Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
1987. NOVEMBER 12.. VASÁRNAP 7 A VOLGA! VÍZIERÖMÜ Villamosság aluosomagban Párolt vetőmagok TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA — Nem ismerős? — kérdezte kísérőm, a Volgográd- szkaja Pravda ipari rovatának vezetője, a Volga kikötőjében, és egy hatalmas darura mutatott. — Magyar gyártmány, így fizet Magyarország az alumíniumért, amit a magyar timföldből készítür Másnap látogattuk meg a Volgográdi Aluimíniumgyá- rat. Az egyezmény szerint 1980-ig 330 ezer tonna timföldet küldünk és az ebből készült összes alumíniumot visz- szakapjuk. Ez pedig az alumíniumgyártásnál igen fontos tényező, hiszen egy tonna alumínium előállításához — timföldből! 17 ezer kWó energia kell. Számolunk Ha a terv szerint szállítjuk a timföldet, ennek feldolgozásához nagyjából annyi áram kell, mint Budapest ellátásához, az üzemeket is beleértve. Eszerint — 1980-ban alumíniumba csomagolva 3 millió kWó villamos energiát importálunk, ez jelenlegi telÓriásmű a Volgán jes energiatermelésünk 30 százaléka. Timföldünk —, hogy alumíniummá váljék, — az áramért utazik Volgográdba, illő, hogy megismerjük az erőművet is. Az erőműben — pontosabban: a Volgái Vízierőműben — a haláteresztőt mutatták 'meg először. Világos dolog: a zsiliprendszer elzárja az utat, sem a hajók, sem a halak nem közlekedhetnek itt. A hajók számára külön áteresztő épült, két csatornarendszerű, kétlépcsős zsilippel, a halakat pedig egy hatalmas hálóval ösz- szegyűjtik, aztán három — egyenként 11 megavattos aggregátor segítségével átemelik, hogy tovább úszhassanak. Hogy milyen csodálatos, hatalmas mű ez, elmondani, leírni úgy sem lehet, ezzel nem is kísérletezem. A számok talán érzékeltetik. A hossza 736 méter, szélessége 90 méter, magassága 80 méter. Az egészet betongát veszi körüL Ezt még egy háromrészes földgát. Az erő forrása a víz. Egy kWó áram előállításához nem egészen húsz köbméter víz kell. Nálunk valamivel több, mint 1 kilogramm 3 ezer kaló- riás szén. De mert a víz nem kerül külön pénzbe, egy kWó áram önköltsége a Volgád Vízierőműben egy kopek, illetve 13—14 fillér. Ezért aztán a nálunk készült alumínium önköltségében az energiaérték 40 százalék, a Szovjetunióban pedig csak 15 százalék. L. Gyernov, a pavlodari terület egyik kolhozának 50 ezer hektáros^ kísérleti parcelláján párolt vetőmagokkal kísérletezett. A kölesmagot hordóban. 50 C°-os meleg vízben áztatta. Hat óra eltelte után kiborították a hordó kásaszerű tartalmát, a. kölest vékony rétegben szétterítették, megszárították, majd elvetették. A vetés után négy nap múlva a kísérleti parcellákon rendkívül erős, dús hajtások fogadták az agronómusokat, majd ősszel kétszer akkora terméshozamot takarítottak be, mint más vetőmaggal. Új autótípusok Fém helyett műanyag A Szovjetunióban több tudományos intézet, és szerkesztési iroda foglalkozik a hagyományos anyagok műanyaggal való helyettesítésével, elsősorban a mezőgazdasági gépgyártásban. Megállapították, hogy a műanyagok felhasználása elsősorban a kombájnok, silózógépek, magbegyűjtőge- pek, gyapotaratók és fejőgépek gyártásában ígérkezik eredményesnek és gazdaságosnak. A mezőgazdasági gépgyártás távlati terveinek kivitelezése során 1970-re csupán a mezőgazdasági gépberendezéseknél 40 ezer tonna lesz a műanyagszükséglet. Ezzel a mennyiséggel mintegy 30 ezer tonna öntöttvasat, 60 ezer tonna hengerelt acélt és 18 ezer tonna alumíniumöntvényt tudnak megtakarítani, nem említve a jelentős sárgaréz, fűrész- és gumiáru „fölöslegessé” válásáról. — 273 e hőmérsékleten is lehet növényi élet. Szovjet tudósok hosszas kísérletezés után bebizonyították, hogy vannak olyan növények, amelyek még —273 C° hőmérséklet mellett is életképesek. A szovjet kutatók kísérletek során „megedzették” a nyírfát és a fekete ribizlit, s mindkét növény a fenti hőmérséklet mellett kihajtott, levelek és virágok képződtek rajtuk. A Lihacsov Autógyár kibocsátotta a ZIL—114 luxus személyautó első mintapéldányait. Az új autók műszaki mutatóik, és külső alakjuk tekintetében is megfelelnek a világszínvonalnak. A ZIL—114, amelyben 300 lóerős, nyolchengeres motor működik, óránként 180— 190 kilométeres sebességet ér el. Az első és a hátsó kerekekre külön-külön ható fékek nemcsak a biztonságos fékezést teszik lehetővé, hanem az azonnali megállást is. A kocsi karosszériája áramvonalas, biztosítja az utasok maximális kényelmét. A kremencsugi autógyár (Ukrajna) megkezdte a KRAZ —255B lapos rakfelületű teherautók szériagyártását. Ra- kodóképessége 7,5 tonna, sebessége több mint 70 kilométer óránként. A teherautó kiemelkedő terepjáróképessége az új típus egyik fő erénye. Megjavították és megkönnyítették a vezető munkafeltételeit. A nagy kapacitású és gazdaságos motor, a szabályozható széles nyomású kerekek lehetővé teszik, hogy az autó nagy sebességgel haladjon mély hóban, homokban, vagy mocsaras területen egyaránt. A világmindenség — AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG — 30 PERC ALATT VOLGOGRAD A városi központi könyvtárban pontosan annyi könyv van, ahány ember a városban él; háromnegyed millió. De ha ez sem elég, ha az olvasónak éppen olyan könyv kell, ami nincs meg, napokon belül megszerzik. Ami a szépirodalmat illeti, legtöbben a történelmi regényeket keresik. — Magyar könyv van? — Csak fordítás. Az viszont meglepően sóik. Közel 40 kötet. Klasszikus szerzőtől is, maitól is. A legtöbben Gárdonyit (az Egri csillagokat), Mikszáthot olvassák, de — mondták — nézzem meg Illés Béla könyveit: agyonolvasták! Különösen az Ég a Tiszát és a Kárpáti rapszódiát. Nem tudtam megnézni, nem volt bent. Sorrendben őket követi olvasottság tekintetében Hidasi Antal és Berkesi. PLANETÁRIUM Hát az valami csodálatos dolog. Beül az ember, aztán — mint valami mesevilágban — bejárja a világűrt és az idők végtelenjét a múltba is, a jövőbe is ... Kint tűzött a nap, a hőmér rő higanyszála messze elhagyta a harmincast, az aszfalton meglátszott a lépés helye — de bent kellemes, nyáresti hűvös késztetett magunkra teríteni a kabátot. Ahogy a kör alapú, félgömAz egyik moszkvai tv-üzem és a Rádióipari Tudományos Kutató Intézet munkatársai elkészítették a „Rubin—i01”-es nagy képernyős, színes adások vételére alkalmas tv-készüléket. A készüléket Filippov, mérnök, a laboratórium vezetője mutatta be. A kapcsolási rajzon 15 félvezető trióda és 24 lámpa található. A „bekapcsolva” feliratú gomb lenyomása utáni percben megjelenik a „színes csí- kozatú szignál”, majd a „Tv csatornára hangolás”, a „Fénycső” és a ,.Színtelítettség” jelzésű kapcsolók könnyed elf ordítása után fehér, sárga, zöldeskék, zöld. bíbor, vörös és kék csíkok jelennek meg. Ezután válik láthatóvá a kép. A színes kép — mint ismeretes — \árom szín. a vörös, a kék és a Szivárvány a képernyőn zöld színek segítségével nyerhető. A színről információt adó rádiójelzéseket az úgynevezett színessé- gi blokk fogja fel, majd továbbítja a képcsőbe. A „színes” készülék képcsövének, ellentétben a „fekete-fehér” készülékekkel — nem egy, hanem három elektronágyúja van, amelynek sugara, a vörös, zöld. és a kék lumínátor- hoz kapcsolódik, s ezen keresztül a képernyőre jut. A francia—szovjet rendszerű színes tv-nek számos előnye van az USA-ban és Japánban alkalmazott rendszerrel szemben. A tv- adások megbízhatóak, a reléállomások működése egyszerű. A kutatóintézet főmérnöke közölte, hogy az USA-ban és Japánban alkalmazott színes tv- rendszer a reléállomások iránt rendkívül igényes és a legkisebb technikai hibáknál eltűnik a szín. A szovjet—francia rendszer a fekete-fehér reléállomásokat használja fel a színes adások továbbítására. Többen felvetették, hogy át- alákíthatóak-e a régi készülékek a színes adások vételére? Sajnos, nem! — hangzott a válasz, azonban a közönséges tv- készüléken vehető a színes adás — természetesen fekete-fehér képen. Burgonyaszüret — A burgonya előkelő helyet foglal el az európai konyhán, termesztése mégis — Európa- szerte — visszaesett, nem utolsósorban azért, mert meglehetősen munkaigényes növény. Például a burgonyabogár, a gumó- és levélrothadás ellen akár hétszeres permetezésre is szükség lenne. A kutatóintézetek figyelme ezért fokozottan a burgonyatermesztés technológiája felé fordult. Különféle megoldásokkal igyekeznek javítani különösen a szedés, a tárolás munkafolyamatait. A gépi szedés egyik fő követelménye, hogy a gumókat sértetlenül emeljük ki a földből, mert csakis ilyen állapotban tárolhatók több mint fél éven át — minőségromlás nélkül. Éppen ezért — a szakemberek véleménye szerint — a burgonya gépi úton a legnehezebben szüretelhető termés. De ha egyenesek a sorok, ha a töl- tögetés egyenletes, ha megsemmisítették a gyomokat, leszáradtak a levelek, a szedőgép pontosan, hibátlanul dolgozik. Mind a Szovjetunióban, mind a nyugat-európai országokban a burgonyaszedő gépnek már többféle típusa készül. A számítások szerint a burgonyaszedőgép üzemeltetése azonban csak akkor gazdaságos, ha legalább tíz hektárnyi földet ültettek be burgonyával. Megoldódott a gépi sze- désű burgonya legveszedelmesebb ellenségének, a köveknek a különválasztása a terméstől. A burgonyával együtt kiszedett kövek ugyanis károsítják a gumóikat: a rothasztó baktériumok behatolhatnak a sérüléseken. Bonyolult és jelenleg még költséges elektronikus berendezés azonban a köveket pillanatok alatt elválasztja a burgonyától. bölyfi .kupolájú csarnok elsötétült — mintha valóságos égbolton, ragyogtak fel a csillagok. A mi csillagaink! Pontosan úgy, ahogy mi látjuk, éjjel. A zenét, amely az éjszaka zsongó csendjét idézte, talán csak az újságíró „háttérre” kíváncsi füle fogta fel, másnak csak az éjszaka hangulatát kölcsönözte, nem is hallották zenének... Aztán mozogni kezdtek a csillagok. Úgy, ahogy a valóságban, csak sokkal gyorsabban. Hiszen mindössze néhány perc állt rendelkezésünkre és ez alatt megtették egész éjszakai útjukat. Sőt, sokkal többet is ennél. Bemutatta a tőlünk nem látható csillagokat is. Képtelenség lett volna mindent bemutatni, amit a nagyszerű gépezet tud, de elmondták, hogy be lehet vele mutatni a csillagok mozgását a föld bármely pontjáról nézve. És a csillagrendszer mozgását — a történelem bármely időszakában és még sok minden mást. Ezt a planetáriumot az NDK ajándékozta Volgográd- nak. Szép ajándék. A híres szovjet gyártmányú K—3-as burgonyaszedő kombám.
