Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

Felnattiiöz is méltóan Sokat segítettek a csemői gyerekek Befejeződött az őszi, a beta­karítást segítő kampány a cse­mői általános iskolákban. A tíz nap leteltével megállapí­tották: igazán jó munkát vé­geztek a földeken, a gyümöl­csösökben és a szőlőkben a gyerekeik. Az állami gazdaság és a tsz-ek területéről mintegy 1500 mázsa szőlőt szedtek. Ez 50 felnőtt 10 napi mun­kájának felel meg! Hogy mit jelentett az idén. az iskolások segítsége, azt csak a szakem­berek tudják igazán értékelni, hisz az időjárás okozta gyors rothadás miatt siettetni kel­lett a szüretet. Az úttörők segítsége is hozzájárul a tsz-ek idei jó gazdasági eredményeihez. Lelkiismeretes, szorgos mun­kájukkal bebizonyították a gyerekek, hogy a tankönyvek mellett a munkától sem ide­genkednek, és ha szükség van rájuk, nyugodtan lehet hívni őket is. (baráth) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1967. OKTÓBER 11., SZERDA Zászlót avattak a kocséri asszonytalálkozón Szombat délután a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tiszteleté­re Kocséron zászlóavatással egybekötött nőtalálkozót tar­tottak az Uj Elet Tsz kultúrhá- zában. Itt találkoztak egymás­sal Cegléd, Nagykőrös, Jászka- rajenő és Kőcser asszonyai. Jelen voltak a párt, a tanács, a társadalmi és gazdasági szer­vezetek járási és községi kép­viselői, eljött a találkozóra Varga Lászlóvá, az Országos Nötanács munkatársa is. Az egybegyűltek szeretettel fo­gadták körükben a találkozóra A jubiláló Kossuth Múzeum Pénteken, október 13-án a ceglédi Kossuth Múzeumban. A jubiláló Kossuth Múzeum cím­mel dr. Ikvai Nándor, a mú­zeum igazgatója tart előadást a fennállásának ötvenedik év­fordulóját ünneplő intézmény­ről, anyagáról, eseményeiről és a további tervekről. Vasárnap, október 15-én Kecskemétre látogathatnak a múzeumbarátok: a város mú­zeumi és műemléki nevezetes­ségeit tekintik meg. A KARCOS MÉG NEM MUTAT A POHÁRBAN. Mitől és hányféleképpen lehet beteg a bor? SPORT KÉZILABDA: Egy gól os vereség a bajnokjelölttől Vasárnap Csömör kézilabda­csapata szerepelt Cegléden. A kis Pest megyei falu együtte­se az NB II-es bajnoki me­zőnyben az első hely legesé­lyesebb várományosa. Csömör—Ceglédi Építők 17:16 (12:10). Cegléd, 800 néző. Vezette: Adám. Építők: Szalisznyó — Hörömpő, Jónás, Bálint, Mo- nori, Szalkay, Rossi. Csere: Godó, Vass, Szabó. Góllövő: Bálint 9, Szalkay 5, Jónás 2. Akik ezen a napfényes va­sárnap délelőttön kimentek az Epítők-pályára, nem bánták meg. Végig kétes volt a mér­kőzés végső kimenetele, óriási harcot vívott a két csapat. A vendégek támadásai rendre megtörték a rendkívül kemé­nyen és jól védekező ceglédi „falat”. Az első félidő végéig két­gólos előnyre tett szert a baj­nokaspiráns, de ez a mieink lelkesedését jottányit sem lo- hasztotta. A második félid elején rögtön támadóan lépte fel és egyenlítettek. Nagyszt rűen játszott ekkor a cegléc gárda. Hosszú ideig 13:13 vól az eredmény és ennél az a! lásnál az egyébként jól játszi Szalkay hibázott. Ez aztá: felrázta Csömört, és ezutár már a vendégek kerekedtek felül. A Ceglédi Építők kétségtele­nül a mezőny legjobb csapatá­tól kapott ki vasárnap. A ven­dégcsapat rutinosabb volt — meglátszik az egyéves NB I- es szereplés —, de győzelmei ezúttal csak küzdőképességé­nek köszönheti. A hazaiak kö­zül Szalisznyó ismét kitűnően védett, Hörömpő volt a véde­lem legjobbja, a csatársor és egyben a mezőny legjobbja a kilencgólos Bálint volt. Ádám játékvezető túlságo­san respektálta a csömöri együttest. Gór István Minimális vereség Vácott A Kossuth Gimnázium ko­sárlabda-csapata a legutóbbi fordulóban Vácra látogatott. Váci Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 55:51 (29:26). Kossuth Gimnázium: Sallai 5, Vass 18, Dávid 5, Horváth 5, Szabó 6. Csere: Szűcs, Füle, Nyúl. A mérkőzés esélyese két­ségtelenül a hazai együttes volt, hiszen a váciak otthonuk­ban még az első helyezett Nagykőrösi Kinizsit is legyőz­ték. Velkey András edző igen jó taktikával küldte pályára fiait. Az volt a feladat, hogy az el­lenfél ismert, gyors, lendületes támadásait lefékezzék, töre­kedjenek a játék lassítására. A ceglédi csapat Sallai és Vass irányításával eredményesen alkalmazta a megbeszélt takti­kát, a hazaiaknak egyszer sem sikerült jelentősebb előnyre szert tenniük. A második fél­időben már vezetett a ceglédi csapat, amikor Vasst kipontoz­ták. Sajnos, ez és még egy sú­lyos jegyzőkönyvvezetői hiba a váciakat segítette, s a két pont birtokába juttatta. (gór) LABDARÚGÁS Győzött a Bem SE Bem SE—Szigetújfalui Vörös Meteor 4:1 (0:1) Bem SE: Hegedűs — Erős, Bilesch, Labore, Horbár, Ma­kai, Kuti, Bányai, Kubinyi, Koska, A bony i. Edző: Labore Tivadar. A szerkesztőség postájából: IVtjak tög'és dóit „Tisztelt Szerkesztőség! Már lassan egy éve figyelem a Pe­tőfi utca és az Árpád utca sar­kán éktelenkedő csatornafedőt. Az a fedőlap még tavaly ősz­szel beszakadt valamilyen ok­ból. Ezen a helyen láttam a télen, hogy egy 14—15 év kö­rüli iskolás lány igen csúnyán, combig süllyedt a csatornába, mert a hótakarótól nem látta a betört fedőt. Ezer szerencse, hogy nem történt különösebb baja, pedig ha ügyetlenül esik, könnyen a lábát törhette volna. Most újabb tél előtt állunk — és a törésen egy év alatt mit sem változtattak. Az illetékes vállalat igazán gon­dolhatna arra, hogy nem biz­tos, hogy az idén is meg lehet úszni balesetmentesen ezt a hanyagságot. Jobb későn, mint soha: még a tél beállta előtt ki kellene végre cserélni azt a csatornafedőt, mielőtt valaki kezét-lábát, vagy a nyakát tör­né miatta.” A fenti levelet Dávid László ceglédi olvasónk írta. Igaza van. Az első félidőben egyik csar pat sem tudott magára találni. A Bem játékosai előtt többször volt gólszerzési lehetőség, de a csatárok elügyetlenkedték a kínálkozó helyzeteket. A 30. percben tűzijátékot rendeztek a szigetújfalui kapu előtt, de három helyzet is kimaradt. A vendégek is vezettek több for­más támadást és a megingó Bem védelem zavarba jött, megszerezték a vezető gólt: 0:1. A második félidőben a Bem játékosai irányítottak, sokkal jobbak voltak a vendégeknél, A 15. percben Abonyi remek gólt lőtt. A magára talált Bem többször beszorította ellenfelét és Koska nagy lövése a kapu­fáról pattant a hálóba: 2:1. A 30. percben 11-eshez jutottak a bemisták és a labdát Abonyi lőtte a hálóba: 3:1. A 41. perc­ben Bányai a kapust is kicse­lezte és a végeredmény: 4:1. (sz) SZÜRETELŐK Foto: Berta Valóságos kis patika Gál Emilia kozmetikus szalonja. A vitrin csillogó üvege mögött különböző nagyságú tégelyek, dobozok sorakoznak. A sarok­ban szárítóbúrához hasonló al­kalmatosság, szerepe azonban pontosan ellenkező, ezt a kis masinát az arc felgözölpséhez használják. A „kiszolgáló” asz­talon még sok — a laikusnak fel sem ismerhető — műszer áll, amit csak munka közben ismerhet fel a ritkán ideláto­gató vendég. — Ma már nem luxus a koz­metika — mondja Gál Emilia. — Valamikor titokban jártak a hölgyek a kozmetikus szalo­nokba, napjainkban a jólápolt- ság az egészség velejárója. Persze „legendák” még ma is Vannak, hogy a kozmetika csak kizárólag a szépségápolást szolgálja. Ezt is. Egyre keve­sebben igénylik azonban a „ki­készítést”, inkább a bőr védel­mében kérnek segítséget a mai asszonyok, lányok. Különösen tavasszal és ősszel szükséges ez, mert ilyenkor még a ke­vésbé érzékeny bőrűek is megsínylik az idő járás válto­zást, a szeles időt. ami a bőr legnagyobb ellensége. — A kozmetikus dolga meg­állapítani egy-egy arcbőr keze- Lési módját és sokszor lebeszél­ni a vendéget az addig hasz­nált, alkalmatlan krémről. Ér­dekes, hogy nem minden zsí­ros, vagy száraz arcbőr egyfor­ma. Mindkettőnél különböző lehet a bőr sajátossága, sok­szor a száraznak hitt bőr is lehet zsíros, csak éppen a mi­rigyek, vagy a vérkeringés okozta „lustaságát” kell meg­gyorsítani. Természetesen a kozmetikus nem bőrgyógyász, gyulladásos vagy nagyon pat­tanásos arcúakat az orvoshoz tanácsoljuk. — Kik járnak ma kozmeti­kushoz? Nekem például sok a tanyáról, falukból bejáró ven­dégem is, tizenhat évestől hat­vanévesig. Ezek nem szempil­lafestést kérnek, hanem, az időjárás viszontagságaitól sínylődő bőrük miatt jönnek. A városi vendégeimnél már inkább akad, különösen a fia­taloknál, akik a jólápoltság mellé egy kis kikészítést is kérnek. A kikészítés módja is változott: a szemöldök- és szempillaf estesen kívül sem­mit; nincs már arcfestés, és lassan sutba lehet dobni a rúzst is. A tizenéveseknél kü­lönösen. Nincs már szépség­szemölcs festés, s púder is csak kevés kerül az arcra. Ma már nem kell szégyellni, (még férfiak előtt sem!), hogy kozmetikushoz járunk! Mert vannak férfiak is, akik — egyelőre még titokban! — ki­kérik tanácsunkat bőrük ápo­lásához. (csat—) Vendégek a tanyákról Nincs már szépségflastrom képviselőket, vendégeket. Az ünnepség előadója Bra- nauer Mártonné megyei ta­nácstag volt. Beszédében visz- szaemlékezett a cári időkre, majd a Szovjetunióban gz öt­ven év alatt végbement gaz­dasági változásokról beszélt. Beszélt a nők egyenjogúságá­nak megteremtéséről is, amely a Szovjetunióban kezdődött. Az eltelt évtizedek ered­ményei azt mutatják, hogy a nők megállják helyüket a termelő munkában. Ezután Czeczei Istvánná ta­nítónő oroszul üdvözölte a szovjet asszonytársakat, majd az úttörők orosz és magyar nyelvű dalcsokorral köszöntöt­ték az ünneplőket. Molnár Im­révé szavalata után — aki Várnai Zseni: Mint egy vég- • télén élő koszorú című versét mondta el — zászlóavatásra került sor. , A zászlót Kratochwil Edéné, 1 a járási nőtanács elnöke nyúj- ; tóttá át Barhács Jánosnénak, az Űj Élet Tsz nőbizottsága j elnökének: — örömmel adom át ezt a kék színű zászlót — mondot­ta —, amely a béke színét fejezi ki, a békéét, amely mindany- nyiunk szíve vágya. E zászló mellől üzenünk a vietnami asszonyoknak: velük érzünk és szívünk minden vá­gya, hogy ők is érjék meg a békét, szabadságot! A világoskék selyemzászló­ra egymás után kerültek a pi- ros, fehér és nemzetiszín sza­lagok, (peresztegi) AZ ŐSZI SZŐLŐHEGYEN, az egyik dűlőn le-, a másikon felsétálgatva, sok jó ismerős­sel találkoztam. Itt is, ott is megállók, beszélgetésbe ere­dünk. Még mindig a szüret a fő téma. öreg diófa alatt állunk. Csi­nos kis tanya. Paprikafűzérek díszítik a ház falát. A gazda szívélyesen invitál, és újborral kínál. Beszélgetünk. idén a bőrbetegségek legveszedelmesebbike okozhat sok kárt a gazdának: a „barna törés”. Ez azt jelenti, hogy a vörös vagy silleres bor színét veszti, a fehér bor pedig söté- tes, barnás és zavaros lesz, egyúttal az ízük is megválto­zik. Ennek a betegségnek leg­főbb oka az, hogy a szőlő rend­kívül rothadt volt. Erős köve­zéssel azonban lehet a bajon segíteni. Darabban ne álljon a hordó, és amikor a forrás befejeződött, utána azonnal le kell fejteni a seprőről a tiszta bort. — Jó lenne a szőlőtermelő­ket felvilágosítani erről a ve­szedelmes betegségről. — A TÖRÉSES BETEGSÉG mellett az idén a legkülönbö­zőbb bőrbetegségek jelentkez­hetnek. Amelyik bor penész ízű lesz, azon átfejtéssel, kéne- r.éssel, derítéssel lehet segíteni. A kiforrott gyenge boroknál egy-két hét múlva jelentkezik a virágosodás is. A bor felü- 'etén, különösen, ha nincs tel­jesen tele a hordó, fehér, pe­nészhez hasonló hártyaréteg képződik. Felénk hernyásodás- nak is nevezik ezt a betegsé­get, amely ellen úgy lehet leg­jobban védekezni, hogy a hor­dót tele és dugózva tartjuk. Az ecetesedés, a savanyodás (a bor a káposztaléhez lesz hason­ló ízű), a keseredés, a nyúlósság, a fekete törés, mind olyan bőr­betegség, amely ellen a véde­kezésre kell felkészülni min­den termelőnek és bortartó gazdának. Belépünk a tiszta, hűvös borkamrába. Kármentő, csö­bör, borszűrő kosár, prés nyugszik a helyén. Már meg­tisztult az idei termés. Az er­jedés szagát nem lehet érezni. A HARCOS még nem mutat a pohárban, de azért már „be lehet tőle szívni” tisztessége­sen. Kezünkben félig telt po­hár, koccintgatunk és sok ér­dekes dolgot tudok meg. Pél­dául azt is a vincellér-tanfo- lyamot végzett gazdától, hogy hányféle bor van. Hogy meg­különböztet a felvásárlás zöld­fehér, vörös, fuxos, siller, ür- mös és szalma borokat, homo­ki és hegyi bort, száraz, köny- nyü, édeskés, testes, galléros és fajborokat. Hirtelen le sem tudom jegyezni a sokféle faj­tát. Itt tudom meg azt is, hogy törvény tiltja, hogy valódi bort törkölyborral, csigerrel avagy gyümölcsborral kever­jünk. — Hallottam valamit a bor házasításáról is: ezt a borá­szati műveletet hogyan kell csinálni? — Hogy milyen borokat le- ’ hét és célszerű összeházasítani, i erre nézve nehéz lenne sza- ^ bályt találni. Minden borter-i meló szabályként tarthatja 5 azonban szeme előtt azt, hogy§ jó bort rosszabbul keverni alj legritkább esetben kifizetődő j művelet. Jó tanácsként szív-J lelje meg minden borosgaz-^ da, hogy óvakodjék beteg vagy ^ hibás bor egészségessel való ^ összeházasításától, mert a % rossz és beteg az egészséges, J jó bort is elrontja. $ MAJD A TÉLÉN, ha hideg* lesz, az idei könnyű szesztar-^ talmú borok befagynak. Ilyen- $ kor a víztartalom fagy meg$ először. Az elválasztást tehát J könnyen el lehet végezni. A J bor megjavításának ez lennej a legegyszerűbb módja. J — Milyen az idei ered- J mény? — kérdezem. J — Az ezerjó 20 fok, a kövi-5 dinka 14. De az ezerjónál a* mennyiségi veszteség legalább; 50 százalékos. Már itt is van az újbor. Jó- J kora pohárral tölt a gazda, és' unszol; kerüljek beljebb. So-; káig beszélgetünk. A borról,: az értékesítésről, a szeszélyes időjárásról. Amikor elbúcsúz-: tunk, már lement a vacsora- csillag. Szomorú István

Next

/
Oldalképek
Tartalom