Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-11 / 240. szám
Felnattiiöz is méltóan Sokat segítettek a csemői gyerekek Befejeződött az őszi, a betakarítást segítő kampány a csemői általános iskolákban. A tíz nap leteltével megállapították: igazán jó munkát végeztek a földeken, a gyümölcsösökben és a szőlőkben a gyerekeik. Az állami gazdaság és a tsz-ek területéről mintegy 1500 mázsa szőlőt szedtek. Ez 50 felnőtt 10 napi munkájának felel meg! Hogy mit jelentett az idén. az iskolások segítsége, azt csak a szakemberek tudják igazán értékelni, hisz az időjárás okozta gyors rothadás miatt siettetni kellett a szüretet. Az úttörők segítsége is hozzájárul a tsz-ek idei jó gazdasági eredményeihez. Lelkiismeretes, szorgos munkájukkal bebizonyították a gyerekek, hogy a tankönyvek mellett a munkától sem idegenkednek, és ha szükség van rájuk, nyugodtan lehet hívni őket is. (baráth) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1967. OKTÓBER 11., SZERDA Zászlót avattak a kocséri asszonytalálkozón Szombat délután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére Kocséron zászlóavatással egybekötött nőtalálkozót tartottak az Uj Elet Tsz kultúrhá- zában. Itt találkoztak egymással Cegléd, Nagykőrös, Jászka- rajenő és Kőcser asszonyai. Jelen voltak a párt, a tanács, a társadalmi és gazdasági szervezetek járási és községi képviselői, eljött a találkozóra Varga Lászlóvá, az Országos Nötanács munkatársa is. Az egybegyűltek szeretettel fogadták körükben a találkozóra A jubiláló Kossuth Múzeum Pénteken, október 13-án a ceglédi Kossuth Múzeumban. A jubiláló Kossuth Múzeum címmel dr. Ikvai Nándor, a múzeum igazgatója tart előadást a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő intézményről, anyagáról, eseményeiről és a további tervekről. Vasárnap, október 15-én Kecskemétre látogathatnak a múzeumbarátok: a város múzeumi és műemléki nevezetességeit tekintik meg. A KARCOS MÉG NEM MUTAT A POHÁRBAN. Mitől és hányféleképpen lehet beteg a bor? SPORT KÉZILABDA: Egy gól os vereség a bajnokjelölttől Vasárnap Csömör kézilabdacsapata szerepelt Cegléden. A kis Pest megyei falu együttese az NB II-es bajnoki mezőnyben az első hely legesélyesebb várományosa. Csömör—Ceglédi Építők 17:16 (12:10). Cegléd, 800 néző. Vezette: Adám. Építők: Szalisznyó — Hörömpő, Jónás, Bálint, Mo- nori, Szalkay, Rossi. Csere: Godó, Vass, Szabó. Góllövő: Bálint 9, Szalkay 5, Jónás 2. Akik ezen a napfényes vasárnap délelőttön kimentek az Epítők-pályára, nem bánták meg. Végig kétes volt a mérkőzés végső kimenetele, óriási harcot vívott a két csapat. A vendégek támadásai rendre megtörték a rendkívül keményen és jól védekező ceglédi „falat”. Az első félidő végéig kétgólos előnyre tett szert a bajnokaspiráns, de ez a mieink lelkesedését jottányit sem lo- hasztotta. A második félid elején rögtön támadóan lépte fel és egyenlítettek. Nagyszt rűen játszott ekkor a cegléc gárda. Hosszú ideig 13:13 vól az eredmény és ennél az a! lásnál az egyébként jól játszi Szalkay hibázott. Ez aztá: felrázta Csömört, és ezutár már a vendégek kerekedtek felül. A Ceglédi Építők kétségtelenül a mezőny legjobb csapatától kapott ki vasárnap. A vendégcsapat rutinosabb volt — meglátszik az egyéves NB I- es szereplés —, de győzelmei ezúttal csak küzdőképességének köszönheti. A hazaiak közül Szalisznyó ismét kitűnően védett, Hörömpő volt a védelem legjobbja, a csatársor és egyben a mezőny legjobbja a kilencgólos Bálint volt. Ádám játékvezető túlságosan respektálta a csömöri együttest. Gór István Minimális vereség Vácott A Kossuth Gimnázium kosárlabda-csapata a legutóbbi fordulóban Vácra látogatott. Váci Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 55:51 (29:26). Kossuth Gimnázium: Sallai 5, Vass 18, Dávid 5, Horváth 5, Szabó 6. Csere: Szűcs, Füle, Nyúl. A mérkőzés esélyese kétségtelenül a hazai együttes volt, hiszen a váciak otthonukban még az első helyezett Nagykőrösi Kinizsit is legyőzték. Velkey András edző igen jó taktikával küldte pályára fiait. Az volt a feladat, hogy az ellenfél ismert, gyors, lendületes támadásait lefékezzék, törekedjenek a játék lassítására. A ceglédi csapat Sallai és Vass irányításával eredményesen alkalmazta a megbeszélt taktikát, a hazaiaknak egyszer sem sikerült jelentősebb előnyre szert tenniük. A második félidőben már vezetett a ceglédi csapat, amikor Vasst kipontozták. Sajnos, ez és még egy súlyos jegyzőkönyvvezetői hiba a váciakat segítette, s a két pont birtokába juttatta. (gór) LABDARÚGÁS Győzött a Bem SE Bem SE—Szigetújfalui Vörös Meteor 4:1 (0:1) Bem SE: Hegedűs — Erős, Bilesch, Labore, Horbár, Makai, Kuti, Bányai, Kubinyi, Koska, A bony i. Edző: Labore Tivadar. A szerkesztőség postájából: IVtjak tög'és dóit „Tisztelt Szerkesztőség! Már lassan egy éve figyelem a Petőfi utca és az Árpád utca sarkán éktelenkedő csatornafedőt. Az a fedőlap még tavaly őszszel beszakadt valamilyen okból. Ezen a helyen láttam a télen, hogy egy 14—15 év körüli iskolás lány igen csúnyán, combig süllyedt a csatornába, mert a hótakarótól nem látta a betört fedőt. Ezer szerencse, hogy nem történt különösebb baja, pedig ha ügyetlenül esik, könnyen a lábát törhette volna. Most újabb tél előtt állunk — és a törésen egy év alatt mit sem változtattak. Az illetékes vállalat igazán gondolhatna arra, hogy nem biztos, hogy az idén is meg lehet úszni balesetmentesen ezt a hanyagságot. Jobb későn, mint soha: még a tél beállta előtt ki kellene végre cserélni azt a csatornafedőt, mielőtt valaki kezét-lábát, vagy a nyakát törné miatta.” A fenti levelet Dávid László ceglédi olvasónk írta. Igaza van. Az első félidőben egyik csar pat sem tudott magára találni. A Bem játékosai előtt többször volt gólszerzési lehetőség, de a csatárok elügyetlenkedték a kínálkozó helyzeteket. A 30. percben tűzijátékot rendeztek a szigetújfalui kapu előtt, de három helyzet is kimaradt. A vendégek is vezettek több formás támadást és a megingó Bem védelem zavarba jött, megszerezték a vezető gólt: 0:1. A második félidőben a Bem játékosai irányítottak, sokkal jobbak voltak a vendégeknél, A 15. percben Abonyi remek gólt lőtt. A magára talált Bem többször beszorította ellenfelét és Koska nagy lövése a kapufáról pattant a hálóba: 2:1. A 30. percben 11-eshez jutottak a bemisták és a labdát Abonyi lőtte a hálóba: 3:1. A 41. percben Bányai a kapust is kicselezte és a végeredmény: 4:1. (sz) SZÜRETELŐK Foto: Berta Valóságos kis patika Gál Emilia kozmetikus szalonja. A vitrin csillogó üvege mögött különböző nagyságú tégelyek, dobozok sorakoznak. A sarokban szárítóbúrához hasonló alkalmatosság, szerepe azonban pontosan ellenkező, ezt a kis masinát az arc felgözölpséhez használják. A „kiszolgáló” asztalon még sok — a laikusnak fel sem ismerhető — műszer áll, amit csak munka közben ismerhet fel a ritkán idelátogató vendég. — Ma már nem luxus a kozmetika — mondja Gál Emilia. — Valamikor titokban jártak a hölgyek a kozmetikus szalonokba, napjainkban a jólápolt- ság az egészség velejárója. Persze „legendák” még ma is Vannak, hogy a kozmetika csak kizárólag a szépségápolást szolgálja. Ezt is. Egyre kevesebben igénylik azonban a „kikészítést”, inkább a bőr védelmében kérnek segítséget a mai asszonyok, lányok. Különösen tavasszal és ősszel szükséges ez, mert ilyenkor még a kevésbé érzékeny bőrűek is megsínylik az idő járás változást, a szeles időt. ami a bőr legnagyobb ellensége. — A kozmetikus dolga megállapítani egy-egy arcbőr keze- Lési módját és sokszor lebeszélni a vendéget az addig használt, alkalmatlan krémről. Érdekes, hogy nem minden zsíros, vagy száraz arcbőr egyforma. Mindkettőnél különböző lehet a bőr sajátossága, sokszor a száraznak hitt bőr is lehet zsíros, csak éppen a mirigyek, vagy a vérkeringés okozta „lustaságát” kell meggyorsítani. Természetesen a kozmetikus nem bőrgyógyász, gyulladásos vagy nagyon pattanásos arcúakat az orvoshoz tanácsoljuk. — Kik járnak ma kozmetikushoz? Nekem például sok a tanyáról, falukból bejáró vendégem is, tizenhat évestől hatvanévesig. Ezek nem szempillafestést kérnek, hanem, az időjárás viszontagságaitól sínylődő bőrük miatt jönnek. A városi vendégeimnél már inkább akad, különösen a fiataloknál, akik a jólápoltság mellé egy kis kikészítést is kérnek. A kikészítés módja is változott: a szemöldök- és szempillaf estesen kívül semmit; nincs már arcfestés, és lassan sutba lehet dobni a rúzst is. A tizenéveseknél különösen. Nincs már szépségszemölcs festés, s púder is csak kevés kerül az arcra. Ma már nem kell szégyellni, (még férfiak előtt sem!), hogy kozmetikushoz járunk! Mert vannak férfiak is, akik — egyelőre még titokban! — kikérik tanácsunkat bőrük ápolásához. (csat—) Vendégek a tanyákról Nincs már szépségflastrom képviselőket, vendégeket. Az ünnepség előadója Bra- nauer Mártonné megyei tanácstag volt. Beszédében visz- szaemlékezett a cári időkre, majd a Szovjetunióban gz ötven év alatt végbement gazdasági változásokról beszélt. Beszélt a nők egyenjogúságának megteremtéséről is, amely a Szovjetunióban kezdődött. Az eltelt évtizedek eredményei azt mutatják, hogy a nők megállják helyüket a termelő munkában. Ezután Czeczei Istvánná tanítónő oroszul üdvözölte a szovjet asszonytársakat, majd az úttörők orosz és magyar nyelvű dalcsokorral köszöntötték az ünneplőket. Molnár Imrévé szavalata után — aki Várnai Zseni: Mint egy vég- • télén élő koszorú című versét mondta el — zászlóavatásra került sor. , A zászlót Kratochwil Edéné, 1 a járási nőtanács elnöke nyúj- ; tóttá át Barhács Jánosnénak, az Űj Élet Tsz nőbizottsága j elnökének: — örömmel adom át ezt a kék színű zászlót — mondotta —, amely a béke színét fejezi ki, a békéét, amely mindany- nyiunk szíve vágya. E zászló mellől üzenünk a vietnami asszonyoknak: velük érzünk és szívünk minden vágya, hogy ők is érjék meg a békét, szabadságot! A világoskék selyemzászlóra egymás után kerültek a pi- ros, fehér és nemzetiszín szalagok, (peresztegi) AZ ŐSZI SZŐLŐHEGYEN, az egyik dűlőn le-, a másikon felsétálgatva, sok jó ismerőssel találkoztam. Itt is, ott is megállók, beszélgetésbe eredünk. Még mindig a szüret a fő téma. öreg diófa alatt állunk. Csinos kis tanya. Paprikafűzérek díszítik a ház falát. A gazda szívélyesen invitál, és újborral kínál. Beszélgetünk. idén a bőrbetegségek legveszedelmesebbike okozhat sok kárt a gazdának: a „barna törés”. Ez azt jelenti, hogy a vörös vagy silleres bor színét veszti, a fehér bor pedig söté- tes, barnás és zavaros lesz, egyúttal az ízük is megváltozik. Ennek a betegségnek legfőbb oka az, hogy a szőlő rendkívül rothadt volt. Erős kövezéssel azonban lehet a bajon segíteni. Darabban ne álljon a hordó, és amikor a forrás befejeződött, utána azonnal le kell fejteni a seprőről a tiszta bort. — Jó lenne a szőlőtermelőket felvilágosítani erről a veszedelmes betegségről. — A TÖRÉSES BETEGSÉG mellett az idén a legkülönbözőbb bőrbetegségek jelentkezhetnek. Amelyik bor penész ízű lesz, azon átfejtéssel, kéne- r.éssel, derítéssel lehet segíteni. A kiforrott gyenge boroknál egy-két hét múlva jelentkezik a virágosodás is. A bor felü- 'etén, különösen, ha nincs teljesen tele a hordó, fehér, penészhez hasonló hártyaréteg képződik. Felénk hernyásodás- nak is nevezik ezt a betegséget, amely ellen úgy lehet legjobban védekezni, hogy a hordót tele és dugózva tartjuk. Az ecetesedés, a savanyodás (a bor a káposztaléhez lesz hasonló ízű), a keseredés, a nyúlósság, a fekete törés, mind olyan bőrbetegség, amely ellen a védekezésre kell felkészülni minden termelőnek és bortartó gazdának. Belépünk a tiszta, hűvös borkamrába. Kármentő, csöbör, borszűrő kosár, prés nyugszik a helyén. Már megtisztult az idei termés. Az erjedés szagát nem lehet érezni. A HARCOS még nem mutat a pohárban, de azért már „be lehet tőle szívni” tisztességesen. Kezünkben félig telt pohár, koccintgatunk és sok érdekes dolgot tudok meg. Például azt is a vincellér-tanfo- lyamot végzett gazdától, hogy hányféle bor van. Hogy megkülönböztet a felvásárlás zöldfehér, vörös, fuxos, siller, ür- mös és szalma borokat, homoki és hegyi bort, száraz, köny- nyü, édeskés, testes, galléros és fajborokat. Hirtelen le sem tudom jegyezni a sokféle fajtát. Itt tudom meg azt is, hogy törvény tiltja, hogy valódi bort törkölyborral, csigerrel avagy gyümölcsborral keverjünk. — Hallottam valamit a bor házasításáról is: ezt a borászati műveletet hogyan kell csinálni? — Hogy milyen borokat le- ’ hét és célszerű összeházasítani, i erre nézve nehéz lenne sza- ^ bályt találni. Minden borter-i meló szabályként tarthatja 5 azonban szeme előtt azt, hogy§ jó bort rosszabbul keverni alj legritkább esetben kifizetődő j művelet. Jó tanácsként szív-J lelje meg minden borosgaz-^ da, hogy óvakodjék beteg vagy ^ hibás bor egészségessel való ^ összeházasításától, mert a % rossz és beteg az egészséges, J jó bort is elrontja. $ MAJD A TÉLÉN, ha hideg* lesz, az idei könnyű szesztar-^ talmú borok befagynak. Ilyen- $ kor a víztartalom fagy meg$ először. Az elválasztást tehát J könnyen el lehet végezni. A J bor megjavításának ez lennej a legegyszerűbb módja. J — Milyen az idei ered- J mény? — kérdezem. J — Az ezerjó 20 fok, a kövi-5 dinka 14. De az ezerjónál a* mennyiségi veszteség legalább; 50 százalékos. Már itt is van az újbor. Jó- J kora pohárral tölt a gazda, és' unszol; kerüljek beljebb. So-; káig beszélgetünk. A borról,: az értékesítésről, a szeszélyes időjárásról. Amikor elbúcsúz-: tunk, már lement a vacsora- csillag. Szomorú István
