Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-07 / 237. szám

1967. OKTOBER 7.. SZOMBAT 3 "“kKívUkd NFB-vizsgálat a személyszállításról NÖVEKVŐ FORGALOM GONDOK Vác, MÁV-pályaudvar, hét­köznap délután öt és hat óra között. A vonat, amelyre a Nyugatiban felszálltam, vá­gányépítés miatt több mint íél órát késett. Majd hogy féllábon álltam végig, össze­préselődve a peronon. Leg­alább négyszázan szálltak itt le, és siettek, sokan szalad­tak a sűrű sínpárok között a több száz méter távolságra levő állomásépület, s azon túl a város, vagy a csatlakozó buszok felé. Közben Szobról hosszú tehervonat érkezett és haladt keresztül megállás nélkül. A Dunakeszire, az újpesti üzemekbe, a Landlerbe vagy máshová utazó, Vác tizen­hét üzemébe és középisko­láiba járó sok ezer ember számára megszokottak ezek a körülmények. A váci pályaudvar hatal­mas forgalmat bonyolít le: nem számolva a teherszerel- vényeket, naponta összesen 90 vonat érkezik és halad ke­resztül, vagy megközelítően ugyanennyi indul innen, ter­mészetesen főleg Budapest­re. S a rossz helyre, ka­nyarba épült állomás le tud­ja bonyolítani az óriási for­galmat. Az már más kérdés, ho­gyan? Az állomásépület elavult, a peron is szűk. Egy-egy vonat indulása előtt itt 600— 800 utas is összetorlódik és mivel korlát, kerítés nem választja el a személyszállí­tást szolgáló öt vágánypárt, az emberek százával a sínek között várják a vonatokat. Bár az állomáson három pénztárfülke van (és öt pénz­táros) csúcsidőben csak ket­tő, egyébként pedig csak egy árusít jegyet, tehát sokat kell várni. S mivel a beér­kező buszok és a vonatok in­dulása között rövid az idő, bizony megtörténik, hogy egyesek nem tudnak időben jegyet váltani, lekésik a vo­natot A másik: a szétdo­bált hulladék és szemét melyet nem takarítanak el mindén vonat beérkezése, il­letve kiindulása után. A meg­levő mosdó- és mellékhelyi­ség is piszkos. Az állomás egyetlen ivóvízcsapja pedig ott van közvetlenül mellette. nyék fogadását. Ez az egyik oka a késéseknek. Nagyon igaz a megállapítás: minden utazás várakozással kezdődik, ez az utasoktól sok időt rabol el. Állomásépületek általában mindenütt vannak Pest megyében, azonban a nagy forgalom miatt — mint például Nagykátán, Sülysápon, Tápiószelén vagy Gyomron — a várótermek és a peronok ki­csik, nem tudják befogadni az utasokat. (Kivétel talán a ceg­lédi vonal, ahol a várótermek megfelelőek, világosak, télen jól fűthetők.) Ilyen körülmé­nyek között külön bosszantó, hogy a tavaly átépített ürömi állomás új váróterme huzatos, ezért télen fűthetetlen. Várakozás és roham — életveszéllyel Nemcsak a várók és a pero­nok szűkek, elavultak: na­gyon sok helyen, különösen ott, ahol az állomást körbe­fogja a beépített lakóterület (Albertirsa, Ceglédbercel) a a beálló vonatokat több sín­páron keresztül rohamozzák meg az utasok. Nem szokat­lan az a kép másutt sem, amit Vácott láttunk: tömege­sen állnak a vágányok között várakozva. Tarthatatlan az az állapot, hogy az induló vonatok csak más, úgynevezett fogadóvá­gányokon keresztül közelít­hetők meg. De az sem — ami ugyancsak sűrűn szerepel a NEB jelentésében —, hogy a lezárt sorompók alatt át­bújtja, vagy a község, túlsó oldalára a síneken át buk­dácsolva, jussanak el nem egyszer esti, hajnali sötétben az emberek. Ahol ez a hely­zet, ott sürgős korszerűsítés, biztonságos, elkerített pero­nok, alul-, vagy fölül járók szükségesek. Ez esetben elke­rülhetők lesznek a balesetek. Bár Nagykáta példája azt mu­tatja; önmagában még ez sem elegendő. Ugyanis itt a meglévő fölüljárót a helyi la­kosság nem használja, hanem egyszerűen a vágányokon ke­resztül jár. A MÁV személy­zete bár már mindent meg­próbált, képtelen az ilyen és hasonló szabálytalanságok megakadályozására. Ezért ja­vasol teljes joggal a NEB kemény, szigorú karhatalmi, rendőri intézkedéseket. Tisztaság, egészségvédelem ? Nem mond ismeretlent a népi ellenőrök sok vasútvo­nalról készült egybehangzó jellemzése: a vonatokon és a pályaudvarok, a megállók területén nem lelhetők fel a tisztaságnak, a higiéniának még az elemi nyomai sem. A mellékhelyiségek állapota le­írhatatlan, a vonatokon nem tanácsos tiszta, rendes ru­hában utazni. A kocsikban a kézmosás, vízöblítés lehetet­len, a tartályok nincsenek fel­töltve. Azt mondja magya­rázatként erről a NEB megyei értékelő jelentése: „a sze­mélyszállítás mennyiségi tel­jesítményei mellett háttérbe szorult az utazás körülményei­vel való fokozottabb törődés, mivel ez az improduktív lét­szám növelése irányába hat”. Magyarán: csak az a fontos, hogy lehetőleg mindenki el­jusson vonattal oda, ahová akar, de hogy miként, ho­gyan, az már nem érdekes. Ez az uralkodó szemlélet. Nem sok jó hangzik el a NEB jelentésében magáról az utazóközönségről, — legalább is egy részéről — sem. Egy­mást lökdösve, letiporva ro­hanják meg a vonatokat. Akadnak garázdák, akik tu­datosan rongálják, megcson­kítják a kocsikat, az otthon is használható tárgyakat lesze­relik, ellopják belőlük. Rossz a helyzet az Utasellátó bü­féiben is: egyes helyeken va­lóságos kocsma alakult ki, ahonnan ittas emberek botor­kálnak a vágányok közé. Végezetül idézzük a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság jelentésének össze­foglalóját: „A megye MÁV vonalaira vonatkozólag egy­értelműen megállapítható, hogy a személyszállítási igé­nyeket a vasút a rendelkezé­sére álló technikai adottsá­gokkal kielégíti, az utazókat a rendeltetési helyre eljuttat­ja, az utazás kulturáltsága azonban messze elmaradott." Hetesi F. Pál Tanácskozik a KPVDSZ 30. kongresszusa A KISZ kezdeményezése: Újabb ötszáz ifjúsági klubot A felszabadulás 25. évfor­dulójáig újabb 500 ifjúsági klubbal gyarapodik a fiata- j lók szórakozóhelyeinek száma — ezt ígéri a KISZ új kezdeményezése, amely arra szólította az ifjúkommunisták népes táborát, hogy Buda­pesten, s az ország vala­mennyi megyéjében legalább 25 ifjúsági klub megnyitá­sával köszöntsék 1970. ápri­lis 4-ét. Az új nemzedék most másodízben vállalkozik hasonló feladat megoldására. Első alkalommal a KISZ VI. kongresszusának határozatát váltotta valóra és az erede­tileg tervezett négy esztendő helyett alig több mint két és fél év alatt teremtett 500 új otthont szórakozásai, ösz- szejövetelei számára. Jelenleg már mintegy két­ezer ifjúsági klubban tölt­hetik kellemesen, hasznosain szabad idejüket a diákok, az ifjúmunkások, a falusi fiata­lok. Pénteken a szakszervezet Jókai utcai székhazában megkezdte munkáját a mint­egy 330 000 szervezett dol­gozót képviselő Keresikedel- I mi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének 30. kongresszusa A ta­nácskozáson megjelent s az elnökségben foglalt helyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­A Ruházati Mintatervező Vállalat bemutatótermében Nádor Vera művészeti vezető divatbemutatóval egybekötött tájékoztatón ismertette az őszi-téli divatot. Az idén az ellentétek divatjának lehetünk szemtanúi — mondotta. A kollekcióban például ugyan­úgy megtalálható a maxi­szoknya, mint a miniszoknya, amellett bőséggel akad térd­középig érő ruha is. A ka­bátok, kosztümök között ugyanúgy fellelhető a lezser szabású, mint a derékhoz szorosan simuló, övvel ösz­ja, a SZOT főtitkára, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szurdi István belkereske­delmi, Biró József külke­reskedelmi miniszter, Szir­mai Jenő, a SZÖVOSZ el­nöke. Ligeti László főtitkár ismertette a központi veze­tőség szóbeli beszámolóját. szefogott A fekete ruha ép­pen úgy divatos, mint az élénk színek legtöbbje. Új üzemcsarnok Az Egyesült Villamosgép­gyár ceglédi gyáregységében már alapozzák az új üzem­csarnokot. A tervek szerint a kéziszerszám, és a kefetartó gyártásának bővítését célzó üzemcsarnok a jövő év végére készül el. Ellentétek divatja Magyar világ­szabadalom A MOM egyik legújabb gyárt­mányával, az au­tomatikus Deriva- tográffal az anya­gok mennyiségi összetételét vizs­gálják. Miniatűr kemencéje felhe­víti az anyagot és a hő hatá­sára bekövetke­zett súlycsökke­nés alapján ki­számítják a ta­lajminták meny- ny iségi összetéte­lét. GAZDASÁGPOLITIKA A vállalatok és bankok kapcsolata Hogyan utazik 160 ezer ember? A váci pályaudvarról föl­vázolt helyzetkép nem okozhat meglepetést Pest megye egyet­len városában és községében sem, hiszen a fővárosba 160 ezer ember utazik munkába, de rajtuk kívül a diákok és a nem rendszeresen belátogatók tízezrei is jól ismerik a hason­ló, vagy még rosszabb körül­ményeket. Mégis, nagyon hasznos, idő­szerű és szükséges volt az a több hónapig tartó vizsgálat, amit idén a népi ellenőrzési bizottságok országszerte végez­tek, hogy fölmérjék a személy- szállítás helyzetét és fejleszté­sének lehetőségeit. Hosszú út, késésekkel A helyi vonatok mellett a távolsági járatoknak is fontos szerepük van a megyei sze­mélyszállításban, amely évről évre növekszik és egyre na­gyobb feladatokat, szervezett­séget követel a MÁV-tól. A vasút vonalait több helyen fel­újították, ikervágányt építet­tek és ilyen munkát most is csinálnak. Az utazási sebesség növelését azonban akadályozza még nem egy vonalon a pálya rossz állapota. A lajosmizsei vonalon emiatt nem lehet be­állítani Diesel-mozdonyokat. Hasonló a helyzet a kunszent- miklós—tassi és a budapest— vác—szobi vonalakon valamint több mellékvonalon. A másik késleltető tényező: ahogy a vo­natok a fővároshoz közelednek, csökken a sebességük, a főpá­lyaudvarok túlterheltek, nem képesek sűríteni a szerelvé­A VÁLLALATOK ÉS A BANKOK — a Magyar Nem­zeti Bank és a Magyar Beru­házási Bank — kapcsolatát a régi mechanizmusban a ban­kok ellenőri és hatósági jog­köre jellemezte. A bankok mindemellett pénzintézeti te­endőket is elláttak. A Magyar Nemzeti Bank például rövid lejáratú bankhitelekkel fi­nanszírozta a vállalatok for- góeszköz-szükségleteit; a Magyar Beruházási Bank az állami költségvetés beruhá­zási előirányzatait osztotta szét és ellenőrizte a rendelte­tésszerű felhasználást, ese­tenként kisebb volumenű, ka­mattal terhelt és visszafize­tendő hiteleket is folyósított önköltségcsökkentésre, az anyagmozgatási rendszerek korszerűsítésére. A különfé­le hitelformák közül azonban csak a visszafizetendő beru­házási hitel volt valódi hi­tel, a többi a tervmechaniz­mushoz és a lebontott tervek­hez kapcsolódott. A vállalatok és a bankok jövőbeni kapcsolatát az új mechanizmussal összefüggő két alapvető változás ala­kítja ki. Az egyik a vállala­tok nagyobb pénzügyi önál­lósága. A forgóalap-rendezés során a vállalatok saját pénz­forrásai jelentősen emelked­nek, a jövőben a forgóeszköz­szükséglet átlagosan mintegy 70—80 százalékát saját pénz­eszközeikből tudják biztosí­tani, tehát az eddigiekhez ké­pest kisebb mértékben szo­rulnak rövid lejáratú forgó­eszközhitelekre. A vállala­tok nagyobb pénzügyi önál­lóságának másik vetülete: a nyereségből képződő fej­lesztési alap, amelyből egy­részt kiegészíthetik a válla­lati forgóalapot, másrészt szinttartó, korszerűsítő és a termelést kisebb mértékben bővítő beruházásokat végez­hetnek. A bankok és a vállalatok jövőbeni kapcsolatának má­sik meghatározó tényezője: az új gazdasági mechaniz­musban nemcsak az áru-, ha­nem a pénzviszonyok is széle­sebb körben érvényesülnek s ennek megfelelően növekszik a hitel és a kamat szerepe a gazdasági életben. A bankok ezután nem „finanszíroznak”, hanem a kormány által elfo­gadott hitelpolitikai elvek figyelembevételével, mérle­gelve a vállalatok hitelké­pességét rövid-, közép- és hosszú lejáratú hiteleket nyúj­tanak. A HITELPOLITIKAI EL­VEK — ezeket a Hitelpoliti­kai Tanács a szakminiszterek részvételével dolgozza ki — arról tájékoztatnak, hogy a kormány egy-egy tervidőszak­ban mely ágazatokat kívánja hitelekkel előnyben részesíte­ni, fokozottabban támogatni, vagy esetenként hitelszűkítés­sel korlátozni. A hitelpoliti­kai irányelvek tartalmazni fogják az alapkamatlábat, amelynek csökkentése, vagy növelése jelzi, hogy a kor­mány a termelés és a kon­junktúra élénkítését vagy fé­kezését tartja kívánatosnak. A hitelpolitikai irányelvek­ben hirdeti meg a kormány az előnyben részesítő és a korlátozó kamatlábakat is. (Az előnyben részesítő ka­matláb alacsonyabb, a kor­látozó pedig magasabb az alapkamatlábnál.) A bankok a hitelpolitikai irányelvek keretében a hitel­képes vállalatoknak, szövetke­zeteknek nyújtanak hitelt. A Gazdasági Bizottság döntése szerint az a vállalat tekinten­dő hitelképesnek, amely a pi­ac igényei szerint termel és termékeit rendszeresen értéke­síti, jövedelmezően működik, minden fizetési kötelezettségé­nek eleget tesz. A hitelképes­ség döntő kritériumai azonban hitelfajtánként eltérőek. A rö­vid lejáratú forgóeszközhiteit ugyanis az árbevételből kell visszafizetni; ebben az esetben a hitelképesség meghatározó tényezője a várható árbevétel, a vállalat termékeinek értéke­sítési, piaci helyzete. A bankok azonban közép és hosszú lejá­ratú hiteleket is nyújtanak — közép lejáratú kölcsönöket a forgóalapok és az állóeszkö­zök bővítésére, hosszú lejáratú hiteleket a jelentősebb válla­lati beruházásokhoz. A közép és hosszú lejáratú hiteleket a fejlesztési alapból kell vissza­fizetni — ezek a hitelek tu­lajdonképpen a fejlesztési alap megelőlegezését jelentik — a hitelképesség fő kritériuma ezúttal már a várható nyere­ségtömeg, hisz annak arányá­ban képződik a fejlesztési alap is. A HITELEZÉS KÉT PIL­LÉRE tehát a hitelpolitikai irányelvek és a vállalatok hi­telképessége; erre a két pil­lérre épül a bank és a válla­lat jövőbeni kapcsolata, amely jellegét tekintve, üzleti kap­csolat. A bank és a vállalat hitel- és kölcsönszerződést köt egymással. A hitelszerződés keretében a bank rövid lejá­ratú, állandó hitelkeretet bo­csát partnere rendelkezésére, s annak terhére a vállalat — a megkötött szerződés feltéte­lei szerint — forgóeszköz- és likviditási hiteleket vehet feL A bank és a vállalatok kölcsö­nös elszámolásaiban csaknem minden adminisztratív megkö­töttség megszűnik. .Pl. a házi­pénztár és a készpénzfizetés felső határa.) Lényeges mo­mentuma a bank és a válla­latok üzleti kapcsolatainak: a hitel- és kölcsönszerződés fel­tételeit a felek kölcsönös e"vetértéssel állapítják meg s azok mind a bankot, mind a vállalatot kötelezik. A közép és hosszú lejáratú beruházási hitelek folyósításá­ban döntő szerepe lesz az ál­lami preferenciáknak (gazda­ságpolitikai előnyben részesí­téseknek) — amelyek az átla­gosnál alacsonyabb kamatláb­bal a fejlesztés kívánatos irá­nyait határozzák meg — és a tervezett beruházások gazda­ságosságának, megtérülési ide­jének. A versenytárgyalássze­rű szerződési formák ugyanis a legkedvezőbb ajánlattevőt részesítik előnyben és hitelben. Vagyis azt a vállalatot, amely­nek nyereségtömegét a hitel és a beruházás a legnagyobb mértékben növeli. Bár a hitelfolyósítás alapja a hitelképesség lesz, a bank a hitelképesség helyreállításához is nyújt kölcsönt. Éspedig, ha az üzletfél bonitása — hitele képessége — várhatóan egy éven belül helyreáll, a bank saját Íratáskörében folyósítja a rövid lejáratú hitelt, ha viszont hosszabb időre van szükség, a további hitelekhez a szakmi­nisztérium és a Pénzügymi­nisztérium engedélye szüksé­ges. Ha ez sem segít, a bank megtagadja a hitelfolyósítást, a vállalatot szanálni kell. A vállalatok nemcsak adó­sai, hanem betétesei is lehet­nek a banknak. A különböző vállalati alapok — fejlesztési, tartalék, részesedési alapok — folyamatosan képződnek. Egy- egy jelentősebb vállalati kor­szerűsítéshez nagyobb összegű fejlesztési alapra lesz szükség, esetleg hitel felvételére is. A vállalati alapok azonban köz­ben kamatoznak, mert a bank a lekötés időtartamától füg­gően betéti kamatot fizet a vállalatoknak. A JÖVŐBEN belföldi válla­latok is igényelhetnek a Ma­gyar Nemzeti Banktól, vagy a Külkereskedelmi Banktól de­vizahitelt a fizetési mérleg ja­vítását szolgáló gépi beruhá­zásokhoz. Különösképp sokol­dalú pénzügyi kapcsolatok fű­zik majd a bankokhoz az ön­állóan külkereskedő iparválla­latokat, amelyek egyidejűleg devizát vásárolnak a banktól, az exportból származó devizát viszont eladják a banknak, adott esetben leszámítoltatják a banknál devizaköveteléseiket, exporthiteleket vesznek fel a banktól, hogy azokkal — cél­hitel formájában — kiszélesít­sék a beruházási javak, a komplett berendezések export­ját. Garamvölgyi István r I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom