha mégis... Pedig tálban már a frissen sü­tött fánk. Hol beviszi a szo­bába, hol újra a melegre teszi. Addig nem lehet enni belőle, talán nem is esne jól... Márton bácsi látja, érzi a bánatot asszonya szívében. Vi­gasztalja, hogy majd délután Fiúk, lányok Kedves tizenéves olvasóink! Ezentúl minden szerdán megjelenik a FIÜK, LÁ­NYOK című új rovatunk. Diákok és ifjúmunkások prob­lémáival és sok-sok — fiatalokat érdeklő — kérdéssel kí­vánunk foglalkozni. Kísérjétek figyelemmel a FIÜK, LÄ- NYTOK-at, írjátok meg véleményeteket, kívánságaitokat, azt, hogy miről szeretnétek olvasni benne. Címünk: FIÚK, LÁNYOK rovat, Ceglédi Hírlap, Cegléd, Pf. 19. Fóka bácsiék A Kossuth Művelődési Ház­ban működő ifjúsági klub­nak népes tábora van. A főleg gimnazistákból és ipari tanulókból álló tagság ked­velt zenekara, a Kugli és a Fóka bácsiék, már országos versenyen is szerepelt. Má­jusban az Egerben megren­dezett országos diáknapokon szép sikert arattak. Nemrég átszervezték az együttest. A hat tagból álló zenekar ter­ve, hpgy indulnak a Ki mit tud?-on. A képen Lénárd Bé­la és Kármán Sándor, a ze­nekar vezetői. Foto és szöveg: ifj. Tóth István Kabala § Sok diáknak van kabalá- ^ ^ ja. A vasútállomás egyik ^ ^ pavilonjában most új figu- $• fa tűnt fel. Diáklányok sze- § N S ^ meznek vele, szinte csaló- ^ ^ gatták az üveg -mögül. Az^ ^ illető sztár egy maci volt. ^ I Kicsi, lapos maci. Mint^ ^mondották: alighanem át-^ | ment rajta az autóbusz. | kabalának épp így jó. A divat a fia­taloké. Méghozzá a meglepő, a fel­tűnő, az érdekes. Mint amilyenek ők maguk. Jött a mini és — maxi hatása lett. Egy­szerre hordani kezdték a nők, fiatalok, idősek egyaránt. Pedig kevésnek áll jól. Csak a tükör elé kellene állni... A szoknya hiába szép. Nem önma­gát mutatja. Mást. A miniszoknyá­ról mesélt egy sztorit gimista is­merősöm: MINITORTENET — Marinak jó minije van. Muta­tós! Ebben járt a suliba is. Szüne­tekben nem a könyvet néztük... Híre ment a srá­cok között — meg a tanárok között is. Eredmény: ez­után csak illedel­mes hosszúságú köpenyben járha­tott. Egyszer a suli után andalgunk hazafelé. Elfordul­tunk a sarkon, er­re Mari egy moz­dulattal lerántot­ta a köpenyt és ott állt — talpig, illetve térd fölött két araszig mini­ben! Nem mon­dom! Jó csel ez a köpeny. A női ravaszság régi di­vatú még ma is. Az nem mini. — Azóta min­dig megvárom a Marit, elkísérem, pedig három utcát is kell kerülnöm. Minimális igé­nyem van, nem? (— yer) INNEN ­A fesztivállemezek közül sokféle kapható a boltokban. Poór Péter énekli az Utánam a vízözönt, Szécsi Pál a Csak egy tánc volt című számot. Beszerezhető Sárosi Katalin élet titka biztos jönnek, de ez a vigasz az 5 hangját is megremegteti. Csupa várakozás a két öreg. Szemük találkozása beszél. Hatvanöt év után már nem kell a szó, az öröm, a szomo­rúság így is utat talál egy­máshoz. Mert ez a két öreg szív együtt dobog, szemük egyformán lát, egyfor­mán éreznek. A kis falu harangja delet kongat. A kredenc mélyéről előkerül a féltve őrzött boros üveg. Nincs mire várni, hár­man koccintunk. Jó kívánsá­gom üresen kong a kis kony­hában, ahonnét most nagyon hiányzik egy unoka csicsergé­se, vagy valamelyik gyerek hangja: Éljen sokáig édes­apám! Bognár néni a sarokig kísér, és fáradt kezével még sokáig integet utánam. A kisajtó be­csukódik, és villan a zsebken­dő, amit homályos szeméhez emel. (csat—) ONNAN előadásában a Lassan bandu­kolva című táncdal is. ★ A könyvesbőlt polcain a Kozmosz Könyvek sorozat új tagjaival találkoztunk. Erdődy János A szárnyas oroszlán cí­mű könyvét Velencéről írta. Az érdekes történelmi regényt sok kép illusztrálja. Colette: Zsendülő vetés cí­mű regénye francia fiatalokról szól. Helyszín: a tengerpart, téma: a szerelem. Csatári József Brüsszeltől Párizsig címmel írt könyvet. A spanyol polgárháborúról, a nemzetközi brigádról szól írá­sa. ★ A moszkvai ünnepségeken részt vevő magyar turisták és küldöttek hamarosan hazaér­keznek útjukról. A ceglédi fia­talokat képviselő Szlatkovszky Kinga 17-én érkezik. Útjáról és élményeiről az olvasóknak is beszámol. ★ Gyorsan kedvelt sportággá lett a tollaslabda. A Ceglédi Vasutas SE-ben női és férfi szakosztály alakult. A verse­nyeken sikerrel szerepeltek a sport lelkes játékosak $ Megkérdeztem a trafikos^ $ nénit: „ugye, mióta a közép- ^ iskolások is dohányozhat- ^ ^ nak, megszaporodtak a vá- 1 ^ sárlói?” A néni legyintett, S ^ — „A diákok? Ugyan. Azok S ^ nem vesznek többet, mint§ ^ eddig. Inkább a szüleik...” §

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom