Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

10 rest HECVEt ^Mfrlap 1967. OKTOBER 8., VASARNAP Heti jogi tanácsaink A háztulajdonos kötelességeiről... A közös tulajdon megszüntetéséről., és az öregségi teljes nyugdíjról... A háztulajdonost vagy a bérlőt terheli a lakás kifestése, ajtók, ablakok javítása. B. I. váci olvasónk panaszol­ja, hogy állami kezelésben le­vő lakásban lakik és a bérbe­adó több, mint 20 év óta nem hozta rendbe az ajtókat, abla­kokat, faredőnyöket. Kérdezi: kinek kötelessége ezeket kija­vítani, és kit terhel a lakás ki­festése? A bérlő kötelessége, hogy a lakás tartozékait és felszerelé­seit karbantartsa, a falon kí­vül keletkezett hibákat kija­vítsa. A bérlőt terheli az ab­lakok, ajtók zárainak javítása, a fal festésének és vakolatának épségben és tisztán tartása, a redőnyök ha tználati állapot­ban tartása. Ellenben a bérbe­adót terheli a lakás tartozékai­nak és felszereléseinek pótlása, ha a természetes elhasználódás következtében állott elő. Tar­tozékok alatt értjük az ajtó­kat, ablakokat is. Ha valóban fennáll, hogy a bérbeadó több, mint húsz éve azok kijavításá­ról nem gondoskodott, akkor véleményünk szerint természe­tes elhasználódásról van szó, és ebben az esetben a bérbeadó köteles kijavítani vagy pótolni ezeket. Ha a bérbeadó erre nem hajlandó, a vitás ügyet bíróság elé lehet vinni. A közős tulajdon meg­szüntetését illetéktelen előnyök elérése végett nem lehet követelni. S. J. ceglédi előfizetőnk ír­ja, hogy távol élő rokonuk a ceglédi há? tulajdonközösségé­nek megszüntetése iránt pert indított a házban lakó másik tulaj donostárs ellen. Olvasónk azt kérdezi, létezik-e, hogy a n|Ö;ban lakó résztulajdonost a liazrész megvételére kénysze­rítsék, illetve, hogy árverés útján kelljen a házat értékesí­teni? Írja, hogy nincs annyi pénze a bentlakónak, hogy a házat megvegye. Ha pedig el­árvereznék a fél házrészt, ak­kor lakás nélkül maradna ro­konuk a beteg, öreg édesany­jával együtt. Ugyanis az, aki most a tulajdonközösséget meg akarja szüntetni, apjuk halála után elüldözte édesanyját, és a házban lakó fogadta be laká­sába. A pert indító jó anyagi körülmények között él, ezzel szemben a másik szűkösebb anyagi viszonyok között van. A Polgári Törvénykönyv szerint a közös tulajdonban álló ingatlannál a tulajdonkö­zösség megszüntetését bárme­lyik tulajdonostárs kérheti. A közös tulajdon megszüntetését elsősorban megegyezés útján maguknak a tuiajdonostársak- nak kell megoldani. Mégpedig az egymás érdekeinek józan felmérésével kell a kérdést el­dönteni. Ha ez a megállapodás nem jön létre, a tulajdonkö­zösség megszüntetését bárme­lyik, a telekkönyvben bejegy­zett tulaj donostárs kérheti. A Legfelsőbb Bíróság egyik : hasonló ügyben kimondta, j hogy a tulajdonközösség meg- j szüntetése iránti perben, foko- j zottan ügyelni kell arra, hogy : a megszüntetés egyik félnek j se okozzon méltánytalan sérel- ; met. Mert ha bármelyik fél a i tulajdonközösség megszűnteié-: sével a másik tulajdonostárs jo- \ gait csorbítani igyekszik, vagy : j ÉVM. BETONELEMGYARTÓ V. Budapesti Betonáruqyára, Bu­dapest XXI., Rákóczi Ferenc u. 289. sz. (Csepel) AZONNALI BELÉPÉSSEL, JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL FELVESZ mozaiklap- és betonelem- qyártó munkára férfi és női segédmunkásokat A bérezés teljesítménybérben történik, 100%-os norma telje­sítése esetén óránként 8,50 — 12,— forint alapbér. Munkás- szállást és napi egyszeri me­leg étkezést térítés ellenében biztosítunk. Felvételre jelent­kezés a gyár munkaügyi cso­portjánál. illetéktelen előnyök megszer­zésére törekszik, akkor a bí­róságnak a keresetet el kell utasítani. Annak megállapítása, hogy mikor forog fenn a joggal való visszaélés a fél részéről, a bíró­ság feladata. Annak megvan a törvényes lehetősége, hogy a házban lakó tulaj donostársat a másik illetőségének megváltá­sára kötelezze a bíróság. Ter­mészetes itt is abban az eset­ben, ha ez nem okoz méltány­talan, súlyos megterhelést a házban lakó félnek. Ha tehát szabadkézből való értékesítés a tulajdonostársak megegyezé­se hiányában nem lehetséges, a bent lakó pedig nem tudja magához váltani a másik ré­szét, akkor nem marad más hátra, mint az ingatlannak ár­veréssel való értékesítése. Ha erre a legutolsó lehetőségre ke­rülne sor, akkor kérjék, hogy a bíróság olyan feltétellel mond­ja ki az ítéletben az árverési értékesítést, hogy akkor köte­les a bentlakó a lakásból ki­költözni, ha az árverési vevő a bentlakó tu.ajdonostársnak a vétel után a méltányos igé­nyének megfelelő terjedelmű, minőségű cserelakást ajánl fel. Mennyi idő szükséges az öregségi teljes nyug­díjig. K. J. tahitótfalui lakos írja, hogy 66 éves, húsboltvezető. Ebben az évben lesz 10 éves megszakítás nélküli szolgálati ideje. Kérdezi — kérheti-e a nyugdíjazását, mennyi lesz a nyugdíja, és hova forduljon kérelmével? Az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz 25 évi szolgálati idő szükséges, A jogszabály lehetőséget biztosít azonban, hogy ennél rövidebb szolgálati idő alatt is elérhető legyen az öregségi teljes nyug­díj-jogosultsághoz szükséges idő. Olvasónk ebben az évben akar nyugdíjba menni, és 22 év szolgálati időre van szüksé­ge a teljes nyugdíjhoz. Mivel tíz éve lesz csupán, ezért csök­kentett törzsnyugdíjat fog kap­ni, mégpedig az egyébkénti 50 százalékos törzsnyugdíjat any- nyiszor két százalékkal csök­kentik, ahány év hiányzik a szükséges szolgálati időből — vagyis K. J. esetében 24 szá­zalék a csökkentés mértéke. Olvasónkat viszont nyugdíj­kiegészítés címén a csökkentett törzsnyugdíjnak annyiszor 1 százaléka illeti meg, ahány évi szolgálati (tíz év) idővel ren­delkezik. Levele szerint 1680— 1700 forint havi fizetéssel ren­delkezik, így anélkül, hogy fillér pontosságra közölnénk nyugdíjösszegét, a mi számítá­sunk szerint 700—750 forint között lesz az öregségi rész­nyugdíja. Nyugdíjaztatása iránti kérelmét a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatósághoz (Bp.) kell bejelentenie. Dr. M. J. EMLÉKEZETES BŰNÜGYEK A „mackó A felszabadulás előtti évek­ben az alvilág elitje, a páncél­kasszák feltörői, a „mackósok” voltak. Az effajta bűncselek­mény az utóbbi években rend­kívül ritkán fordul elő, ugyan­is a gyárak, üzemek, üzletek páncélszekrényeiben nem tart­hatnak jelentős összeget. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP-fiókokba betörni pedig nagyon kockázatos vállalko­zás ... Néhány évvel ezelőtt azonban (az elmondottak elle­nére) egymás után két páncél- kassza-nyitás volt a főváros­ban. 1960. január 21-ére virra­dó éjjel ismeretlen tettes be­hatolt a Ferenc körút 14. szám alatti 7. számú Totó-Lottó Iro­dába, kinyitotta a páncélszek­rényt, és több mint 23 ezer fo­rintot zsákmányolt. A nyomo­zók a páncélszekrény melletti széken két, 20 centi hosszú, és menettel egymásba illeszthető csodarabot, és egy 15 centis, egyik végén négyszögletesre köszörült acéltűt találtak. Ezek a tárgyak azonnal elárulták, hogy az ismeretlen tettes „pro­fi” volt. Még javában folyt a nyomo­zás, amikor néhány hónappal később újabb kasszabetörésről érkezett jelentés. A tettes ez­úttal a Szt. István körút 5. szám alatti házban levő V. ke­rületi OTP-kirendeltség utcai irodahelyiségébe hatolt be, és az elsőhöz hasonló módszerrel nyitotta ki a páncélszekrényt, amelyből több mint 175 ezer forintot vitt el. Figyelemmel a kasszafúrás azonos módsze­rére, a nyomozók mindenek­előtt azt vizsgálták: egy azon személy volt-e a két kassza­nyitás tettese. (A Szt. István körúti betörésig még nem si­került felderíteni a Ferenc körúti kasszabetörés tettesét.) A feltételezés mellett szólt az a tény, hogy a tettes mindkét helyen nemcsak a kasszanyi­táshoz értett (méghozzá kivá­lóan), hanem a zárak nyitásá­hoz és az álkulcsok használa­tához is. Ugyanis mind a Fe­renc körúton, mind pedig a Szt. István körúton gondosan fel kellett készülnie az üzlet- helyiségeket biztosító rácsok, valamint az utcai és udvari ajtók, zárjainak felnyitására is. Végül: a tettes mindkét he­lyen úgynevezett „kacsát” használt a páncélszekrény zár­jának feltépéséhez. A nyomo­zók birtokában ekkor csupán egyetlen konkrét, kézzelfogha­tó nyom volt; a Ferenc körúti betörés színhelyén hagyott összecsavarható két gázcsőda­rab. Ezzel kapcsolatban két feltevés alakult ki. Az egyik, hogy a csodarabokat a tettes a „kacsa” rögzítésé­hez használta fel (ebben az esetben viszont nagy műhibát vétett, mert a szerszámot a helyszínen felejtette), a má­sik, hogy a csodarabokat a tettes nem használta a betö­résnél, csupán a nyomozók megtévesztésére hagyta a hely­színen. A nyomozás ezek után arra keresett választ, hol és milyen körben kell keresni a két kasszábetörés tettesét. Ez­zel kapcsolatban is két fel­szerszámok kasszanyitáshoz szükségesek, s mint tapasztalt öreg róka, azt is tudta, a több­tevést dolgztak ki. 1. A „mac- i szőrösen büntetett, ismert kós” a főváros területén lakó I „mackós Pufi” nem is hasz­és a rendőrség által ismert kasszanyitó bűnözőik csoport­jába tartozik, 2. nem tartozik az ismert bűnözők csoportjá­ba, de ebben az esetben is olyan személy, aki a páncél- szekrény betöréséhez, a kasz- szanyitáshoz szükséges szer­számok elkészítéséhez meg­felelő jártassággal rendelke­zik, ismeri a páncél- és le­mezszekrények zárszerkeze­teit. A nyomozás hatalmas ap­parátussal folyt, hiszen amíg nem sikerül felderíteni ezt a ritka, — viszont nagy társa­dalmi veszélyességű bűncse­lekmény tettesét, addig tar­tani kell attól, hogy a két sikeres „mackó”-nyitás után a tettes újabbakkal is meg­próbálkozik. A nyomozók minden elképzelhető szálon elindultak, és egyebek között felkeresték és kihallgatták az egykor hírhedt, de most már megöregedett, visszavonult kasszanyitókat. Az öreg betö­rők érdemleges adattal azon­ban nem tudtak szolgálni... A helyszínek és azok kör­nyékének figyelése, a kör­nyező házak lakóinak ki­hallgatása és egyéb újabb körülmények értékelése mind­inkább azt az elsődleges felte­vést igazolta, hogy a két kasz- szanyitás tettesét az ismert bűnözők között kell keresni. Üjabb és újabb ellenőrzések után jutottak el a nyomozók H. Imre és G. Sándor buda­pesti lakosokig. H. Imre — gúnynevén: „Pufi“ — ismert alakja volt a buda­pesti régi bűnöző alvilágnak. Büntetései nagy részét kassza- fúrásért kapta. 1938-ban, 23 éves korában bukott le elő­ször és 1939-ben hasonló bűn- cselekményekért állt ismét bí­róság előtt. 1947-ben pedig egy jelenleg is börtönbünte­tését töltő társával Egerben követett el kasszabetörést: 10 ezer forintot és 250 gramm ékszert zsákmányolt. Egyéb­ként nem volt válogatós, nem vetette meg a falbontásos be­törést sem, sőt ha úgy ala­kult, zsarolással is szerzett magának pénzt. G. Sándor, a 64 éves lakatos kisiparos, egy esetben volt büntetve lopá­sért. Amíg „Pufi” körömsza­kadtáig tagadott, G. Sándor kénytelen volt beismerő val­lomást tenni. Sikerült ugyanis tanúkat találni, akik bizonyí­tották, hogy G. Sándor ké­szítette a Ferenc körúti kasz- szanyitásnál talált és ott fe­lejtett betörőszerszámokat, G. elmondta, hogy mintegy 20 év óta rendszeresen készített „Pufinak” és másoknak is bé- törőszerszá mókát. Vallomása szerint H. Im­re 1959 őszén kereste fel őt műhelyében. Táskájából elő­vett két vascsövet és arra kér­te: az egyik csövön hosszabbít­sa meg a menetet, hogy a két csövet összekapcsolhassa. G. azonnal felismerte, hogy a nálja másra azokat. Ennek el­lenére készségesen és „a nála szokásos precizitással” elkészí­tette a szerszámokat. Mint a nyomozás tisztázta, H. Imre 1960. január 21-én éj­jel álkulccsal kinyitotta a Fe­renc körúti toto-lottó iroda udvarra nyíló és wertheim- zárral működő rácsát és így jutott a helyiségbe. A páncél- szekrény alsó záránál a vas­lemezt a magával hozott szer­számokkal „rózsanyitással” ki­tördelte. A zárat ezután acél­tűvel felnyomta és kinyitot­ta. A sikeres kasszanyitás után — mint tapasztalt bűnö­ző — rendkívül óvatos volt. Nem szórta a pénzt, nem csi­nált feltűnést. Az ott felejtett szerszámokat újakkal pótolta, majd gondos „tereptanul­mány” után néhány hónap­pal később „megnyitotta” a Szt. István körúti OTP-kiren- I deltség „mackóját” is. H. Imrét és G. Sándort a I Fővárosi Bíróság hosszabb szabadságvesztésre ítélte. B.—B. Három hónap — huszonkét halott Az év második fele mindig veszélyesebb. A közlekedésren- dészet megállapítása szerint júliustól decemberig több a közúti baleset, mint január és június között. A megyei rendőrfőkapitány­ságon most összegezték a har­madik negyedév adatait. Meg­állapították, hogy július­augusztus—szeptemberben majdnem annyi halálos végű közlekedési baleset történt, mint az 1967-es esztendő első hat hónapjában. A harmadik negyedévben huszonkettőn, az év első felében huszonötén vesztették életüket a közúta- kon. Érdemes a többi adatot is összehasonlítani. Az év első felében összesen 823 baleset történt, a harmadik negyedév­ben 567. Az első félévben 217 volt a súlyos és 219 a könny6 sérülést szenvedettek száma — a harmadik negyedévben 152- en sérültek meg súlyosan, 180- an pedig könnyebben. A fél­évhez mérten riasztóan na­gyok ezek a negyedévi ada­tok — pedig a jelek szerint most jön az igazi emelkedés, amelyet a szüret és az egyre gyakoribb esőzés okoz. Pest megye — sajnos — „ki­vételes** helyzetben van. Át­szeli az összes országos főút­vonal. A balesetek okozói és sérültjei gyakran nem is Pest megyeiek — de ennek ellenére is sok és egyre több a megyei szabálytalankodó és áldozat. A közlekedés veszélyes mes­terség. De elsősorban a ben­ne résztvevőktől függ, hogy mekkora ez a veszély. M. J. G YERMEKNEVELES Még egyszer a tanulásról Kati mamája panaszkodott, hogy kislánya — bár már ha­todikos — még mindig hango­san felmondja a tanult anyagot és gyakran így sem emlékszik vissza arra, amit tanult. „Rossz a memóriája, mindent elfelejt.. Tanulás közben állandóan babrál, nem marad nyugton egy pillanatig sem’’. Az emléketetr — mint any- nyi más adottság — gyakorlás révén nagy mértékben fejleszt­hető, de nem mindegy, hogy milyen formában gyakorolunk. Az emlékezetnek vannak ve­lünk született adottságai, több típusba sorolhatjuk. Eredmé­nyes az emlékezet gyakorlása csak akkor lesz, ha az adottsá­gának megfelelő formában tör­ténik. Megkülönböztetünk, látási, hallási és mozgásos emlékeze­ti típusokat, de van olyan típus is, ahol egy vagy két elem ke­veredik. Az emlékezeti típus már gyermekkorban megmu­tatkozik. Vegyük talán sorban, hogy az egyes típusokra milyen ta­nulási forma a legjellemzőbb, hogyan tudják leginkább em­lékezetükbe vésni a tananya­got? A LÁTÁSI típusba tartozó, gyermekek, amint a kifejezésben is meg­mutatkozik, elsősorban a lá­tottakat tudják rögzíteni. Ezek a gyermekek a tanár előadásá­ból keveset tudnak megjegyez­ni. A szavak nem rögzülnek náluk. Nehezükre is esik az is­kolai figyelés. Amikor azon­ban a tanár ír is a táblára, vagy bemutat, szemléltet dol­gokat azt megjegyzik. Ezek a gyerekek otthon jobban rög­zítik a tananyagot, amikor ol­vassák a feladatokat. Ezek a gyerekek a feleltetésnél, ha el­akadnak, rendszerint szemeik előtt a leírt anyagrész jelenik meg, és így tudják folytatni a felelést. A leírt vázlat ezeknél i gyerekeknél különösen fon­tos. A HALLÁSI ;ípusba tartozó gyermekek részben szerencsésebbek, mert iá figyelnek az órán, a tanár előadása alapján már rögzíteni s tudják az ismereteket. Ott­honi tanulásnál csak akkor udnak figyelni a szövegrész- e, ha hangosan mondogatják, ízt természetesen nem köny- íyű megoldani ott, ahol több , jyermek tanul egyszerre és gy egymást zavarják a mór- i nogással. Segíteni kell, hogy Próba­útón Próbaútra. in­dult Budapesten az első négy új­típusú csuklós vil­lamos. A Ganz- MAVAG-ban gyártott kocsik három egységből állnak, s a 26 mé­ter hosszú, 325 személy szállítá­sára alkalmas jár­művek 60 km/óra maximális sebes­séggel haladnak. A villamoskocsik aj­tói elektromos mo­torral működnek és kezelőasztal nélkül, mozgó ka­lauz rendszerre épültek. mormolhatja a leckét. A MOZGÁSOS gyermekek elősorban a moz­gást tudják megfigyelni. Ha az skolában sok tevékenység fű- ;ődik egy anyag ismertetésé­lez, azt jól megjegyzik. Általá­én jó tornászok, ügyesen raj-; lóinak, és a gyakorlati tár­gyukban is jobb teljesítményt nutatnak. A tananyag szinte megelevenedik képzeletükben. >oha nem a szövegrészek, ha- lem az ahhoz kapcsolódó moz- 'ásos jelenségek merülnek fel emlékezetükben, amikor fel- dézik a leckét. Tanulás közben s folyton mozognak. Ezek a 'yerekek akkor tudják jól em- ékezetükbe vésni a tananya» ;ot, ha közben járkálhatnak, ía erre nincs lehetőség papírt norzsolgatnak, vagy firkálnak, ábukat rázzák, egyszóval va» amilyen formában töreksze- lek mozgásigényük kielégítés éré. A KEVERT ípusba tartozó gyermekei» öbbnyire a hallási és mozgó.-. \os típus kapcsolatában fordul» iák elő. Hangosan tanulnak és tűzben járkálnak. A gyermekek többsége ősz» önösen fordul sajátosságának negfelelően valamelyik forrná» ioz. A szülők akkor segítenek i gyermeknek, ha nem akadó-: yózzák meg az emlékezetbe 'ésés formáját. Különösen nehéz a helyzete hallási vagy mczgásos típus­ba tartozó gyermekeknek a lapközi tanulási feltételei mel- ett. Amikor 20—30 gyermek anul együtt, nem lehet mor- aogni, járkálni. Ezeknek a yermekeknek lehetőséget kel! dnunk, hogy napközi után, tthon, kedvült szerint vegyék t az anyagot. A tanulási típus idők folya- íán átalakulhat, de csak ha em kényszerítő módon kíván- ik a környezet számára is ellemesebb látási, tanulási irma kialakulását. Van azonban egy ALAPVETŐ SZABÁLY, mely mind a három típusra •vényes és aminek betartása shézséget okoz. Először a óbeli tanulást kell elsajátíta- és csak utána térhetnek az ásbeli megoldásra. Az írásbe- feladatok ugyanis a megta- ilandó aanyagrészre vonat­ának. A fordított megoldás :vésbé gazdaságos és ltevés- 1 erelményes is. Dr. H. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom