Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-11 / 240. szám

‘TÄiritap 1967. OKTÓBER 11., SZERDA Megkezdődtek a magyar-csehszlovák tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) dolgozói nagy tapssal és éljenzéssel fogadták őket. A zenekar a két nemzet him­nuszát játszotta, majd a kato­nai díszegység parancsnoka jelentést tett a magyar kül­döttség vezetőjének. Kádár János Antonin No- rotny társaságában ellépett a píszszázad előtt. Cseh nyel­ven, „Nazdar-soudruzi”! üd- j őrléssel köszöntötté a katonai részegységet Ezután úttörők virággal üdvözölték a magyar küldöttség tagjait, majd Anto­nin Novotny a mikrofonhoz lépett és üdvözlő beszédet mondott A szívélyes szavakra Kádár János válaszolt. A beszédek elhangzása után a vendégek fogadtatására megjelent katonai díszegység chszmemetben vonult el a ven­dégek előtt. Ezután a magyar küldöttség tagjai a csehszlo­vák párt- és állami vezetőkkel autókba szálltak, s a fellobo­gózott utcákon, az éljenző tö­meg sorfala között a várban levő szállásukra hajtattak. Kedden délben a magyar küldöttség Ká­dár János vezetésével ko­szorút helyezett el az Is­meretlen Katona emlék­művére a Vitkov-hegyen. Ezután Kádár János látoga­tást tett Antonin Novotny köz­társaság: elnöknél. Délután 15 órakor megkez­dődtek a CSKP KJ5 központi székházában a két párt- és kormányküldöttség tárgyalá­sai. Kedden este a prágai vár­ban Antonin Novotny és fele­sége fogadást adott a magyar küldöttség tiszteletére. Megnyílt a szovjet parlament őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tervezetet Vaszilij Garbuspv pénzügyminiszter terjesztette a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé. A tervezet 123,8 milliárd rubel bevételt és 123,5 milliárd rubel kiadást irányoz elő. A bevétel 8,3 milliárddal múlja felül az ideit. A Legfelsőbb Tanács kedd délelőtti ülése a szovjet kor­mány 1968-as költségvetési tervéről szóló beszámoló el­hangzásával véget ért. Kedden délután moszkvai idő szerint 4 órakor a szovjet parlament két háza külön-kü- lön megkezdte a vitát a Szov­jetunió 1968—1969—1970-re szóló népgazdaságfejlesztési és a kormány 1968-as költségve­tési tervérőL Vietnami jelenté« Bef&je&ödait a budtíhisiu ülósairtijk! Az amerikai légierő folytat­ja a Vietnami Demokratikus Köztársaság területei ellen in­tézett "kalóztámadásait. Hétfőn evz amerikai repülőgépek Ha­vaitól 122 kilométerre északra 1-vő Yen Bai vasúti csomó­pontot támadták. B 52-es bombázók a demilitarizált övezettől északra levő terüle­teket támadták. kozások kezdődtek a vietnami háború kiszélesítésérőL Az amerikai Demokrata Párt or­szágos bizottsága pedig hatá­rozatot fogadott el, amely jó­váhagyja a Johnson-kormány által folytatott, s a vietnami háború eszkalációjára irányu­ló politikát. Téves légiriadó Kairóban Az EAK kivonultak csapatai Szanaából folytatódnak a tárgyalások a FLOSY és az NLF között Vöröskereszt-repülőgépeken hétfőn Ammanon át 180 arab menekült érkezett Kairóba, az izraeli megszállás alatt álló El Arisból. A menekültek ja­varésze gyermek, vagy idős ember. További ezer mene­kültre számítanak Kairóban. A két rivális dél-arábiai hazafias szervezet, a FLOSY és az NLF veze­tői, hétfőn este jóváhagy­ták előzetes tanácskozása­ik ötpontos napirendjét és Kairóban folytatják a meg­beszéléseket Dél-Arábia poli­tikai jövőjéről. Kairóban közölték, hogy az EAK csapatai visszavonultak Jemen fővárosából, Szanaából és Nyugat-Jemen Ebsz tarto­mányából. Az egyiptomi csa­patok parancsnoksága főhadi­szállását Szanaából a főváros­tól harminc kilométerre nyu­gatra fekvő Jadánba helyezte át, A Jordán-folyő mentén hétfőn tűzváltás zajlott le az izraeli megszálló erők és az arab ellenállók kö­zött. Az El Fatan partizánszervezet tagjai átszivárogtak az izraeli megszállás alatt álló bal partra és rálőttek egy izraeli katonai gépkocsira. Ennek vezetője vi­szonozta a tüzet, segítséget kért, és körülbelül húszperces tűzpárbaj alakult ki, majd a támadók visszavonultak jor- dániai részre. Kedden délelőtt Kairóban megszólaltak a légvédelmi szi­rénák és. a lakosság elhelyez­kedett az óvóhelyeken. A tájé­koztatásügyi minisztérium ké­sőbb úgy nyilatkozott, hogy a riasztás téves volt. Az SZKP számokban A Pravda egész keddi szá­ma a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával foglalkozik. A lap egyik cikke adatokat közöl, amelyek világos képet nyújtanak arról, hogyan fej­lődött a párt, hogyan sokszo­rozod tak meg sorai és növe­kedett befolyása a tömegek­ben. Az 1917. évi februári for­radalom győzelme után, ami­kor a párt legális lett, mind­össze huszonnégyezer tagja volt — írja a lap. Am ugyan­az év októberéig tömegpárt­tá. a proletariátus egyedüli elismert vezetőjévé lett és soraiban már 350 ezer ember foglalt helyet. Az SZKP 1967. július elsején 12 947 926 kom­munistát tömörített. A Pravda a továbbiakban rámutat, hogy mindig akkor léptek be legtöbben a párt soraiba, amikor az ország a legnehezebb időszakokat él­te. így 1919 őszén, amikor a fiatal szovjet köztársaságot halálos veszély fenyegette; 1924-ben, Lenin halála ide­jén; az iparosítás és a kol­lektivizálás éveiben, továbbá a második világháború alatt. Állandóan növekvő ten­denciát mutat a munkások aránya a párt tagjai között. Az utóbbi évtizedben ará­nyuk 32 százalékról 38,1 szá­zalékra emelkedett. Jelenleg az SZKP tagjainak több mint a felét teszik ki azok, akik felsőfokú, be nem fejezett felsőfokú, vagy középfokú végzettséggel rendelkeznek. 1927-ben ezek részaránya nem érte el a tíz százalékot. Állandóan növekszik a női párttagok száma: az 1927. évi 12,2 százalékról 1967-ben 20,9 százalékra emelkedett. A francia nemzetgyűlés bizalmatlansági vitája CSAK RÖVIDEN... A HAVANNAI RÁDIÓ a bolíviai kormány közleményé­re hivatkozva bejelentette, hogy életét vesztette Emesto Che Guevara, a jól ismert la­tin-amerikai forradalmár. ALASZKA PARTJAINÁL elsüllyedt az amerikai Faith nevű teherhajó, oly hirtelen, hogy 45 főnyi legénységének egyetlen mentőcsónakot sem sikerült vízre tennie. NYERERE .Tanzánia elnöke egy hét alatt több mint 214 kilométert gyalogolt, ezzel mutatva ki egyetértését a tan­zániai ifjúság tömegeivel, akik csoportos menetelésekkel feje­zik ki egyetértésüket a szocia­lizmussal. JANUÁR 1-TÖL Peru vas­útvonalainak mintegy felén megszűnik a személyszállítás. A francia nemzetgyűlés ked­den délelőtt megkezdte a Fran­cia KP és a Demokrata Szo­cialista Baloldali Szövetség ál­tal a Pompídou-kormány gaz­dasági és szociális politikája ellen benyújtott bizalmatlan­sági indítvány vitáját. A vitában az első felszó­laló a Demokrata Szocia­lista Baloldali Szövetség nevében az emelvényre lé­pő Francois Mitterrand volt, aki élesein bírálta a kormány által a különleges felhatalma­zási törvény alapján a nyár folyamán kibocsátott rendele­teket. A kommunista képviselő­csoport nevében elsőként Robert Ballanger, a cso­port elnöke szólalt fel. A kormány antiszociális gaz­dasági és adópolitikájának jel­lemzésére elmondotta, 1959 óta 3,7 -szeresére emelkedtek Fran­ciaországban a fizikai szemé­lyek adóterhei. Ugyanezen idő alatt a nagy kapitalista társa­ságok adója mindössze 56 százalékkal nőtt Ballanger a dolgozók „érdekeltségéről” ki­PEKING Már csak a A KrruU Népköztársaság ki­kiáltásának 18. évfordulója al­kalmából október elején ren­dezett ünnepségek megmutat­ták, hogy a hadsereg az egyet­len vezető erő, amely irányít­hat és koordinálhat a kínai tartományokban — írja a CTK tudósítója. A hadsereg ma már az utol­adott rendeletet blöffnek ne­vezte. Befejezésül hangsúlyozta, a P ompidou - leor mány ma megkaphatja a nemzetgyűlés­ben a fennmaradásához szük­séges többséget, de a nép több­sége már megvonta támogatás sát ettől a kormánytól hadsereg... só szervezett és fegyelmezett erő Kínában. Pekingben nem-: rég idézték Mao Ce-tung sza­vait, aki állítólag kijelentette; „A párt- és állami apparátus felbomlott, de semmi szín alatt sem engedhető meg, hogy a hadseregben is erjedés kez­dődjék." Az amerikai -haditengerészet gépei hétfőn és kedden Haiphongtól mindössze öt ki­lométerre dobták le bombater- hüket. A Cat Bi-i repülőtér volt a támadás célpontja. Dél-Vietnam hétfőn és ked­den elszórt csatározások szán- helye volt. Az AFP jelentése szerint kedden a radikális buddhista irányzat vezetői Saigonban be­fejezték 13 napos tiltakozó íilősztrájkjukat és az elnöki palota elől visszavonultak An Quang-i pagodájukba. Nyugati hírügynökségek közben arról adnak hírt, hogy Washingtonban újabb tanács­---------I---------------------------------­P ÁRIZS Ki volt az 50 milliomodik ? Statisztikai adatok szerint Franciaországnak már 50 mil­lió lakosa van. Az ötvenmil- líomodik polgár személyes üd­vözletét kap majd De Gaulle elnöktől, ha ugyan meg tud­ják állapítani, ki az. Kétezer­háromszáz szeptember 25-én született kisbaba közül kell ki­választani a jubilánst. A japán kommunisták Mao Ce-tung eilen A Japán Kommunista Párt központi lapja, az Akahata keddi számában „Mao Ce-tung jelenlegi irányvonala és a nemzetközi kommunista moz­galom” címen cikket közöl, amelynek szövegét a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának nemrégiben tartott plénumán hagytak jó­vá. A japán kommunisták el­ítélték Mao Ce-tung irány­vonalát. SVÉD TORZÓK IL Buck, az áldozat Sovány az arca, vékony és csontos a keze; sápadt, tele van ideges remegéssel. Csak a szeme parázslik. Az egész fiatalemberre ez a parázsló szem a legjellemzőbb. Beteges láz, fanatizmus vagy őrüiet van benne? Nem tudom. A hangja döbbent meg. A hangjában rejlő végtelen fá­radtság. — Csodálatos érzés — mondja halkan az első kér­désre. — Mihez tudná hasonlítani? — Semmihez, mert annyira egyedülálló. Több a szerelem­nél több minden csóknál. A fiatalember húsz éves. Akaratlanul is azt mondom: — Több? Egyáltalán volt már szerelmes? Tűnődik. Majd halkan, így szól: — Még nem. Legalábbis azt hiszem. De sokat csókolóztam valamikor. Ez a „valamikor” roppant távolinak tűnik. . Szeme alatt megbújik egy halvány kis mosoly. — Csókolóztam és nem éreztem semmit. Semmi külö­nöset. Mintha unott lenne. — És amikor megkapja az adagját, mit érez? T- Örömet. Tele vagyok örömmel s ilyenkor úgy tű­nik, hogy ez az öröm végtelen. Az ember könnyű, szinte le­beg, gondtalan, elégedett és boldog. Minden szép és meg­nyugtató körülöttem. Olyan, mintha csak fényben élnék. Csupa napfényben valamelyik déli szigeten. A szobában viszont sűrűsö­dik a homály. Hideg van, nincs ablaküveg, ami megállí­taná a kikötő csípős szelét. Stockholm egyik lebontásra ítélt háza ez. Nem túl sok van ilyen. Már csak arra jók, hogy jó néhány narkomániás meg­húzódjék bennült. Akiknek már semmijük sincs: se csa­ládjuk, se pénzük, se munká­juk. Csak a szenvedélyüli. Mint ennek a fiatalembernek. Ruhája gyűrött és rongyos; a kabátján alig van gomb, cipő­je lyukas. Szánalmas jelenség. — Nem gondolja, hogy tönkretette az életét? — Miért, hiszen jól érzem magam. És különben is az én életem, arra használom fel, amire jónak látom. Mit kérdezhet ezek után az ember? Hogy mi akart lenni, hová szeretett volna utazni, tetszik-e neki a tenger és az ég? Vagy teszem azt, mit szól a legújabb svéd gyerekjáték­hoz, az összkomfortos ameri­kai katonához, aki tízegyné­hány variációban öl? Nincs véleménye, nem érdekli, mit sem tud róla. Talán le se írnám a vele való találkozást, ha ez lett volna az egyetlen alkalom, amikor a kábítószer rabjával találkozom. De a svéd újsá­gokban szinte naponként lehet olvasni híreket arról: megint elfogtak egy kábítószercsem­pészt. És Wilhelm Bexel új­ságíró így kiált fel: „Jól fi­gyeljen! Svédországban min­den századik ember narlcoti- Icát használ. De ez nem pontos adat, mert rengetegen titokban tartják”. A sokat emlegetett alkoho­lizmus után meet a kábítósze­rek élvezete lenne a „svéd” betegség? Nem tudok rá pon­tos választ adni, hiszen az ital­üzletek előtt délután öt óra felé most is hosszú sorok áll­nak és sok falnak dőlt, mo­tyogó embert láttam a kora esti órákban Stockholm utcáin. De azt is tudom, hogy a hírhedt börtönben, Längholmba egy­re több narkomániás kerül. A svéd rendőrség ugyanis termé­szetesen mindent megtesz, ami tőle telik. Elkövetnek valami bűntényt, a nyomozás megin­dul, a tettesek kézrekerülnek, és többségükről mellesleg ki­derül, hogy narkomániás. A bűn és a kábítószerhasználat így jelent egy fogalmat az ügyben járatlan ember számá­ra és feszíttetik keresztre a „romlatlan” svéd közvélemény előtt. Ám az ügy korántsem ilyen egyszerű és erről J. Buck győ­zött meg. J. Buck, az áldozat, ő is fiatal még és orvosnak készült. Gyógyítani szeretett volna és most ő szorul orvosi kezelésre. Ö már tudja, mit jelent az első Marijuana ciga­retta, s mit a vénába fecsken­dezett boldogság. Ismeri a ká­bítószer-piacot, azokat az em­bereket, akik az üzletet irá­nyítják, a tabletták árfolya­mát, a börtönt és éppen ezért gondolkozni kezdett. Meglepő eredményre jutott, véleményét szeretné mindenki tudomásá­ra hozni. Csakhát ez túlságo­san nehéz, már-már lehetetlen vállalkozás. Mit is akar tulaj­donképpen J. Buck elmonda­ni? — Azt, hogy a narkomániás még nem bűnöző, hanem csak beteg ember. Elsősorban gyó­gyítani kell és nem bebörtö­nözni. Azt hiszik, ha tele­rakják a fegyházakat narko­mániásokkal, megtettek min­dent. Pedig ha egy-két gallyat levágnak, attól még él a fa. — ön szerint a bűnözés, az csak későbbi járuléka a kábí­tószer-élvezetnek? — Igen. De úgy látszik, ná­lunk ezt nem tartják fontos­nak. Az üziet szabadsága szent. A narkotika-cápák biz­tosan ülnek helyükön, vagyo­nokat keresnek és senki sem törődik komolyan velük. Csak azokkal, akik a Marijuana ál­dozatai lesznek. Ám ha kide­rül róluk, s a rendőrség tudo­mására jut, mindenért őket ráncigáijálk. ök a gyanúsak, bármi történjék is. Nekem például van egy fényképező­gépem. Többször elkaptak miatta, mert azt hitték, lop­tam. Szenvedélyesen beszél, s egyáltalán nem látom rajta azt a végtelen elesettséget, amit a lebontásra ítélt ház­ban levő fiatalembernél ta­pasztaltam. — Mégis, hogy válik valaki bűnözővé? — Egyszerű. Valaki rászo­kik a kábítószerre, később rendes adagja nélkül már lé­tezni is nehéz. Szüksége van rá, hogy élni és dolgozni tud­jon. Az én adagomat gyógy­szertárban három koronáért megkaphatnám, de ezt nem engedélyezi az állam. így megvettem a feketepiacon százharminc koronáért. Ki bír­ja ezt pénzzel? Rövid idő alatt tönkrementem. És azok, akik­nek nagyobb az adagjuk, s napi négyszáz koronát kellene fizetniük? Honnan vegyenek ennyi pénzt? Lopnak, rabol­nak és azután elkapják őket — Ezek szerint nincs me­nekvés? Kék szeme rebbenéstelen. — Nincs. A jelenlegi hely­zetben nincs. — A narkotika-cápák közül bukott-e már le valaki? Nevet. Gúnyosan és keserű a nevetése. — ön teljesen tájékozatlan, Nemhogy közülük, az embe­reik közül sem. Pedig az utóbr biak ott várják az embert szabadulása után a börtön - kapuban, nehogy leszokjon a kábítószerről. Járnak az isko­lákba, ifjúsági házakba, s elő­ször ingyen kínálják Mari- juanával a fiatalokat A má­sodik cigaretta már három korona, s aztán fokozatosan emelkedik az ára Ök hordják a fecskendőket táskáikban, bekopognak az ügyfelek abla­kán, azon kinyúlik egy kéz, pénzt ad, s kap a vénájába egy csodainjekciót. Érti már? Itt gátlástalanul kalózkodnak az emberrel és ezt nem akar­ják az okosok tudomásul ven­ni. Tíz évvel ezelőtt hangzott el a figyelmeztetés Svédország­ban: „Vigyázat, narkoíika!* Azután csend lett, a figyel­meztetés pusztába kiáltott szó maradt. A kábítószert haszná­lók száma egyre nő. hiszen jó üzlet ez, kitűnő üzlet, s olyan új pácienseket kell meg­nyerni számára, akiknek még ran vagyonuk, pénzük, s egy­általán vesztenivalójuk. Diszkréten és óvatosan fo­lyik a tagtoborzás. A svéd új­ságok megírják, mit mondott a hokicsapat kapitánya a své­dek világbajnoki esélyeiről; azt is, mennyibe kerül az a felragasztható imitáció, amely azt a látszatot kelti, mintha géppisztollyal szétlőtték volna a Volvo gépkocsi ablakát. Az automata benzinkút is csodá­latos, s ráadásul roppant prak­tikus valami... De hogy J. Buck, az áldozat mit is akar tulajdonképpen mondani? Kit érdekel egy vádlóként fellépő svéd narko­mániás véleménye?! Ilankóczi Sándor 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom