Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-05 / 235. szám

EMLÉKIRATOT KÉSZÍTENEK A VETERÁNOK Deres fejű, hajlott hátú fér­fiak és két mosolygó Idős nő. Az októberi forradalom ötve­nedik évfordulójának beveze­tőjeként hivta meg őket a fel­díszített dunakeszi pártházba a községi pártszervezet vég­rehajtó bizottsága. Tizennégy veteránjuk közül tíz a közel­múltban megkapta a „Szo­cialista hazáért” kitüntetést. Erdős Ernő párttitkár kö­szöntötte őket, megemlékezve az ötven év harcairól és az eredményekről, amelyeknek részvevői voltak az idős elv­társak. Mindannyian nyugdí­jasok, de ma is segítik a pár­tot munkájában, még a nyolc­vanöt éves Antal elvtárs is. A több órás beszélgetés alatt veszélyes idők emlékeit idéz­ték, az álmatlan börtönéjsza­kákat. Felcsendültek a régi munkásdalok ... Fel vörösök, proletárok ... Búcsúzóul elha­tározták, hogy leírják küzdel­mes életük napjait... (P. j.) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1961. OKTOBER 5.. CSÜTÖRTÖK Műveljük meg kertjeinket Növényvédelmi kiállítás Dunakeszin Dunakeszi utcáin plakát hir­deti mindenütt, hogy október 5—8-ig növényvédelmi kiállí­tás és termékbemutató lesz a Petőfi Sándor Művelődési Ott­honban. — 1967. április 15-én az ala­kuló közgyűlésen nyolcvan- nyolcan voltak jelen — mon­dotta a kertbarátok elnöke, Zajános János. — A rövid idő alatt a tagok száma 165-re emelkedett. Kertjeik területe 35—37 ezer négyszögöl. — Mi a cél? — A házikertek jobb kihasz­nálása, hogy minden kert szép és gondozott legyen. A szak­szerű kertgondozás a család öröme is lehet Szeretnénk ta­nácsainkkal a házi munkákat megkönnyíteni. Ha Dunakeszi mintegy 3000 házkert-tulajdo­nosa megértené céljainkat, a jól gondozott kertekben a fer­tőzés veszélye kisebb lenne. A tagdíj mindössze havi két fo­rint és ezért kedvezményesen kapnak műtrágyát, szőlőkarót stb. — Kik vesznek részt a ki­állításon ? — Az Alagi Állami Gazda­ság, az alsógödi Dunamenti Tsz, az alagligeti Herman Ot­tó Gyümölcstermelő Szakszö­vetkezet és Főt és Vidéke Kör­zeti Fmsz. — Tervek? — Dunakeszin szeretnénk kialakítani egy mintakertet. Télen növényvédelmi előadá­sokat tartunk, permetezőbri­gádot alakítunk. (s. L) varos unnepe Felavatták a sportstadiont 200 ezer óra társadalmi munkában __ Új lehetőségek előtt a sportélet ITT AZ OLVASÓK BESZELNEK Teheti, mert vasúti? Napok óta fokozódó érdek­lődéssel figyelem, hogy a vá­ci vasútállomás személyzete íjjilyen különleges módon ra- ga^zkodik utazóközönségéhez. Mindent megtesznek azért, hogy a bejáró utasok minél tovább tartózkodhassanak a pályaudvaron, élvezve a ki- bejáró mozdonyok észbontó sípolását. Mindezt nagyon egyszerű módszerrel csinálják: a kijárást szolgáló ajtókat le­drótozzák a peronon, és min­denesetre a középen lévő szé­les kijárati guruló ajtót is csak annyira hagyják nyitva, hogy két ember éppenhagy kipré­selheti magát. Ha pedig valaki mégis, el szeretné érni a vonatot, ha­marosan rájön a legegysze­rűbb megoldásra és a rakodó mellett vagy az aluljáró fe­lett mászik át — feltűnés nél­kül — a bentálló szerelvénye­ken. Kíváncsi ember vagyok, ezért megkérdeztem a kapunál álló alacsony, bajuszos vas­utast, hogy miért nem lehet azt a széles kaput egészen kinyitni. így válaszolt: „Mert süt a, nap”. Azóta is emészt a gond, vájjon a kapú éber őre miért fogta az egészet a Napra, mi­kor az új mechanizmus jobb kifogás lett volna’ Kismartoni Ferenc (Nagymaros) Kedden, kora délután még ragyogó napsütésben vonul­tak az úttörők a Diadal-tér felé, hogy elpróbálják a más­napi felvonulást. Néhány óra múlva sötét lett az ég. Ki­adós októberi záport kap­tunk, ami elverte ugyan a port, de kissé megzavarta a megnyitóünnepélyt. Első ízben teltek meg szer­dán délután a lelátók szur­koló sportbarátokkal. Fél háromkor vonultak fel a helyi sportegyesületek csapatai. Lukács Ferenc városi ta­nácselnök elmondta beszé­dét. Visszapillantást vetett a helyi sportegyesületek hét év­tizedes tevékenységére. Bí­rálta a múlt társadalmi rend­szerének gazdasági törek­véseit, amely sok esetben hátráltatta és gátolta az ered­ményes sportmunkát. Ma sokszor szemrehányást tesz­nek az idősebb sportbarátok, hogy a háború előtti időszak­ban négy-öt sportcsapata is volt Vácnak. Arról viszont ke­vés szó esik, hogy a harmin­cas években neves együttesek is . fuzionáltak, vagy meg­szűntek, mert képtelenek vol­tak saját fenntartásukat biz­tosítani. A felszabadulás utáni idő­szak nemcsak a labdarúgás­ban hozott lendületet, hanem a VSE keretén belül országos szintű versenyzőket nevelő atlétikai szakosztály alakult. A hajógyári sporegyesület olyan kajakozót adott az országnak, mint az olim­pián is sikerrel szereplő Hesz Mihály. A tanácselnök köszöntötte a megjelenteket, további si­kereket kívánva a város szí­neiben sportolóknak. Ezután örömteljes szavak kíséreté­ben. átadta Vác város sporto­ló ifjúságának és sport­vezetőinek az ötmillió fo­rintos értéket képviselő új sportstadiont, megemlékezve arról az eddig szinte páratlan társadalmi összefogásról, amelynek ered­ményeként önkéntes társa­dalmi munkások egymillió forint értékű kétszázezer munkaórával segítették a sta­dion létrejöttét. Végül Lukács Ferenc el­nök a stadiont megnyitottalak nyilvánította. Ezt követően a labdarúgó­csapatoké volt a szó. (A sport- eseményekről lapunk hato­dik oldalán számolunk be ol­vasóinknak.) (p. r.) Húsból több - zöldségből kevesebb — A járásban az idei fel­vásárlást vizsgálva megálla­pítható, hogy az eddig felvásá­rolt mennyiség egyenes arány­ban áll az igényekkel — tájé­koztat Krima János, a járási mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetője. — Ug­rásszerűen növekedett a vágó­marha felvásárlása, a mai na­pig 822-t, hízott sertésből 2057-et vásároltunk. A váci háziasszonyok tapasztalhatták, hogy több baromfi és tojás kapható. Ez a felvásárlás ered­ménye. Sajnos nem mondható el ugyanez a zöldségről és a gyümölcsről, ahol a lemaradás az idei aszály következménye. (U. I.) JÓ HÍREK - VÍZRŐL Lesz Felsőgödön vízvezeték Régi probléma oldódik meg a közeljövőben Felsőgödön. Még ebben az évben lefekte­tik az ivóvíz-vezetékeket és az utcai kutak az év végére már vizet adnak. A jövő évben lehetőség nyí­lik arra, hogy a lakásokba is bevezethessék a vizet. Víztársulás Révdűlőben A posta- és kábelüzem étkez­déjében tartotta meg első be­számolóját választói előtt ár. Vellner Lajos tanácselnök, a Révdűlő, Kiserdő körzetének tanácstagja. Fontos községpoli­tikai kérdésekről tájékoztatta választóit, majd arról beszélt, miképpen lehetne megoldani, hogy a Révdűlő önellátó le­gyen a vízszolgáltatásban. Kö­zös víztársulással — három­éves bankhitel felvételével — ami a lakosságnak ötven-hat- van forintjába kerülne havon­ta — meg lehetne oldani. Dr. Vellner Lajos beszámo­lóját élénk vita követte, ami­ből kiderült, hogy a Révdűlő lakói nem tartják kivihetetlen­nek ezt az ötletet, várják a további részleteket. (s. 1.) Teljes lendületben a Csont-brigád Kék overallos diákok az építkezésen Római kereskedőálbmás és katonai hídfő... Miről árulkodik a Duna a tahi híd mellett? Időszámításunk első éveiben indult meg a mai Magyaror­szág területe felé a római ke­reskedelem, majd a légiós hadsereggel megérkezett a ró­mai jog is. Egyfelől megsze­rezte a maga rabszolgatartó közgazdálkodása számára a barbár földet, másrészről biz­tosította a görög kultúrát, ci­vilizációt, jogszolgáltatást, va­lamint a békésebb körülmé­nyeket és a társadalmi javak jobb elosztását a római biro­dalom szabadjainak. Kevés a hely megmagyarázni, hogy az emberiség e korsza­ka miben különbözött a má­tól, mégis megkíséreljük. Elő­ször is nem voltak erőgépek, így gyártási folyamat sem, a munkagépeket pedig építették és azok emberi vagy állati erővel működtek. Erre kellet­tek a rabszolgák. Ebből kö­vet ezik az is, hogy ezeknek a gépeknek alkalmazása eset­leges és egyedi volt. Keveset jelentettek ezek a gépek a közjóiét emelkedésében. Ez a termelési mód fejlet­tebb volt az őskori társadal- tnak termelési módjánál, szer­vezettebb is, így adott lehető­séget a római hirodalom alatt­valóinak, szabad vagy félsza­bad polgárainak a gazdasági felemelkedésre. A szakemberek tudják, hogy az I. században Vác környé­kének barbárai földbevájt putrikat építettek. A római hódítás el­ső századában viszont már félig a föld fölé épített kuny­hókba költöztek, míg a római uralom második századában már köházakat emeltek. A nem rabszolgák a római pol­gárvárosok közfürdőit is hasz­nálhatták, amelyek egyben a mai művelődési ház szerepét is betöltötték. Vidékünket az I. század vé­ge felé érte el a romanizáció, amikor Vác helyén római ke­reskedőállomás alakult, amely­ből egyben — természetesen — katonai hídfő is lett. Ezt igazolja az a nagy­számú éremlelet, amely Clau­dius császártól Arcadiusig az összes római pénzeket tartal­mazza, és városunk területén került elő. Ezt bizonyítják azok az elszenesített fenyőfá­ból készült hídcövekcsonkok is, amelyek alacsony vízállás, esetén a tahi híd mellett a Duna medrében látszanak. Stefaits István múzeumigazgató Nem volt pusztába kiáltott szó a városi tanács és a 25. számú Építőipari Vállalat fel­hívása, melyben fizetett társa­dalmi munkásokat kért a kórház és az állami lakások építkezéséhez. Hétfőn reggel kék overallos ifjúmunkás csa­pat vonult a Földváry térre és az épülő kórházhoz. A Gép­ipari Technikum diákjai vol­tak. Mire vállalkoztak ezek a lelkes fiatalok? — Kevés a földmunkásunk és a betonozó segédmunká­sunk. A technikum KlSZ-szer- vezete vállalta a diákok ne­vében, hogy hatszáz köbmé­ter földmunkát és betonozást végeznek el. önkéntes mun­kájukat nem kérjük ingyen, teljesítményük alapján ugyan­annyit fizetünk nekik, mint a felnőtteknek, — mondotta B. Kovács András építésve­zető. Nagy lendülettel látott munkájához a Csont-brigád melynek vezetője Szaniszló László. — Bebizonyítjuk, hogy — némely kételkedő hang elle­nére is — kiváló munkát végzünk ezen a számunkra idegen munkaterületen — mondotta az újdonsült ifjú brigádvezető. Száz fiatal három alkalmi brigádban a kórház építkezé­sén segítkezik. A hotelszámy födémjein töltik a salakot, mások a D-szárnyon, a harma­#1?jflíiWr A technikum negyedik évfolyamának hallgatóiból alakult a Csont-brigád Klucsár Imre felvétele dik csoport pedig a nővér- technikum diákjai, s mint szállón dolgozik, igen nagy maguk is remélik, az építke- szorgalommal. zés vezetői is meg lesznek elé­Péntekig dolgoznak váró- gedve velük, sunk két nagy építkezésén a Petznik Éva ELSŐ ÍZBEN A JARASBAN Száz atlétapalánta versenye Jó szórakozás az akvarisztika A díszhalak és a vízinövények birodalmában Csend van a teremben. Min­denki szinte lábujjhegyen jár. A nézők hosszú percekig gyö­nyörködnek egy-egy medencé­ben. — Mióta működik a szak­kör? — Közel egy évtizede ala­kultunk — tájékoztat Becseics János, a váci akvarisztikai csoport vezetője. — Ma már hetven tagunk van. Október első hetében nyílt meg kiállí­tásunk és a hónap végéig vár­juk a közönséget. — Mit láthat itt az érdek­lődő? — Huszonegy medencében a díszhalak százaiban gyönyör­ködhet. Vezető sem kell, mert a táblák, feliratok pontosan tájékoztatnak. Ezenkívül vízi­növényekkel tesszük változa­tossá a kiállítást. A vácrátóti botanikus kert az idén is se­gítette törekvéseinket. — További céljaik? — Október végéig tartjuk nyitva a kiállítást a Madách Imre Művelődési Ház termé­ben. Reggel nyolctól este ki­lencig jöhetnek fiatalok, fel­nőttek egyaránt. Szeretnénk legalább százra növelni a szakkör tagjainak létszámát. Higgyjék el, szívet-lelket üdítő és hasznos szórakozás az ak­varisztika. (—PP) Vasárnap délelőtt rendezte meg a járási úttörőelnökség a járás kisdobosainak háromtu­sa-versenyét. A járás sporttörténetében első ízben fordult elő, hogy 8—9 éves gyermekek részére szerveztek atlétikai versenyt. A siker a kezdeményezőket igazolta, hiszen 16 iskola út­törőcsapatainak képviseletében több, mint 100 kis atlétapa­lánta mérte össze erejét 50 mé­teres futásban, távolugrásban és kislabdadobásban. A verseny rutinos lebonyo­lítása a váci járási általá­nos iskolai sporttanácsot, a pöttöm versenyzők jó felkészí­tése az iskolák nevelőit di­cséri. A színvonalas versenyen az alábbi eredmények szület­tek: összetett csapatversenyben 1. Dunakeszi 1. sz. iskola 974 pont, 2. Dunakeszi 3. sz. is­kola 915 pont, 3. Szód 883 pont. Egyéni versenyben Fiúk 1. Zwickl Zoltán, Dunakeszi 1., 190 pont, 2. Szalai Lukács, Főt, Gyermekváros 178 pont, 3. Ojtózi Imre, Szód, 176 pont. Lányok 1. Szerencsés Katalin, Duna­keszi 3., 189 pont, 2. Tóth Zsu­zsa, Főt, Gyermekváros 183 pont, ó. Bucsányi Erzsébet, Vácrátót, 165 pont. Járásunkat a megyei döntőn a Dunakeszi 1. sz. iskola csa­pata képviseli. Biúrom t ii stí antik a kisdobosok A városi TS és az ÁIST kö­zösen rendezi ma délután a város legifjabb sportolóinak, a kisdobosoknak háromtusa­versenyét. A verseny délután két órakor kezdődik. A rendezőbizottság kéri a szülőket, hogy minél többen nézzék meg háromtusázó lá­nyukat, fiúkat. Súlyos testi sértés miatt négyhavi felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélte a járás- bíróság Nyerlucz János duna­keszi lakost, aki italos állapot­ban összeszólalkozott Kanalas Jánossal. Amikor Boross Já­nosáé ki akarta békíteni őket, Nyerlucz úgy megrústa az asz- szony kezét, hogy annak csontjatörött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom