Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-05 / 235. szám

Víz a halaknak, kút — törpevízműnek A Vízkutató és Fúró Vál­lalat szakembereit nemcsak a város és a járás területén, sokszor megyén kívül, de még az ország déli vagy észa­ki részén is megtalálhatni munka közben. Legutóbb a ceglédi Dózsa Hépe Termelőszövetkezetben találkoztunk velük, ahol a napokban fejezték be — a gazdaság halastavát töltő — 300 méter mélységű kút fú­rását, amely percenként 1000 liter vizet ad. A nagy kapaci­tású kutat egy kilenc mun­kásból álló szocialista bri­gád készítette el három hét alatt. Innen Nyársapáira visz az útjuk, ahol egy 1000 mé­teres kutat fúrnak a törpe vízmű számára. A moaissnshos pens is keli A napokban hírül adtuk olvasóinknak, hogy a Kossuth Művelődési Házban filmklub alakul. A kultúrházban el­mondták, hogy csak akkor tudják megkötni a szerző­dést a régi filmek vetítésé­re, ha a jelentkezők időben befizetik a tagdíjat. Akik archiv filmeket szeretnének látni, a művelődési ház iro­dájában fizethetik be a rész­vételi díjat. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1967. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Többet tojnak a tyúkok Dercés helyett szemcsés tápot készítenek HORDÓVÁSÁR Nyársapáton, az Arany Ho­mok Tsz-ben megmenekültek a paprikásnak szánt való tyú­kok. A telepen ugyanis, mi­kor legutóbb kiválogatták a már kevés tojást adó példá­nyokat, még egy utolsó kísér­letet tettek: tojótápot vásá­roltak a ceglédi talcarmányke- verőből, és azzal etették a szárnyasokat. Az eredmény meglepő volt: két hét alatt a 35 száza­Munkához látott az új gép * Átmérő: 5 milliméter lékos tojáshozam 65 szá­zalékosra emelkedett. A tsz-ben most már meg­gondolják, hogy kést, vagy továbbra is tojótápot kapjon a tyúkok torka. A takarmánykeverő készít­ményei, főleg a malac- és a Foto: Jakab Hol kémek járdát, villanyt, vizet? Számvetés fejlődő községeinkről A JÁRÁS tizenegy közsé­gében bőven akadt elmonda­ni való kérelem, javaslat, köz­ségfejlesztéssel foglalkozó öt­let, a választásokat megelőző jelölő gyűléseken. Természe­tesen egyéb összejöveteleken Is kifejezésre juttatták a la­kosság igényeit. A járási ta­nácsnál számontartják, hogy hol kértek utat, járdát, csa­tornát, a vízellátás javítását, kultúrházat, iskolát, vagy a közvilágítás bővítését., Sziráki Péter, a járási ta­nács titkára, elmondotta, hogy a községi tanácsok községfej­lesztési tervek alapján hajtják végre a falvakban szükséges közműbővítéseket, középítke­zéseket. A jövő évre szóló SPORT Gimnazista­győzelem a helyi kosárrangadón Kedden délután találko­zott egymással a megyei első osztályú kosárlabda-bajnok­ságban szereplő két ceglédi csapat. Az elmúlt években általában a gimnazisták ke­rültek ki győztesen a pár­harcból a mezőgazdasági tech­nikumokkal szemben. Ezúttal is a Kossuth Gimnázium diadalmaskodott. Kossuth Gimnázium—Me­zőgazdasági Technikum: 84:52 (34:24) Kossuth Gimnázium: Vass 28, Szabó 10, Horváth 4, Nyúl 8, Udvardi 5, Túri 2, Füle 4, Dávid 13, Sallai 10. Mezőgazdasági Technikum: Bures 10, Irházy 15, Nagy 4, Hornyák, Adai 8, Cza- gány, Zálykó, Bazán 15. Velkey András, a Kossuth Gimnázium csapatának ed­zője, a győzelem ellenére sem volt elégedett a csapattal. — Ungureánra hosszú ideig nem számíthatunk, ennek el­lenére szeretnénk megtartani a harmadik helyet. Ezen a mérkőzésen csak a fiatalok nyújtottak elfogadhatót. — Ez volt a testnevelő-edző véle­ménye. A Mezőgazdasági Techni­kum együttese az első fél­időben keményebb ellenfél ’ volt, eredményesebben szűrte meg a gimnazisták támadá­sait. A legjobbak Irházy, Bu­res és Bazán voltak. (gór) I. tervek elkészítésébe bevon­ják a lakosságot is. A tanács­tagok máris felmérik közsé­gük igényeit, és javaslato­kat gyűjtenek a megvalósítás sorrendjére. Annál inkább fon­tos a községbeliek mozgósítá­sa, mivel sok helyen maguk az érdekeltek ajánlkoztak: — Aztán, ha munkára ke­rül sor, mi is ott leszünk! — mondották. Több kérelemhez hozzátet­ték nyomban: — Csak anyagot adjanak, a többit mi elvégezzük társa­dalmi munkában. Ezek az ígéretek beváltá­suk esetén — nagyon haszno­sak, hiszen az állami támoga­tás és a községfejlesztési hoz­zájárulásból befolyó összeg mellett tekintélyes summát jelentenek. A LAKOSSÁG sok észre­vételt tett az áruellátással kap­csolatban. Különösen a ki­sebb falvakban jelentkezett nagyobb igény a hús és hen­tesáru választékának bővíté­sére, de ez általában az élel­miszerellátásra is vonatkozik és többféle árucikket érint. A fiatalok jogos szórako­zási igényeinek kielégítésére figyelembe kell venni, hogy milyen kulturális programot szeretnének a művelődési ott­honokban? Ha helyben meg­kapják, amit kérnek, talán kevésbé vágyódnak a na­gyobb településekre. — Az is­kolai oktatással kapcsolatban főként a külterületi iskolák villamosítását, korszerűsítését és a gyakorlati oktatást segítő termek és tanműhelyek meg­építését szorgalmazzák. A KÖZLEKEDÉS javítá­sára több autóbuszjáratot kértek. Ezt a kérelmet a já­rási tanács saját hatásköré­ben nem tudja teljesíteni. Több olyan igénnyel jelent­keztek, amelyben csak me­gyei vagy országos szervek járhatnak el. A községenként felvetett problémák az ország- gyűlési képviselők tudomásá­ra jutottak. Tudnak ezekről a megyei és a községi tanács­tagok is. Mindannyian segítsé­gükről és támogatásukról biz­tosították a járás lakóit. (tamasi) (Folytatjuk) NEM VERSET ÍR: TV-KET JAVÍT József Attila nevét általá­ban verseskötetekből, vagy az irodalomtörténetből ismeri a világ. Azt viszont senki nem gondolná, hogy József Attila — ért a televízió szere­léséhez. Pedig így van! A ceglédi Vasipari Elektromos Ktsz-nek koszorús költőnk em­léke mellett egy valóságos, fia­tal József Attilája is van. Igaz, nem ír terseket, de sze­reti, szívesen olvassa szabad idejében a költeményeket. Ez a fiatalember most, júniusban kapta meg szakmunkás bizo­nyítványát. A gyakorlati vizs­gán tranzisztoros erősítőt kel­lett készítenie. Ez kiválóan si­került. Először Abonyban dolgozott, majd a vezetőség bizalmából Albertirsán jucott teljes önál­lósághoz, ott képviseli a ktsz-t. baromfitápok különböző vál tozatai egyre keresettebbek. Eddig csak dercés formában | hozták forgalomba, de egy idő óta préselve kerül ki a táp az üzemből. Szeptemberben 11 millió forintos beruházással új, német présgép, a Grando—600-as kezdte meg működését a ceglédi takar­mánykeverőben. Éppen olyan összeállítású tápot készít, mint a dercés táp, — viszont ezzel az eljárással jóval ki­sebb a takarmányozási vesz­teség és a tápanyagok érté­kesítése megnövekszik. A tojó­táp mellett a baromfiak ré­szére hizlaló tápot, a négy­hetes csibéknek nevelőtápot, a nagyobbaknak pedig jércetá- pot készítenek, 5 milliméter átmérőjű szemcséset. A jövő hónap elején meg­kezdődik az üzemben a felújítás, az év végi nagy karbantartás. A komoly, hosszabb időt igénylő munka után még kor­szerűbb körülmények között látnak hozzá a tápok előál­lításához. Az ellátás termé­szetesen addig sem szünetel: a megyében négy, hasonló jelle­gű társiizem működik, köz­ben ezek látják el a járás tsz-eit. Ebben az ügyben már az intézkedést megtették, és a szállítást is hamarosan mgkezdik. (—es) Drága ár a lucernamagért Nem bizományi áruház a tsz-elárusítóbolt Szabó Ferencné, 38 éves al- bertirsai lakos, aki a hely­beli Dimitrov Tsz elárusító boltjában eladó, elárusító­ként tavasszal két alkalom- Törökszentomiklóson vá­sárolt 30, majd 35 kiló lu­cernamagot, továbbeladás cél­jára. Az 50, illetve 55 forin­tos kilónkénti árban beszer­zett lucemamagot részben munkahelyén, a tsz eláru­sító bódéjában, részben a sa­ját lakásán 60 forintos kilón­kénti áron adta el. A rendőrségi házkutatás után Szabóné felkereste a tsz raktárosát, és közölte vele, hogy a rendőrség nála 15 kiló lucernamagot lefoglalt. — Kérte, hogy a raktáros ezt a lefoglalt árut a tsz raktárá­ba vételezze be, és úgy tün­tesse fel, mint az elárusító helynek bizományi áruként kiadott mennyiséget. — A tsz- raktáros a vádlott kérését teljesítette: előző napi dátum­mal a szóban forgó lucerna­magot a tsz-raktárba bevéte­lezte. Szabó Ferencné cselekmé­nyével leplezett üzérkedés és magánokirat-hamisításra való felbújtás bűntettét követte el. — A bűnét beismerte. A bíróság ítélete: négyhó­napi börtön és 500 forint pénzbüntetés. A szabadság- vesztés végrehajtását a bíró­ság 3 évi próbaidőre felfüg­gesztette. A pénzbüntetést azonban meg kell fizetnie, ha nem fizeti meg, 10 napra lecsukják. Az ítélet jogerős. Szellemi vetélkedőn versengnek a járás úttörői Az 50. évforduló ünnepség- sorozatának egyik eseménye lesz október 8-án Cegléden a járás úttörőcsapatainak ve­télkedője. Az. úttörőcsapato­kat 3—3 fős versenyzőcso­port képviseli a vetélkedőn, amelyen a Szovjetunió fej­lődéséről, gazdasági, kultu­rális, művelődési és sport­életének alakulásáról elhang­zó kérdésekre kell válaszol­ni a kis versenyzőknek. A legjobbakat jutalomban ré­szesíti a járási úttörőelnök­ség. A makrancoskodó Budapest tv-készülék rejtett érintkezési hibájára tesz „pontot” — illetve forrasztó ónt József Attila Irta és fényképezte: Jakab Zoltán Épült: 1907-ben, felülről lefelé DOKUMENTUMOKAT IS ÉPÍTETTEK A TORONYBA Knezsek Gusztáv ceglédi építőmesterrel munkahelyén az alsófokú oktatási intéz­mények gondnokságán be­szélgettem, amikor nyílt az ajtó és a postás a Ceglédi Hírlap múlt szerdai számát tette több más levéllel az asztalra. Kinyitotta a lapot. Megakadt szeme a katoli­kus templom tornyának új­jáépítését megörökítő riport- képen. Láttam a tekintetén, a szemüvege csillogásán, hogy emlékeket idéznek a képek. — Beszéljen a toronyról — kértem. — Láttam e torony pusztu­lását 1944 novemberében. Már felszabadult a város. A har­cok során a templomot is sok találat érte. A palatető jó része leszóródott, de a to­rony még szilárdan állt, ami­kor a menekülő németek a Bónafikai dombokról ágyú­tűz alá vették a várost és szétlőtték a tornyot. A tartó­gerendák pusztulása miatt a toronysisak megbillent és nyugati irányban megdőlt. A következő év tavaszán az öze ácstestvérek állványozás nélkül bontották le. Hogy a torony falait a beázástól meg­óvjuk, én terveztem a to­ronyra ideiglenes sátortetőt. A templom a magyar klasszi­cista építőművészet számon- tartott alkotása. Ezért ke­rült homlokzatára a .mű­emlék” tábla. A templom múltjáról azonban nem so­kat tudok. — No akkor néhány ada­tot elmondok róla. E temp­lom helyén már Nagy La­jos korában egy torony nél­küli gótikus stílusban épí­tett templom állt. Ezt a re­formáció hódítása után kö­rülbelül kétszáz évig a kál­vinisták használták. Mária Terézia uralkodása idején, az 1752/53. években a katoli­kusok visszaperelték. A temp­lomot még ebben az időben is kör alakú vastag kőfalak, földhányások és sáncok vet­ték körül. Itt volt a város magja, a város közepe, a fegyveres hordák ellen is védelmet nyújtó földvár. De ennek már nyoma sincs. A visszaperelt templomhoz 1761-ben rossz alapozással — tornyot ragasztottak, s ez lett a régi, talán már Árpád­kori templom végzete. A megsüllyedt és félrebillent to­rony valósággal szétnyomta a templomot. Le kellett bon­tani. — Ez mikor történt? — 1822 tavaszán. De még ugyanabban az évben a régi templom helyén, de nem a régi alapokon, elkezdték épí­teni a jelenlegi templomot Homályossy (Tünkéi) Ferenc szolnoki kamarai építőmes­ter tervei szerint, zsindely- borítással, s ezért is gyulladt ki egyszer. — Régen volt. 1921. július 9-én. Száraz nyár volt. A vo­nat kipattanó szikrájától kapott lángra az elkorhadt zsindely. De sikerült elnyom­ni a tüzet. Most én kérem Knezsek Gusztávot, hogy folytassa az emlékezést. — A templomról nem ma­radt fenn műszaki rajz, vagy tervdokumentáció. Ezelőtt tíz évvel engem kértek arra, hogy tervezzem újra a régi tor­nyot. Beszereztem a fellelhe­tő régi fényképeket, régi le­velezőlapokat, és a képek alap­ján — főként emlékezet­ből — elkészítettem a to­rony műszaki rajzát. Sok időm ráment, sok álmatlan éjszakát okozott a torony, de megérte. — A Műemlékvédelmi Bi­zottság e rajz alapján adott engedélyt a renoválásra? — Igen, és ez számomra a legnagyobb öröm. Fáradozá­somnak ez lett az elismerése. — Naponként figyeltem a toronyépítést. Nézegettem, ho­gyan halad a munka. Én fa- szerkezetre készítettem a ter­veket, de szerencsésen átala­kították azt, és korszerűbb vasszerkezetre épült a jelen­legi torony. A felülről lefelé való to­ronyépítés országos ritkaság. A kereszt két méter magas, és a gömb átmérője 60 centi­méter. Dokumentumok van­nak benne. Műemlékekben szegény városunk ezzel a re­noválással értékes látnivaló* val gazdagodott. Szomorú István I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom