Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-05 / 235. szám

2 SLARBOUROUGH Wilson „sikere" nye szerint a taps elsősor­Az angol Munkáspárt kong­resszusának szerda délelőtti ülésén felszólalt Harold Wil­son miniszterelnök, a párt vezére. Egyórás beszéde után Wil­son ugyan megkapta a párt­vezérnek kijáró hagyományos ünneplést, de a taps csak rö- ! vid ideig tartott és mind- i össze két éljenzés hangzott el, az is az elnöki emelvény­ről. Több küldött vélemé­ban Wilson szónoki és szí­nészi képességeit jutalmazta. A kongresszus — hasonló­képpen a tavalyi kongresz- szushoz — többségi szava­zattal elvetette a brit (kor­mány vietnami politikáját. Nagy szótöbbséggel fogad­ták el a 20. számú összevont határozati javaslatot, amely felháborodással szól a görög katonai klikk hatalomátvéte­léről. Izrael tömeges bevándorlásra számit Sneur Sazar izraeli elnök a zsidó újév alkalmából mon­dott beszédében hangoztatta, hogy Izrael konfliktusa az arab erszágokkal „még nem ért vé­get”. „A világ zsidóságának tömö­ríteni kell sorait, hogy eleget tehessen az új évben felmerülő követelményeknek. Az új év­ben ránk váró feladatok meg­oldásához szükség van az Izra­elben és a világszerte szétszór­tan élő zsidóknak a közös erő­feszítésére” — mondotta az el­nök, majd közölte, hogy Iz­rael számít a külföldön élő zsi­dók tömeges bevándorlására: különösen nagy szüksége van műszr’-iakra és egyéb szak­emberekre. Sazar beszédét így fejezte be: „Az 5727. év egyedülálló volt népünk történetében. A szent város, Jeruzsálem, Dávid városa ismét fővárosunkká vált.” ___________ H ÁGA Untung él? Az indonéz nagykövetség szóvivője Djakartából kapott hivatalos jelentésekre hivatkoz­va cáfolta, hogy a múlt héten kivégezték a halálra ítélt Un­tung alezredest és két társát. FEKETE ÖZVEGY Riasztó felfedezést tett a belga Tervuren városkában le­vő Afrika-múzeum egyik őre. Amikor egy egzotikus vidék­től érkezett ládából csomagol­ta ki a legfrissebb küldeményt, fekete pókot pillantott meg. A szakértők óvatosan dobozba 2árták a rovart, és megállapí­tották, hogy a világ egyik leg­veszélyesebb pókfajtájának egyik példánya került kezük­be, a „Latrodectus Mac tans”, vagy közönséges néven a „Fe­kete özvegy”. A „Fekete özvegy” csípése ugyan nem mindig halálos — közölték vigasztalóan a szak­értők — de mindenesetre ti­zenötször mérgezőbb, mint a csörgőkígyó marása. Enugu elesett! Az AFP a lagosi kormány közleményére hivatkozva gyors hírben jelenti, hogy a szövet­ségi csapátok elfoglalták Enu- gut, a szakadár Biafra fővá­rosát Barangolás Türingiában II, Steinsburg tszcs Kicsiny falu a hegyek kö­zött Haina, nincs ezerszáz em­bernél több lakosa. Határából csak nyolcszáz hektár, mint­egy másfélezer hold föld hasz­nosítható, mégsem mondható szegény községnek, mert ahol dolgozni szerető, szorgos a nép, ott meglehet, senki sem dús­kál ugyan a vagyonban, mégis távol marad az ínség. És a hainaiak szorgalmas emberek. A falu mellett szép magas hegy Steinsburg. Róla nevezi magát a község tszcs-je. An­nak mondom, mert szervezete a mi termelőszövetkezeti cso­portunkéhoz hasonlítható leg­jobban. Nem a legfejlettebb gazdasági társulás, csak a szántóföldet művelik közösen, viszont a tagok háztáji állat- tenyésztésük számára egyéni­leg termelik a takarmányt és övék a legelő nagy része is. Sok az ilyen formájú társu­lás Németországban, noha a legtöbb szövetkezet ennél szo­rosabb közösségben dolgozik. Van, amelyikben közös min­den föld, de az állattenyész­tést még egyénileg folytatják, és van, amelyik leginkább ha­sonlít a mi termelőszövetkeze­tünkhöz. Az effajta szövetke­zetben már minden, közös. — Tagjaink többsége ilyen szövetkezetté akarja átszer­vezni a mienket — jegyzi meg adatszolgáltatás közben Ender Ottó főkönyvelő, — de erre két éven belül nem kerülhet sor. Mégy falu egyesült erővel Ugyan miért csak évek múl­va? Kérdésünkre számadat á Válasz: a közösségnek három- Izázöt szarvasmarhája van, ebből százhuszonegy a fejős­tehén. a tagok viszont 750 tjarvasmarhát tartanak, kö­zöttük 350 tehenet fejnék sa­ját istállójukban. — Előbb tehát a közös is­tállót kell megépíteni. Gundelwein Rudolf, a nö­vénytermesztő gépészbrigád vezetője veszi át a szót, arról beszél, hogy nem szabad sem­mit elhamarkodni. — Induláskor, hét éve 75 lo­vunk és 2 traktorunk volt, ta­valy 34 ló mellett már 2 lánc­talpas, 4 nehéz- és 3 kistrak- tor és 2 kombájn, ennyire megnövekedett gépállomá­nyunk. Csadálkozva hallom azután, hogy idén már ötször ennyi gép felett parancsnokol. — Igen, csakhogy a többi nem a mi tulajdonunk. A különböző típusú német mezőgazdasági szövetkezetek egy évvel a mieink előtt, ta­valy területi szövetségekbe tö­mörültek. Ezeken belül pedig három-négy, esetleg öt szom­szédos község szövetkezetei bi­zonyos mérvű szorosabb gaz­dasági kapcsolatra léptek. Mindegyik önállóan, a saját számlájára dolgozik, de egyes üzemágakat, tervüket és mun­kájukat összehangolják. Gépparkjuk például közös irányítás alatt áll. A hainai Gundelwein így lett a saját­ján kívül még három szövet­kezet gépészbrigádjának és a négy szövetkezet közös javító- műhelyének irányítója. A gé­pek a négy közül bármelyik szövetkezetben ott, ahol éppen szükségesek, állnak munkába. Gundelweinnel a társszö­vetkezetek is nagyon elége­dettek. Nem szabad azonban elhallgatni, hogy semmiféle főiskolát nem végzett, nem agrármérnök és nem is gé­pészmérnök, csak nyolc is­kolája van. Igaz, az utolsó évek során sok tanfolyamra járt és különböző Vizsgákat /*»! Micro 'ZMírttm 1967. OKTOBER 5.. CSÜTÖRTÖK 1 CSAK RÖVIDEN... KÖZZÉTETTÉK a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága plénumának határozatát a lengyel mező- gazdaság helyzetéről és fel­adatairól. AJUB KHAN pakisztáni el­nök befejezve látogatását a Szovjetunióban, Szimferopol- ból hazarepült. HIVATALOS KÖZLEMÉNY szerint csaknem háromszáz se­besült áldozata van a Fran­ciaországban hétfőn lezajlott paraszttüntetéseknek, amelyek helyenként zavargás képét öltötték. LOUIS ARAGON, a világhí­rű francia író 70 éves. AZ ARAB LIGA rendkívüli tanácsülése Kairóban szom­baton folytatja munkáját. ULÁNBÁTORBAN Ceden- bal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Miniszter- tanács elnöke fogadta Apró Antalt. SÚLYOS VASÚTI SZEREN­CSÉTLENSÉG történt Bel­giumban, a halálos áldozatok száma: tíz. FOLYTATÓDTAK Moszk­vában a szovjet—Jordániái tár­gyalások. ÉSZAK-VIETNAMBAN a kínai határ mentén első íz­ben bombázták az amerikaiak Cao Bang körzetét. ELKÉSZÜLT Japán leg­nagyobb tartályhajója, a 249 méter hosszú és 38 méter széles Nippon Maru. A JEMENI HÁROMHA- TALMI BIZOTTSÁGNAK nem sikerült rábírniuk Szá­lai elnököt, hogy eszmecse­rét folytasson velük, s így a tervezettnél korábban tá­voztak Szanaaból. A PÁRIZS MELLETTI MONTREUIL temetőjében nagy részvét mellett temet­ték el Jacques Billiet-t, az Idegenforgalmi írók és új­ságírók Nemzetközi Szövet­ségének Budapesten elhunyt elnökét BEFEJEZŐDÖTT a négy­részes „Háború és béke” meg­filmesítése a Szovjetunió­ban. Péter János felszólalása az ENSZ közgyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) veres összeütközéshez is ve­zethet és másrészt máris be­árnyékolja az egész világot. Péter János megállapította, hogy a közgyűlésen felszólalók túlnyomó többsége is rámu­tatott: csak Észak-Vietnam bom­bázásának feltétel nélküli beszüntetése nyithatja meg az utat a tárgyalóasztal felé. Ebben a közgyűlési vitában az Egyesült Államok képvise­lője meglehetősen homályos formában azt mondotta, hogy a bombázások beszüntetésének érdemleges tárgyalásokra kell vezetnie. E kijelentés azt a benyomást keltette, hogy az Egyesült Államok erre vonat­kozóan biztosítékokat szeretne kapni Hanoitól. A XXII. ülés­szakon tavaly azt hallottuk, hogy az Egyesült Államok el­kezdené a deeszkalációt Eszak- Vietnam bombázásának meg­szüntetésével, ha biztosítanák arról, hogy ezt a lépést a má­sik oldalon megfelelő intézke­désekkel viszonozzák. Az ilyenfajta magatartás mögött súlyosan téves számvetés rej­lik. A fegyveres konfliktusok történetének alapvető tapasz­talata, hogy tárgyalásokat nem lehet fegyveres támadások alatt, vagy ilyen támadással való fenyegetés alatt folytatni, kivéve, ha a harcoló felek egyike kapitulál — Ebben a vitában semmi újat nem hallottunk az Egye­sült Államoktól. A háború és a béke kérdé­seiben nem érvényes ez a ' francia mondás: „C’est le ton qui fait le musique”, magya­rán: a vietnami háború ször­nyű tragédiájában az esemé­nyek menetét nem politikai beszédek hangja változtathat­ja meg, hanem csak az érde­kelt felek valóságos szándéka. Amikor néhány nappal ez­előtt ismeretessé vált, hogy ez év februárjában Washington szánté egy időben két eltérő tartalmú levelet küldött Ha­noinak, az egyik lapszerkesz­tő feltette a kérdést, hogy nem­tudathasadásról van-e szó az amerikai külügyminisztérium politikájában. Péter János ezután emlékez­tetett rá, hogy az Egyesült Ál­lamok újonnan bejelentett ra- kétaelhárító rendszerét is­mertető nyilatkozatában McNamara amerikai hadügy­miniszter leszögezte: ennek a rendszernek egyik célja meg­győzni egyes ázsiai országo­kat arról, hogy az Egyesült Ál­lamok nem rettenne vissza olyan lépésektől, amelyek egy kínai támadás kockázatával járnának. Más szóval: előkészületek történnek most az Egyesült Álla­mokban rakctaelhárító er­nyők kiépítésére, hogy fe­dezék az Egyesült Álla­mok hadműveleteinek to­vábbi eszkalációját Délke­let-Ázsiában. A közel-keleti agressziót és következményeit sem lehet egészen elválasztani a vietna­mi háború kihatásaitól. Ha a délkelet-ázsiai ellenségeskedé­sek fokozása nem rontotta vol­na meg általában a nemzetközi légkört, akkor elképzelhetetlen lett volna az izraeli haderők támadása a szomszédos orszá­gok ellen. Péter János ezután hangsú­lyozta: a közel-keleti nyitott kérdések reális megoldása ér­dekében tudomásul kell ven­ni, hogy amíg Izrael csapatai saját törvényes határaikon túl területeket tartanak megszáll­va, az agressziós állapot to­vábbra is fennáll. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya értel­mében minden szükséges in­tézkedés indokolt az agresszió megszüntetésére és következ­ményeinek felszámolására. — Mindnyájunk előtt nyil­vánvaló: egész sor problémát meg kell tárgyalni ahhoz, hogy létrejöjjenek ebben az övezetben a békés élet szüksé­ges feltételei. Az ilyen tárgya­lások megkezdése azonban azon múlik, hogy Izrael haj­landó legyen csapatait vissza­vonni törvényes határai mögé. Péter János, a továbbiakban rámutatott: más kontinensek súlyos problémái annyira le­foglalják a közgyűlés idei álta­Haina tett, akárcsak Ender Ottó, a főkönyvelő. Azelőtt módos gazdák voltak mind a ketten, 15—20 hektár, vagyis mintegy 30—40 holdas birtokukat mű­velték. Mégpedig jól. Éppen ezért esett rájuk szövetke­zetbe tömörült társaik vá­lasztása, kerültek a vezető­ségbe. úgy vélték a tagok, hogy aki a saját földjén jól gazdálkodik, az a közös gazdaságban is jól dolgozik. Nem csalatkoztak bennük. — Pedig dehogy ugyanaz ez a munka — állapítja meg jókedvűen a főkönyvelő. — Amíg én megtanultam a köny­velést! ... — És amíg én konyítani kezdtem a nagytáblás gaz­dálkodáshoz! ... — szólal meg ismét a gépészbrigád-vezetó. A falu most öt ven táblá­ra osztott szántóföldje az­előtt 3500 parcellából állott. — Nadrágszíj földek — mon­dom németül, de helyreigazí­tanak: — Handtuchflächer. Vagyis az ilyen keskeny földcsíkokat náluk törülköző- területnek nevezték, de azért az is csali nadrágszíj volt, nem több. Mondják is mind a ketten: — Egymástól messze eső apró földdarabokon nehéz volt gazdálkodni, könnyebb a nagy táblán jó eredményt elérni. Szövetkezet közti munkamegosztás Ami pedig az egymással szövetkezett négy közös gaz­daság együttműködését illeti, az tulajdonképpen üzemág- profilírozás. A hainaiak a jövőben tehenészetre és ser­téstenyésztésre rendezkednek be. Mendhausen szövetkezet gazdái szintén. A szomszédos Röhmhild viszont évente 1500 marhát szándékszik hizlalni, erre szánt jószágát tehát a két másik, évről évre folya­matosan Röhmhildre küldi hizlalni, ötvenkilós süldőik pedig Wolfmannsheusenbe ke­rülnek a hizlaldába — Mennyi most egy tag évi keresete? — Azt nem lehet tudni, ki­nek mit hoz a háztáji állatte­nyésztés. A községben vég­zett munkát munkaegység­ben számoljuk el, egy egy­ség értéke múlt évben 10 márka volt, idén meglesz leg­alább tizenkettő. Egynapi munka három munkaegység is lehet, tíz márka meg negyven forint, tehát aki dolgozott, nem kis pénzt kapott tavaly. De va­jon hányán dolgoznak a tagok közül? — Kétszázhatvarihárom ta­gunk közül hatvanöt a nyugdí­jas, negyven ipari munkás. Több nyugdíjas is dolgozik, úgyhogy száznyolcvan embert foglalkoztatunk egész éven át. Még egy statisztikai adat: a hatvanon felüli tagok száma a nyugdíjkorhatárig harminc, harmincöt éven alul huszonöt Tehát 35—60 életév között ket- tószáznyolc tagot tart nyilván a szövetkezet. Többségük fér­fi. A környéken sok a gyár, többen eljárnak a faluból az iparba, de a lakosság zöme, ezekből az adatokból is látha­tó, megmaradt a föld mellett. A fiatalok közül is többen. Je­lenleg hét mezőgazdasági szakmunkás tanulója van a Steinsburgnak és magasabb mezőgazdasági iskolában hár­man tanulnak a faluból. Évente négy-öt rátermettnek látsfcó gyereket válogatnak ki az iskola tizedik osztályából és szerződtetnek. Ennyi kell az utánpótláshoz. Vendégségben Dél felé jár, másfelé kell mennünk CsaK nagynehezen eresztenek el. Meg kell ígér­nünk, hogy visszanézünk este­felé. Akkor pedig az épylő ser­tésólakat mutatják meg, s nem minden büszkeség nélkül ma­gyarázzák, hogy milyen tech­nikai berendezések kerülnek azokba, de megmutatják a már néhány éve álló mostani sertésfiaztatót is. Magas, szellős épület, dehogy ól, valóságos sertéspalota, az­az amilyen tiszták a bokszok és közöttük az út is, akár sertés­hölgyek szülészeti klinikájá­nak is mondhatnánk. A bokszokban hatalmas fe- hérsörtéjű állatok, Svédország­ból importált hússertések sza­pora ivadékai. Az ólrekordot olyan koca tartja, amelyik ti­zenhetet ellett és tizennégyet felnevelt. Magam is láttam a kocát, tizennégy hathetes mag­zatát táplálta, annyit szült mostanáig mindegyik megma­radt. A sertéstenyésztőbrigád ve­zetője Gundelwein Ottó éppen a táplálékot csztja, felesége Herta asszony, közben söpri, hordja kifelé a trágyát sínen mozgó csillén. A munka vége felé tartanak, utána visznek magukkal a házukba vendég­nek. Bevezetnek az öt közül egyik szobába, szép új bútorok, tele­vízió. A tisztaság példás az egész házban. Eltűnnek vágy- tíz percre, aztán fürdőben fel­frissülve, átöltözködve, tálak­kal a kezükben, jönnek vissza. Nekilátunk a vacsorának. Rusz Oszkárral, a szövetke­zet elnökével itt, az asztal mel­lett találkozom, délelőtt nem ismerkedhettünk meg, oda volt a földeken. Járt már Magyar- országon kétszer és nagyon tetszett nálunk. Azt mondja, sok hasznosat iátett és tapasz­talt. Ötletem támad1 ha már Suhl megye és Pest megye testvé­rek, szövetkezeti gazdáik miért ne látogatnák egymást? Az asztal körül ülők helyeselnek. Amennyiben itthon is jónak találnák ezt az ötletet, szíve­sen vállalnám társadalmi munkában a kölcsönös látoga­tások előkészítését. Tudom, munkájukban sok hasznát vennék a mieink meg a né­met gazdák is a tapasztalatcse­rének. Szokoly Endre lános vitáját, hogy kevesebb figyelem jut a mai Európa problémáira. Másrészt az is igaz, hogy a vietnami és a közel-keleti háború le­lassította a pozitív európai fejleményeket, mert Euró­pára is átvitte a nemzet­közi bizalmatlanságot. — A kedvezőbb európai fej­lődés útján álló fő akadály az úgynevezett német kérdés egyes vonatkozásaival kapcso­latos. Amíg a két német állam jelenlegi határait az összes ér­dekeltek el nem ismerik, és amíg a két német állam léte­zését összeurópai szinten el nem fogadják, Európa igazi biztonsága nyitott kérdés ma­rad, és a jelenlegi úgynevezett európai biztonság inkább csak látszat lesz. — A Szovjetunió által a jelen ülésszakon benyúj­tott javaslat a nukleáris fegyverek alkalmazásának eltiltására vonatkozó egyezmény megkötéséről, elősegítheti az általános légkör javítását a leszere­lési tárgyalásokon. Amíg egy nukleáris nagyhata­lom agresszív részvételével to­vábbfolyik a háború Vietnam­ban, addig lehetetlen megte­remteni a minimális kölcsönös bizalom légkörét, jóllehet ez a leszerelés terén teendő min­den komolyabb lépés előfelté­tele. A nyilvánvaló nehézsé­gek ellenére is a magyar kor­mány amellett van, hogy az atomsorompó-szerződést alá kell írni, hogy valamelyest ja­vítani lehessen a nemzetközi politikai viszonyokat. Ugyan­ilyen várakozással nézünk az új szovjet javaslat tárgyalása elé is. a a nukleáris nagyha­talmak meg tudnának állapod­ni az új egyezmény elfogadá­sában, ez fokozná a biztonság érzését a nem nukleáris álla­mokban. A gyarmati rendszer marad­ványait a lehető leghamarabb fel kell számolni. A Bizton­sági Tanács öt állandó tagjá­nak együttműködését helyre kell állítani. Létre kell hozni azokat a feltételeket, amelyek mellett biztosítani lehet a Kínai Nép- köztársaság részvételét a szer­vezet munkájában. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy Franciaország visszatérhessen a leszerelési tárgyalásokhoz. Az ENSZ-ben eddig nem kép­viselt államoknak megfelelő lehetőséget kell biztosítani az egyenlőség alapján való rész­vételre. Az Egyesült Nemzeteknek meg keli szabadulnia a múlt szégyenletes terhei­től. A Távol-Keleten a szer­vezet még most is a koreai háborúban részt vett had­viselő félnek számít, a fegyverszüneti szerződés hatálya alatt. Hogyan szabadulhat meg az Egyesült Nemzetek a múlt bo­nyodalmaitól? Van-e egyálta­lán valaki, aki azt az idejét­múlt elgondolást támogatja, hogy az Egyesült Nemzetek nevében békeszerződést kelle­ne kötni a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal? Csak egy reális mód létezik a múlt felszámolására: szüntes­sék meg az Egyesült Nemze­tek szerepét ebben az ügyben és vonják vissza az összes ide­gen csapatokat Dél-Koreából. — A jelenlegi helyzetben, a nemzetközi viszonyok további romlásának veszélyével szem­ben a legfőbb és legsürgősebb feladat: meggyőzni az Egye­sült Államokat, hogy meg keil kezdenie a vietnami háború deeszkalációját. Ennek kedvező kihatásai hamarosan megmu­tatkoznának. A tagállamok kormányai sokat segíthetnek, ahogyan sokan máris segítenek növekvő meggyőző erővel, hogy megnyíljon az út a de- eszkaláció felé. A magyar külügyminiszter beszédét a világszervezet köz­gyűlésének résztvevői érdeklő­déssel hallgatták meg. A be­széd végén tapssal köszöntött ték a magyar külügyminisz­tert. A magyar küldöttség veze­tőjén kívül Lujo Toncic oszt­rák és Johns Lyng norvég kül­ügyminiszter mondott beszé­det.

Next

/
Oldalképek
Tartalom